Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-13 / 186. szám, hétfő

4 Külföld UJSZO 2007. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai és brit áldozatok Kabul/London. Út mentén elhelyezett pokolgép robbaná­sa megölt három amerikai ka­tonát a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban teg­nap, előző nap pedig a déli Hilmend tartományban egy brit NATO-katona vesztette életét és öt másik könnyebben megsebesült a járőrbázisukat ért támadásban. (mti) Robbanás Jáván Jakarta. Robbanás követ­keztében legkevesebb két em­ber meghalt, négy pedig meg­sebesült szombaton az indo­néziai Jáva szigetén, s nem ki­zárt, hogy pokolgép okozta a detonációt - közölte a rendőr­ség. (mti) Feltörték az ENSZ-honlapját New York. Feltörték az ENSZ hivatalos honlapját he­lyi idő szerint tegnap reggel az Egyesült Államok és Izrael kö­zel-keleti politikáját ellenző személyek, s ott rövid nyilat­kozatot tettek közzé. „Hé, Izra­el és Egyesült Államok, ne öljé­tek a gyerekeket és másokat! Legyen örökre béke! Mondja­tok nemet a háborúra!” - e fel­hívás volt olvasható az ENSZ- főtitkár nyilatkozatainak fenn­tartott rovatban, (mti) Spanyolországi földrengés Madrid. Rengett a föld teg­nap délelőtt Spanyolország fő­városától a keleti és a déli ten­gerpartig terjedő térségben, károkról vagy sérülésről nem érkezett jelentés, (mti) Kínzások Guantánamón Tunisz. Válogatott módszer­rel kínozzák a guantánamói foglyokat - derül ki egy tuniszi rab al-Dzsazírának tett nyilat­kozatából. Két férfit adott át a washingtoni vezetés június­ban a tuniszi kormányzatnak. A rabok a guantánamói bázis­ról egy Tunisz város melletti fegyházba kerültek. Az egyi­küket, egy 40 éves férfit még 2001-ben tartóztatták le a pa­kisztáni-afgán határon. Csa­ládja júniusig nem is tudta, hogy hol tartózkodik, él-e még. Június elején, mikor megjelent egy katonai tanács előtt, a tanács tagjai úgy dön­töttek, hogy a férfi nem jelent veszélyt az amerikai nemzet- biztonságra, ezért átadták a tuniszi hatóságoknak. Elbe­széléséből az derül ki, hogy fogva tartása ideje alatt em­bertelen kínzásoknak vetették alá. „Az amerikaiak felajánlot­ták, hogy kezelik a sérülései­met, de ehelyett mire felébred­tem az altatásból, azt láttam, hogy levágták az ujjaimat.” Vallomásából az is kiderül, hogy válogatott módszerekkel kínozták őt és a többi foglyot. A verésen kívül szexuális zak­latásnak is ki voltak téve. A női fegyőrök gyakran intim testré­szeiket simogatták, hogy feliz­gassák őket, de előfordult, hogy a rabok arcát menstruá­ciós vérrel kenték be. (mno) A találkozónak az volt a célja, hogy az amerikai és a francia elnök jobban megismerje egymást Hamburger Sarkozynek Kennebunkport. Magánjelle­gű volt Nicolas Sarkozy francia ál­lamfő szombati látogatása George Bush amerikai elnök és családja kennebunkporti nyári rezidenciá­ján, és nem volt egyéb célja, mint hogy a két államférfi jobban meg­ismerje egymást. Nem volt a talál­kozónak semmüyen kötött prog­ramja, előre megszabott témája. Sarkozy és családja az Egyesült Államokban, a New Hampshire ál­lambeli Wolfeboróban nyaral. Úgy volt, hogy a francia államfő családostul keresi fel az amerikai elnököt és családját, de végül mégis egyedül érkezett, mert - mint mondta - felesége Cécilia és a gyerekek gyengélkednek, torok- gyulladásuk van. Bush és felesége, Laura nem kí­vánt konkurálni a francia konyhá­val. „Hagyományos amerikai pik­nik volt hot doggal és hamburger­rel” - mondta Dana Perino elnöki Az új francia elnök sokkal barátibb érzéseket táplál az Egyesült Államok iránt, mint elődje, Jacques Chirac, szóvivő, (mti) akinek kifejezetten hűvös volta kapcsolata Bush-sal az iraki háború miatt (SITA/AP-felvétel) Rakétaincidens Tbiliszi kérése Stockholm/Riga. A grúz kor­mány az egy héttel ezelőtt történt rakétaincidens nemzetközi kivizs­gálását akarja - derül ki számos é- szak-európai ország védelmi mi­nisztériumának közleményéből. Az incidens a múlt hétfőn történt, ami­kor is grúz tájékoztatás szerint o- rosz harci gépből származó, de fel nem robbant rakéta fúródott a föld­be Tbiliszitől 65 km-re. Később o- lyan hírek érkeztek a kaukázusi köz­társaságból, hogy a rakétát nem ki­lőtték, hanem a gép püótája igyeke­zett megszabadulni terhétől, a raké­tát úgymond ledobta. Tbiliszi nem­zetközi katonai szakértői bizottsá­got szeretne, az északi országok fe­lemásan reagáltak a kezdeménye­zésre. Svédország, Lettország és Lit­vánia szakértők küldését jelezte. Észtország csak a készségének adott hangot. Észtország és Oroszország viszonya megromlott, miután az észtek elmozdítottak a helyéről egy szovjet háborús emlékművet, (mti) Befejeződött a „békedzsirga" négynapos tanácskozása Együtt a terrorizmus ellen Putyin valasza az amerikai rakétaelemek közép-európai telepítésére Orosz légvédelmi tervek Moszkva. Oroszország nagyszabású légvédelmi programot valósít meg 2015-ig. MTl-JELENTÉS Ezt jelentette be szombaton Vla­gyimir Putyin orosz elnök, amikor megtekintette a Szentpétervár kö­zelében lévő Lehtusi falu mellett 2006 decemberében felállított új típusú radarállomást. Nem részletezte, mit foglal ma­ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Legkésőbb novemberig megrendezik Lengyelországban az előrehozott választásokat - je­lentette be szombaton Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő. Október 21-ét jelölte meg lehetsé­ges időpontként. Kaczynski a koalíciós válsággal indokolta elhatározását varsói sajtóértekezletén. Mint mondta, pártja, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nem tud sem koalíciós partnereivel együtt, gába a program, de Moszkva több­ször célzott rá a közelmúltban, hogy alaposan feljavítja légvédel­mi rendszerét, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az orosz ha­tárokhoz közel kívánja telepíteni globális rakétavédelmi rendszeré­nek néhány elemét. Putyin azt mondta Lehtusiban, hogy a szóban forgó Voronyezs tí­pusú radarállomás létesítése volt az első lépés a légvédelmi rend­szer korszerűsítésének nagyszabá­sú programjában. (Az új típusú ra­darállomás orosz közlések szerint sem nélkülük kormányozni. Utalt rá, hogy a PiS legfelsőbb testületé is az előrehozott választások mel­lett döntött. Roman Giertych, a nacionalistának, katolikusnak mi­nősített Lengyel Családok Ligájá­nak (LPR) vezetője bejelentette a lengyel közszolgálati televízió­ban: a miniszterelnök tudatta ve­le, hogy felbontja a koalíciót. No­ha Lengyelország gazdaságát gyors növekedés jellemezte a kon­zervatív Kaczynski fivérek (Jaros­law Kaczynski miniszterelnök és Lech Kaczynski államfő) hatalom­az Északi-sarktól Afrikáig terjedő területet képes megfigyelni.) Az Egyesült Államok radarállo­mást kíván Csehországba telepíteni és rakétaelhárító rakétákat (ellen­rakétákat) Lengyelországba. Wa­shington szerint az egész rendszer „lator államok”, Irán és Észak-Ko- rea esetleges rakétatámadásainak elhárítására szolgál. Moszkva nem fogadja el ezt az érvelést, szerinte ellene irányul a közép-európai ele­mek telepítése. Fogadkozik, hogy megfelelő választ ad az amerikai lépésre, ha megtörténik a telepítés. ra jutása óta, mégis szüntelen po­litikai zűrzavar kísérte eddigi kor­mányzásukat. Állandóak voltak a koalíciós viták, és folyamatos volt a huzakodás az Európai Unióval. Különösen elfajult a koalíciós per­patvar egy hónappal ezelőtt, ami­kor a kormányfő bizonyítékok fel­mutatása nélkül korrupcióval vá­dolta meg, majd menesztette kor­mányából Andrzej Lepper mező- gazdasági minisztert, miniszterel­nök-helyettest, a populistának el­könyvelt Önvédelem (Samoob- rona) vezetőjét, (mti) MT1-OSSZEFOGLALO Kabul. Az afgán és a pakisztáni vezetés egyetért abban, hogy biz­tonságuk érdekében az iszlamista erőkkel szemben közösen kell fel­lépnie a két országnak. Ezt hangsú­lyozta a két ország által Kabulban rendezett, tegnap befejeződött bé­ketanácskozás. Pervez Musarraf pakisztáni el­nök, aki tegnap érkezett a hely­színre az afgán, pakisztáni politi­kusok és törzsi elöljárók alkotta MTl-JELENTÉS Koppenhága. A dán kormány tegnap kutatóhajót küldött az Észa­ki-sarkvidékre, hogy az tudomá­nyos adatokat gyűjtsön a dán terü­leti igények alátámasztására. Az Oden jégtörőhajó Tromso kikötőjé­ből indult az Arktisz irányába. A 45 dán és svéd tudósnak az lesz a fel­adata, hogy szeizmográfjai méré­sekkel bizonyítékokat találjon an­nak a koppenhágai felfogásnak az alátámasztására, amely szerint az Északi-sark kontinentális talapzata összeköttetésben van a Dániához tartozó Grönland szigetével. Ez esetben Koppenhága a tengeijogi konvenció értelmében jogot for­„békedzsirga” utolsó napjára, kije­lentette: „Nincsen más választása a két országnak, mint a béke és az egység, a bizalom és az együttmű­ködés. Ha Allah is úgy akarja, az együttműködés révén megteremt­hetjük a békét térségünkben. A ter­rorizmust semmivel sem lehet igazolni” - mondta Musarraf a csaknem 700 törzsi, vallási, politi­kai és kulturális vezető előtt, akik négy napon át tanácskoztak a kö­zös határtérségben követendő ter­rorizmus elleni stratégiáról. málhát a pólusig teijedő területre. A dán expedíciót már régóta tervbe vették, de a konkrét előkészületek csak egy hete indultak meg, miután orosz tudósok jó 4000 m-rel a ten­ger alatt kitűzték az orosz nemzeti lobogót az Északi-sark alatti talap­zatra, jelképesen igényt támasztva az Arktisz alatti - kőolajban és föld­gázban gazdag - tengerfenékre. Moszkva 2001 óta követeli az ENSZ-től annak elismerését, hogy az Arktisz kétharmada orosz felség- terület. További négy ország - Ka­nada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia - szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire. Egyelőre nincs kilátásban ENSZ-döntés a te­rületi igényekre vonatkozóan. Kaczynski kormányfő a koalíciós válsággal indokolta elhatározását Ősszel újra választanak a lengyelek Öt ország is jogot formál az Arktisz egyes részeire Expedíció az Északi-sarkra Nem esett szó a két politikus személyes ellentétéről Horn összefutott Sólyommal ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A találkozót egyik fél sem tervezte. Sólyom László magyar köztársasági elnök Horn Gyula volt magyar miniszterel­nökkel futott össze a balaton- őszödi kormányüdülőben, és ha már ott voltak, beszélgettek is egy kicsit. „Sólyom László Balaton- őszödön hét unokájával nyaral és a Balaton-parton összetalál­koztak Horn Gyulával, de spon­tán, nem tervezett találkozás volt, és kihasználva az alkalmat fél órát beszélgettek egymással. Amennyit az elnök úr erről ne­kem elmondott, ebben pontosan az volt a lényeg, hogy az ország helyzetéről beszélgettek. Ahogy ő fogalmazott, nagyon érdekes beszélgetésen voltak túl” - mondta Kumin Ferenc, a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal kommunikációs főosztályának vezetője. Hozzátette még, hogy a be­szélgetésen egyáltalán nem esett szó a két politikus személyes el­lentétéről, ami esetlegesen ab­ból adódhat, hogy Sólyom Lász­ló még július elején nem írta alá a Horn Gyula exminiszterelnök kitüntetésére vonatkozó minisz­terelnöki előterjesztést. Mint ismeretes, Gyurcsán Ferenc kormányfő Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából tüntette volna ld külügyminisz­teri és kormányfői tevékenységé­ért. Az államfő viszont arra hivat­kozva utasította el az előterjesz­tést, hogy Horn Gyula saját érté­kelése 1956-os szerepéről nem egyeztethető össze az alkotmány értékrendjével, (mro) Sátortábort állítottak fel Julija Timosenko ukrán ellenzéki vezető hívei Kijev központjában, tiltakozva amiatt, hogy a központi választási bizottság formai hibára hivatkozva szombaton megtagadta a tömörülés jelöltjei­nek regisztrálását a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásokra. Timosenko tömbjének mintegy ezer aktivistája a központi választási bizottság székháza elé vonult. Azzal fenyegetőztek, hogy mindaddig ott maradnak, amíg a testület vissza nem vonja a döntést, amely szerintük politikai indíttatású. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents