Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-06 / 154. szám, péntek
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 6. FIGYELŐ A lengyelek nem térnek haza A Nagy-Britanniában és Írországban munkát vállaló lengyelek mintegy fele belátható időn belül nem kíván visszatérni hazájába - írta a Gazeta Wyborcza. A Nagy-Britanniá- ban munkát vállaló lengyelek 55%-a, az Írországban dolgozók 49%-a vagy egyáltalán nem, vagy legkorábban 5-10 éven múlva akar hazatérni. Sokan már tartós ottlakásra rendezkedtek be, nyelvtanfolyamra járnak és lakásvásárlási hitelt vettek fel. A vizsgálatban megkérdezett 1400 lengyel közül 20% az építőiparban, 15% a vendéglátóiparban, 11% a szállodaiparban helyezkedett el. Hivatalos lengyel adatok szerint Nagy-Britanniában mintegy 600 ezer, Írországban 200 ezer a lengyel munkavállalók száma, más becslések szerint összesen 1,5 millió.-Ha a Dzurinda úszni szeretne és nem biciklizni, akkor a Fico azt rendelte volna el, hogy tilos az erdőben úszni? (Peter Gossónyi karikatúrája) Az al-Kaida már áprilisban üzent: azok fognak ölni, akik most gyógyítanak Dr. Terror: változó terroristaprofil A múlt heti londoni és glas- gow-i merényletkísérletek elkövetőinek társadalmi háttere csöppet sem felel meg annak a képnek, amelyet brit illetékesek rajzoltak meg a tavaly júliusi halálos robbantások nyomán az iszlamista bűnözőkről. MTl-HÁTTÉR Az akkori felfogás szerint, amelyet megerősítem látszott néhány, azóta őrizetbe vett iszlamista összeesküvő életrajza, az elkövetők brit földön született radikálisok, akik többnyire alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a szabadelvű társadalom kellős közepén egy radikális eszmekor felé fordultak. Ez a kép azonban nem vág egybe a most lefogott nyolc potenciális merénylőével. Mindnyájan orvosok vagy kapcsolatban állnak a gyógyító hivatással. Évek óta dolgoztak brit kórházakban, tehát életek megmentése a feladatuk. Vajon miként lehetséges, hogy ilyen hivatást választó emberek igent mondjanak mások elpusztítására? - erre a kérdésre egyelőre a Scotland Yard sem tudja a választ. Az őrizetbe vettek egy része Sza- úd-Arábiában született, ketten indiaiak, s akad köztük palesztin is. Egyikük Irakban szerezte orvosi diplomáját, tavaly óta él Angliában. A brit belső elhárítás (MI5) az utóbbi években a huzamosabb ideje brit földön élő, illetve brit állampolgárságú gyanúsítottakra összpontosított. Az elhárításnál dolgozók létszáma csaknem megkétszereződött 2001 óta. Az MI5 számos regionális irodát nyitott, hogy rajta tartsa a szemét a mintegy 1600 radikális iszlamistán, akiket azzal gyanúsít, hogy bel- és külföldi támadásokra szőnek összeesküvést. A múlt heti esetek azonban megmutatták, mennyire nehéz lefülelni a gyanúsítottakat, mielőtt végrehajtják tervüket. „A profü azt mutatja, hogy nincs tipikus profil” - fogalmazott egy biztonsági szakértő. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a militáns iszlamizmus követői széles társadalmi palettáról toborzódnak: dologtalan léhűtők és kisstílű bűnözők éppúgy akadnak közöttük, mint tehetős emberek és egyetemi végzettségű értelmiségiek. „Nem meglepő, hogy művelt személyek is bekapcsolódnak a hálózatba - véli Peter Neumann, a londoni King’s College biztonsági elemzője. - Egyszerűen hamis az a sztereotípia, miszerint az iszlamista körök tagjai mind hátrányos helyzetű, tanulatlan, az átlagos jövedelemnél kevesebbet kereső emberek. Nagy számban találunk köztük komoly tanultakat, akik egzakt tudományban szereztek képesítést: vegyészek, fizikusok, orvosok, mérnökök. Mohamed Atta, a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelője várostervező mérnök volt.” Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette a brit állami egészségügyben dolgozó külföldi orvosok toborzási eljárásának azonnali felülvizsgálatát. A szerdai The Times szerint az al-Kaida terrorcsoport egyik iraki vezetője már a régebben utalást tett arra, hogy orvosokból álló terrorista sejt készül támadásra. A figyelmeztetés, amelyet Andrew White-nak, a Bagdadban működő anglikán egyházközösség vezetőjének továbbítottak még április közepén, úgy hangzott: azok fognak ölni, akik most gyógyítanak. Itt tanult az egyik merénylő A belügyminisztérium megerősítette, hogy Szlovákiában végezte orvosi tanulmányait Ahmed Khalid, Túrócszentmártonban tanult 1996 és 2001 között. A 27 éves arab férfi már Londonban született, ott is nőtt fel, családja szaúdi származású. Szlovákiai tanárai emlékeznek rá, szerintük akkoriban semmilyen radikális hajlam nem volt tapasztalható nála. Khalid a glasgow-i repülőtéren akart öngyilkos merényletet elkövetni, súlyos égési sérülésekkel kórházban ápolják, állapota válságos. A rendőrség szerint az gyanúra adhatott volna okot, hogy a szünidőkben sosem Londonba ment, hanem Szaúd-Arábiába. A régiónkban tapasztalt aggasztó politikai folyamatok előtérbe hozták a térség politikai törékenységét A gazdaságra is hatással lesz a rossz politika MTl-ELEAAZÉS Kelet-Európábán éppen ellentétes irányban haladnak az erőteljes gazdasági és az egyre rosszabb politikai folyamatok, és félő, hogy ez utóbbiak előbb-utóbb hatással lesznek a térség gazdasági teljesítményére, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház átfogó térségi elemzésében. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző háza - által összeállított havi helyzetértékelés szerint mára „súlyos mértékű széttartás” alakult ki a jól teljesítő gazdaságok és a térség „nyugtalanító” politikai irányvonala között. A jelentésben vizsgált 28 ország együtt átlagosan rekord ütemű, 7,1 százalékos gazdasági növekedést ért el tavaly, és az idei első félévben is „nagyon erős gazdasági aktivitást“" produkált. A közvetlen külföldi befektetések 108 milliárd dolláros tavalyi értéke szintén rekord, 40%-kal haladta meg az előző évi 70 milliárd dollárt. Ezzel éles kontrasztban állnak a közép-európai országok mélységes belpolitikai problémái, Oroszország és a nyugat „igen rossz” politikai kapcsolatai, a folytatódó politikai viharok olyan kulcsfontosságú országokban, mint Ukrajna, a Koszovó jövőjével kapcsolatos lappangó válság, valamint az, hogy az egykori szovjet térség több országában önkényuralmi folyamatok konszolidálódnak. A közép-európai gazdaságok ugyan az EU-csatlakozás óta is nagy ütemben növekszenek, azonban a tavalyi magyarországi zavargások, és a számos más környékbeli országban is tapasztalt „aggasztó” politikai folyamatok előtérbe hozták a térség politikai törékenységét. Jóllehet a politikai stabilitást nem fenyegeti azonnali veszély, a térség egészében erősödnek a populista tendenciák. A ház szerint az, hogy már nem érvényesül az EU-csatlakozás céljának korábbi egyesítő hatása, feltárta a térség politikai életének alapvető gyengéit. Bár a demokratikus kormányzati formák megvannak, a demokrácia tartalmi elemei, beleértve a bizalomra és az „egészséges szintű politikai részvételre” alapuló politikai kultúrát, gyakran hiányoznak. A globális demokrácia-index alapján Közép- és Kelet-Európá- ban csak Csehország ás Szlovénia bizonyult konszolidált, teljes értékű demokráciának. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti köztársaságok a „demokrácia, hiányosságokkal” nevű csoportba kerültek. Az új ElU-elemzés szerint most már félő, hogy a kelet-európai térség egészében a rossz politikai helyzet elkezdi befolyásolni a gazdasági teljesítményt is. A reformlendület megtorpant, és ha a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, akár ördögi kör is kialakulhat: ahogy a politika miatt romlik a gazdasági helyzet, a térség politikai rendszerei - amelyek továbbra sem támaszkodhatnak erős demokratikus kultúrára és hagyományra - még nagyobb nyomás alá kerülhetnek. Az elemzés szerint a gazdasági és a politikai folyamatok széttartása nem folytatódhat a végtelenségig, és érzékelhető a kockázata annak, hogy a rossz politika végül felülkerekedik a jó gazdasági teljesítményen. Az EIU előrejelzése szerint a térség egészének gazdasági növekedése az idén 6,6 százalék lesz a tavalyi 7,1 százalékos rekord után, és 2008-ban 5,7 százalékra lassul tovább, de „még ez is tiszteletreméltó ütem”. _________ KOMMENTÁR / Álmodjunk Ficóval! MOLNÁR IVÁN Robert Fico 2010-ben hősként kívánja felvenni a harcot az ellenzékkel. A kormányfő szerdán kiadta a „parancsot“, ha törik, ha szakad, a választások évére be kell fejezni a Pozsonyt Kassával összekötő Dl-es autópálya építését. Fico valószínűleg már most arról álmodik, hogy a választási kampány finisében, egy híres fotómodellel vagy színésznővel átvágja a szalagot, majd egy szintén híres autóversenyzővel - a lakosság ovációja közepette - végigszáguld az autópályán. Ingyengulyás, hazai és külföldi zenekarok fellépése, és a hit, hogy a Smerrel egy szebb jövőt építünk... Igazságtalanok lennénk azonban Ficóval szemben, ha mindehhez nem tennénk hozzá, hogy eddig az összes kormányzó párt úgy próbálta „siettetni“ az autópályák építését, hogy az egyes szakaszok épp a választások évére készüljenek el. Ebben Fico nem különbözik Meciartól és Dzurindától, akiknek a miniszterei a kampányok alatt egymást lökdösve rohantak meg egy-egy félig kész útszakaszt, ha arról volt szó, hogy valamit át lehet adni. Fico azonban ezúttal túllőtt a célon, hiszen ha nem sikerül teljesíteni a merész elképzelést, az ellenzék a kampányban azzal gyanúsíthatja, hogy nem tartja be az ígéreteit. Márpedig az autópálya építésének jelenlegi állását tekintve az ellenzék már most dörzsölheti a tenyerét. A kormányfőnél kicsit realistább közlekedési tárca elemzése szerint az autópályát leghamarabb 2013-ra fejezhető be. Az ágazat szakemberei szerint azonban még a 2013-as időpont is túl optimista, hiszen a Zsolna és Kassa közötti hiányzó szakaszok építését csak 2010-ben akarták kezdeni. Ráadásul épp az említett szakaszok számítanak a legnehezebbeknek, több alagutat is kell építeni, ami több tízmilliárdos beruházást igényel. A kormány útépítési terveinek költségvetése jóval meghaladja a százmilliárd koronát, és egyelőre a közlekedési tárca sem tudja, hogy a pénz egy részét sikerül-e egyáltalán előteremteni. Fico szerint azonban a pénz nem probléma. „Kicsit“ jobban megsarcolják az adófizetőket, és kevesebb uniós támogatást fordítanak a déli régiókra. Vésztartalékként bevonnák a magántőkét is, amelytől a kormányfő ugyan úgy irtózik, mint ördög a szenteltvíztől, ő is tudja azonban, hogy a népszerűségnek ára van. Fico népszerűségének árát az elkövetkező években a dél-szlovákiai járásokban élők is megtapasztalhatják. Még a többségében szlovákok lakta régiókon keresztül vezető Nagyszombat-Nyit- ra-Besztercebánya gyorsforgalmi úttal kapcsolatban is csak azzal biztatott a kormányfő, hogy jelentős előrelépést kell elérni” az építésénél. Hogy ez mit jelent, nem árulta el. Mindezek fényében azonban már természetesnek tűnik, hogy a magyarlakta járásokat összekötő gyorsforgalmi útról csak álmodhatunk, hiszen Fico a mi adóinkból a saját álmait valósítja meg. JEGYZET jünk túl a mai kocsmán, és gondoljunk az elefántfűn és a jojobán túli lehetőségekre is! Merüljünk el a jövő lehetőségeiben, a mediterrán vagy trópusi Dél-Szlovákia adottságain: a nap, sőt a Nap egyre erőteljesebben hívja fel magára a figyelmet. Az egyetlen probléma a pénz. Pontosabban az, hogy a pénz most az olajtermelő milliárdosok kezében van, akik már javában készülnek sivatagi lelőhelyeik kimerülésére, és jó- előre vásárolják föl az energiamezőket. így aztán elképzelhető, hogy minden megvalósul majd, energiafüzestül, termálvizestül, elefántfüvestül, csak éppen akkor már a mai fúrótornyok tulajdonosainak zsebébe vándorol minden energia. De hát nem azért vagyunk posztmodernek, mondjuk mi, dél-szlovákiai góbék és agytrösztök, hogy kilóra vegyék meg lábunk alól a földet és tűzforró termálvizet. Nekünk is van tőkénk, intellektuális tőke az, úgy hívják, szimuláció. Úgy kell csinálni, mintha tényleg beindulnánk, elkezdenénk az egész világmegváltó projectet, aztán a sejkeknek majd csak összerándul az idegtől a gyomruk, ott fognak kuncsorogni a lakásunk ajtaja előtt, magyarul tanulnak majd, hogy felvásárolják értéktelen, elgazosodott dűlőinket, és akkor, és akkor, mikor a szimulációból már pénzt kovácsoltunk, beindítjuk az energiafű- és borfinomítókat: és kezdhetünk tárgyalni a vüággal. Szlovákiai magyar sejkek NÉMETH ZOLTÁN Ha négy-öt szlovákiai magyar összehajolna egy vidéki kiskocsmában, abból csupa jó dolog sülhetne ki. Menjetek el megnézni a Nyócker című filmet, és csináljatok olajat, mondhatnánk. Persze az úgy nem működik, hogy visszaforgatni az időt, és mamutcsordákat robbantani be az alagutak- ba majdani olajhasznosítás céljából. Hanem itt van mindjárt az energiafű, mondjuk tízmillió hektáron termesztve fél Katar. De le tudjuk mi nyomni az arabokat a termálvizekkel is, milliós pályázat euróbán, lesz néhány közép-európai tengerünk az ország belsejében, aztán már csak nyomatni kell a forró vizet a csövekbe, meg szállítani a nyugati turistákat jura korabeli óceánpartra. Egy ötszáz hektáros energi- afűz-ültetvény egész Komárom teljes fűtését megoldaná. Ráadásul! Nem beszélve az energiafűz szalicil-alkohol tartalmáról, amelyről regélni lehetne. Nem beszélve a repceültetvényekről, nem beszélve a kukoricatáblákról, nem beszélve a csicsókáról. Borból nem szeretnénk üzemanyagot előállítani, de tulajdonképpen a cél szentesíti az eszközt alapon miért ne? A sofőr nem ihat alkoholt, a verda viszont igen, van igazság? Na de lép-
