Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-16 / 189. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Giuliani a palesztinokról Washington. Nem áll ér­dekében az USA-nak, hogy segítsen a palesztin állam lét­rehozásában - fejtette ki véle­ményét a Foreign Affairs szakfolyóiratban Rudolph Giuliani, New York volt pol­gármestere, aki a Republiká­nus Párton belül harcban áll az elnökjelöltségért. Szerinte ugyanis a leendő palesztin ál­lam támogatást fog nyújtani a terrorizmusnak, és ezért az iszlamista terroristák által fe­nyegetett Amerikának nem érdeke egy ilyen állam meg­teremtése. (MTI) Netanjahu a Likud elnöke Jeruzsálem. Újraválasztot­ták Izraelben Benjamin Ne­tanjahu volt kormányfőt a jobboldali Likud élére. A teg­nap közölt hivatalos eredmé­nyek szerint Netanjahu a sza­vazatok 73 százalékát söpörte be. Első számú kihívója, Móse Fejglin, egy szélsőjobboldali nézeteiről ismert ciszjordá- niai telepes 23 százalékot ka­pott. Fejglinnek a vártnál jobb eredményét elemzők azzal magyarázták, hogy a szabad­ságolások miatt nagyon ala­csony, 39 százalékos volt a részvétel, s elsősorban Netan­jahu hívei maradtak távol a voksolástól. (MTI) Benjamin Netanjahu (SITA/AP) Csak egy belga szabadult ki Teherán. Az Iránban túszul ejtett két belga turista egyike még mindig a bandita fogsá­gában van, társa viszont ki­szabadult. Ezt tegnap jelentet­te az iráni média. A hír szerint Carla van den Eeckhout, a ko­rábban eltűntnek vélt belga pár hölgytagja kiszabadult. Társa, Stefaan Boeve viszont még mindig a túszejtő bandita fogságában van - közölte Mohamad Dzsavad Aszna- Asahri rendőrezredes. A két turista rokonai kedden már a pár kiszabadulásáról beszél­tek, miután Boeve felhívta az anyját telefonon, s arról szá­molt be neki, hogy „biztonság­ban vannak”. (MTI) Új kanadai külügyminiszter Ottawa. Maxime Bernier eddigi ipari minisztert nevez­te ki a külügyi tárca élére Stephen Harper kanadai kor­mányfő. Bernier Peter Mac- Kayt váltja fel, aki viszont a védelmi minisztérium élére áll, s így ő veszi át a Kanada számára kényes, Afganisztán­nal kapcsolatos ügyek kezelé­sét. Az átalakítás során kilenc miniszter váltott tárcát. (MTI) A különös szekta tagságát főleg az északnyugat-iraki kurdok adják - monoteista vallásuk ősi gyökerekből táplálkozik Lemészároltak kétszáz jazidit Tegnap is tartott a halottak elszállítása és a sérültek felkutatása (SITA/AP-felvétel) Bagdad. Legalább 200 halá­los áldozata van annak a merényletsorozatnak, ame­lyet üzemanyagot szállító tartálykocsikkal követtek el öngyilkos merénylők ked­den este a jazidi szekta tag­jai ellen az északnyugat-ira­ki Moszul térségében fekvő falvakban. ÖSSZEFOGLALÓ Szindzsár város polgármestere közölte: a több mint 200 sérült el­látásában a térségben állomásozó amerikai erők is segédkeznek. Az áldozatok száma még tovább nő­het, mert sokan hevernek még a romok alatt, és legalább 30 épület dőlt össze a robbantásokban. A hatóságok szerdán a körzetben teljes kijárási tilalmat vezettek be, csak a mentési munkálatokban részt vevő gépjárműveket engedik be a területre. Helyi illetékesek szerint négy ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. Az ország függetlensé­ge 60. évfordulójának központi ün­nepségeit tegnap tartották Indiá­ban. A rendőrség a függedenség napján megerősítette a világ hét új csodája közé választott Tadzs Mahal védelmét, mert hírszerzési információk terrorista támadás ve­szélyére figyelmeztettek. Az Újdel­hitől 210 kilométerre északra fekvő Ágra városában felállított márvány emlékmű, az ország leghíresebb építészed emléke ellen tervezett akfió részleteiről nem nyilatkoztak az illetékesek. A Tadzs Mahalt évente 3 millió turista keresi fel. Ugyancsak az évfordulót kísérő biztonsági intézkedések közé tarto­zik: India lezárta északi, Nepállal közös határát. Mint Vikram Szingh rendőrtiszt elmondta, attól tarta­nak, hogy iszlamista szélsőségesek hatolnak be azon keresztül az or­szágba, és öngyilkos merényleteket követnek el. Manmohan Szingh kormányfő tegnapi ünnepi beszédében az or­szág lakosságának nagy részét súj­tó szegénységre figyelmeztetett. Szingh a 17. századi újdelhi Vörös Erődben leszögezte: India nem vál­hat olyan nemzetté, amelyben van­nak magas fejlettségű szigetek és robbantás történt az este nyolc kö­rül Moszultól 120 kilométerre nyugatra. A merénylők egy-egy tartálykocsival a város különböző negyedeiben hajtották végre tá­madásaikat a szekta tagjai ellen, hatalmas, a fejlődéstől érinteden területek. Lerótta tiszteletét a füg- getienség atyja, Máhátmá Gandhi előtt, és hangsúlyozta: „Gandhi ál­ma a szabad Indiáról csak akkor va­lósul meg teljes egészében, ha a száműzzük belőle a szegénységet.” gyors egymásutánban repítve a le­vegőbe járműveiket. A rendőrség szerint egyelőre senki sem jelent­kezett, hogy vállalná a felelőssé­get a terrorcselekményekért, de az elkövetés módszere az al-Kaidára szágban a gyermekek többsége az afrikaiaknál is súlyosabban alultáp­láltnak tekinthető, és itt él a világ azon lakosainak egyharmada, akik napi egy dollárnál kevesebből él­nek. (MTI, ú) m «. • \ í W UnaJ *V \ A SYRIA / \ í----JSM ■ \ f TOwn X IPÁN ■T__ Baghdad GE \ A merényletek helyszíne SAUDI ARABIAN^ / tereli a gyanút, amely az utóbbi időszakban jelentős átcsoportosí­tásokat hajtott végre Irak északi részében. A Fehér Ház elítélte a merényletsorozatot. „A szélsősé­gesek továbbra is azt mutatják, meddig képesek elmenni annak érdekében, hogy megakadályoz­zák egy stabil és biztonságos Irak megteremtését” - fogalmazott Da­na Perino szóvivő, aki ártatian ci­vilek elleni barbár támadásoknak minősítette a merényleteket. A jazidi szekta hívei javarészt a Moszul környéki kurd lakosság Új választási törvény Kirekesztik a Hamászt Rámalláh. Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök új választási törvé­nyen dolgozik, amelynek értelmé­ben minden jelöltnek tiszteletben kellene tartania a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) prog­ramját. A kikötés gyakorlatilag a ra­dikális Hamász kirekesztését jelen­tené a jövendő választásokból. A Hamász rögtön el is ítélte az elgon­dolást, s elvitatta Abbásztól azt a jo­got, hogy üyen döntéseket hozhat. Az AFP először azt jelentette, hogy Abbász kihirdette a törvényt, de az elnök irodája cáfolatot adott ki, kö­zölve, még vita tárgyát képező ter­vezetről van szó. Az AFP jelentésé­ben „megszerzett szövegre” hivat­kozott. A PFSZ központi tanácsa jú­lius 19-én bízta meg Abbászt az elő­rehozott választások megszervezé­sével. A Hamász elveti a PFSZ prog­ramját, s nem hajlandó elismerni az Izraellel aláírt megállapodásokat sem. A tervezet értelmében egy képviselőjelöltnek ezeket is el kelle­ne ismernie. A Hamász júniusban ragadta magához a hatalmat a Gá­zai övezetben, amit Abbász állam­csínynek minősített. Híveivel együtt visszaszorult Ciszjordániába, Szá­lúm Fajjád személyében új minisz­terelnököt nevezett ki, aki szintén Ciszjordániában dolgozik. (MTI) köréből kerülnek ki, de kisebb kö­zösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Tö­rökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ez­ren tartoznak hozzájuk. A közös­ség három képviselővel rendelke­zik az iraki parlamentben. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteis­ta vallásuk egyes elemei az égites­tek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. Hatással volt rá a Zoro- aszter-vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a mu­zulmánok között régi ellentétek feszülnek. Április 7-én jazidik egy csoportja halálra kövezett egy 17 éves lányt, aki a hagyományokat megsértve megszökött és férjhez ment egy muzulmán férfihoz. Mi­után a lincselést mobiltelefonok­kal filmre vették, és az interneten közzétették, szunnita szélsősége­sek hamarosan megtorló akciókat szerveztek: április 23-án Moszul