Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-04 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 4. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 A Balkán szinte fulladozik a korrupció mocsarában - túl engedékeny az EB, nem mer szankcionálni Fogatlanná válik az unió Szófiától 230 kilométerre,.Vidinnél épül fel a második Duna híd Bulgá­ria és Románia között, amelynek makettjét nemrégiben mutatták be Bukarest/Brüsszel. Nem tar­totta elégségesnek az Euró­pai Bizottság múlt heti je­lentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Romá­nia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre ko­rai bármilyen szankcióról dönteni ellenük. ÖSSZEFOGLALÓ A két ország belépését az EU-tag- államok azzal a feltétellel engedé­lyezték, hogy a bel- és igazságügyi területen az EB félévente áttekinti az elért eredményeket. Három éven belül aztán javasolhatja a csatlakozási szerződés ún. védőzá­radékának életbe léptetését, amely a teljes jogú tagság bizonyos eleme­itől átmenetileg megfoszthatja azt az országot, amely nem tesz eleget az elvárásoknak. Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos elismer­te, az EB egyelőre nem tudott dön­teni sem szankciók bevezetéséről, sem arról, hogy tovább már nem fe­nyegetik büntetőintézkedések Bu­karestet és Szófiát. Minden marad a régiben A bécsi Die Presse ennek kap­csán azt írta, fogatlanná válik az EU, ha nem szankcionálja a késle­kedőket. Az EB ismét megmutatta, az unióban semmi sincs rögzítve, minden nyitva áll a kétes kompro­misszumok előtt. Ami nem éppen jó ajánlólevél az amúgy is szkepti­kus EU-polgárok szemében. Egyébként a bolgár liberális saj­tónak sem tetszett ez az országje­lentés. A Szega kommentálja rá­mutatott: „Két év alatt négy jelen­tést kaptunk kézhez, mindegyik­ben ugyanazok á megállapítások szerepelnek. (...) Azután követke­zik egy szigorúnak szánt figyel­meztetés: vigyázzatok, átlátunk rajtatok! És mi jön ezután? Bulgá­ria újabb hat hónapot kap arra, hogy megjavuljon.” A lap szerint Bulgária krónikus problémája ab­ban rejlik, hogy a brüsszeli ajánlá­soknak csak papíron tesz eleget. Az ország számos új törvényt fogad el, ám eszében sincs, hogy azokat az alvüág hatalmasai és a hatalom legfelső szintjén lévők ellen is al­kalmazza. Igazolja ezt az a hatal­mas korrupciós botrány is, amely­be júniusban belebukott a gazdasá­gi miniszter és az országos nyomo­zó hatóság vezetője. Lustaság, baksisrendszer Romániát úgyszintén főleg az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén marasztalta el az országjelentés. E két terület már Románia felvétele előtt is Brüsszel kifogásainak a gyújtópontjában állt, ám Bukarest végül úgy nyert bebocsátást az unióba, hogy a fenti kérdésekben nem tudott érdemi előrelépést- felmutatni. Romániá­ban hagyomány, hogy az ország ál­lapotáért, a problémákért a „fana­rióta” örökséget teszik felelőssé, utalva az oszmán uralom idején a Duna menti fejedelemségek (Hava­salföld és Moldva) trónjára ültetett görög uralkodókra. Ők Sztambul Fanar negyedéből származtak. On­nan hozták azokat a „levantei” tu­lajdonságokat, amelyek közkeletű •vélekedés szerint ma is kínozzák Romániát: lustaság, baksisrend­szer, korrupció, nemtörődömség. A fanarióta örökség szívósságát jól mutatja a Transparency Interna­tional évente közzétett felmérése az egyes országok közéletének és gazdaságának korruptságáról. A 163 országot felölelő jegyzék végén tavaly Haiti kullogott 1,8 értékkel (az abszolút korruptságot 1-es, a korrupciómentes közéletet 10-es jegy mutatja). Románia 3,1 pontot kapott; ezzel a rangsorban a 84. helyre került olyan harmadik világ­beli országok társaságában, mint Algéria, Madagaszkár, Mauritánia, Panama és Sri Lanka. A felmérés tavaly készült, s megfigyelők sze­rint azóta a helyzet valószínűleg rosszabbodott. így véli az unió bukaresti képvi­selője is. A Handelsblattnak nyilat­kozva Onno Simons kertelés nélkül kimondta: a határozott és energi­kus igazságügy-miniszter, Monica Macovei leváltása óta lankadást ta­Akták tűnnek el, a magas rangú politikusok viselt dolgait firtató nyomozási eljárások pedig a végte­lenségig elhúzódnak. pasztái a korrupció elleni harcban. Macovei utóda, a márciusban kine­vezett Tudor Chiuariu valójában arra törekszik, hogy személycserék révén meggyengítse a korrupció visszaszorításáért felelős hivatalt. Ennek jeleként akták tűnnek el, a magas rangú politikusok viselt dol­gait firtató nyomozási eljárások pe­dig a végtelenségig elhúzódnak. Bukarestben dolgozó külföldi dip­lomaták egybehangzóan úgy vélik, az EU-csatlakozás óta egyfajta lais- sez-faire magatartás lett úrrá Ro­mánián. Ennek jeleként értékelik megfigyelők a csődtörvény körüli furcsaságokat. A parlament e jog­szabályt még az EU-belépés előtt fogadta el azzal a céllal, hogy átlát­hatóvá tegye a felszámolási eljárá­sokat. Ám nemrég a kormány sürgősségi rendelettel kiemelt a törvény hatálya alól 28 állami nagyvállalatot - azokat, amelyek­nek az élén kétes hírű gazdasági mogulok állnak. Problémák van­nak továbbá a román közigazgatási reformmal, az állatorvosi szolgálat korszerűsítésével, az uniós támo­gatások fogadására való felkészü­léssel is. Történt persze előrelépés is. A parlament elfogadta az integ­ritási ügynökség létrehozását célzó törvényt. Ennek lenne a feladata a politikusok vagyoni helyzetének a megvizsgálása. Hogy mennyire ha­tékonyan teszi a dolgát az ügynök­ség, az még a jövő titka. Az EB-nek az a véleménye, hogy Bukarest még hosszú ideig az EU szigorú fel­ügyelete alatt fog állni. A reformok lefékeződése rész­ben a kormány gyengeségéből fa­kad. Calin Popescu Tariceanu mi­niszterelnök mögött csupán két párt áll: saját nemzeti liberálisai, valamint az RMDSZ. Traian Bases- cu elnök mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a kormányt más összetételű koalícióval váltsa fel, ü- letve rendkívüli választásokat ír­hasson ki. A nép szemében Basescu a nagy reformer, ám politikai stílu­sa egyre inkább tekintélyelvű, po­pulista és parlamentellenes voná­sokat ölt. Elmaradt az elitváltás A változások lassúságának mé­lyebb oka abban gyökerezik, hogy a Ceausescu-diktatúra bukása után elmaradt az elitváltás. A mai politi­kai és gazdasági vezető réteg csak­nem valamennyi tagja a régi kom­munista nomenklatúrából szárma­zik. A romániai elit soraiban szép számmal vannak egykori munka­társai a hírhedt kommunista titkos- rendőrségnek (Securitate) is. Már­pedig ennek a csoportnak semmi­lyen érdeke nem fűződik a jogálla­mi reformokhoz. Christian Parvu- lescu politológus szerint csak a kö­vetkező vagy az utána jövő nemze­dék lesz képes Románia demokrati­kus és jogállami megújítására. Egyértelmű: Bulgária és Románia befogadása az EU-ba elsősorban po­litikai döntés volt, úgymond a Bal­kán stabilitását volt