Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-11 / 185. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 11. Szombati vendég 9 nek kérdéseit kell a 21. század szintjén újrafogalmazni. Akkor beszéljünk róla bőveb­ben. A párt dokumentumában meg­találja majd ezt is. Rendben van, váltsunk. Az utóbbi hetekben Duray Miklós és Bugár Béla a médián keresztül üzengetnek egymásnak. Mit szól ehhez? Sajnálatosnak tartom. Többször elmondtam már, hogy úgy érzem, nem viselkednek felnőtt politikus­hoz méltóan. Nem erre kaptak mandátumot a választóktól sem ők, sem az MKP, ezért ezúton is szeretném felhívni a figyelmüket felelősségükre. Ön szerint mik Duray Miklós indítékai? Előbb mond valamit, majd bocsánatot kér érte, aztán az első kérdésre újra megerősíti. Miért csinálja ezt? Duray Miklós állított egy dolgot a médiában, pontosabban kettőt, ha a rimaszombati járási konferen­ciával kapcsolatos kijelentéseit is ide soroljuk; mindkettő hiba volt, és ezt a kérdést rendeztük. Bugár Béla három problémás témát nyi­tott meg nyilvánosan. Az első az volt, hogy az MKP radikalizálódni fog, amit azután átvett a szlovák és a cseh média is. A második proble­matikus kijelentése az országos ta­nács júniusi ülésével volt kapcsola­tos, melyről úgy nyilatkozott az igazságnak nem megfelelő dolgo­kat, hogy nem is vett részt rajta. Vé­gül, újra és újra visszatér kijelenté­séhez, miszerint őt a tisztújító kongresszuson nem tisztességes politikai küzdelemben váltották le. Egyik állítása sem igaz. Biztosítani szeretném önt és az Új Szó minden kedves olvasóját, hogy a komáromi kongresszuson mindenki nagyon pontosan tudta, miről szavaz, tit­kosan szavazott, és a véleményét mondta el a szavazásával. Nem szabad sértegetnünk egymást a médiában. Ezt szóvá tette Bugámak? Igen. Most először teszem nyil­vánosan is, és most is csak azért, mert Bugár Béla médianyilatkoza­taival rákényszerít erre. A választó­ink felelősségteljes politizálást vár­nak el tőlünk, erre szeretnék apel­lálni most is. Szerintem Bugár Bé­lától is azt vátják, hogy végre tegye túl magát a kongresszus okozta csalódáson. Duray Miklós kijelentésével kapcsolatban is nyüvános ma­gyarázkodásra kényszerült, miu­tán a stratégiai alelnök azt mondta Bugár Béláról, hogy egy volt titkosszolgálati ügynök indí­totta el politikai karrieijében. Ekkor sajtótájékoztatót hívott össze, ahol a párt elnökeként el­határolódott ettől a kijelentéstől. Egy másik esetben Duray nyilvá­nosan bocsánatot is kért egy kije­lentéséért. Egy nem régi interjú­ban azonban mindkét kijelentést megismételte. Amit én tettem, helyes volt. A pártban ezt a kérdést lezártuk, Du­ray ez ügyben hibát követett el. Felelősségre lesz vonva? Ezt a kérdést lezártuk. Duray azonban megismételte az állításait. A párt jelentős személyiségei közt két személy van, aki az elmúlt hetekben helytelenül nyilvánult meg a sajtóban, Duray Miklós és Bugár Béla. Mindkettőjüktől fele­lős politizálást várok el magam is, és a szlovákiai magyar közösség is. Az ő személyes vitáik terhesek a párt és a közösség számára, és energiákat vonnak el más, haszno­sabb tevékenységektől. Számíthatnak konkrét lépé­sekre is? Ellenkező esetben meg­történhet, hogy megismétlődik a helyzet. Bugár Bélától és Duray Miklóstól is felnőtt politizálást és felelősség- teljes hozzáállást várok. Látniuk kell, hogy ezzel a kakaskodással önmaguknak is ártanak. Ön szerint ez elegendő? Ha a negatív mediális megnyil­vánulások ezzel le tudnak állni, ak­kor igen. És le fognak állni? Éppen ez a kérdés lényege. Ha felnőtt emberként és felelős­ségteljesen viselkednek, és