közelében 23 jazidit mészároltak le. (MTI, ú) Drágállták Karéliát Helsinki. Finnország az 1990-es évek elején visszakap­hatta volna Moszkvától Ka­réliát, amit a második világhá­borúban veszített el, de sokallta az árat. A Kainuun Sanomat cik­ke szerint 1991-ben Mauno Koi- visto államfő titkos megbízást adott egy szakértői csoportnak, hogy vizsgálja meg a terület visszavásárlásának lehetőségét és készítsen becslést a várható költségekről. A szakértők sze­rint csaknem 64 milliárd finn márka lett volna a visszavásár­lás összege, az újjáépítési költ­ségek pedig elérték volna a 350 milliárdot. Ez túl sok volt a fin­neknek, így 1992-ben Koivisto elnök közölte Borisz Jelcin ak­kori orosz államfővel, hogy nem engedhetik meg maguknak az üzletet. A Helsingin Sanomat megbízásából a közelmúltban közvélemény-kutatást végeztek, és a megkérdezettek többsége (62 százalék) szerint Karélia visszacsatolása egyáltalán nem, vagy alig kívánatos. Karéba a mai finn-orosz határtól délke­letre található, területe csak­nem 200 ezer négyzetkilométer, amelyből csak egy kis rész talál­ható Finnországban. (MTI) A tömeges szegénységre figyelmeztetett az indiai kormányfő az évfordulón Veszélyben a Tadzs Mahal Nemrégiben a világ hét új csodája közé választották (Képarchívum Az 1,1 milhárd lélekszámú or­Olyan nagy volt a pokolgép hatóereje, hogy az egyik gépkocsit teljesen szétroncsolta Felrobbantottak három németet Kabulban ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Berlin. A német belügy­miniszter megerősítette, hogy éle­tét vesztette három német állam­polgár az afgán fővárosban, miu­tán egy út mentén elhelyezett rob­banószerkezet lépett működésbe robogó autójuk mellett. A merénylet áldozatául esett sze­mélyeket a német Szövetségi Bűn­ügyi Hivatal (BKA) küldte ki Afga­nisztánba. Feladatuk a kabuli né­met nagykövetség és személy sze­rint az ottani nagykövet védelme volt. Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszter a leghatározottab­ban elítélte az alattomos merényle­tet, részvétét fejezve ki az áldoza­tok családjainak. Egyúttal megerő­sítette, hogy Berlin a jövőben is részt vesz afganisztáni rendőrök ki­képzésében. A németek egy lőtérre tartottak a nagykövetség két fehér terepjáróján, amikor a robbanás bekövetkezett Bagrámiban, Kabul egyik keleti városrészében. A rend­őrség szerint a pokolgépet távirá­nyítással hozták működésbe. Ha­bár a járművek megerősített véde­lemmel voltak ellátva, a pokolgép hatóereje olyan nagy volt, hogy az egyik gépkocsit teljesen szétron­csolta. A BKA haladéktalanul szak­embereket küld Kabulba, hogy részt vegyenek a merényiét körül­ményeinek kivizsgálásában. Az afganisztáni kormányellenes iszlamista tálibok internetes hon­lapjukon azt közölték, hogy szer­da délelőtt Bagrámiban merényle­tet követtek el külföldi katonák el­len, és kilencet közülük megöltek. Az áldozatok számát a tálibok ak­cióik során általában jelentősen eltúlozzák. (MTI, ú) Berlin a fenyegetések ellenére sem vonja ki katonáit Afganisztánból. Jelenleg háromezer német katona állomásozik az országban. (Reuters-felvétel) Amerikai kormánydöntés Terrorszervezet az iráni FG Washington. Az amerikai kor­mány felveszi a terrorszervezetek listájára az iráni Forradalmi Gár­dát (FG), az iráni haderő 125 ezer fős elitalakulatát. A Washington Post tudni véli, a közeli napokban közzéteszik az erről szóló elnöki utasítást a hivatalos közlönyben, és azzal érvényessé válik az új be­sorolás. A terrorszervezetek listá­jára kerülés sok gyakorlati hát­rányt jelenthet egy szervezetnek. Jogalapot teremt külföldi bank­számláinak befagyasztására, s az amerikai kormány megtilthatja ennek alapján azon külföldi válla­latok USA-beli tevékenységét, amelyek bármilyen módon együttműködnek ilyen szervezet­tel. Ez az első eset, hogy egy nem­zeti katonai szervezet felkerül az amerikai terrorlistára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents