Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-06 / 180. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók UJSZO 2007. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Lehúz bennünket a régió ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák korona az elmúlt heti kereskedést feszült hangulatban kezdte, és főként a régiós piacok valutáinak a visszaesése miatt vesztett az értékéből. Hétfőn reggel még 33,39 koronát adtak egy euróért, a nap folyamán azonban 33,58 koro- na/euró szintig esett vissza a fizetőeszközünk. A cseh koronán kívül régiónk többi fizetőeszköze is vesztett az értékéből. Egy amerikai dollárért hétfőn 24,50, egy cseh koronáért 1,195 szlovák koronát adtak. Kedden a piac, a jegybank monetáris tanácsának az ülésére várva, 33,36 koro- na/euró szinten kezdte a kereskedést. A központi bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatokon, az alapkamat így továbbra is 4,25 százalékos maradt, ami negyed százalékponttal áll az eurózóna irányadó kamata felett. A jegybank döntését követően a szlovák korona árfolyama enyhén erősödött. Míg a döntés előtt 33,41 koronát adtak egy euróért, a döntés kihirdetését követően az árfolyam 33,38 ko- rona/euró szintre ugrott. Szerdán folytatódott az enyhe erősödés, a nap folyamán a korona az euróval szemben így 8 filléres nyereséget könyvelhetett el. A hét közepén a környező országok valutái is nyertek az euróval szemben. Csütörtökön a korona árfolyama 33,36 korona/euró körül mozgott, a nap folyamán nagyjából 10 fillért erősödve. A korona erősödése pénteken is folytatódott. A hét utolsó munkanapján a piac 33,35 korona/euró szinten nyitott, fokozatosan azonban 33,30-as szintre kúszott az árfolyam. Egy amerikai dollárért ugyanekkor 24,34, egy cseh koronáért pedig 1,188 szlovák koronát adtak. A pénzpiaci elemzők többsége szerint ugyan a korona az előttünk álló héten tovább erősödhetne, mindebben azonban gátolják a régiós hatások. Jelentősebb, 33,30 korona/euró alatti erősödésre így nagy valószínűséggel a közeli napokban nem számíthatunk. (t, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra olcsóbb a burgonya Pozsony. Míg június elején 13,75 koronáért juthattunk hozzá egy kiló burgonyához, az elmúlt hónap elején a kereskedők ezt már átlagosan 9,30 koronáért kínálták. A felvásárlók az őstermelőktől ugyanekkor 8 és 11,30 korona közötti' összegért vették át a termény kilóját. Az elmúlt egy évben a burgonya kilónkénti ára így mintegy 1,70 koronával drágult. Ennek ellenére az elmúlt évhez képest tovább nőtt a kereslet. (SITA) Több pénzünk van a bankokban Pozsony. Az elmúlt hónapokban tovább nőttek a lakossági megtakarítások. Idén az első félévben a lakosság 26 milliárd koronát helyezett el a bankbetétéin, amelyeken jelenleg 416,38 milliárd korona található. Az elmúlt év azonos időszakához képest ez 17 százalékos növekedésnek számít. Ajegybank elemzése szerint a lakosság fele határidős betéteken helyezte el a pénzét. A folyószámlák és bankkönyvek a betétek 37 százalékát teszik ki. (SITA) Eltűnhet a vezetékes telefon Brüsszel. Egyre gyorsabban cserélik mobilra vezetékes telefonvonalaikat a nyugat-európaiak. Finnországban a hívásidő kétharmada már mobilkészülékeken folyt 2006-ban. Még az internetes hangtovábbítási lehetőségek megjelenése sem volt képes lelassítani a telefonálással töltött percek vándorlását a vezetékestől a mobiltechnológia felé. Sőt, az ingyenes online megoldásokkal megtakarítött pénzösszegeket sokan mobiltelefonálásra költik - áll az Analysys International jelentésében. (MTI) Kevesebb cseh állástalan Prága. Tovább csökkent a munkanélküliségi ráta Csehországban. Június végén 5,3 százalékos volt a munkanélküliség, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb, mint márciusban - közölte a cseh statisztikai hivatal. Kilenc év óta ez a legalacsonyabb ráta. Regionális viszonylatban Prágában a legalacsonyabb a munkanélküliség, 2,5 százalék, míg a legmagasabb az Ústecky régióban, 10 százalék, (m, c) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,372 Lengyel zloty 8,814 Anqol font 49,578 Magyar forint (100) 13,317 Cseh korona 1,190 Horvát kuna 4,613 Bolgár leva 17,066 Román lel 10,542 Japán len (100) 20,439 Sváici frank 20,226 Kanadai dollár 23,071 USA-dollár 24,365 ___________ VÉT EL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,35-34,35 23,47-25,13 1,16-1,22 12,65-13,95 OTP Bank 32,53-34,23 23,62-24,93 1,16-1,22 12,81-13,79 Postabank 32,41-34,33 23,57-25,17 1,16-1,22 11,52-15,12 Szí. Takarékpénztár 32,53-34,20 23,63-24,87 1,16-1,22 12,68-13,88 Tatra banka 32,46-34,20 23,62-24,88 1,16-1,22 12,74-13,78 Dexla Banka 32,50-34,24 23,73-25,00 1,16-1,22 12,97-13,66 Általános Hitelbank 32,20-34,60 23,37-25,12 1,16-1,22 12,69-13,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Kiugróan nagy aránytalanságok vannak a fejlesztési pénzek elosztásában az egyes megyék között Pénzszóró SNS-es lokálpatrióták Pozsony. Az építésügyi es re- giófejlesztési tárca előterjesztése nyomán a Fico-ka- binet által is elfogadott közmunkák programja 2015-ig 406,7 milliárd koronányi állami fejlesztéssel számol. Ebből 122 milliárdot a zsolnai kerületben, vagyis az építésügyi miniszter és pártja szőkébb pátriájában költenek el. GÁL ZSOLT Az első augusztusi kormányülésen a Fico-kabinet elfogadta a közmunkák programjának aktualizálásáról szóló jelentést, és meghatározta a 2008-2010 közötti időszakra szóló prioritásokat. A régiófejlesztési tárca minden évben július végéig elkészíti a 40 millió koronánál nagyobb költségre becsült közberuházások programját, amit beterjeszt a kormány. elé. Ez idén sem volt másképp, így az "egészben nem lenne semmi különös, ha nem alakították volna át jelentősen az előző, Dzurinda-kormány által tervezett beruházások listáját. Hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által uralt minisztérium kinek juttatja a legtöbb pénzt, az nem kérdéses. Az építésügyi tárca vezetőjét jelölő SNS bástyájának, és nem mellékesen Marián Ja- nusek miniszter szülőhelyének számító zsolnai kerületbe irányuló beruházásokat alaposan kibővítették. A szlovákiai elemzők és médiák is felhívták a figyelmet arra, hogy elképesztő aránytalanságok vannak az egyes régiók között: míg a zsolnai kerületben 122 milliárd koronás fejlesztési projektekre számíthatnak, addig az összes többinek 23 és 58 milliárd korona körüli összeggel kell beérnie. Az 562 különböző projekt magában foglalja a legjelentősebb infrastrukturális, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, oktatásügyi, egészségügyi, közigazgatási és szociális fejlesztési beruházást, amit közpénzekből finanszíroznak. Ehhez 338 milliárd koronás uniós források bevonását is tervezik, ezekhez járulna 68,5 milliárd koronányi hazai pénzeszköz. A kormány és az építésügyi minisztérium honlapjáról is letölthető a döntésről szóló jelentés és a hozzá kapcsolódó anyagok, ezek a dokumentumok azonban áttekinthetetlenek. Összesen 27 melléklettel vannak megspékelve, amelyek nagy része olvashatatlan, és persze pont a legfontosabb dolog, a pénzeszközök régiók szerinti elosztásának összehasonlítása hiányzik belőlük. Elég azonban a régióként tételesen felsorolt fejlesztésekre egy rövid pillantást vetni, máris feltűnik a zsolnai kerület nagyarányú előnye. Az idei évre szánt pénzek nagy részét egyébként autópálya-fejlesztésekre fogják költeni, a Dl-es sztráda két szakaszának 15 milliárd koronás kivitelezési költsége van. A Visnové-Dubná Skala szakasz 18,2 milliárdba, a Hubo- vá-Ivachnová közötti 15,3 milliárdba fog kerülni. Ekkora pénzből meg lehetne építeni a tervek között szintén szereplő Nyitra és Zólyom közötti gyorsforgalmi út valamennyi hiányzó szakaszát. A Losonc és a magyar határ közötti útszakasz modernizálására például 1,6 milliárd koronát szánnak. A posztjára szintén a nemzeti párt által jelölt Jaroslav Izák környezetvédelmi miniszter is besegített lakóhelyének, a programba több nyitrabányai (Handlová) és privigyei (Prievidza) fejlesztés is bekerült. Izák szerint ez nem más térségek kárára történt. Izák nyitrabányai lakos, korábban a város polgármestere volt, jelenleg az SNS privigyei járási szervezetét is ő vezeti. Ha hosszabb ideig tartjuk pénzünket az alapokban, közömbösíthetjük a piac időszaki kilengéseit A befektetői türelem nagy nyereséget terem HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A pénzpiaci elemzők által közzétett előrejelzésekből megtudhatjuk, hogy épp hol a legbiztosabb helye a megtakarításainknak. A jó nyereséggel kecsegtető befektetések folyamatod san változnak, ezért érdemes időről időre változtatni portfoliónkon. A szokványos tanács, miszerint a pénzpiaci alapok az óvatos, a részvényalapok a kockázatkedvelő, a kötvényalapok pedig e két véglet között elhelyezkedő megtakarítóknak ajánlott, ma már ismert minden, pénzére odafigyelő ember számára. Ezen alapvető tételt azonban tovább is lehet finomítani, hiszen akár a magánéletben akár a tőkepiacokon, előfordulhatnak olyan változások, amelyek miatt változtatni kell befektetési stratégiánkon. Szintén ismert alaptétel, hogy a tőzsde igen változékony hely. Rövid időn belül sokat lehet nyerni, de tőkénket gyorsan meg is lehet felezni. Mivel sohasem lehet pontosan eltalálni, mikor is következik egy hullámvölgy, ami előtt érdemes eladni illetve fordítva, a szakértők ezért azt ajánlják, minél hosszabb ideig maradjunk a piacon, hogy közömbösíthessük ezeket a kilengéseket. Előfordulhat azonban, hogy sikerül egy visszaeséskor belépnünk egy részvényalapba, ahol néhány hónapos növekedés után elérünk egy időleges csúcsra, és éves szinten is csinos hozamra tettünk szert. Ilyenkor sokszor érdemes még a bátrabbaknak is óvatosnak lenniük, és inkább felvenni a nyerésé-" get, pénzüket pedig átváltani egy pénzpiaci alapba. Az alapkezelők kínálatában általában már a befektetési alapok egész skálája szerepel, így egy ilyen mozgás valószínűleg nem is illetékköteles. Később újra vissza lehet majd térni a tőzsdére. További hiba, hogy befektetésünket céltalanul szakítjuk meg: bár nincs szükségünk megtakarításunkra, befektetési jegyeinket visszaváltjuk és a pénzt hazavisszük. Ez nem helyes döntés. Valóban előfordul, hogy a kiszemelt alap nem váltja be reményeinket és akár veszíthetünk is, de ha végképp kivonulunk a kereskedésből, teljesen elveszítjük a nyereség esélyét. A pénz- és tőkepiacon mindig van mozgás, a pénzpiacon kisebb, az utóbbin nagyobb, ezért idővel mindig vissza lehet jutni arra a szintre, ahol egyszer már voltunk, sőt idővel magasabbra is. A lakosság attól tart, hogy a kereskedők az árakat felfelé kerekítik, s ezzel számos termék drágább lesz A csehek rövidesen búcsút intenek a filléreknek KOKES JÁNOS Prága. Egy év múlva véglegesen elbúcsúznak a csehek a fillérektől. A prágai jegybank múlt heti döntése alapján 2008. szeptember elsején megszűnik hivatalos fizetési eszköz lenni az ötvenfillé- res érme, amelyből jelenleg 410 millió darab van forgalomban. Ez az alumínium fémpénz volt az utolsó filléres fizetőeszköz Csehországban. A kisebb értékű -10 és 20 filléres - érméket 2003 októberében vonták ki a forgalomból. A döntés alapvető oka, hogy az 50 filléres érmék már nem teljesítik feladatukat. A hivatalosan forgalomban lévő filléres érmék abszolút többsége a valóságban már nem igen kell senkinek, nem nagyon használja senki — indokolta a döntést Pavel Rezábek, a jegybank igazgatótanácsának a tagja. Szerinte az emberek már nem fizetnek velük, s ha az üzletben visszakapják, gyakran ott hagyják a kasszánál, mert csak megterhelné a pénztárcájukat. Várható, hogy az egyetlen társadalmi csoportot, amely megsiratja az ötvenfilléresek eltűnését, ismét a kártyások fogják jelenteni. Már biztos, hogy kedvenc szórakozásuk ismét drágul. A másik oldalon a kereskedők, az üzletesek, a bankok és más pénzzel dolgozó vállalkozások számára az öt- venfílléres érme kivonása a forgalomból megkönnyebbülést jelent. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy milyen hatással lesz az ötvenfilléresek kivonása a forgalomból a kiskereskedelmi árakra. A lakosság zöme attól tart, hogy a kereskedők az eddigi árakat felfelé kerekítik, s ezzel számos termék drágul. Bár a jegybank igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, s azt állítja, hogy az aggodalmak alaptalanok, az emberek a tíz- és húszfilléresek forgalomból való kivonásakor szerzett tapasztalatokra hivatkozva félnek. Több pénzügyi szakértő is elismeri, hogy a kisebb filléres érmék forgalomból való kivonásakor számos élelmiszer, különösen a pékipari termékek ára nőtt. Bár az egyén számára egy-egy terméknél filléres ármozgásról van szó, a végeredmény jelentős áremelkedés - állította az egyik elemző a közszolgálati cseh televízióban. Pillanatnyilag nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz ez az intézkedés az inflációra. Tény azonban, hogy a 10 és a 20 filléresek kivonása a forgalomból valóban inflációnövelő hatású volt - ismerte el a televízióban Rezábek. A Ján Slota által jelölt miniszterek hűek a párt eszméihez (TASR-felvétel)
