Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-10 / 184. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Megemlékezés Nagaszakiban Tokió. A Nagaszakira hatvankét évvel ezelőtt ledobott atombomba áldozataira emlékeztek tegnap a japán nagyvárosban. A lakosok helyi idő szerint 11 óra 2 perckor néma főhajtással idézték emlékezetükbe, hogy 1945. augusztus 9-én ekkor dobta le az amerikai légierő B-29-es gépe a bombát a városra, három nappal a Hirosima ellenei atomtámadás után. A bombatámadásnak 27 ezer közvetlen halálos áldozata volt, és további 40 ezren vesztették életüket 1945 végéig a radioaktív sugárzás következtében. (MTI) Iraki-iráni csúcstalálkozó Teherán. Irán teljes támogatásáról biztosította tegnap Núri al-Máliki iraki miniszter- elnök irányvonalát, amely a közbiztonság megszilárdítását célozza Irakban, de hangsúlyozta: az iraki stabilitás helyreállításának egyedüli eszköze az amerikai hadsereg kivonása. Máliki előző nap késő este találkozott Mahmúd Ahma- dinezsád iráni elnökkel és Ali Laridzsánival, a nemzetbiztonsági főtanács titkárával. „Iránra és Irakra nagy felelősség hárul a tekintetben, hogy békét és biztonságot teremtsenek a térségben” - mondta Ahmadinezsád. (MTI) Sarkozy lesz Bush vendége Washington. George Bush amerikai elnök holnap fogadja kötetlen találkozón Nicolas Sarkozy francia elnököt a Maine államban lévő kenne- bunkporti családi birtokán. Egy hónap leforgása alatt Bush most másodszor fogad vendéget Kennebunkportban, amit elnöksége több mint hat éve alatt azelőtt egyszer sem tett meg. Sarkozy megválasztásától az USA a francia-amerikai viszony javulását várja. Elődje, Jacques Chirac és Bush kapcsolata az iraki háború miatt vált feszültté. (MTI) Diplomáciai incidens Vatikánváros. Diplomáciai incidens robbant ki a Szentszék és az Európai Zsidó Kongresszus között, amely közleményben fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a katolikus egyházfő fogadta Tadeusz Rydzyket, a lengyelországi Radio Maria vezetőjét. Rydzyket a Zsidó Kongresszus antiszemitának nevezi. A Radio Maria tartalmával kapcsolatban a múltban a Vatikán is fenntartásait fejezte ki. (mr) Légibaleset Angliában London. Lezuhant egy helikopter szerda este Észak-Ang- liában, ketten meghaltak, tízen megsérültek, egyikük súlyosan. A helikopteren a brit királyi légierő három fős legénysége és kilenc katona utazott. A légibaleset az észak- yorkshire-i Catterick Garrison- i katonai támaszpont közelében történt. (MTI) Elektrosokkot alkalmaztak és azzal fenyegették a bolgár ápolónőket meg a palesztin orvost, hogy családjuknak is baja esik Kadhafi fia elismerte a kínzásokat (SITA/AP-felvétel Dubaj. Moammer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető fia elismerte, hogy megkínozták a több száz líbiai gyerek szándékos megfertőzésével vádolt bolgár ápolónőket és palesztin orvost, és így csikarták ki belőlük a beismerő vallomást. ÖSSZEFOGLALÓ „Elektrosokkal kínozták és azzal fenyegették őket, hogy családjuknak is baja esik”, ha nem tesznek beismerő vallomást - mondta Szeif al-Iszlám Kadhafi az al-Dzsazíra televíziónak adott nyilatkozatában. A hírtelevízió tegnap sugározta az interjút. A bolgár ápolónők és a palesztin orvos nyolc évet töltött líbiai börtönben, miután vádat emeltek ellenük a HIV-fertőzések szándékos előidézése címén. A vád szerint több mint 400 gyereket fertőztek meg a halálos AIDS-betegség kórokozójával a bengázi kórházban. Két perben is halálra ítélték őket, később életfogytiglani szabadság- vesztésre változtatták büntetésüket, majd július 24-én - az EU és Líbia megállapodása jegyében - távozhattak Líbiából. Ifjabb Kadhafi most azt is elismerte, a gyerekek némelyike már a bolgár ápolónők és a palesztin orvos Líbiába érkezése előtt megfertőződött a HIV-vírussal, egy gyerek pedig azután lett fertőzött, hogy a vádlottakat letartóztatták. „Katasztrofális, tragikus hanyagság volt, de szándékosság nem” - mondta. A perek során sokszor felmerült, hogy kínzással csikarták ki hátukból a beismerő vallomást, de a líbiai igazságszolgáltatás ezt Szeif al-lszlám Kadhafi mindvégig tagadta. Előzőleg Kadhafi fia az amerikai Newsweeknek nyilatkozva elismerte, hogy Tripoli „talán zsarolta” az európaiakat az ápolónők ügyében. Hozátette: „Az európaiak is zsarolták Líbiát. Ők szabták meg a játék- szabályokat ebben az immorális játszmában, és most ennek kénytelenek megfizetni az árát.” A lap augusztus 13-i keltezésű, nemzetközi kiadása közli az inteijút. Egy másik kérdés nyomán - Párizs szerepével kapcsolatban - ifj. Kadhafi kijelentette, hogy a franciák több száz millió eurós támogatást helyeztek kilátásba a hbiai egészségügyi szektor számára. Csupán Bengázi kórházának - ahol a HIV-fertőzés történt - felújítására nem kevesebb mint 300 millió eurós támogatást vállaltak - mondta. Közvetlenül a bolgár egészség- ügyi dolgozók kiszabadulása után Nicolas Sarkozy francia elnök Líbiába utazott. Látogatása alatt Tripoli és Párizs megállapodást írt alá egy tengervíz sótalanítására szolgáló líbiai atomerőmű közös építéséről. Kevéssel később pedig a (jelentős francia részvétellel működő) EADS európai repülő-, űr- és védelmi ipari cégcsoport írt alá 168 miihó euró összértékű szerződést Tripoliban Milan típusú páncéltörő rakéták szállításáról. (MTI, ú) Musarraf a híresztelésekkel ellentétben mégsem vezette be Pakisztánban a szükségállapotot Közös dzsirga a tálibok elleni fellépésről ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/lszlámábád. Megkezdődött tegnap Kabulban az afgán és pakisztáni törzsi vezetők háromnapos tanácskozása a tálibok elleni fellépés hatékonyabbá tételéről. A gyűlés (dzsirga) összehívása példa nélküli fejlemény, tekintettel a két ország közötti viharos kapcsolatokra. Némi árnyékot vet a tanácskozásra - amelynek megtartását még tavaly ősszel Hamid Karzai afgán és Pervez Musarraf pakisztáni elnök Bush amerikai elnök társaságában jelentette be -, hogy a pakisztáni államfő személyesen nem vesz részt rajta, miniszterelnökét és a kormány néhány tagját küldte maga helyett. Az afgán kormány minden tagja jelen van. Jelentősége van annak is, hogy Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök Karzai elnökkel együtt érkezett meg a tanácskozásra. Karzai megnyitóbeszédében Afganisztánra nézve megszégyenítőnek nevezte, hogy tálib fegyveresek Gazni tartományban túszul fogva tartanak 21 dél-koreai civilt, ráadásul - mint mondta - köztük 16 nőt. „Ebben az országban soha senki nem rabolt el Aziz (balra) pakisztáni kormányfő és Karzai afgán elnök (CTK/AP) nőt” - hangsúlyozta. A tanácskozást rendkívül szigorú biztonsági intézkedések övezik. Több ezer külföldi és afgán katona járőrözik Kabul utcán, valamint több száz rendőr kordont alkot a dzsirga helyszíne körül. Egy neve elhallgatását kérő pakisztáni tisztségviselő elmondta, 70 meghívott pakisztáni nem volt hajlandó elmenni a tanácskozásra, köztük 40 olyan, aki Észak- vagy Dél-Vazirisztánt képviselte volna, olyan tartományokat az afgán határ mentén, amelyek kicsúsznak Iszlámábád ellenőrzése alól, és van mintegy 12 olyan távol maradó képviselő, aki egy tálibbarát párt tagja. így is csaknem 700 törzsi vagy vallási vezető vesz részt a dzsirgán. A korábbi hírekkel ellentétben mégsem hirdetnek ki szükségállapotot Pakisztánban. Egy kormányilletékes beszámolója szerint Musarraf elnök elutasította szövetségeseinek, a kormány egy tagjának és az elnöki hivatal egyik magas rangú munkatársának szerda éjjeli felvetését, amely szerint a Pakisztánra leselkedő külső és belső fenyegetés - a tálibokat támogató iszlamisták ismételt támadásai és az utóbbiak elleni amerikai légicsapások veszélye - miatt ki lehetne hirdetni a szükségállapotot. Tarik Azim tájékoztatási miniszterhelyettes pedig elismerte: a pakisztáni kormány e heti ülésén téma volt a szükségállapot bevezetése. A hír futótűzként teijedt, a tegnapi újságok címlapon tálalták a témát, a magántelevíziók pedig azt latolgatták, Musarraf megteszi-e ezt a lépést, amely minden bizonnyal a közelgő választások elhalasztását eredményezné, s egyébként a parlamenti jogosítványok, a bírósági hatáskörök és általában az állampolgári jogok megnyirbálásával, valamint a sajtó korlátozásával járna. Musarraf, aki már vezetett be szükségállapotot 1999-ben, amikor vértelen államcsínnyel hatalomra jutott, tegnap Ravalpin- diben tanácskozott kabinetjével. Állítólag megkérték a parlamenti képviselőket, hogy ne hagyják el a fővárost, Iszlámábádot. Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, ha Musarraf kihirdeti a szükségállapotot. Egyes hírek szerint Con- doleezza Rice amerikai külügyminiszter telefonon beszélt a pakisztáni elnökkel tegnap hajnalban, pár órával azután, hogy elhangzott a szükségállapot esetleges bevezetésével kapcsolatos nyüatko- zat. A telefonbeszélgetés 17 percig tartott. (MTI, SITA, ú) Topolánek hobbija Fekete pontok újságíróknak Prága. „Nagyon érzékeny vagyok az újságírókra, érzékenyebb, mint bármikor korábban. Holott éveken keresztül nyitott, egyenes, sőt barátságos voltam velük szemben. Ha azonban valaki gáncsosko- dik, disznóságokat csinál és nem viselkedik korrektül, akkor fekete pontot teszek a neve mellé. Sajnos egyre kisebb azon újságírók száma, akinek nevénél nincs fekete pont” - mondta Mirek Topolánek cseh kormányfő abban az interjúban, amelyet a Mladá ffonta Dnes legújabb hétvégi magazinja közölt. Az 51 éves politikus, akinek durva kijelentései, zavaros magánélete már egy éve a cseh média kedvenc témája, a napokban azért került újra az érdeklődés középpontjába, mert egy interjújában arra az érvelésre, hogy a közvéleménynek joga van megismerni egy vezető politikus magánéletét, tömören azt válaszolta: „A közvélemény le van szarva.” Topolánek most azt állítja, hogy ez a mondat az interjú befejezése utáni magánbeszélgetésben hangzott el, s így a Reflex című hetilap szerkesztője annak közlésével megsértette az etikai szabályokat, (kokes) Kanada és Oroszország mellett az USA, Norvégia és Dánia is jogot formál erre a térségre Kié az Északi-sarkvidék? Már a szülők is gyanúsak ÖSSZEFOGLALÓ Toronto. Háromnapos látogatásra az Északi-sarkra utazott Stephen Harper kanadai kormányfő. Útja minden bizonnyal a terület feletti kanadai fennhatóság kinyilvánítását célozza, miután egy hete két orosz mini-tengeralattjáró elérte a sarkvidéket, s a legénység több mint 4000 méter mélyen, pontosan az Északi-sark alatt kitűzött egy titánkapszulába foglalt orosz zászlót. Moszkva emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart e kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére. Orosz tudósok egyebek közt azt próbálták bebizonyítani a múlt heti expedícióval, hogy az Északisark alatti tengerfenék Oroszország északi kontinentális talapzatának geológiai folytatása, ezért joggal követelheti magának a térséget az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében. Az ENSZ egyszer már elutasította ezt az orosz érvelést, de Moszkva 2009-ben ismét benyújtja igényét. Egyébként Kanada és az Oroszország mellett az USA, Norvégia és Dánia is jogot formál erre a térségre. Harper ígérete szerint Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását. Hamarosan bejelenti, hova képzelték el az Északi-sarkon megépíteni tervezett mélytengeri katonai kikötőt. Az pedig a múlt hónapban közölte, hogy az ország hat-nyolc járőrhajót épít az Észak- nyugati átjáró nevű - az Északisark alatt az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, a sarkvidéki szigetvilágon keresztül vezető - tengeri útvonal biztosítása céljából. Az USA bírálta ezért Harpert, mondván: az Északnyugati átjáró nemzetközi vízi útvonal, amely mindenki előtt nyitva áll. A sok évtizedes vita a legutóbbi időkig akadémikus volt, hiszen az év 11 hónapjában tengerjég torlaszolja el az átjárót, s a fennmaradó kurta időszakban is csak jégtörők és ajég ellen felvértezett hajók merészkednek a vizeire, főleg katonai vagy tudományos céllal. Ä globális felmelegedéssel és a sarki jég olvadásával, a jégmentes időszak hoszHarper a pecsenyéjét sütögeti szabbodásával azonban az Észak- nyugati átjáró akár néhány éven belül használható hajózási útvonallá válhat, jelentősen - több ezer kilométerrel - lerövidítve az Euró(Reuters-felvétel) pa és Ázsia közötti tengeri utat, amely jelenleg a Panama-csatornán át vezet. Kanada jogot formál az Északnyugati átjáró bejáratánál fekvő Hans-szigetre is. (MTI, ú) Lisszabon. A rendőrség már egy hónapja tudja, hogy a Portugália déli tengerpartján májusban eltűnt brit kislány már nem él, állítja egy portugál napilap. A nemrég újból átvizsgált apartmanban a helyszínen történt balesetre vagy bűnesetre utaló vérnyomokat találtak. A nyomozó hatóságok ezért a McCann házaspárt és az Ocean Clubban velük együtt nyaraló baráti körét vették újból nagyító alá. A Diário de Notícias a hatóságokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, a megfigyelés alatt tartott szülők és a baráti kör között lefolytatott telefon- beszélgetések, valamint az általuk küldött elektromos levelek tartalma erősítette meg a hatóságok gyanúját. A nyomozás újabb eredményei is arra utalnak, hogy Madeleine McCann még a helyszínen életét vesztette. A napokban a nyomozók újból átfésültek minden szóba jöhető helyszínt, és a család, valamint a barátok által használt gépkocsikat is. (n)