betart­ják, amit a választóknak ígértek, ak­kor le tudjuk zárni ezt a helyzetet. Szó lesz erről a párt legköze­lebbi elnökségi ülésén? A párt elnökségi üléseit mindig egy elemzéssel kezdjük, amely az utolsó ülés óta eltelt időszakot fog­lalja össze. Vélhetően érinteni fog­juk ezeket a kérdéseket. Ön fogja megnyitni őket? A politikai felvezető elemzésem­ben vélhetően nem tudom majd megkerülni őket. Kívülről nézve az elnökváltás mintha olyan indulatokat szaba­dított volna fel a pártban, ame­lyekről eddig nem tudtunk. Igen, voltak feszültségek a párt­ban, és a kongresszus óta is vannak olyanok, akik nem tudják kezeim magukban, ami történt. Ez helyte­len. Egy demokratának el kell fo­gadnia a demokratikus döntést. Az indulatok felszabadulásá­hoz, a „szennyes kiteregetésé­hez” azonban talán Ön is hozzá­járult, hiszen az elnökválasztási kampány finisében egy addig hi­vatalosan meg nem fogalmazott állítást vetett be (Bugár Béla és Világi Oszkár összekötését - a szerk. megj.), amelyet azóta sem támasztott alá konkrétumokkal senki. Dehogynem. A pártban minden­ki tudott ezekről a dolgokról. Naivi­tás azt hinni, hogy a kongresszus küldöttei csak valamiféle suttogó propaganda alapján döntöttek. A pártban ez feszültséget okozott már régebbtől, a kongresszus ezt a kérdést megoldotta, ezért nincs ér­telme visszatérni rá. Tehát most már kimondja nyíl­tan, hogy az ön által említett em­bereket - Simon Zsolt, Gyurovsz- ky László és Bastmák Tibor - Vi­lági Oszkár irányította? Gyurovszky László egy nagyon jó állást kapott, miután elment a politikából, és azt hiszem, hogy ez rendben van. Mindenütt a világ­ban, ahol demokrácia működik, probléma lehet, ha a politikai és gazdasági szférában aktív emberek az egészségesnél erőteljesebb mó­don tudják befolyásolni egymást. Amit mondtam, igaz volt. Mindig annyit mondok el a nyilvánosság előtt, amennyit az ügy érdekében pozitívnak és fontosnak tartok, és miután ezt a kérdést a kongresszus egyértelműen megoldotta, nincs értelme visszatérni az egyéb össze­függésekhez. Viszont ez a bizonyos állítás elég komoly dolgokat vet fel. Ezek szerint tudomása van olyan konkrét esetekről, amikor az em­lítettek közül bárki olyan döntést hozott, amelyből Világinak egye­nes haszna származhatott? Harmadszor mondom, hogy ezt a kérdést a kongresszus megoldot­ta, és nincs értelme visszatérni hozzá. Az elmúlt időszakban azon­ban az MKP négy minisztere kö­zül kettő az említettek között szerepelt, így állítása alapvetően érinti a párt előző négy évi tevé­kenységét. Ezért azt gondolom, nem elég annyival elintézni a kérdést, hogy a kongresszussal lezártuk. Az MKP jelenlegi vezető struktú­ráiban ilyen probléma nincs. Ezek szerint azzal rendeződött a dolog, hogy ezek az emberek távoztak az első vonalból? A párt kongresszusa rendezte ezt a kérdést. Úgy tűnt, a vezetőváltás önt is megviselte, legalábbis így érté­kelném az akkori megnyilvánu­lásait, beleértve a kiadónk által készíttetett közvélemény-kuta­tás kapcsán intézett beadványát a legfőbb ügyészhez. Ebben kö­vetelte, vizsgálják meg, nem sér- tettük-e meg az adatvédelmi tör­vényt, amikor arról készítettünk felmérést, a magyar választók kit látnának szívesen az MKP élén, amire a többség Bugárt nevezte meg. De említhetnénk az újság­írókhoz intézett kérését is, hogy ne kérdezzék kényes témákról Duray Miklóst. Hogyan látja ma az akkori viselkedését? Soha nem állítottam, hogy nem követtem el hibákat. Ami azonban a kongresszust követő, az új veze­tés elleni médiakampányt illeti, merem állítani, hogy a közép-euró­pai térségben ilyen az elmúlt húsz évben nem volt. Nem tartottam korrektnek, most sem tartom an­nak. Ajánlom az Új Szó figyelmébe a honlapjukon található szavazást arról a kérdésről, hogy az emberek bizakodva vagy kételyekkel tekin­tenek-e az én tevékenységem elé. Én mindig is szolgálni akartam és szolgáim fogok. A pártnak is erről kell szólnia, nem pedig személyes sértődöttségekről. Ami a precedens nélküli mé­diakampány emlegetését illeti, kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit Robert Fico csinál az utób­bi napokban, amikor ahelyett, hogy magát a problémát orvo­solná, az azt kritizáló újságírók­ra támad. Semmi közöm Robert Fico fóbiá­ihoz. Akkor miért támadja a médiá­kat? Nekünk az a dolgunk, hogy kritikusak legyünk. Nem támadom a médiákat. Csak azt mondtam, ha bárki megnézi, ahogy áprilisban a média az MKP új vezetése irányában megnyilvá­nult anélkül, hogy ez a vezetés még bármilyen lépést tett volna, egyet kell, hogy értsen velem abban, hogy ami történt, precedens nélkü­li. Ahogyan az is precedens nélküli, hogy ezt az új vezetést fizetett hir­detésben kellett bemutatnunk az Új Szó olvasóinak. Robert Fico is precedens nél­küli magatartásról beszél a mé­dia részéről. Elhatárolódom ettől a párhu­zamtól. Jelenleg mi történik az MKP berkeiben? Szabadságon vagyunk, naponta csak a politikai szolgálattal megbí­zott elnökségi tag tart ügyeletet. Mivel elég igényes volt a tavaszi időszak, úgy egyeztünk meg a párt elnökségében, hogy július elejétől augusztus végéig politikai szabad­ságot tartunk. Egyébként ezzel a többi politikai párt is így van. Mik lesznek az első lépések? Elemezni fogjuk az eddigi lépé­seket. Készül a párt új honlapja, a párt újságjának újabb száma, amely Szent István napja alkal­mából jelenik meg, s egyébként az aznapi Új Szóval is kézhez kapják az olvasók. Készítjük az első politikai lépéseinket - szep­tember elsején a kis MÁÉRT-nek (Magyar Állandó Értekezlet - a szerk. megj.) vagyunk a házigaz­dái, szeptember 8-án pedig a Se- lye János Egyetemen háromszáz MKP-s tisztségviselő számára ké­szítünk egy képzést, amellyel egy előadássorozatot szeretnénk elin­dítani. Ezt a fajta tevékenységet - a párt vezető embereinek polito­lógiai és politikai képzését - alá­becsültük az előző időszakban. Augusztus 19-én pedig meghívá­sunkra Szlovákiába látogat Só­lyom László köztársasági elnök. Terveink szerint az ősszel meg­alakulhat a Dél-Szlovákiai Vállal­kozók Szövetsége is. Készül már a párt új stratégiai programja? A struktúrája nagyjából készen van, létrejöttek a szakmai taná­csok. Az ő feladatuk, hogy a szlo­vákiai magyar társadalommal kar­öltve, a nyilvános vitákat is tekin­tetbe véve, megtöltsék tartalom­mal ezt a dokumentumot. Szep­temberben beindul ez a folyamat is. Tárgyaltunk a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szakértőivel, fel­ajánlotta támogatását a Professzo­rok Batthyány köre, és számolunk a Fórum Intézet és a Selye János Egyetem szakembereinek segítsé­gével is. Ennek a vezetése Duray Miklós feladata? Nem, hanem az elnökségé. Min­den szakmai tanács, illetve bizott­ság definiálni fogja azokat a témá­kat, problémákat, amelyeket a leg­fontosabbnak tart, s a folyamatot az elnökség koordinálja. Duray Miklósnak ebben mi a feladata? A tizenegy közül az egyik szak­mai tanácsot koordinálja. Akkor mitől stratégiai alel­nök? Van nyolc alelnökünk, mind­egyik felel valamiért. Ő konkrétan a stratégiáért. Ő felel azokért a témákért is, amelyeket a pártnak kiemelt je­lentőségűként kell kezelnie. Ilyen például az, hogyan változik meg a szülőföldünk struktúrája, milye­nek a globalizációs hatások, mit tehetünk azért, hogy a fiatal ge­nerációt megtartsuk a szülőföl­dünkön, milyenek az egyes régiók strukturális problémái, és folytat­hatnám. Hogyan delegáltak tagokat ezekbe a tanácsokba? Az alapszabály értelmében a já­rásoknak lehetőségük volt rá, hogy minden szakmai tanácsba küldje­nek jelölteket, ugyanakkor a szak­mai alelnöknek joga van meghív­nia bárkit szakemberként. Mikorra kell elkészülnie a stra­tégiai programnak? Feltételezem, hogy jövőre, de minden attól fog függni, hogy mennyire tudunk majd tisztába jönni azokkal a kérdésekkel, ame­lyeket fontosnak tartunk. A Fidesz vagy az MSZP stratégiai dokumen­tumai is több évig készültek. Mit tart az elkövetkező idő­szak legfontosabb feladatának? A szlovákiai magyar közösség előtt álló kihívásokat kell definiál­nunk, és ezekre megoldásokat ke­resnünk. Mindig is hangsúlyoz­tam, hogy a párt nem cél, hanem eszköz. Ennek a pártnak szolgál­nia kell közösségi céljainkat. Ezen belül megnézzük, hogy a párt struktúrái mennyire felelnek meg azoknak az elvárásoknak, ame­lyeknek egy modern, jól működő pártnak meg kell felelniük. A leg­modernebb - online - módon sze­retnénk működtetni a pártot, ezért a nyáron számítógépeket vásároltunk az összes járási irodá­ba, leteszteljük a járási titkárokat, hogyan tudnak számítógépen dolgozni. Erre valóban szükség van? Nem a legjobb állapotban lévő pártot örököltem. Mit értsünk ez alatt? Ez a párt belső problémája, de bizony voltak olyan járási titkára­ink, akik nem tudták kezelni a szá­mítógépet. A számítógépnek és a vüághálónak pedig kulcsszerepe lesz a párt működtetésében. Né­mely járási iroda nem megfelelő körülmények közt működött, a pártigazgató e hónap folyamán jár­ja végig az összesét, és felméri az állapotukat. Ha nincsenek jó körül­mények, nem várhatunk érdemi muníkát. Azt szeretném, ha ez a párt megfelelne a 21. századi köve­telményeknek, egy szimpatikus és nyitott párt lenne, s így szolgálná a közösséget. Ami a párt ideológiai irányult­ságát illeti, várható itt is válto­zás? Érzékelhetők bizonyos el­mozdulási kísérletek balra. Azt hiszem, ez félreértés. A szo­ciális piacgazdaság eszmerendsze­rét nem baloldali pártok fogalmaz­ták meg, hanem a klasszikus ke­reszténydemokrata pártok. Azt ta­pasztaltuk az emberekkel való dia­lógus során, hogy főleg a szegé­nyebb régióikban élők úgy érezték, ez a párt túlságosan jobboldalivá vált. Nem teszünk semmi mást, csak visszatérünk a klasszikus ke­reszténydemokrácia elveihez, te­hát marad a jobbközép orientáció, csak erősebb hangsúlyt kapnak a szociális kérdések. Vajon nem azért van ez, mert a Smer egekig szökő preferenci­ái alapján úgy látják, jobboldali témákkal ma nem lehet Szlová­kiában labdába rúgni? Nem. Amint azt több alkalom­mal is elmondtuk, az elmúlt hóna­pokban újra végigjártuk a dél-szlo­vákiai járásokat. Azt tapasztaltuk, hogy az emberek Lévától keletre kritikusabban viseltetnek a volt kormány szociális lépéseivel kap­csolatban, mint a nyugat-szlovákiai régióban. Ez logikus is, hiszen más körülmények között élnek, ott sok­kal nagyobb a munkanélküliség, mélyebbek a strukturális problé­mák. Az ő gondjaikra némileg más súlypontokat igénylő megoldási le­hetőségeket kell megfogalmazni, mint az a nyugat-szlovákiai régió esetében időszerű. Leegyszerűsítve a dolgot: amíg keleten a „munka­helyet mindenáron” szlogen a meghatározó, nyugaton már a „mi­nőségibb élet, minőségibb munka- lehetőségek” kérés a hangsúlyo­sabb. Amikor tehát jobban felvál­laljuk a szociális témákra való oda­figyelést, elsősorban a Közép- és Kelet-Szlovákiában megfogalma­zott igényeknek teszünk eleget.

Next

/
Thumbnails
Contents