Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-06 / 180. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 6. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ ARAB SAJTÓ Jacques Chirac egykori francia elnök tudja, mitől halt meg Jasszer Arafat, és nyilvánosságra kellene hoznia - mondta szombaton a néhai palesztin elnök egykori munkatársa, Bászám Abu Serif, megismételve meg-győződé- sét, miszerint Izrael mérgezte meg Arafatot. Jasszer Arafat 2004. november 11-én halt meg egy francia katonai kórházban, ahol kezelték. Most lenne 78 éves, Abu Serif ebből az alkalomból hozta fel halálának körülményeit. Arafat kezelőorvosai azt mondták, hogy betegük súlyos agyvérzésben halt meg, amelyet bélgyulladás, sárgaság és többszörös trombózis előzött meg. Arra nézve viszont, hogy ez utóbbi vérállapotot mi idézte elő, a feljegyzések nem adtak világos választ, márpedig az elváltozást számos ok kiválthatja egészen a fertőzéstől vastagbélgyulladáson át májbetegségig. (mti)- Szakítsunk, bébi! Az utóbbi időben olyan a kapcsolatunk, mint Robert Ficóé és a sajtóé. (Peter Gossányi rajza) Amerikában már mindenki a jövő évi választásokra készül, Közép-Európa senkit nem érdekel Vízummentesség: nem lesz áttörés A következő egy-másfél évben nem várható áttörés az amerikai vízummentesség ügyében, annak ellenére, hogy George Bush elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a vízummentességi program kiterjesztését - mondta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Egyrészt azért nem várható gyors előrelépés a .kérdésben, mert az amerikai adminisztráció malmai általában lassan őrölnek, másrészt ma már mindenki a jövő évi kongresszusi és elnökválasztásra készül az Egyesült Államokban. Ráadásul a vízummentességnél sokkal jelentősebb kérdésekkel van elfoglalva az USA és az Európai Unió egyaránt - mondta Magyarics Tamás. A szakértő szerint, ha a kelet- közép-európai országok szeretnék is gyorsítani a folyamatot, nehéz lesz partnert találniuk ehhez az Egyesült Államokban. A régió hét országának közös lobbi- csoportja ugyanis az egyetlen olyan erő, amely érdemben képviseli ezt a kérdést az államokban. Magyarics Tamás szerint azonban a kelet-közép-európai országok még együtt sem jelentenek túl nagy súlyt. Megjegyezte; a vízummentesség esetleges megadása sem jelenti feltétlenül azt, hogy a jelenleginél könnyebben lehet majd az Egyesült Államokba utazni. Esetleg más technikákkal, de az amerikaiak mindenképpen megszerzik majd a számukra szükséges adatokat - húzta alá. Az is elképzelhető, hogy habár nő majd azon uniós államok köre, amelyek vízummentességet élveznek, ezzel párhuzamosan azonban az egész közösségre nézve szigorodhatnak az Amerikába utazás szabályai - mondta a szakértő, utalva az utasnyilvántartási adatok megosztására az USA és az EU között. A szakértő rámutatott: sem Magyarország, sem a többi új tagország állampolgárainak beutazása, vagy akár túltartózkodása nem jelent valós politikai és gazdasági veszélyt az Egyesült Államok számára. A munkavállalás szempontjából sem jelentenek kockázatot ezek az országok, hiszen az USA számára a több tízmillió latin-amerikai és távolkeleti bevándorló az igazi probléma - tette hozzá. George Bush pénteken azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt - amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus nagy többséggel elfogadta azt egy héttel korábban. A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a túltartózkodás; azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál. Erről egyelőre nincsenek pontos adatok, ezért az USA-nak technikai felkészülésre van szüksége. James Jay Carafano, a konzervatív értékrendű Heritage Alapítvány szakértője a héten az MTI- nek hangsúlyozta: az elnöki jóváhagyás után még egy-másfél éves felkészülésre lesz szükség mind az Egyesült Államokban, mind a csatlakozni kívánó országokban, mielőtt a konkrét időpontról tárgyalnának és döntenének. Az amerikai szakértő arra is rámutatott: az Európai Uniónak lehet közös vízumpolitikája, de az Egyesült Államok soha nem fogja egy tömbként kezelni az EU-t a vízummentességi programjában. George Bush tavaly november végén jelentette be: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba, és az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését kezdeményezi majd. A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak száz dolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük. FIGYELŐ MTI Sómentesítő létesítmény segítségével javítanának a londoni hatóságok a brit főváros vízellátási helyzetén, hogy fedezzék a lakosság számával együtt növekvő vízszükségletet és lépést tartsanak az éghajlatváltozás következményeivel. A város keleti részében, a Temzét a tengeri árhullám felől védő Thames Barrier gátrendszer közelében létesítenék a víztisztítót. A tervek szerűit 2010-re készül el a 200 millió fontos beruházás. A vízhiányban szenvedő Közel-Keleten kívül ez lenne az egyik legnagyobb ilyen létesítmény, napi 140 millió liter ivóvíz előállítására lenne képes. A hároméves terv a múlt héten kapta meg a kormány és a városjóváhagyását. DOKUMENTUM A Kiadók Szövetségének nyilatkozata A Szlovákiai Időszakos Nyomtatott Sajtót Kiadók Szövetségének (ZVPTS) igazgatótanácsa határozottan elutasítja Robert Fico kormányfő próbálkozását, hogy olyan benyomást keltsen: a sajtó álláspontját a nyugdíjreform kérdéséről valamint a szó-' ciális és munkaügyi miniszter asszony lépéseiről valamilyen korrupciógyanú szövi át. Alapvető kérdésről van szó, amely magát a kiadói tevékenységet és az újságírói munkát érinti. Az újságíró munkájának része, hogy részt vesz különféle információs, szakmai és társadalmi rendezvényeken, ezek közé tartoznak a külföldi utak is. Ilyen eseményeket nemcsak vállalkozók szerveznek rendszeresen, hanem az állam, a kormány képviselői és más politikusok is. Minden szerkesztőségben mások a szabályok abban a tekintetben, hogy az egyes meghívásokat elfogadják vagy elutasítják. A kiadók határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a kormányfő úgy próbálja beállítani az ilyen rendezvényeken való részvételt, valamint a reklámra kifizetett pénzeket, hogy ezek korrumpálhatják a sajtót és befolyásolhatják az újságírók nézeteit. Az ilyen vélemény elhibázott és távol áll az újságírás lényegétől egy demokratikus társadalomban, és természetesen a szlovákiai valóságtól is. A ZVTPS képviselői hangsúlyozzák, hogy az általuk kiadott napilapok és folyóiratok szerkesztőségeinek teljesen más a munkamódszerük, mint amilyet a miniszterelnök sejtetni engedett. A kiadók nem vesznek részt a politikai harcban, és elutasítják a korrupcióval való gyanúsítgatást nemcsak a nyugdíjrendszer problematikáját valamint a szociális és munkaügyi miniszter asszony lépéseit illetően, hanem más döntően fontos társadalmi kérdésekben is. A kiadók számára elsőrendű kérdés a függetlenség elve, a pluralitás valamint a társadalom objektív tájékoztatása. A ZVTPS igazgatótanácsában az Ecopress, a Perex, a 7 Plus, a Ringier, különféle regionális kiadók és a lapunkat is kiadó Petit Press képviseli magát. KOMMENTÁR Menjen, kinek mennie kell MOLNÁR NORBERT Egyre kínosabb figyelni, hogyan veszti el a fejét Robert Fico miniszterelnök. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs sajtója. Ez nem is lenne baj, de a kormányfő avítt szocialista gondolkodása ezt képtelen befogadni. Bár megpróbálta lekenyerezni a legnagyobb bulvárlapot, ám azt neki is sejtenie kellett, hogy mindez ideig-óráig működhet, meri a bulvársajtó hiénaként viselkedik. Hiénaként, vagyis úgy, ahogy ő szeretné látni a véleményformáló sajtót, amely viszont nem tesz mást, mint ellátja feladatát. Ellenőrzi a kormányt és tájékoztat róla. Pontosan azt teszi, amit korábban is. Bezzeg Ficót a Dzurinda- kormányok idején nem zavarta a sajtó, amely gyakorlatilag sorban vadászta le a minisztereket. Pontosabban azokat, akik jó okot adtak rá. S most is Ugyanezt teszi. De ez már Ficónak nem tetszik, mert szerinte amit szabad a papának, nem szabad a fiának. Tomanová esetében pedig, amit szabad a mamának... Robert Fico ugyanis nem tudta megmagyarázni, hogyan kaphatott egy cég állami támogatást, ha milliókkal tartozott az államnak. Fico azon csodálkozik, hogy az újságírók meg merik kérdezni: nem merül-e fel a klientelizmus gyanúja, ha pontosan ebben a cégben dolgozott korábban a miniszter asszony. S mivel a kérdés túl logikus, s Tomanová álláspontja védheteden, ezért a kormányfő ellentámadásba lendül. A mocskos sajtó tehet mindenről. Mert hagyja magát megvásárolni a magántőke által (Fico egyébként marxi értelemben bánik a magánvagyon kezelésével: ezzel riogat, mint jó kommunista). A megvásárlást úgy kell értelmezni, hogy egy magánnyugdíj-pénztár elvitt 11 újságírót az Apókba, ott beszélgettek a biztosításról, aztán ettek, ittak, buli volt. Tény, nem elegáns dolog az újságíró részéről a magántőkén élősködni (sic!), de ugyanezt teszi a kormány is. Mármint hasonló utakat szervez. S megint ott vagyunk: amit szabad Ro- bertnek, azt nem szabad másnak. Mert Fico mindig egyenlőbbnek hiszi magát ezen az Állatfarmon. Na itt van a probléma. Valaki szólhatna neki, hogy valami történt 1989 novemberében. Márpedig Tomanovának mennie kell. Mert nem különb, mint bármelyikünk, sőt. Azért, mert ő Fico kedvenc szemüveges nénije, még erkölcsileg (szakmailag már régen) megbukott. És ebben az MKP- nak maximálisan igaza van. Igenis, meg kell szívatni ezt a nőt, s ezért kellene az ellenzéki pártoknak csaüakozniuk a magyar párt kezdeményezéséhez, még ha leváltására a parlamentben gyakorlatilag semmi esély sincs. Ehhez e történethez egyébként tartozik még egy momentum: FiCo a sajtótájékoztatóján bemutatott egy videofilmét, amelyen Jozef Paska, a magánnyugdíj-pénztárak szövetségének vezetője nőnek öltözve énekel a pénz bódító hatásáról. Hányinger. Főleg azért, mert ilyen ostobaságokkal szolgáltatnak a cégek aduászt minden idők egyik legdemagógabb kormányának kezébe. Már csak ezért is: Paskának is mennie kellene... A politika sarlatánjai BARAK LÁSZLÓ Egyre kevésbé vicces, hogy a politikusok éjjel-nappal hülyének nézik közönségüket, azaz lehetséges választóikat. Az pedig egyenesen dühítő, hogy a médiát mocskolják, ha az újságírók föl merészelik róni viselt dolgaikat. Habár számos efféle sarlatán legelészik a közélet tág mezőin, kettőre - egy szlovákra és egy szlovákiai magyarra - összpontosítsunk ezúttal. Ki más lehetne a szlovák díszpéldány, ha a honi politika legnagyobb „IQ-bajnoka” Robert Fico. Ez az ember amióta betévedt a politikába, éjt nappallá téve acsarkodik mindenkire, aki nem az általa vezényelt lépést tartja - a pofájával együtt. Magyarán, a lehető legprimitívebb kocsmai stílust is überelve intrikál, uszít, ma- szatol. Hogy munkamódszere jellemzően a legtudatlanabb néprétegek körében sikeres, azon nincs mit csodálkozni, hiszen Közép-Euró- pa jobbára a pártállami időkben szocializálódott néprétegeiből talán a sárga föld sem nyomja majd ki a hiszékenységet, a naivitást, nem utolsósorban pedig a gyanakvást, irigységet, a nacionalizmust. Ilyen alapon elég, ha egy politikus semmi mást nem tesz, mint azokat a mindennapi ostoba pletykákat visszhangozza, amelyekkel az emberek a kocsmákban, a piacokon traktálják egymást. Ennek a katyvasz- nak a fűszereként aztán elég is, hogy le van mocskolva az az értelmiségi, amely korántsem olyan primitív, hogy ne lásson át a szitán. De alkalom adtán ott a „magyar kártya” is, meri a kurva magyaroknak, mindig ugrálniuk kell... Ezen felül Fico fő célpontja mindig is a média volt. Különös tekintettel azokra az újságírókra, akik folyamatosan rámutatnak igencsak vitatható viselt dolgaira, szembesítik őt elhamarkodott vagy célirányosan alattomos kijelentéseivel, szóval a sajtó mindenkori küldetéséhez híven, ellenőrizni merészelik őt. Szombaton a kormányfő ezt a magatartást minősítette „hiénizmusnak”... Itt van aztán a másik, már-már kórosan nagyokat mondó kétbalkezes mesterlövész, Csáky Pál, az MKP elnöke. Ö persze koránt sincs olyan könnyű helyzetben, mint az országló Fico. Pénzt, paripát, fegyvert ugyanis egy kicsiny ellenzéki grupp vajdájaként már nem osztogathat, tudást, azaz, ahogy a csallóközi ember mondaná, „eszet” pedig ugyan miből... Jobb híján hát megint föltalálta a melegvizet! Ez a „fluidum” bizonyos szlovákiai magyar fejekben azonos a Benes-dekrétumokkal, amelyek évtizedekkel ezelőtt tényleg a magyar és a német kisebbség diszkriminálásának eszközei voltak - Csehszlovákiában... Egyébként már nem azok, de ha azok lennének is, vajon mi értelme van most bolhaként nekimenni velük egy olyan elefántbébinek, mint Fico, hogy a dúvadként forgolódó nacionalista rinocéroszt, Ján Slotát ne is említsük... Szóval, semmi értelme annak, amit Csákyék most ismét tematizálni szeretnének. Annál is kevésbé, mert amikor nyolc éven át kormányon voltak, tudatosan lenyelték azt, mint a kormányzással járó békákat, meg a nyálukat... Mindazonáltal Csáky megmondta, hogy mi célt szolgál most ez a süket dekrétumozás: Ä társadalom ébrentartását, úgymond! Mármint, hogy legyen csámcsognivalója a hülyére vett köznépnek, ugye?
