Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-02 / 177. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 2. Kultúra 9 A Szlovákiai Magyar írók Társasága Lukanényén rendezte meg soros, immár kilencedik nyári táborát Irodalmi másnapok fiatalokkal A tábor fiatal íróinak (balra) felolvasását hallgatják idősebb pályatársaik (Hizsnyai Zoltán felvétele) Lukanénye. Az előadások helyszínéül ebben az évben is Nozdrovicky István bo­rospincéjének tágas tera­sza szolgált. Az első este a házigazda kínálta és mu­tatta be saját készítésű, minőségi borait, majd szü­netet tartva az Egy ember­élet kincsei címmel az ér­sekújvári Csemadok helyi szervezete Verszuhatag irodalmi körének műsora volt hallható. NAGY ERIKA Hizsnyai Zoltán, a Szlovákiai Magyar írók Társasága titkára, aki egyben a tábori ügyintéző és prog­ramfelelős tisztet is betöltötte, meghirdette a Katzenjammerdal- nok-versenyt, melynek nyertese Z. Németh István lett szellemes szer­zeményével. Másnap reggel nagy melegben indult útnak a társaság, hogy meg­tekintse a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeumot. A 19. századi nemes kúriában található tárgyak egy része a Madách család tulaj­dona volt, egyebek között itt lát­ható Az ember tragédiája szerző­jének bölcsője és íróasztala is. Az épületet körülvevő csodálatos park természetvédelmi terület, melynek dísze a több száz éves, háromtörzsű krími hársfa. Ezután Balassagyarmat következett, ahol a millennium évében létrehozott Madách- és Mikszáth-emlékszo- bát lehetett alaposan megszem­lélni. A délutáni szieszta után Bara­bás Zoltán nagyváradi költő tar­tott felolvasást, témája a másna­posság volt, ezt követte Juhász R. József beszélgetése a százhúsz éve született Kassák Lajosról. Érde­kességként megtekinthető volt egy hatvanas években készült filmarchívum a hatalmas élet­művet maga után hagyó Kassák­ról. A társaság nagy érdeklődéssel várta Jevgenyij Griskovec Hogyan ettem kutyát? című monodrámá­ját Gál Tamás színművész előadá­sában és Czajlik József rendezésé­ben. A tehetséges, fiatal színészt nézve és hallgatva, mindenki el­hitte, hogy tengerész volt a csen­des-óceáni flottánál, még annak is hihető volt, aki nem volt katona. A monodrámával szemben táplált esetleges negatív élmények min­denkiből elszálltak, és vastapssal köszönték meg az előadást. Az éjszakába nyúló előadás után Csema Szabó András és Dar- ida Benedek Jaj a legyőzőiteknek, avagy süssünk-főzzünk másnapo­sán című könyvének bemutatója következett. A könyvben a szerzők sokféle másnapot különböztetnek meg. Ez a könyv a macskajaj regé­nye, benne ötvenkét recepttel, és ajándék hányós zacskóval. Be­szélgetőtársuk Juhász Katalin volt. A harmadik nap laza beszélge­téssel kezdődött. Hizsnyai Zoltán bemutatta a könyvhétre megje­lent Szlovákiai magyar szépiroda­lom 2007 című antológiát, ebben társa volt Grendel Lajos, aki a kö­tetben található verseket válogat­ta. Ezt követően a Pegazus pályá­zat helyezettjei olvasták fel műveiket, ízelítőt adva tehetsé­gükből. A laza beszélgetés Ho- dossy Gyula a Szlovákiai Magyar írók Társasága elnökének beszá­molójával folytatódott, aki ismer­tette a társaság tevékenységét. Első ízben jártak Szlovákiában Balázs F. Attila romániai vendé­gei, név szerint Adina Ungur, Ion Cristofor és Dinu Virgil. Beszélge­tőtársként és fordítóként jelen volt Bréda Ferenc és Márkus Bar­barossa János is. Érdekes, tanul­ságos beszélgetés vette kezdetét, a jelenlévők, élükön Grendel La­jossal, számtalan kérdést tettek fel a román irodalommal és az ot­tani irodalmi élettel kapcsolat­ban. Ez volt az első alkalom, hogy még a vacsorát is kihagyta volna minden jelenlévő, csakhogy a be­szélgetés tovább folytatódjon. Kompromisszum született, még­pedig, hogy a vacsora után folyta­tódik az elkezdett disputa. És foly­tatódott, ugyanolyan lelkesedés­sel, mint az első részben. A román költők mintegy ajándékként ver­set írtak Lukanényéről, ezeket helyben magyarra fordították, és felolvasták a közönségnek és a lu- kanényei polgármesternek, Kuz­ma Zoltánnak, aki második alka­lommal nyújtott segítséget abban, hogy a településen valósulhasson meg az összejövetel. A helyi ci- terazenekar tagjai a közel másfél órás csúszást nem vették sértés­nek, türelmesen várakoztak, hogy megajándékozhassák, majd elbú­csúztassák a vendégeket magas szintű, élvezetes előadásukkal. A világ fejet hajt a hétfőn elhunyt Michelangelo Antonioni rendező, az olasz filmművészet egyik óriása előtt „A szigorú, elegáns stílus” mestere volt Antonioni ravatalánál (Reuters-felvétel) MT1-PANORÁMA Párizs/Brüsszel/Róma. Nico­las Sarkozy francia elnök az olasz rendező egyik filmjének címét -felhasználva méltatta Michelang­elo Antonionit, „az olasz filmmű­vészet egyik óriását”, aki, mint fo­galmazott, „a felhőkön túl csat­lakozott” - az ugyancsak hétfőn elhunyt - Ingmar Bergman svéd rendezőhöz. Antonioni egyik film­je A felhőkön túl - címet viseli. A francia államfő „a szigorú, elegáns stílus” mesterének nevez­te az alkotót, akinek művét „átha­totta az emberi lények, az egyé­nek és a világ közötti kapcsolatok nehézsége”. A francia sajtó, rádió, tévé, filmvilág képviselői kivétel nélkül emlékeztettek arra, hogy Antonioni Franciaországban, Marcel Camé oldalán kezdte fil­mes pályafutását, és végig szoros kapcsolatot tartott francia mű­vészekkel, akik közül sokan sze­repeltek filmjeiben - köztük Je­anne Moreau és Alain Delon. Gilles Jacob, a Cannes-i film- fesztivál igazgatója „az intimitás alkimistájaként, a kortárs film te­rének és idejének építészeként, a szív akvareUistájaként” jellemezte a hétfőn eltávozott művészt, aki 1967-ben nyerte el a cannes-i Aranypálmát a Nagyítással. Jósé Manuel Barroso, az EU bi­zottságának elnöke kedden szo­morúságának adott hangot Anto­nioni és Bergman halála miatt, és méltatta azt a hozzájárulást, ame­lyet az olasz és a svéd filmes pár­huzamos életműve nyújtott az eu­rópai film és a világ filmművé­szete számára. Rómában Walter Veltroni, az olasz főváros polgármestere így fogalmazott: „Antonioninak kö­szönhető, hogy a 60-as években a filmnyelv elérte a XX. századi re­gény összetettségét.” Hozzáfűzte: „Filmjeinek hősei képesek voltak megszemélyesíteni a mai világ legbonyolultabb problémáit, mint az emberek közötti kapcsolatra való képtelenség, a létezés aggo­dalma, kamerája pedig képes volt a legmeglepőbb formát adni a tes­teknek, az arcoknak, a természeti tájaknak és a technológiai tár­gyaknak... Antonioninak köszön­hetően a valóság más értelmet nyer, miután láttuk filmjeit, már nem ugyanazt érezzük, ha ráné­zünk egy nő arcára, egy gépre vagy egy felhőre.” A The New York Times interne­tes kiadásában azt írta, hogy a rendezőknek egy olyan nemzedé­kében, amely szakított a sablo­nokkal, Antonioni „az egyik legfel- forgatóbb és leginkább körülra­jongott” volt. A cikk „a filmmű­vészet egyik központi figurájának” nevezi őt. A Los Angeles Times és több más amerikai lap internetes kiadása is hosszú nekrológot szen­telt az olasz mesternek. RÖVIDEN A Pozsonyi Műtermek Esztergomban Esztergom. Holnap 17 órakor nyílik meg az Esztergomi Vár­múzeumban a Pozsonyi Műtermek képzőművészeinek csoportos tárlata. Nagy József, Jaksics Ferenc, Nagy Zoltán, Schrantz György és Kalita Gábor alkotásai szeptember 2-ig tekinthetők meg, hétfő kivételével mindennap 10-től 16 óráig, (ú) Ma nyílik Sárközy Erzsébet festőművész kiállítása Költészet gyűrt papíron ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Ma délután 17 órakor nyílik a Kelet-Szlovákiai Múzeum Bástya Galériájában Sárközy Er­zsébet festőművész Papírképek című kiállítása. A tárlat kurátora, Somos György festőművész az anyaggal való közvetlen kapcsola­tot tartja legfontosabbnak ezek­nél a gyűrt papírra festett, álomszerű képeknél: „Maga a pa­pír, a papír gyűrődései, szakadá­sai, az anyag véletlenszerű struk­túrája beépül és szervesen össze­forr a képek tartalmával s monda­nivalójával. Annak ellenére, hogy két teljesen különböző techniká­ról van szó, mégis töretlen a foly­tonosság és teljes az összhang, Sárközy Erzsébet akvarelljeit is ugyanez az anyaggal való játékos párbeszéd jellemzi. Ahogy a gyűrt papír szálkás ráncai megismétlik és megerősítik Erzsébet fáinak csontvázszerű szerkezetét, má­sutt pedig a lomb zizegő puhasá­gát fokozzák, papírképein úgy hangsúlyozzák saját készítésű pa- pírjai a különböző struktúrájú anyagokat, mint kő, felhő, agyag vagy pala. A papírképek kemé­nyebb és elvontabb kompozícióit a papír anyagának finom, játékos életszerűsége szelídíti költészet­té” - véli a kurátor, az amszter­dami Ruudt Wackers Művészeti Akadémia docense. A kiállítás augusztus 31-ig te­kinthető meg a Rodostói Ház ud­varában található Bástya Galériá­ban. (juk) Megkezdődött a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál Magyar filmeket is vetítenek MTl-HÍR Locamo. Ingmar Bergman svéd filmrendező előtt tisztelegve nyflt meg a 60. évfordulóját ünneplő Locarnói Nemzetközi Filmfeszti­vál. Az A kategóriás filmmustra, amely Berlin, Cannes és Velence mellett a legjelentősebb európai filmművészeti seregszemlék közé tartozik, Fumihiko Sori japán ren­dező Vexille című filmjének vetí­tésével kezdődött tegnap este, majd a 89 éves korában elhunyt Bergmama emlékezve műsorra tűzték a rendezőóriás Sarabande című 2003-ban forgatott utolsó filmjét. All napos vetítéssorozat alatt közel 500 produkciót láthat majd a közönség a különböző szekciók­ban. Az Arany Leopárdért folyó versenybe idén 19 játékfilmet hí- vott meg a fesztivál vezetése, köz­tük Anthony Hopkins harmadik rendezői munkáját, a Slipstream című pszichothrillert, amelynek főszerepét is a brit színész alakítja. A nemzetközi mezőnyben japán, koreai, francia, német, olasz, spa­nyol, angol, román és arab ver­senyfilmek szerepelnek. Magyar filmek is bejutottak a versenyprogramokba: Fliegauf Benedek Tejút című harmadik filmjének ősbemutatója a Napja­ink filmművészete elnevezésű megmérettetésen lesz, Mundru- czó Kornél pedig - aki az elsőfil­mesek zsűrijében is helyt kapott - Johanna című operafilmjével ér­kezett a svájci városba. A jubileumi visszaemlékezések keretében többek között Szabó István Álmodozások kora című filmjét is levetítik, amely 1965-ben nyerte el az Ezüst Leo­párd-díjat. Signore and Signore címmel az olasz filmművészet nagyasszonya­it - köztük Anna Magnanit, Giuli- etta Masinát, Gina Lollobrigidát, Sophia Lorent, Claudia Cardiná- lét, Omella Mutit és Maonica Bel- luccit - is ünneplik 1941 -tői napja­inkig készült filmjeik vetítésével. Tegnap mutatták be sajtóvetítésen Detlev Buck német rendező Kőke­mény című filmjét, mely Berlin egyik szegénynegyedében játszódik, és a tizenöt éves Michael Polischka kőkemény mindennapjait mutatja be, azt a visszafordíthatatlan folyamatot, ahogy az arab maffia beszip­pantja a fiatal srácot. Polischkát David Kross alakítja. (Fotó: Palace Pictures)

Next

/
Thumbnails
Contents