Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-02 / 177. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 2. Kultúra 9 A Szlovákiai Magyar írók Társasága Lukanényén rendezte meg soros, immár kilencedik nyári táborát Irodalmi másnapok fiatalokkal A tábor fiatal íróinak (balra) felolvasását hallgatják idősebb pályatársaik (Hizsnyai Zoltán felvétele) Lukanénye. Az előadások helyszínéül ebben az évben is Nozdrovicky István borospincéjének tágas terasza szolgált. Az első este a házigazda kínálta és mutatta be saját készítésű, minőségi borait, majd szünetet tartva az Egy emberélet kincsei címmel az érsekújvári Csemadok helyi szervezete Verszuhatag irodalmi körének műsora volt hallható. NAGY ERIKA Hizsnyai Zoltán, a Szlovákiai Magyar írók Társasága titkára, aki egyben a tábori ügyintéző és programfelelős tisztet is betöltötte, meghirdette a Katzenjammerdal- nok-versenyt, melynek nyertese Z. Németh István lett szellemes szerzeményével. Másnap reggel nagy melegben indult útnak a társaság, hogy megtekintse a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeumot. A 19. századi nemes kúriában található tárgyak egy része a Madách család tulajdona volt, egyebek között itt látható Az ember tragédiája szerzőjének bölcsője és íróasztala is. Az épületet körülvevő csodálatos park természetvédelmi terület, melynek dísze a több száz éves, háromtörzsű krími hársfa. Ezután Balassagyarmat következett, ahol a millennium évében létrehozott Madách- és Mikszáth-emlékszo- bát lehetett alaposan megszemlélni. A délutáni szieszta után Barabás Zoltán nagyváradi költő tartott felolvasást, témája a másnaposság volt, ezt követte Juhász R. József beszélgetése a százhúsz éve született Kassák Lajosról. Érdekességként megtekinthető volt egy hatvanas években készült filmarchívum a hatalmas életművet maga után hagyó Kassákról. A társaság nagy érdeklődéssel várta Jevgenyij Griskovec Hogyan ettem kutyát? című monodrámáját Gál Tamás színművész előadásában és Czajlik József rendezésében. A tehetséges, fiatal színészt nézve és hallgatva, mindenki elhitte, hogy tengerész volt a csendes-óceáni flottánál, még annak is hihető volt, aki nem volt katona. A monodrámával szemben táplált esetleges negatív élmények mindenkiből elszálltak, és vastapssal köszönték meg az előadást. Az éjszakába nyúló előadás után Csema Szabó András és Dar- ida Benedek Jaj a legyőzőiteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposán című könyvének bemutatója következett. A könyvben a szerzők sokféle másnapot különböztetnek meg. Ez a könyv a macskajaj regénye, benne ötvenkét recepttel, és ajándék hányós zacskóval. Beszélgetőtársuk Juhász Katalin volt. A harmadik nap laza beszélgetéssel kezdődött. Hizsnyai Zoltán bemutatta a könyvhétre megjelent Szlovákiai magyar szépirodalom 2007 című antológiát, ebben társa volt Grendel Lajos, aki a kötetben található verseket válogatta. Ezt követően a Pegazus pályázat helyezettjei olvasták fel műveiket, ízelítőt adva tehetségükből. A laza beszélgetés Ho- dossy Gyula a Szlovákiai Magyar írók Társasága elnökének beszámolójával folytatódott, aki ismertette a társaság tevékenységét. Első ízben jártak Szlovákiában Balázs F. Attila romániai vendégei, név szerint Adina Ungur, Ion Cristofor és Dinu Virgil. Beszélgetőtársként és fordítóként jelen volt Bréda Ferenc és Márkus Barbarossa János is. Érdekes, tanulságos beszélgetés vette kezdetét, a jelenlévők, élükön Grendel Lajossal, számtalan kérdést tettek fel a román irodalommal és az ottani irodalmi élettel kapcsolatban. Ez volt az első alkalom, hogy még a vacsorát is kihagyta volna minden jelenlévő, csakhogy a beszélgetés tovább folytatódjon. Kompromisszum született, mégpedig, hogy a vacsora után folytatódik az elkezdett disputa. És folytatódott, ugyanolyan lelkesedéssel, mint az első részben. A román költők mintegy ajándékként verset írtak Lukanényéről, ezeket helyben magyarra fordították, és felolvasták a közönségnek és a lu- kanényei polgármesternek, Kuzma Zoltánnak, aki második alkalommal nyújtott segítséget abban, hogy a településen valósulhasson meg az összejövetel. A helyi ci- terazenekar tagjai a közel másfél órás csúszást nem vették sértésnek, türelmesen várakoztak, hogy megajándékozhassák, majd elbúcsúztassák a vendégeket magas szintű, élvezetes előadásukkal. A világ fejet hajt a hétfőn elhunyt Michelangelo Antonioni rendező, az olasz filmművészet egyik óriása előtt „A szigorú, elegáns stílus” mestere volt Antonioni ravatalánál (Reuters-felvétel) MT1-PANORÁMA Párizs/Brüsszel/Róma. Nicolas Sarkozy francia elnök az olasz rendező egyik filmjének címét -felhasználva méltatta Michelangelo Antonionit, „az olasz filmművészet egyik óriását”, aki, mint fogalmazott, „a felhőkön túl csatlakozott” - az ugyancsak hétfőn elhunyt - Ingmar Bergman svéd rendezőhöz. Antonioni egyik filmje A felhőkön túl - címet viseli. A francia államfő „a szigorú, elegáns stílus” mesterének nevezte az alkotót, akinek művét „áthatotta az emberi lények, az egyének és a világ közötti kapcsolatok nehézsége”. A francia sajtó, rádió, tévé, filmvilág képviselői kivétel nélkül emlékeztettek arra, hogy Antonioni Franciaországban, Marcel Camé oldalán kezdte filmes pályafutását, és végig szoros kapcsolatot tartott francia művészekkel, akik közül sokan szerepeltek filmjeiben - köztük Jeanne Moreau és Alain Delon. Gilles Jacob, a Cannes-i film- fesztivál igazgatója „az intimitás alkimistájaként, a kortárs film terének és idejének építészeként, a szív akvareUistájaként” jellemezte a hétfőn eltávozott művészt, aki 1967-ben nyerte el a cannes-i Aranypálmát a Nagyítással. Jósé Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke kedden szomorúságának adott hangot Antonioni és Bergman halála miatt, és méltatta azt a hozzájárulást, amelyet az olasz és a svéd filmes párhuzamos életműve nyújtott az európai film és a világ filmművészete számára. Rómában Walter Veltroni, az olasz főváros polgármestere így fogalmazott: „Antonioninak köszönhető, hogy a 60-as években a filmnyelv elérte a XX. századi regény összetettségét.” Hozzáfűzte: „Filmjeinek hősei képesek voltak megszemélyesíteni a mai világ legbonyolultabb problémáit, mint az emberek közötti kapcsolatra való képtelenség, a létezés aggodalma, kamerája pedig képes volt a legmeglepőbb formát adni a testeknek, az arcoknak, a természeti tájaknak és a technológiai tárgyaknak... Antonioninak köszönhetően a valóság más értelmet nyer, miután láttuk filmjeit, már nem ugyanazt érezzük, ha ránézünk egy nő arcára, egy gépre vagy egy felhőre.” A The New York Times internetes kiadásában azt írta, hogy a rendezőknek egy olyan nemzedékében, amely szakított a sablonokkal, Antonioni „az egyik legfel- forgatóbb és leginkább körülrajongott” volt. A cikk „a filmművészet egyik központi figurájának” nevezi őt. A Los Angeles Times és több más amerikai lap internetes kiadása is hosszú nekrológot szentelt az olasz mesternek. RÖVIDEN A Pozsonyi Műtermek Esztergomban Esztergom. Holnap 17 órakor nyílik meg az Esztergomi Vármúzeumban a Pozsonyi Műtermek képzőművészeinek csoportos tárlata. Nagy József, Jaksics Ferenc, Nagy Zoltán, Schrantz György és Kalita Gábor alkotásai szeptember 2-ig tekinthetők meg, hétfő kivételével mindennap 10-től 16 óráig, (ú) Ma nyílik Sárközy Erzsébet festőművész kiállítása Költészet gyűrt papíron ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Ma délután 17 órakor nyílik a Kelet-Szlovákiai Múzeum Bástya Galériájában Sárközy Erzsébet festőművész Papírképek című kiállítása. A tárlat kurátora, Somos György festőművész az anyaggal való közvetlen kapcsolatot tartja legfontosabbnak ezeknél a gyűrt papírra festett, álomszerű képeknél: „Maga a papír, a papír gyűrődései, szakadásai, az anyag véletlenszerű struktúrája beépül és szervesen összeforr a képek tartalmával s mondanivalójával. Annak ellenére, hogy két teljesen különböző technikáról van szó, mégis töretlen a folytonosság és teljes az összhang, Sárközy Erzsébet akvarelljeit is ugyanez az anyaggal való játékos párbeszéd jellemzi. Ahogy a gyűrt papír szálkás ráncai megismétlik és megerősítik Erzsébet fáinak csontvázszerű szerkezetét, másutt pedig a lomb zizegő puhaságát fokozzák, papírképein úgy hangsúlyozzák saját készítésű pa- pírjai a különböző struktúrájú anyagokat, mint kő, felhő, agyag vagy pala. A papírképek keményebb és elvontabb kompozícióit a papír anyagának finom, játékos életszerűsége szelídíti költészetté” - véli a kurátor, az amszterdami Ruudt Wackers Művészeti Akadémia docense. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg a Rodostói Ház udvarában található Bástya Galériában. (juk) Megkezdődött a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál Magyar filmeket is vetítenek MTl-HÍR Locamo. Ingmar Bergman svéd filmrendező előtt tisztelegve nyflt meg a 60. évfordulóját ünneplő Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál. Az A kategóriás filmmustra, amely Berlin, Cannes és Velence mellett a legjelentősebb európai filmművészeti seregszemlék közé tartozik, Fumihiko Sori japán rendező Vexille című filmjének vetítésével kezdődött tegnap este, majd a 89 éves korában elhunyt Bergmama emlékezve műsorra tűzték a rendezőóriás Sarabande című 2003-ban forgatott utolsó filmjét. All napos vetítéssorozat alatt közel 500 produkciót láthat majd a közönség a különböző szekciókban. Az Arany Leopárdért folyó versenybe idén 19 játékfilmet hí- vott meg a fesztivál vezetése, köztük Anthony Hopkins harmadik rendezői munkáját, a Slipstream című pszichothrillert, amelynek főszerepét is a brit színész alakítja. A nemzetközi mezőnyben japán, koreai, francia, német, olasz, spanyol, angol, román és arab versenyfilmek szerepelnek. Magyar filmek is bejutottak a versenyprogramokba: Fliegauf Benedek Tejút című harmadik filmjének ősbemutatója a Napjaink filmművészete elnevezésű megmérettetésen lesz, Mundru- czó Kornél pedig - aki az elsőfilmesek zsűrijében is helyt kapott - Johanna című operafilmjével érkezett a svájci városba. A jubileumi visszaemlékezések keretében többek között Szabó István Álmodozások kora című filmjét is levetítik, amely 1965-ben nyerte el az Ezüst Leopárd-díjat. Signore and Signore címmel az olasz filmművészet nagyasszonyait - köztük Anna Magnanit, Giuli- etta Masinát, Gina Lollobrigidát, Sophia Lorent, Claudia Cardiná- lét, Omella Mutit és Maonica Bel- luccit - is ünneplik 1941 -tői napjainkig készült filmjeik vetítésével. Tegnap mutatták be sajtóvetítésen Detlev Buck német rendező Kőkemény című filmjét, mely Berlin egyik szegénynegyedében játszódik, és a tizenöt éves Michael Polischka kőkemény mindennapjait mutatja be, azt a visszafordíthatatlan folyamatot, ahogy az arab maffia beszippantja a fiatal srácot. Polischkát David Kross alakítja. (Fotó: Palace Pictures)
