Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-06 / 154. szám, péntek

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Sólyom nem tünteti ki Hornt Budapest. Sólyom László köztársasági elnök szerdán visszautasította Horn Gyula volt miniszterelnök kitünteté­sét, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolt. Horn Gyula 1956-os magatartása és az akkori magatartással kap­csolatos mai állásfoglalása alapvető ellentétben áll a Ma­gyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével - hangsúlyozta az államfő miniszterelnökhöz címzett levelében. (MTI) Erdőtüzek Cannes mellett Párizs. Csaknem ezer tűzol­tónak és csendőrnek tegnapra virradóra sikerült megfékez­nie a dél-ífanciaországi me­gyékben pusztító erőtüzeket, melynek során kétezer hektár­nyi terület égett le. A Cannes közelében található Mandeli- eu-la-Napoule és Théoule-sur- mer nevű üdülőhelyekről, va­lamint a Muy közelében talál­ható hat campingből 2700 em­bert, köztük számos külföldi turistát telepítettek ki. (MTI) Öldöklés Gázában Gáza. Izraeli katonák meg­öltek hét palesztint, köztük a Hamász radikális iszlamista szervezet egyik helyi parancs­nokát tegnap reggel Gáza vá­rosától délre - közölték kórhá­zi források. Tájékoztatásuk szerint a harckocsik által tá­mogatott izraeliek az övezet középső részén, Magazi pa­lesztin menekülttábor környé­kén lőtték agyon a hét férfit. A tűzharcban további négy pa­lesztin megsebesült. (MTI) Elengedték a német túszt Kabul. Szabadon enged­ték elrablói tegnap azt a né­met állampolgárt, akit egy héttel ezelőtt hurcoltak el Af­ganisztánban. A férfit és an­nak tolmácsát a rendőrség se­gítségével szabadították ki. A túszok néhány órával azután nyerték vissza szabadságu­kat, hogy fogva tartóik vált­ságdíjat követeltek elengedé­sükért. Egyelőre nem ismere­tes, hogy fizettek-e a túsz- ejtőknek. (MTI) Tengerbe borultak London. A tengerbe borult 91 hajó egy junior vitorlás­versenyen tegnap Írország keleti partjainál, nem messze Dublintől; száztíz gyerek a vízbe esett, valamennyiüket kimentették - jelentette a PA brit hírügynökség. (MTI) Börtönben az álBond London. Tíz év börtönt ka­pott Nagy-Britanniában egy magát „a dzsihádista James Bondnák” nevező ember. A 23 éves férfi szélsőséges tartalmú honlapokat működtetett és terrorista cselekményekre uszított másokat az interne­ten. Két társát hat, illetve hét év börtönre ítélték. (MTI) Metróbaleset Londonban: kisiklott hat kocsi, hétszáz utas rekedt a mélyben Nem merénylet történt A baleset és a mentés során számos könnyebb sérülés történt. Az eva­kuálás két órán át tartott (REUTERS-felvétel) London. Kisiklott tegnap dé­lelőtt a londoni metró egyik zsúfolt szerelvénye; az uta­sokat az alagútból kell ki­menteni. A baleset a várost kelet-nyugati irányban át­szelő Central metróvonalon történt. Ennek egyik nyu­gatra tartó szerelvénye sik­lott ki, a Mile End és a Beth­nal Green állomások között az alagútban. MTl-TUDÓSÍTÁS A szerelvényen, és a mögötte érkező következőn hétszáz utas rekedt a mélyben. Ők tűzoltók se­gítségével, gyalog mentek vissza a Mile End állomásra, az áramtala- nított alagúton át. Az evakuálás két órán át tartott. A balesetet szenvedett vonat hat kocsija siklott ki. A londoni közlekedést irányító városi cég szerint valószínűleg „valamilyen idegen tárgy” volt sínen. A baleset és a mentés során számos könnyebb sérülés történt. Az uta­sok elmondták: a vonat egy hatal­mas zökkenés után össze-vissza csapódott az alagútban, és több ablaka betört. A kocsikban pánik tört ki, mert mindenki azt hitte, hogy ismét terrortámadás történt. A csak nagy szerencsével meg­hiúsult londoni és glasgow-i po­kolgépes támadások után a kor­mány a legmagasabbra, vagyis „kritikusra” emelte a terrorfenye­getettség megállapított szintjét. A terrorkészültséget tegnap csök­kentették vissza a második legma­gasabb szintre, amelynek megha­tározása „súlyos”. Éppen két évvel ezelőtt négy öngyilkos merénylő a londoni metróban, illetve egy buszon rob­bantotta fel magát; abban a me­rényletsorozatban a tetteseken kí­vül 52-en haltak meg. Moszkva is rakétákat telepít Európába, ha az USA nem mond le a pajzsról Megvan Putyin utódja? /Wn-ÖSSZEFOGIALÓ Moszkva /Taskent. Moszkva rakétákat telepít az Oroszország­hoz tartozó kalinyingrádi enklávé- ba, ha az Egyesült Államok nem mond