Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-11 / 185. szám, szombat
8 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com Csáky Pál: „Bugár Bélától is azt várják a választók, hogy tegye tül magát a kongresszus okozta csalódáson" Mindig felvállaltuk a Benes-dekrétumok problémáját Négy hónappal ezelőtt a nyilvánosság nem kis meglepetésére elnyerte a Magyar Koalíció Pártja elnöki címét. Az azóta eltelt időszakról, az aktuális politikai kérdésekről és a jövőbeli elképzeléseiről Csáky Pált kérdeztük. CZAJLIK KATALIN Az MKP az ellenzéki pártok közül elsőként jelezte, javasolni fogja a szociális ügyi miniszter visszahívását. Mik a reakciók? Viera Tomanovának egyértelműen nincs víziója arról, mit kell csinálnia a tárca élén. Ténykedése kaotikus, csak problémákat okoz, és a volt munkaadójával kapcsolatban is komoly gondok merültek fel. Ezért úgy gondoltuk, nem elég csak a médián keresztül reagálni erre a témára, hanem politikailag is kellene, mégpedig a parlamentben, így az ellenzéki pártok soron következő találkozóján felvetjük a kérdést. Eddig nem konzultáltak erről az ellenzéki vezetőkkel? Ezen a héten politikai szünet van, ám hétfőn összeül az ellenzéki kerekasztal, s erről a témáról fog tárgyalni. A korábbi cégének juttatott támogatás kapcsán szóba került Simon Zsolt neve, akinek minisztersége alatt szintén kapott a korábbi cége pénzt a minisztériumától. Mi erről a véleménye? Ezzel kapcsolatban kifejtettem a véleményemet, amikor ez a kérdés időszerű volt, ez az ügy nem függ össze Tomanová ügyével. Amint elmondtam, a miniszter asszony esetében további, szakmai jellegű kételyek is felmerülnek, ezért immár Szlovákia polgárainak érdeke, hogy komolyan foglalkozzunk a személycserével ezen a poszton. Mégis visszatérnék Simon Zsolt ügyéhez. A korábbi cégének juttatott támogatás szempontjából ön szerint a két ügy egy lapon említhető? Simon Zsolt esetében voltak problémák, de ő most nem aktív miniszter. Hogyne. De visszamenőleg hogy értékeli a dolgot? Altkoriban világosan megfogalmaztam a véleményemet a kérdésben. Akkor kritikusan nyilatkozott Simon Zsoltról. Ön szerint a To- manováéhoz hasonló esetről volt szó? Tomanová esetében három problémakörről van szó, ezeket kell kezelni. Tehát nem fog válaszolni arra a kérdésre, hogy hasonló esetnek tekinti-e a Simon- és a Toma- nová-ügyet? Jelen pillanatban Tomanová az aktív miniszter, vele kapcsolatban fogalmaztuk meg a véleményünket. Meglehetősen kitérő a válasza. Miért? Arra válaszolok, ami téma és probléma. De én azt gondolom, hogy az olvasók szívesen megismernék a válaszát erre a kérdésre is. Mindenki megtalálhatja az archívumokban az akkori problémával kapcsolatos véleményemet. A kérdésem azonban az, hogy a két eset Ön szerint hasonlít-e egymásra? Tomanová esetében három problémáról van szó... Ezt már elmondta, elnök úr. Azt szeretném tudni, hogy a Tomanová volt munkáltatójának juttatott támogatás, és a volt mezőgazdasági miniszter esete ön szerint hasonlít-e egymásra. Egy ellenzéki párt az aktív miniszterekhez mond véleményt, jelen pillanatban ezt Viera Tomano- vával kapcsolatban fogalmaztuk meg. A héten meglehetősen felborzolta a hazai politikai kedélyeket a Benes-dekrétumok áldozatainak kárpótlására irányuló tervezet bejelentése. Miért éppen most jött elő ezzel? Pár hete, amikor Gasparovic elnöknél járt, még arról tájékoztatott, hogy nem fogják megnyitni ezt a kérdést. Pontosan idézte az elnök úr szóvivőjét. Ezek szerint a szóvivő félretájékoztatott? A szóvivő nem pontosan adta vissza azt, amiről a tárgyaláson szó volt. Mi ezt akkor is szóvá tettük. Tehát már a köztársasági elnököt is tájékoztatták arról, hogy hamarosan konkrét javaslattal fognak előállni a Benes-dekrétumok kapcsán? A köztársasági elnök úrral a Benes-dekrétumok kérdéséről nem tárgyaltunk. Tehát sem azt nem ígértük az elnök úrnak, hogy megnyitjuk a kérdést, sem azt, hogy nem nyitjuk meg. Miért most álltak elő ezzel a javaslattal? Nem a párt nyitotta meg ezt a kérdést. Szlovákiában három társadalmi szerveződés létezik, amely aktív ezen a téren. Az egyik a komáromi Szüllő Géza társulás, amely a Benes-dekrétumok és főleg a rájuk épülő Szlovák Nemzeti Tanács törvényerejű rendeletéinek máig ható negatív hatásait próbálja megszüntetni. A másik társulás Kassán van bejegyezve, ők a közmunkákról szóló Benes-dekrétumok alapján törvénytelenül Csehországba hurcolt magyarok kárpótlását szeretnék elérni, s a harmadik kezdeményezés Szepsi környékén működik, és a Csorbatói Egyezmény titkos záradékából eredő, Szlovákia és Magyarország közti rendezetlen tulajdonviszonyokkal foglalkozik. E három csoportosulás képviselői megkerestek a közelmúltban, és megkérdezték, hogy az MKP felvállalja-e ezeket a témákat. A párt elnöksége májusban tárgyalt erről, és az volt a véleményünk, hogy ugyanúgy, mint eddig - a választási programban 2002-ben és 2006-ban is szerepelt ez a kérdés - vállaljuk a témát. Gál Gábor képviselő, aki ugyancsak elnökségi tag, a héten azonban azt nyilatkozta, meglepte ez a kezdeményezés. Ezt a képviselő úrral tessék tisztázni. Az említett három társadalmi szerveződés, amelynek a kezdeményezését felvállalták, a párt szerint meghatározó társadalmi csoportot képvisel? Ez egy elvi kérdés. Az MKP eddig minden dokumentumában felvállalta a Benes-dekrétumok témáját, tekintettel arra, hogy szlováldai magyarok jogsérelméről van szó. Viszont nyolc évig kormányerő voltak, mégsem tettek konkrét lépéseket ezen a téren. A mostani kezdeményezésről ön is azt mondta, tudatában van, hogy nem sok az esélye a megvalósulásának. Nem öncélú ez így? A többi javaslatukat is ennyire komolyan gondolják? Egy demokráciában nem biztos, hogy meg lehet kérdezni azt, egy polgári kezdeményezés mennyire öncélú vagy nem, az MKP ezt a témát mindenesetre a megalakulásától kezdve felvállalta. 2002-ben a kormányalakításkor kidolgoztam egy javaslatot, amelyet akkor az asztalra tettünk. Ez a tervezet lemásolta a holokauszt túlélőivel kapcsolatos megoldást, tehát lett volna egy bocsánatkérés és egy anyagi kárpódás része. Akkor nem sikerült megegyeznünk. Én a párt mostani kezdeményezéséről kérdeztem, nem öncélú-e, amikor már a konkrét javaslat kidolgozása előtt azt mondja, nem valószínű, hogy sikerül elfogadtatni. A pártnak elvi kérdésekkel kapcsolatban is véleményt kell nyüvá- m'tania. Miután a témát tartalmazzák a párt dokumentumai, csak azt tesszük, amire mandátumot kaptunk a választóktól. Egy Uyen volumenű téma azonban nem érdemelne széleskörű társadalmi vitát? Esedeg nem kellett volna megtárgyalni legalább a volt koalíciós partnerekkel? Nem tudok erre mást mondani, csupán elismételni, hogy polgári kezdeményezések vannak ez ügyben Szlovákiában, az érintettek kezdeményezték ezt lépést, és az MKP felvállalta a feladatot. Azonban, miután felvállalta a képviseletét, ez a kezdeményezés a párt kezdeményezésévé is válik. Nem gondolja, hogy nyilvános vitát kellett volna kezdeményezniük, mielőtt konkrét javaslatot készítenek? A párt durván kétszer három- százezer szavazatot kapott ennek a kérdésnek a kezelésére, 2002-ben és 2006-ban, sőt, talán 1998-ban is, a választások alkalmával. Jól értem tehát, hogy nem látják szükségét egy társadalmi vitának ebben a témában? Megtisztelne, ha pontosítaná, miről kellene társadalmilag is vitáznunk. Arról, hogy voltak-e Benes-dekrétumok? Tessék fellapozni az akkori törvénytárat, voltak. Arról, hogy máig egy szintre teszik az árulókat és a kollaboránsokat a németekkel és a magyarokkal, függetienül attól, hogy személy szerint bűnösek voltak-e vagy sem? Tessék elolvasni őket, így fogalmaznak. Arról, hogy kitelepí- tettek-e ártaüanul hetvenezer magyart Magyarországra, s nagyjából ugyanennyit deportáltak-e Csehországba? Igen, erről is vannak dokumentumok, és erről is tanúskodnak a túlélők. Az MKP az ő pártjukon van. A tényeket, azt hogy jogsérelem történt, senki nem vitatja. Az is tény azonban, hogy önök kormánypártként nyolc évig semmit nem tettek ebben a témában, mondhatnák azt is, hogy elfogadták a koalíciós partnerek játék- szabályait, akik a kérdést szinte tabuként kezelték. Ezért volna helyénvaló egy széleskörű társadalmi vitát indítványozni a kérdésről, már csak azért is, hogy a többségi társadalom, amelynek tagjai nagyon elutasítóan állnak hozzá a témához, bár sok esetben nem is tudják, pontosan miről van szó, megértsék, a téma megnyitása nem Szlovákia ellen irányul. A mostam váratlan kezdeményezésük mindenesetre meglepetést váltott ki, még magán a párton belül is. Várható, hogy hamarosan az autonómiával kapcsolatban is konkrét javaslattal állnak elő? Az autonómia kifejezés nem szerepel az MKP egyetlen dokumentumában sem. Számíthatunk egy ilyen témájújavaslatra? Igen vagy nem? Pártunk az önkormányzati formák kiteljesítését szeremé Szlovákiában, és ezt a témát felvállaltuk, és fel is fogjuk vállalni. El tudná magyarázni a különbséget az autonómia és az ön által említett önkormányzati formák között? Szeretném a figyelmébe ajánlani a politológiai szótárakat. Köszönöm. Én azonban az Új Szó olvasói számára készítek interjút, és bízom benne, hogy őket méltónak tartja arra, hogy válaszoljon az előbbi kérdésre. Nagyon nagy tisztelettel viseltetek az Új Szó olvasói kánt, és szeretném biztosítani őket arról, hogy az önkormányzati formák kiteljesítését a párt továbbra is fel fogja vállalni. Duray Miklós azonban nem tagadja, ő híve az autonómiának, és ő a párt stratégiai alelnöke. Ebből arra lehet következtetni, hogy a párt stratégiája tartalmazni fogja azt? Ön merész és nem reális következtetéseket von le bizonyos medi- ális megnyilvánulásokból. Miben merészek és nem reálisak a következtetéseim? Olyan kijelentéseket interpretál, amelyeknek az MKP dokumentumaihoz jelen pillanatban nincs közük. Van egy politikus, aki nyilvánosan arról beszél, a perszonális autonómiát jó megoldásnak tartaná Szlovákia számára. Ez a politikus egy pártnak, amely ebben reálisan lépni tud, a stratégiai alelnöke. Ebből logikusan nem az következik, hogy ez az ember arra fog törekedni, hogy az elképzeléseit megvalósítsa? A Magyar Koalíció Pártja dokumentumaiban azok a tézisek jelennek majd meg, amelyeket a párt megfelelő szervei jóváhagynak. Az autonómiával kapcsolatban is? Minden fontos kérdéssel kapcsolatban. Miért ad mindig üyen kitérő válaszokat? Fél konkrétan válaszolni? Ez a legpontosabb válasz, ráadásul manipulativ kérdésekre ez egy helyénvaló válasz. Mitől manipulativ a kérdésem? Azért, mert az autonómia kifejezés vörös posztó Szlovákiában. Az autonómia témája azonban jelenleg az itteni magyar közösségről szóló közbeszéd egyik legfontosabb eleme. Erről beszélnek a médiák, erről beszélnek az emberek. Az új pártstratégia előkészítésénél foglalkoznak majd a témával? Sem a médiában, sem a közbeszédben megjelenő témákért nem vállalhatok felelősséget. Az autonómia kifejezés, sokadszor mondom önnek, nem szerepel a párt egyetlen dokumentumában sem. Ön, a párt elnökeként, csak arról beszélhet, ami a párt dokumentumaiban szerepel? Az MKP szerepvállalásáról kérdez, én ezzel összefüggésben válaszolok. A személyes véleményem egy más kérdés. Megosztaná velünk? Az MKP-nak 12 ezer tagja van, ez 12 ezer személyes véleményt jelent, ez tehát nem lényeges. A lényeges az, hogy miben tudunk megegyezni, és mi szerepel majd a párt dokumentumaiban. Nem különös, hogy egy ilyen fontosságú kérdésben, mint az autonómia, az egyetlen szlovákiai magyar pártnak lényegében nincs álláspontja? Nem tehetek arról, hogy nem ismeri ennek a kérdésnek az összefüggéseit a szlovák politikai gondolkodásban. A szlovák politikusok úgy érzik, hogy 1916-ben és 1920-ban becsapták őket, miután a csehek nem adtak nekik olyan önkormányzati jogokat, amiket elvártak. Ezért a szlovákok az autonómia kifejezést kezdték el használni - autonómiára törekedtek Hlinka óta mindig, végül is 1992- ig -, de ez alatt a szlovák politikai gondolkodás valójában a csehek- től való elszakadást értette. Ez egy politikai torzulás, amelyet magyar politikusok nem tudnak kezelni, mert ezzel a szlovák politikai gondolkodásnak kell szembenéznie. Ezért kell vigyázni az autonómia kifejezéssel, a szinonimáit alkalmasabb használni. De lényegileg ugyanarról van szó. Az MKP az önkormányzati formák kiteljesítéséről beszél, és szerintem minden demokrata Szlovákiában megérti ezt. Az önkormányzati formák kiterjesztése szerepel majd a párt készülő stratégiai dokumentumában? Véleményem szerint igen, de erről is a párt megfelelő szervei fognak dönteni. Mégis különös, hogy a párt elnöke nem fogalmaz meg véleményt erről a kérdésről. Miért? Biztosíthatom önt, hogy a párt elnöke 1990 óta professzionálisan foglalkozott ezzel a témával is, és pontos elképzelései vannak. Megosztaná őket az olvasókkal? A párt dokumentumai fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni, jelen pillanatban csak a személyes nézetemet mondhatnám el. Ön a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, így teljesen helyénvaló, sőt kívánatos, hogy a témáról személyes véleménye legyen, amely mellett ki mer állni. Látom, hogy ön nem olvasta a kilencvenes években írt könyveimet, ott pontosan szerepelnek az elképzeléseim. Akkor most miért nem beszél róluk? Mert erről nem a sajtó szintjén kell beszélni, hanem komoly dokumentumokban. De hiszen a sajtó által a választóival kommunikál. A választóimat nagyon tisztelem. Akkor miért nem hajlandó konkrétumot mondani nekik? Mert ön nem érti meg, hogy ez egy olyan kérdéskör, amelyet korlátozott teljedelemben nem lehet pontosan kifejteni. Már az a tény, hogy önkormányzati rendszerek kombinációjáról beszélünk, mutatja, hogy az oktatásügy, a kultúra, a nyelvhasználat, a szülőföld fejlesztésének gazdasági és szociális lehetőségeit és az identitás megőrzésé(Somogyi Tibor felvételei)
