Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-10 / 184. szám, péntek
2007. augusztus 10., péntek 4. évfolyam 31. szám Már kapható a Jó Gazda augusztusi száma Kukoricamoly a paprikán LAPAJÁNLÓ Az előző évek hagyományaitól eltérően idén már nem összevont dupla számmal, hanem a megszokott negyven oldalon jelent meg a Jó Gazda augusztusi száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy augusztus végén a szeptemberi szám szintén negyven oldalon kerül majd az olvasók elé. Az augusztusi számban az időszerű tennivalók közül a lap kiemelten foglalkozik a gyümölcsfák szemzésével, összefoglalót közöl a gyökérzöldségek öntözésével kapcsolatos teendőkről, ismerteti az áttelelő vöröshagyma termesztésének feltételeit. A szamóca telepítése szintén ebben a hónapban időszerű, ehhez ad tanácsokat a lap szakírója. A kukoricán kívül napjainkban már a zöldségféléken is egyre nagyobb terjedelemben károsít a kukoricamoly. A lap közreadja a paprikán végzett megfigyelések eredményeit, amelyeket a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára végzett. Az augusztusban esedékes növényvédelmi teendők mellett a gyümölcsfákon károsító monüia elleni védekezés alapelveit és az egészséges szőlőtermés be- éréséhez fontos teendőket is ismerteti. A szántóföldi növénytermesztési rovat tájékoztat a talaj hőgazdálkodásával kapcsolatos gyakorlati ismeretekről, a kukorica növényvédelmi kérdéseinek megoldására létrehozott szakmai munkacsoport tevékenységéről, ismerteti a legújabb John Deere traktorok jellemzőit, bemutatja a hazai piacra kínált gabonavetőmagok legújabb fajtáit. Tájékoztat a zöldségtermesztésben és a borpiacon végrehajtandó uniós reformokról. A virágkedvelők a fuksziákról, az őszirózsáról és a nyáron virágzó cserjékről olvashatnak. Az állattartók számára a legelő állatok vízellátása, valamint a csirkék orsóférges fertőzése elleni védekezésről szóló cikk kínál felhasználható információkat. A lap tájékoztat az idei Agrokomplex programjáról is. (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ____________Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Bolgár leva Japán jen (100) Kanadai dollár 33,452 Lengyel zloty 49,354 1,188 Horvát kuna 17,089 Román lej 20,531 Svájci frank 23,078 USA-dollár 8,849 Magyar forint (100) 13,336 4,667 10,533 20,367 24,361 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,28-34,28 23,26-24,92 1,15-1,21 12,72-14,02 OTP Bank 32,38-34,07 23,39-24,69 1,15-1,21 12,86-13,85 Postabank 32,35-34,27 23,35-24,95 1,15-1,21 11,58-15,18 Szí. Takarékpénztár 32,41-34,08 23,43-25,66 1,15-1,21 12,76-13,96 Tatra banka 32,39-34,11 23,44-25,70 1,15-1,21 12,83-13,89 Dexia Banka 32,45-34,18 24,52-25,78 1,15-1,21 13,01-13,73 Általános Hitelbank 32,06-34,46 23,21-25,94 1,15-1,21 12,77-13,97 Az első adat a valut vételére, a uásodik adat valuta eladás ara vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az indiai zöldségnövényből állítják elő az élelmiszeripar egyik leggyakrabban használt állományjavítóját Milyen növény a guárgumi? A guárbab hüvelyes növény, a száraz babok porrá őrlésével nyerik a guárgumit (Fotók: Képarchívum) A napokban kirobban guár- gumi-botrány kapcsán az alábbiakban annak nézünk utána, hogy mi is ez a furcsa nevű növény. Annál is inkább, mert annyi élelmi- szeripari ágazatban hasznosítják, hogy a felsorolás láttán már-már az a kép alakul ki a fogyasztóban, hogy a guárgumi a modem étkekből már nem hiányozhat. NEY KATALIN Az élelmiszeripar egyik leggyakrabban használt állományjavítóját, a guárgumit egy indiai növényből állítják elő. Ettől selymes és krémes a legtöbb 0%-os reformkaja. Guárbab, az ártatlan trópusi zöldség A guárbab vagy csomósbab (Cyamopsis tetragonolobus) egy trópusi, főleg Indiában és Pakisztánban termesztett egyéves zöldségnövény. A fiatal hüvelytermést a mi zöldbabunkhoz hasonlóan, gyakran curryvel fűszerezve fogyasztják, míg a magjaiból élelmi- szeripari felhasználásra alkalmas guárgumit állítanak elő. Először papír- és textil-, majd élelmiszer- ipari felhasználása tetjedt el a H világháborút követően. Egyetlen, bár nem csekély veszélye, hogy termesztésének 80%-a fejlődő országban folyik, ahol nem olyan szigorúak a növényvédelmi előírások, ellenőrzések, mint felénk. Ezért előfordulhat, hogy olyan szerekkel kezelik terményeiket, amelyek Európában már évtizedek óta tiltottak. Ezért hivatalosan minden guár- magliszt-szálh'tmányt laboratóriumban be kell vizsgáltatni. Mindenütt guárgumi, álnéven E 412 A guárgumi a termés magjának belsejéből származó élelmiszeripari adalékanyag. A guárbab 4 hónapos termesztését követő szüret után a babokat napon szárítják, lehüvelyezik, majd darává, porrá őrlik. A benne található hosszú láncú szénhidrogének nagyon nagy mennyiségű vizet tudnak felvenni; ezért kis mennyiség elegendő belőle a folyadékok besűrítéséhez, gélek kialakításához. Az élelmiszeriparban leginkább sűrítő, zselésítő-anyagként, térfogatnövelőként, illetve lisztjavító szerként alkalmazzák. Megtalálható a szószokban (ketchup, majonéz), tejtermékekben (kakaóitalok, sajtkrémek), üdítőkben, szörpökben, lekvárokban, jégkrémekben, felvágottakban, konzervek- ben, sütőipari termékekben, sőt még gyerektápszerekben, tejpótlókban is. Gyakran használt segédanyag energiaszegény élelmiszerekben, ahol alacsony kalóriaérték mellett kell krémes, tejszínes állományt kialakítani. Egyes kutatások szerint a guárgumi különösen hasznos az emésztés szabályozásában és a cukorbetegek táplálkozásában. A fogyókúrás élelmiszerekben is gyakori, hiszen duzzasztó hatása szerepet játszik a jóllakottság érzés kialakulásában. Viszont az ellentábor véleménye szerint a guármagliszt elősegíti az allergia kialakulását, és maga is képes allergiás reakciót kiváltani, nagy meny- nyiségben fogyasztva pedig gyomorgörcsöt és felfúvódást okozhat. Ezért ha a termék guárbab származékot tartalmaz, azt a gyártó köteles feltüntetni a címkén (E 412). Guarana vagy guárbab? A két növény csak hangzásában hasonlít egymásra. A guarana (Pallinia sorbilis) egy dél-amerikai kúszócserje, az Amazonas menti őserdőből. Élőhelyén akár 10 méter magasságba is felkúszik a különböző fák törzsén. Termése éretten fénylő piros, belsejében nagy maggal, amelyet a bennszülöttek szemgolyóhoz hasonlítanak. Ha jobban megnézzük, észrevehetjük a hasonlóságot a licsi gyümölcsével, ami nem meglepő, hisz mindketten a szappanfafélék (Sapinda- ceae) családjába tartoznak. Virágai aprók, fehérek, egyivarúak és egy- lakiak, rovarporozták. Levelei tüskések. Az önbeporzás érdekében kissé eltérő időben nyílnak. Gyümölcse folyamatosan érik, ezért a begyűjtése élőmunka-igényes, így igen drága. A szüretelés optimális ideje az az érési állapot, amikor a piros termésfal felreped és kilátszik belőle a „szem”. Fő hatóanyaga a guaranin, ami kémiailag azonos a koffeinnel, csak lassabban bomlik le, ezért hatása elnyújtottabb. Kapható már élénkítő rágó, csokoládé, energiaital formában is. Dioxin, a főgonosz A napokban kirobbant guárgu- mi-botrány azonban nem az allergiáról vagy a haspuffadásról szól, hanem az annál sokkalta veszélyesebb dioxinfertőzésről. A dioxin az egyik legkárosabb szerves vegyü- let, amely a növényekre leginkább a növényvédő-szeres kezelések hatására kerül, nagyobb mennyiségben keletkezik papír-, PVC-gyártás és hulladékégetés melléktermékeként. Nagyon lassan bomlik le, a zsírszövetekben halmozódik fel, végigvonulva a teljes táplálékláncon. Erősen rákkeltő csökkenti a fogamzóképességet, viselkedési zavarokat és cukorbajt okoz. Egyik leglátványosabb tünete a bőrt károsító klórakne. Emlékeztetőül: Jus- csenko ukrán elnököt ugyancsak dioxinnal mérgeztek meg, attól torzult el az arca. (édenkert.hu) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 8-án 16 Sk/cs Komárom augusztus 8-án 12Sk/csomó Rimaszombat augusztus 8-án 30 Sk/kg Zselíz augusztus 8-án 10 Sk/csomó Losonc augusztus 9-én 17 Sk/kg, 18 Sk/cs Szepsi augusztus 8-án 17 Sk/kg Kassa augusztus 8-án 15 Sk/kg petrezselyem 18 Sk/cs 14-16 Sk/csomó 50 Sk/kg 15 Sk/csomó 35 Sk/kg, 17-18 Sk/cs 40 Sk/kg 10-15 Sk/cs burgonya 18-22 Sk/kg 12-16 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg 14—16Sk/kg 13 Sk/kg 5-14 Sk/kg tojás X 3,00-3,30 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90 Sk/db 2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (90-110) SK/kg 18-20 Sk/kg (3-5 Sk/db) 25(120) Sk/kg 16-20 (70) Sk/kg 13-29 80—Sk/kg 20 (85) Sk/kg 14-20 (65) Sk/kg zeller 15 Sk/db 6-8 Sk/db 25-28 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/db 29 Sk/kg 8-15 Sk/db zöldpaprika 30 Sk/kg 16-28 Sk/kg 25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 25-45 Sk/kg 25 Sk/kg 15-35 Sk/kg paradicsom 30 Sk/kg 16-24 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 16-18 Sk/kg 28 Sk/kg 10-20 Sk/kg kelkáposzta 15 Sk/kg 12-14 Sk/db 30 Sk/kg 17 Sk/db 20 Sk/fej 23 Sk/kg 15 Sk/kg görögdinnye/sárgadinnye 14/28 Sk/kg 12/22 Sk/kg 14/28 Sk/kg 10/12 Sk/kg 12/20-25 Sk/kg 11/26 Sk/kg 10/25 Sk/kg alma/szilva 33/37 Sk/kg 18/20-25 Sk/kg 35/x Sk/kg X 35/28 Sk/kg 20-32/26 Sk/kg 10-39/19-30 Sk/kg káposzta/karalábé 12 Sk/kg, 10 Sk/db 10 Sk/kg, 5-8 Sk/db 18 Sk/kg, 15-20 Sk/db 12 Sk/kg/10 Sk/db 12/12Sk/kg 15 Sk/kg/13 Sk/db 12 Sk/kg, 10-15 Sk/db méz (dióbél) 120-140 (x) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 100-120 (140) Sk/kg 100-110 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (240) Sk/kg őszibarack 30-44 Sk/kg 20-30 Sk/kg x 25 Sk/kg 45 Sk/kg 44 Sk/kg 26-30 Sk/kg uborka 12-22 Sk/kg 12-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 10 Sk/kg 12-20 Sk/kg 16-22 Sk/kg 8-26 Sk/kg wn a am hwa a ú iftl
