Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-15 / 188. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 15. DlGlTÁLlA 11 Ilyen egyeni stílusú Nokiát még nem láttál! Formabontó telefonok FELDOLGOZÁS fejezetten fényes kijelzővédő­A Nokia bemutatta a Prism soro­zatot, a stílusra hangsúlyt fektető fogyasztóknak szánt új mobiltele­fon-családját. A Prism sorozat az egyéni stílust csúcstechnológiával ötvöző Nokia 7900 Prism és a No­kia 7500 Prism készülékekből áll. A sorozat figyelemfelkeltő színeivel, anyagaival és grafikáival szúr sze­met. A Nokia 7900 Prism tompafekete előlapjával szemből anodizált alu­mínium hátlap érintkezik, amely a Nokia Prism jellegzetes gyémánt­formájának lenyomatát és lézer gravírozott mintáját viseli. A készü­lék organikus LED főkijelzője 16 millió színárnyalatot támogat, a ki­grafikákat is megjeleníti. A Nokia 7900 Prism készüléken emellett „élő háttérkép” is található, amely napközben a napszakoknak, az ak­kumulátor állapotának és a jel erősségének függvényében diszk­réten változik. A készülék a kétsá­vos 3G technológiát is támogajta, a 2 megapixeles kamerájához pedig 1 GB belső memóriát tartalmaz. A Nokia 7500 Prism a Nokia 7900 Prism szeszélyes kistestvére. A 2 megapixeles kamerával felsze­relt készülék fekete külsejét élénk, cserélhető színsávok törik meg. A Nokia 7500 Prism kilenc órán át is képes zenét lejátszani, a külön megvásárolható 2 GB-os microSD kártyán akár 1 500 dal is elfér. (1) Az ujjbegyben futó vérerek alapján azonosít Bankkártya helyett ujj FELDOLGOZÁS A Hitachi egy olyan újfajta megoldást fejlesztett ki, amely szükségtelenné teszi a bankkár­tyák alkalmazását: a pénzkiadó automatákba építhető technoló­gia az ujjhegyükben futó vérerek alapján képes azonosítani az ügy­feleket. A japán cég újfajta elektronikus fizetési rendszere jelenleg csak a szigetországban működik a JCB nevű társaságnál. A rendszer használatához a banki rendszer­ben rögzítik az ügyfél ujjábán futó vérerek egyedi mintáit, amelyek alapján százszázalékos hatékony­sággal lehet azonosítani bárkit. Ezt követően semmilyen mág­neskártyára vagy hasonló eszköz­re nincs szükség, ha az ügyfél a társasággal szerződött boltban, étteremben vagy egyéb helyen szeretne fizetni, esetleg egy auto­matából pénzt felvenni. Elég az ujjával megérintenie egy infravö­rös szkennert, amely az ujjban fu­tó vérerek vizsgálata alapján azo­nosítja őt. Noha a módszer kiját­szásának egyik lehetőségeként so­kakban felmerült, hogy bűnözők esetleg áldozataik ujját levágva vennének fel pénzt, a Hitachi köz­lése szerint ez nem lehetséges, mivel a szkenner azt is érzékeli, ha az erekben nincs vérkeringés - számolt be a Tech.co.uk. (o) A wifi a gyakorlatban nem más, mint egy meglévő vonalas internetkapcsolat vezetéknélküli megosztása Mobilinternet vagy inkább wifi? A mobilinternet ugyanaz, mint a WLAN (wifi)? So­kak szerint igen. Pedig két teljesen különböző techno­lógiától van szó, így most következzen egy kis lecke a mobilinternet és a wifi előnyeiről, hátrányairól. FELDOLGOZÁS A wifi vagy más nevén WLAN a gyakorlatban nem más, mint egy meglévő vonalas internet- kapcsolat vezetéknélküli meg­osztása. Ha még inkább gyakor­latiasak akarunk lenni, akkor azt is mondhatjuk, hogy wifi inter­netről akkor beszélhetünk, ha a falból jövő internetkábelt nem egyből a számítógépünkbe dug­juk, hanem egy úgynevezett „wifirouterbe”, amely innentől - hatótávolságtól függően - 200- 500 méter hatósugárban rádiós úton megosztja az internet- kapcsolatot. A wifiképes lapto­pok, PDA-k, mobiltelefonok wifi- kereséskor ezen műtereknek (gyakorlatilag elosztók) jeleit látják, mindegyik router hálóza­ta - ezeket hívják hotspotoknak - egy-egy névvel van ellátva (pl.: Linksys, ezt látjuk, amikor ráke­resünk a hálózatra), majd ezekre rácsatlakozva tudunk interne­tezni valaki, vagy valamely szol­gáltató hálózatán. Itthon egyre több a nyilvános, jelszó nélküli wifihálózat, me­lyekre rácsatlakozva ingyen tu­dunk internetezni az erre képes eszközök segítségével. Ezen há­lózatok hátránya, hogy egyrészt a sebességük függ, hogy éppen a router milyen internetkapcso­latra van kötve, másrészt pedig biztonsági okokból sem szeren­csés ilyen hálózatokon lógni, lé­vén, hogy a hozzáértők számára hozzáférhető az általunk letöl­tött, közvetített adat. A hivatalos wifiszolgáltatók, mint a T-Mo- bile, a T-Com napi, heti, vagy ha­vidíjért, vagy óránkénti vou- cherek hitelkártyás, vagy szemé­lyes (T-Pont, T-Mobile üzletek) megvásárlásáért cserébe biztosí­tanak biztonságos wifielérést a saját hálózatukon, hotspot- jaikon, melyek előnye, hogy egy ilyen hozzáféréssel, legyünk Ma­gyarországon, vagy Londonban, a világban bárhol rácsatlakozha­tunk ezen szolgáltatók hotspot- jaira. A mobilinternet teljesen más, mint a wifi. A mobilinternet elő­nye, hogy SÍM kártyával műkö­dik, így gyakorlatilag a világon minden olyan helyen elérhető, ahol van mobilhálózat. Igaz, ez a kapcsolat emelőre méregdrága. Míg a wifi egy kis hatótávolságú, lokális megoldás, addig a mobilinternet - legyen az GPRS, EDGE, 3G, Flash OFDM vagy HSDPA - világszinten szabvá­nyosított, így bárhol is legyünk, kivéve egyes távol-keleti orszá­gok, biztosak lehetünk abban, hogy nem maradunk inter­netelérés nélkül. Szabadon mo­zoghatunk, a bázisállomások ál­tal lefedett területen folyamatos marad a kapcsolat, A wifi esetén viszont ha elhagyjuk az a helyet, ahol a hotspot elérhető, akkor megszakad a kapcsolat. A mobilinternet ráadásul már kellően gyors, a szolgáltatók ál­tal kiépített hálózattól függően. Itthon már 5,2 Mbps letöltési se­bességet érhetünk el, hamarosan ez a sebesség 7,2 Mbps lesz. A mobilinternetet - ha nem is a leg­gyorsabb HSDPA-t, de a GPRS-t és EDGE-et - ma már a legtöbb mobiltelefon tudja, ugyanígy a tenyérszámítógépek 95%-ában alapból benne van, laptopokkal pedig főként a szolgáltatóknál kapható pcmcia kártyákkal, vagy- akár asztali számítógépünkkel- külső USB modemekkel tudjuk használni bárhol, bármikor. Ezekbe a külső perifériákba be­helyezve a SÍM kártyánkat pár másodperc kérdése és rajta va­gyunk a világhálón, (ú) Az öt szabály a biztonságos internetezéshez Soha, senkinek ne adjuk ki bank- és hitelkártya számunkat se e-mailben, se pedig azonnali üzenetküldésben (MSN, ICQ, Skype). Ez utóbbi gyakorlatilag a legegyszerűbben elfogható adatcsatorna, mindenféle titko­sítás nélkül megy át a vonalas hálózaton és illetéktelenek a megfelelő hardver és szoftver segítségével könnyedén hozzá­férhetnek az e módon váltott üzenetek tartalmához. Idegen számítógépen - le­gyen az internetkávézó, vagy bármely ismerősünk számítógé­pe - ne lépjünk be semmilyen olyan területre (e mail, bank­kártyás vásárlás), ahol például egy billentyűzet leütések figye­lésére kifejlesztett program se­gítségével a tulajdonos később hozzáférhet titkos jelszavaink­hoz, adatainkhoz. Ha tehetjük, használjunk inkább saját számí­tógépet. Mindig tartsunk friss tűzfal-, víruskereső-, és trójai program­kereső programot a számítógé­pünkön, és ha lehet, akkor a mobiltelefonunkon is. Ezzel meggátolhatjuk azt, hogy bár­milyen internetkapcsolaton ke­resztül olyan programok jussa­nak be eszközeinkre, amik az­tán sok esetben adatvesztést és az ezzel járó fejfájást okozhat­ják. Ismeretlen programokat - akárki is a feladó - ne nyissunk meg a számítógépünkön. Ha nem használjuk, lehető­ség szerint kapcsoljuk ki mobil- telefonunkon és laptopunkon a vezetéknélküli eléréseket, úgy mint Wifi és Bluetooth. Ha nem mobilinterneten ke­resztül csatlakozunk a világhá­lóra, akkor Wifi esetén minden­képp győződjünk meg arról, hogy az éppen használt hálózat - amennyiben nem „brand”-elt (mint pl. a T-Mobile) - kié. Amennyiben nem tudjuk, úgy a 2-es pont lép életbe. A 9 és 14 év közöttiek az internet szolgáltatásait leginkább játékra, böngészésre, és a barátokkal való e-mailes vagy chates kapcsolattartásra használják Szüleik példáját követik a szoftverekkel tudatosan kalózkodó gyerekek FELMÉRÉS Az Európai Bizottság felmérése szerint a kontinensen élő gyerekek tisztában vannak az illegális online letöltések kockázataival, és a jövőben sem akarnak felhagyni ezzel - hiszen minden ismerősük hasonlóképp cselekszik. A tanulmányt huszonhét EU- tagországban, illetve Norvégiában és Izlandon élő gyerekek bevoná­sával készítették el az Európai Bi­zottság megbízásából - számolt be a Hollywood Reporter. Eredmé­nyeiből kiderül, hogy bár a gyere­kek tudják, hogy jogsértést követ­nek el az illegális letöltésekkel, a jövőben sem szándékoznak fel­hagyni ezzel, hiszen rajtuk kívül mindenki más - beleértve a szülő­ket is - ugyanezt teszi - érvelnek. A kalózkodás melletti érvek kö­zött szerepelt az is, hogy a letölté­seket nem kereskedelmi, hanem magáncélra végzik, a letöltéseket kínáló oldalak pedig nyilván kom­penzálják az alkotókat. Más gyere­kek egyszerűen azzal érveltek, a CD-k és DVD-k túlságosan drágák számukra - ezért töltik inkább le kedvenceiket az internetről. Csak­nem az összes megkérdezett ifjonc úgy nyilatkozott, a jövőben sem szándékozik abbahagyni az illegá­lis letöltést. Érdekesség, hogy a gyerekek többsége jobban tart at­tól, hogy vírust szerez be a letöltőoldalakon, mint attól, hogy esetleg perbe fogja egy lemezki­adó vagy filmstúdió jogi képvise­lője. Az EU-s felmérésből az is kide­rül, hogy az európai internetező gyerekek naponta több alkalom­mal is használják a világhálót, s legtöbbjük saját mobütelefonnal is rendelkezik. Á 9 és 14 év közöttiek leginkább játékra, böngészésre, és a barátokkal való e-mailes vagy chates kapcsolattartásra használ­ják. A gyerekek közül a legtöbb időt a 12 és 14 év közötti lányok töltik online, őket leginkább kö­zösségi oldalak mellett ütik el ide­jüket. A fiúk főként játékok és ze­ne letöltésére használják a világ­hálót, de sokan közülük a házi fel­adat elkészítéséhez is itt keresnek információt. Meglepő módon a gyerekek a vártnál jobban tisztában vannak az internet veszélyeivel: leginkább a vírusoktól, online csalásoktól, zaklatástól, s a személyes adataik illetéktelen kezekbe kerülésétől tartanak. Többségük tudatában van annak, hogy nem biztonságos találkozni chaten megismert ide­genekkel. Azonban a legtöbb gye­rek úgy véli, ha bármilyen problé­ma merülne fel, azt első körben önmaga, vagy barátai segítségével kísérelné orvosolni, s csak végső esetben fordulna szüleihez, (o)

Next

/
Thumbnails
Contents