le arról a tervéről, hogy Lengyelország területén rakétael­hárító rendszert építsen ki - jelen­tette ki Szergej Ivanov orosz mi­niszterelnök-helyettes. A vezető orosz politikus nyilat­kozatából kitűnt: ha elfogadják azokat a moszkvai javaslatokat, amelyek egy kibővített rakétael­hárító rendszer létrehozását in­dítványozzák a NATO bevonásá­val, úgy okafogyottá válik az a kényszer, hogy Oroszország nyu­gati területein, beleértve a kalinyingrádi körzetet is, rakétá­kat telepítsenek. A kalinyingrádi beékelődés délen Lengyelország­gal, keleten és északon pedig Lit­vániával határos. „Ha azonban javaslatainkat nem fogadják el, úgy megfelelő lépése­ket teszünk” - fogalmazott Ivanov, aki szinte minden valószínűség szerint Vlagyimir Putyin orosz el­nök utóda lehet a jövő tavaszi el­nökválasztás után. Hozzáfűzte azt is, hogy Oroszország biztonsága érdekében Moszkva aszimmetri­kus és hatékony intézkedéseket hoz. „Tudjuk, hogy mit teszünk: azt, ami 100 százalékos biztonsági védelmet jelent az események bár­milyen alakulása esetén” - szögez­te le Ivanov. A miniszterelnök-he­lyettes tagadta, hogy a Kelet-Euró­pába telepítendő rakétaelhárító­rendszer elemei nem jelentenek veszélyt Oroszországra. „Ez ellen egy halom érvet hoztunk fel” - mutatott rá. „Azt nem tudom, hogy a Csehországba tervezett ra­darállomások révén mit látnak majd Iránban, azonban igen jól láthatóvá fog válni Oroszország területe egészen az Urálig” - je­gyezte meg Ivanov, hozzáfűzve, hogy az ilyen jellegű felvetésekre Moszkva nem kapott választ. Még 850 szélsőséges tartja magát elsáncolva az iszlámábádi Vörös Mecsetben Aziz megadásra szólít fel MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. A pakisztáni isz­lám radikális diákok vezetője sze­rint mintegy 850-en vannak még az iszlámábádi Vörös Mecsetben, amelyet már harmadik napja ost­romzár alatt tartanak a biztonsági erők. Abdul Aziz egy nappal az­után nyilatkozott a pakisztáni ál­lami tv-ben, hogy szerdán szökés közben elfogták. A vallási elöljáró a szigorú iszlám törvényeknek megfelelő, egész testét és arcát fedő női „burkában” próbált elme­nekülni a szentélyből. Aziz a televízióban kifejtette, hogy véleménye szerint társai vár­hatóan nem tudják már sokáig tar­tani magukat a mecset intenzív ostromával szemben, és a konfron­táció további vérontás nélkül ha­marosan véget érhet. Arra szólítot­ta fel azokat, akik a mecsetben ma­radtak, hogy próbáljanak elmene­külni, vagy adják meg magukat. Elmondása szerint mintegy 250 férfi és 600 nő tartózkodik még a Vörös Mecsetben, és közülük leg­alább tucatnyinak van Kalasnyi- kov géppisztolya. A mozgalom­ban részt vevő tanárnők azt taná­csolták a diáklányoknak, hogy hozzanak áldozatot, és maradja­nak a mecsetben. Aziz szerint nem arról van szó, hogy . emberi pajzsként akarnák használni a lá­nyokat, éppen csak dzsihádra, az­az szent háborúra buzdítják őket. A vallási elöljáró leszögezte, hogy a tálib társadalmi rendhez hasonló berendezkedés létreho­zására törekvő diákmozgalomnak nincs kapcsolata Oszama Bin La- dennel, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, bár egy ízben ta­lálkozott a vezérrel. Ugyanakkor elismerte, hogy néhány militáns csoport valóban fegyverrel támo­gatja a radikális diákokat. Áz iszlamisták és a rendőrök között kedd óta folyó zavargások­ban már 16 ember vesztette életét a Vörös Mecsetnél. A zavargásokban eddig 16 ember vesztette életét a Vörös Mecsetnél (AFP/TASR-felvétel) Magánhadsereget szervezhetnek a gázipari óriások Fegyverkezne a Gazprom MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Saját fegyveres biz­tonsági szolgálatot szervezhet­nek és működtethetnek a föld­gáz- és kőolajvezetékeket kezelő orosz monopolvállalatok az orosz parlament alsóházának döntése értelmében. A dumaha­tározat szerint magán őrző-védő cégek megbízása helyett az OAO Gazprom gázipari óriás és az OAO Transznyeft olajipari ma­mutcég saját maga képezheti ki és fegyverezheti föl a biztonsági embereket. A döntést még a par­lament felsőházának is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy - miután Vlagyimir Putyin orosz elnök alá­írta - törvényerőre emelkedjék. A törvényjavaslat vitájában az el­képzelés ellenzői azzal érveltek, veszélyes fegyveres magánalaku­latok szervezését engedélyezni, mert ezzel akaratlanul is kinyit­hatják „Pandora szelencéjét”: olyan, állami ellenőrzés alatt álló óriásvállalatok is bejelenthetik igényüket „külön bejáratú” fegy­veres osztagra, mint a Szber- bank, az UES villanyszolgáltató vagy az orosz államvasutak. Szerbia kész tárgyalni határidőhöz kötötten is Osztozkodás Koszovóról MTl-HÍR Belgrad. Szerbia kész elfo­gadni, hogy a Koszovóról szóló tárgyalások befejezését határ­időhöz kössék, feltéve, hogy ér­demi, tisztességes tárgyalások­ról lesz szó. Vük Jeremic külügyminiszter a Blic című újságnak nyilatkozva nem tartotta ugyan szerencsés­nek, hogy előre behatárolják, meddig tarthatnak a megbeszé­lések, ám ennél a kérdésnél sok­kal fontosabbnak nevezte, hogy tisztességes és nyílt tárgyalások legyenek. Azt is lényegesnek tar­totta, hogy az Európai Unió egy­értelműen nyilvánítsa szüksé­gesnek a tárgyalások folytatását, s vállaljon komoly szerepet azok­ban. Ä szerb külügyminiszter egyben figyelmeztetett rá: nem az Európai Uniónak kell megha­tároznia, milyen legyen Koszovó leendő státusa. A dél-szerbiai tartományról csak az ENSZ égi­sze alatt születhet döntés, igaz, abban az EU-nak fontos szerepe kell, hogy legyen. Zavahri nyugati célpontok elleni támadásokra buzdít Ismét üzent az al-Kaida MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Dubaj. Nyugati cél­pontok ellen világszerte végre­hajtandó támadásokra hívta fel a muzulmánokat Ajman az-Zavah- ri, az al-Kaida nemzetközi ter­rorhálózat alvezére legújabb vi- deoüzenetében. Zavahri, akit az al-Kaida máso­dik számú vezérének tartanak, idei nyolcadik üzenetében arra buzdította a muzulmánokat, hogy csatlakozzanak a Nyugat elleni „szent háborúhoz”. Egyelőre lehe­tetlen volt ellenőrizni, hogy a fel­vétel a múlt héten Nagy-Britanniá- ban megkísérelt robbantásos me­rényletsorozat előtt készült-e. Za- vahiri 95 perces beszédében nem tett említést a meghiúsított londo­ni és glasgow-i támadásokról. A terrorista vezér minden esetben radikálisabb fellépést sürgetett az Egyesült Államokkal és regionális szövetségeivel szemben. Johnston: „Arról beszéltek, hogy elvágják a torkomat' Elengedték az újságírót ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Rémálom volt - foglalta össze érzéseit a 114 na­pos fogva tartásáról a BBC Gázá­ban elrabolt újságírója. Alan Johnston kollégáinak elmondta: néha már biztos volt abban, hogy nem éli túl. Igaz ugyan, hogy végül túlélte, de röviddel kiszabadítása előtt fogva tartói­nak vezére még kegyetlenül összeverte. Az újságíró elmondta: az egész olyan volt, mintha már ha­lott lenne. „Élve eltemetnek, és csak arra tudsz gondolni, hogy mikor ér véget. Szavakkal leírha­tatlan, hogy mennyire rémisztő volt” - emlékezett vissza a brit közszolgálati televízió tudósító­ja. „Arról beszéltek, hogy elvág­ják a torkomat” - mondta Alan Johnston, aki azután szabadult ki, hogy a Hamász radikális pa­lesztin mozgalom képviselői fog­lyul ejtették egyik fogva tartójá­nak rokonait, akik végül elárul­ták, hol őrzik az újságírót. A tu­dósító, aki szabadulását egy csé­sze teával és egy hajvágással ün­nepelte, a jeruzsálemi brit kon­zulátusról üzent videotelefonon kollégáinak, (hírszerző, ú) Letartóztatták A1 Gore volt amerikai alelnök fiát Különösen rosszkor jött MTl-HÍR San Diego. Letartóztatták teg­nap A1 Gore volt amerikai alel­nök fiát kábítószer-birtoklás és ittas vezetés címén. A 24 éves Albert Gore a kalifor­niai San Diegóba vezető autó­sztrádán több mint 160 km/óra sebességgel hajtott, amikor a rendőrök leállították. A FoxNews amerikai hírtv jelentése szerint a fiatalember gépkocsijában mari­huánát, valamint különböző „ke­délyjavító” gyógyszereket, köz­tük Valiumot és Xanaxot találtak. Gore ez utóbbiakról nem tudott érvényes orvosi receptet felmu­tatni. A volt alelnök fiát 2003- ban már egyszer őrizetbe vették marihuána-birtoklás miatt. Az eset különösen rosszkor jött apjának három nappal az egész világot behálózó Live Earth-koncertet előtt, amelyek­nek célja felhívni a világ közvéle­ményének figyelmét a klímavál­tozás következményeire. A kon­certek ihletője ugyanis A1 Gore Oscar-díjas dokumentumfilmje, a Kellemetlen igazság volt és a volt alelnök vezette non-profit civil szervezet, a Szövetség a Klí­ma Védelmére (Alliance for Cli­mate Protection) támogatja a rendezvényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents