Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-02 / 177. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 2. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Fiatal feketézők Szakértők a magyar gazdaság egészében 25-30 százalékosra becsülik a feketemunka arányát, a külföldiekét pedig az összes feketemunka 15-20 százalékára; egy felmérés szerint az illegálisan foglalkoztatott külföldiek 60 százaléka magyar nemzetiségű, csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik. Százharminc és kétszázezer közé tehető a Magyarországon feketén foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. Az első negyedévben a munkaügyi felügyelők hatot buktattak le. Az MTA egyik kutatóintézetének munkatársai szerint nem a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása jelenti az alapvető problémát, hanem általában a fekete munka, amelynek leküzdéséhez elsősorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentése szükséges. A külföldiek illegális munkavállalása az építőiparban és a mező- gazdaságban a legelterjedtebb, ám a lista tarka: a csángó takarítónőtől a vajdasági ingázó építési vállalkozón, a vegyésztechnikuson, a román kesztyűgyári munkáson át a maláj informatikuson keresztül a nigériai mosogatóig tart. Jellemzően a húsz- és harmincéves korosztály vállalja a szabálytalanságot. (mti) Nemzetközi olajviszály Védekezés az osztrák OMV ellenséges ajánlata ellen, így kommentálták tegnap a legtekintélyesebb német üzleti na- püapok a Mól olaszországi bevásárlását. Mind a Handelsblatt, mind a Financial Times Deutschland terjedelmes tudósításban számolt be arról, hogy a magyar olajipari vállalat megvásárolta az olasz Italia Energia e Servizi céget, és mindkét újság azt hangoztatta, hogy a Mol a vásárlással az osztrák vetélytárs átvételi szándéka ellen kívánta magát felfegyverezni. A Handelsblatt a vételárat 700 millió euróra becsülte. Az újság beszámolt a Mol-OMV ügy hátteréről, az osztrák energiaszolgáltató azon kísérleteiről, hogy megvásárolja a magyar vállalatot. Ezeket a törekvéseket a Mól és a magyar kormány is barátságtalannak minősítette, és elutasította az osztrák vételi szándékot. Bécsben azonban a politika változadanul üdvözölné a Mól megvásárlását. A Handelsblatt ezzel kapcsolatban idézte Martin Bartenstein osztrák gazdasági minisztert, aki a közelmúltban egy interjúban ismét azt hangoztatta, hogy a maga részéről az OMV és a Mól összeolvadását „értelmes” lépésnek tartaná. A Handelsblatthoz hasonlóan Financial Times Deutschland is részletesen tudósított az OMV és a Mól közötti viszályról, hangoztatva, hogy az osztrák cég törekvései részleges politikai válságot okoztak Ausztria és Magyarország között. A tekintélyes üzleti napüap idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki az OMV célját ellenséges törekvésnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel védekezni kíván a magyar cég teljes osztrák kivásárlása ellen, (mti) A vízumkérdésben az USA nem fogja egy tömbként kezelni az Európai Uniót Nem egyszeri bővítés Az Európai Uniónak lehet közös vízumpolitikája, de az Egyesült Államok soha nem fogja egy tömbként kezelni az EU-t a vízummentességi programjában - mondta el az MTI-nek James Jay Carafano, az amerikai Heritage Alapítvány tudományos főmunkatársa. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Az EU-nak lehet közös vízum- politikája, de az Egyesült Államok soha nem fogja egy blokként kezelni az EU-t. Mindegyik tagállammal kétoldalú megállapodásokat fog kötni, ahogy ezt mindig is tette történelme során” - mondta a Heritage Alapítvány szakértője azon a vi- deokonferencián, amelyet a budapesti amerikai nagykövetség szervezett. James Jay Carafano hangsúlyozta: nagy kihívás, hogy az unió új tagállamai minél hamarabb csatla- kozhassanak a vízummentességi programhoz, de nulla az esélye, hogy az USA megállapodjon az EU- val az esedeges közös csatlakozás- ról. Az új tagországok az Egyesült Államok szövetségesei, így mindegyiküknek helye kell, hogy legyen a programban előbb, vagy utóbb - tette hozzá a konzervatív értékrendű alapítvány főmunkatársa. Franco Frattíni, az Európai Bizottság aletnöke hétfőn Budapesten azt mondta: az EU folyamatosan tárgyal az Egyesült Államokkal arról, hogy valamennyi uniós tagország állampolgára vízummentességet kapjon. A múlt héten az amerikai szenátus és a kongresszus is nagy többséggel elfogadta azt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett lehetővé teszi a vízummentességben részesülő országok körének bővítését. James Jay Carafano szerint egészen biztos, hogy a javaslatot az elnök is aláíija, erre akár ezen a héten, a nyári szünet előtt is sor kerülhet. Ezután azonban még egymásfél éves felkészülésre lesz szükség mind az Egyesült Államokban, mind a csadakozni kívánó országokban, mielőtt a konkrét időpontról tárgyalnának és döntenének - tette hozzá. Ráadásul az egyeztetések is elhúzódhatnak, technikaüag ugyanis nem lehetséges, hogy egyszerre folytasson megbeszéléseket az Egyesült Államok képviselője például tizenöt pályázó országgal - mondta James Jay Carafano. A törvényjavaslat szerint a csatlakozás feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a 10 százalékot, ennek Csehország, Málta, Ciprus és Észtország is megfelel, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország azonban nem. A következő 12-18 hónapban azonban az utóbbi államoknak is lesz arra lehetőségük, hogy csökkentsék az elutasítások számát, ebben segíthetnek például a lakosságnak szánt oktatókampányok - fűzte hozzá. Az MTI kérdésére, csökkenhet-e az Egyesült Államok - magas - támogatottsága azokban a közép-ke- let-európai országokban, amelyek csak később csadakozhatnak a vízummentességi programhoz, az amerikai szakértő azt mondta: a törvény új utat nyit meg, amely folyamatosan lehetőséget ad a csatlakozásra, tehát nem egyszeri bővítési alkalomról van szó. Nem szükségszerű, hogy a régióból először csak Csehország kerüljön be a programba, egy-másfél év múlva teljesen más lehet a helyzet - mutatott rá. A szenátus és kongresszus által elfogadott jogszabálytervezet lehetővé teszi a vízummentességben részesített országok körének kiterjesztését. A feltételek között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a 10 százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7, Szlovákia esetében 16 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a túl- tartózkodás: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál. Erről egyelőre nincsenek pontos adatok, ezért is van szüksége az USA-nak technikai felkészülésre. George Bush tavaly november végén jelentette be: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba, és az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését kezdeményezi. A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a keleteurópai államok polgárainak 100 dolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon, és in- teíjún kell részt venniük. Harminc évvel ezelőtt halt meg 111. Makariosz ciprusi államfő Az egyesülés jelképe volt MT1-1SMERTETŐ 1977. augusztus 3-án halt meg ÍR. Makariosz ciprusi főpap, államfő. 1913. augusztus 13-án született Pano Panagiában. Cipruson, majd Athénben és Bostonban tanult teológiát. 1946-ban szentelték pappá, 1948-ban lett metropolita, két évvel később Ciprus érsekévé választották. Makariosz elutasította a britek javaslatát, hogy az ország a Nemzetközösségben kapjon függeden- séget, de szembeszállt a törökökkel is, akik a sziget kettéosztását szerették volna. Makariosz a földközi-tengeri sziget és Görögország egyesülésének jelképe volt, 1950-ben illegális népszavazást szervezett, amelyen a többség a Görögországhoz való csadakozás mellé állt. A britek meggyanúsították, hogy az illegális görög gerillaszervezet tagja, Makariosz azonban 1955-ben tárgyalásokat kezdett Ciprus brit kormányzójával, ám ezek 1956 tavaszán elakadtak, s a britek zendülés vádjával letartóztatták, majd száműzték. Nemzetközi tiltakozásra szabadon engedték, 1957-től Athénban élt. A polgárháborús állapotok miatt 1958-ban elfogadta az angol ajánlatot, a görögök és törökök által közösen kormányzott országról. Ciprus 1960. augusztus 16-án elnyerte függetlenségét, az elnök Makariosz lett. Az új állam vezetésének sok gondot okozott a két nemzetiség közötti harc. A ciprusi ügyekbe Görögország és Törökország is beavatkozott, Makariosz hiába próbált a két nép integrálása irányában politizálni, a török fél elutasította javaslatait. 1967-ben kénytelen volt elfogadni a Ciprusi Törökök Ideiglenes Kormányzatát, amely a központi kormánytól függedenül intézte a kisebbség ügyeit. Makari- oszt 1968-ban és 1973-ban is újraválasztották, de a helyi autonómia kérdésében a tárgyalások holtpontra jutottak, többször is lemondásra szólították fel. 1974. július 15-én a Ciprusi Görögök Nemzeti Gárdája az athéni katonai junta támogatásával pucs- csal megdöntötte az érsek hatalmát. Öt nappal később a török hadsereg partra szállt Cipruson és a török ciprióták a sziget északi felén önálló államot alakítottak, amelyet csak Törökország ismer el. Makariosz Máltára, majd Londonba menekült. 1974 decemberében, a görög junta bukása után hazatért és folytatta a tárgyalásokat a törökök vezetőivel, de a kettéosztott ország helyzetén nem tudott változtatni. KOMMENTÁR Az igazi veszély MAL1NÁK ISTVÁN Már közel hat év telt el az afganisztáni tálib rézsűn megbuktatása óta, s a Talibán ismét a világlapok címoldalára került, ezúttal a délkoreai túszválság kapcsán. Ha ehhez hozzáadjuk a NATO-konvojok elleni rendszeres támadásokat, az öngyilkos merényleteket, amelyeket iraki mintára hozzávetőleg egy éve kezdtek itt is alkalmazni a szélsőségesek, elmondható: a Talibán szervezetileg és katonailag talpra állt, legalábbis az ország déli területein. Történt mindez az USA vezette, több tízezres nemzetközi haderő által támogatott Kar- zai-kormány erőfeszítései ellenére. Aki figyelemmel kíséri a történéseket, észrevehette, hogy az afganisztáni tálibok erősödése és a pakisztáni politikai válság mélyülése között szorosak az összefüggések. Magyarán: a szélsőséges iszlamisták visszaszorításának kulcsa pillanatnyilag Pakisztánban van. Ezt támasztja alá, hogy az amerikai kongresszus a hét végén újabb feltételeket szabott a Pervez Musarraf elnök számára nyújtandó katonai segélyek folyósítására. E feltételek legfontosabbika: az ország teljes területének központi ellenőrzése. Ezen az afgán határ melletti pastu törzsi területet kell érteni, amelyet a tálib mozgalommal és az al-Kaidával szövetséges iszlám szélsőségesek uralnak. Az USA arra is figyelmeztetett, hogy közvetlen katonai akciókat indíthat Pakisztánban is, ami Musarraf szerint katasztrofális hiba lenne, mert a radikális hívőkön kívül a nacionalistákat is kormánya ellen hangolná. Egy másik kongresszusi jelentés pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az al-Kaida épp a pakisztáni törzsi területen működő kiképző táboroknak köszönhetően rendkívül megerősödött, képes nagyszabású terrortámadások végrehajtására mind az USA-ban, műid Európában. Legutóbb Mike McConnel, az amerikai hírszerző szervezetek fő koordinátora állította teljes bizonyossággal, hogy Oszama bin Laden is ezen az Afganisztánnal határos pakisztáni területen rejtőzködhet. Ő nagyon keményen bírálta Pakisztánt, amiért hagyta, hogy az al-Kaida ott szerveződjön újjá. Musarraf, aki 2001 óta teljes mellszélességgel támogatja az USÁ terrorellenes harcát, mégis Washington legfontosabb szövetségese a térségben. Nézőpont kérdése, hogy már polgárháború-e az, ami az iszlamisták és a pakisztáni hadsereg - melynek Musarraf a főparancsnoka - között folyik. A vallási fanatikusok tálib típusú iszlám törvénykezést és államot akarnak Pakisztánban. Ne feledjük: a szaúdi pénzen épült pakisztáni medreszékben, korániskolákban született meg anno a Talibán is, amelyet, amikor átvette a hatalmat Afganisztánban, a pakisztáni kormány is támogatott. Musarraf nagy hibát követett el azzal, hogy túl sokáig hagyta basáskodni a Vörös Mecsetben az iszla- mistákat, mielőtt - három hete - szétverte őket. Az ott történteket ezért tekintik sokan fordulópontnak a pakisztáni belpolitikában: valamiféle iszlám forradalom kezdetének. Emiatt pedig nagyon kell aggódnia a világnak, Európát is beleértve, hiszen Pakisztán állította elő az első „iszlám atombombát”, jelenleg vagy félszáz atomtöltete lehet, s intenzív és eredményes kísérleteket folytat korszerű hordozórakétákkal is. JEGYZET Emberek és kerekek ROZBROY VIKTOR Ajég jó. Ajég kellemes. Például nem lehet belefulladni. Nem úszkálnak benne harapós, csípős, szúrós, nyálkás, nagy, még nagyobb halak, polipok, cápák, bálnák, anyahajók, eszkimók, vidrák. Ha valaki megszomjaz, felolvaszthatja magának a jeget. Könnyebben tárolható, mint a víz. Nem szükséges műanyag flakonokba, folyómedrekbe gyömöszölni. Hálószobaszekrényben is tárolható, ha az elég hűvös. Ha megszomjazunk, akármelyik, kezünk ügyébe eső kemény tárggyal kapügálhatunk belőle egy keveset a tenyerünkbe, ott aztán pár perc alatt fel- melegszik, és készen is van a korty instant víz. A globális felmelegedés legnagyobb átka, hogy nem lesz jegünk. Legalábbis a fagyasztón kívül nem. Az egyik megoldás, hogy jó sok és jó nagy hűtőszerkezeteket kell építeni, s felállítani mindenfelé a világban, kitárni ajtajukat, hogy árasszák magukból a hideget. Hogy újra befagyjanak a tengerek, és ne kelljen kiröhögnünk az eszkimókat a kánikula miatt feleslegesé vált mongolredőik miatt. Az nem biztos, hogy a jegesmedvéket sikerül megmentenünk, de a ők alattomosak. Alattomosabbak, mint az eszkimók. Bár nem tudom, hogy a statisztikák szerint a jegesmedvék fogyasztanak-e több eszkimót, vagy fordítva. Nem is ez a lényeg, hanem: fajfenntartó ösztön, patriotizmus, lételmélet... Össze kell fognunk. Ajegesmedvék és ajég ellen. Mókuskerék. Mókusemberke- rék. (Saját szó.) Ez a forgásra jogosult alkalmatosság arra szolgál, hogy ne kelljen különböző kiutakon tömi a fejünket. Egyszerűen csak beleszületünk és futunk, futunk, futunk... Szemünk előtt mongolredők és eszkimókat zabáló jegesmedvék lebegnek, és csak futunk és futunk és... TALLÓZÓ MAGYAR HÍRLAP Senkinek sem kell a három évvel ezelőtt, az EU-s csatlakozás alkalmából 350 millió forintos költséggel felépített Időkerék, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság pedig nem akar új pályázatot kiírni, amíg nem lesznek valódi érdeklődők a sok vitát kiváltó műtárgy működtetésére - írta a tegnapi Magyar Hírlap. Továbbra sem tudni, mikor lesz új vagyonkezelője az Időkeréknek. Szívesen lovagolnék egyet. Nincs az istállóban klímás paripájuk? (Peter Gossányi karikatúrája