hivatott szolgál­ni. A csatlakozásra való érettség más lapra tartozik. (MTI, ú) Monica Macovei leváltása óta sokkal rosszabb a helyzet a korrupció elleni harc terén Romániában (Reuters-felvételek) Vízminőségi irányelv, hulladékkezelés, higany Tovább szigorítana az EP ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unió környezetvé­delmi miniszterei múlt heti lu­xemburgi ülésükön jóváhagyták a 27 tagország felszíni vizei minőségének javítására szolgáló irányelvtervezetet. A miniszterek is a brüsszeli bizottság által ko­rábban megállapított határértéke­ket jelölték ki a növényvédősze­rek, a nehézfémek és más vegyi anyagok előfordulására a folyók­ban, tavakban. E határértékek el­érésére az eredeti terveknek meg­felelően a 2015-ös időpontot szabták meg a tagországok szá­mára. A 2000-ben hatályba lépett víz­ügyi keretirányelv után további, speciális irányelveket fogadott el az unió, ez a harmadik a sorban. A felszín alatti vizekkel, illetve a fürdővizekkel foglalkozó jogsza­bályról már korábban döntött. Az EB a környezetminőségi előírá­sokban 41, a felszíni vizekben nagy valószínűséggel megtalálha­tó szennyező anyagot határozott meg, köztük például rovarirtósze­reket és nehézfémeket. Ezek az anyagok veszélyeztetik az öko­szisztéma fenntarthatóságát és - a táplálékláncba kerülve - az em­beri egészséget is. A jogszabályt még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, ez azonban nem ígérkezik könnyűnek, mert a kép­viselők néhány héttel ezelőtt egy szavazás során már jelezték, hogy szigorúbb irányelvet képzelnek el. A parlament egyebek között 28 további vegyi anyaggal bővítené a javasolt „elsőbbségi veszélyes anyagok” listáját. Ä jogszabály külön rendelkezik arról, hogy a határon átnyúló vi­zek esetében a többi érintett tag­állam hozzájárulása is kell az „ér­téktúllépésre kijelölt átmeneti te­rület” kialakításához. Politikai megállapodásra jutot­tak a miniszterek a hulladék ke­retirányelvről is, amely egyebek között nemzeti hulladékkezelési programokat és azok mérhető el­lenőrzését írja elő. A jogszabály többlépcsős rendet határoz meg a hulladékkezelésre: mindene­kelőtt takarékosan kell bánni az alapanyagokkal, hogy minél keve­sebb hulladék keletkezzen; a mégis létrejött szemetet lehetőleg újra kell hasznosítani vagy elége­tésével energiához kell jutni. Az utolsó és legkevésbé ajánlott le­hetőség a biztonságos lerakás. Döntöttek a miniszterek arról is, hogy 2011. júliusától tilos a hi­gany exportálása az EU-ból, és majd megállapítják azokat a felté­teleket is, melyek mellett a hi­ganyt tárolni szabad. Az EU ezzel a lépéssel a higanyszállítás vüág- méretű csökkenését is szeretné el­érni. De ez a téma is visszakerül az EP elé, amely nemrégen jelez­te, hogy már 2010 decemberétől helyesnek tartaná érvényesíteni a tilalmat. A parlament az import 2010. július l-jétől kezdődő betil­tására is javaslatot tett. - ez egyelőre nem szerepel a hivatalos tervezetben. A felhalmozódott higany szár­mazhat bizonyos hulladékok, mint például a használt elemek vagy egyes világító testek újra­hasznosításából, a természetes gázok tisztításából vagy a színes­fémek ipari feldolgozásából. Ez az elem különösen veszélyes az em­berre, ráadásul úgynevezett bio- akkumulatív anyag, azaz felhal­mozódik a táplálékláncban, hosz- szan tartó veszélyt jelentve a kör­nyezetre. Használata visszaszoru­lóban van az EU-ban és világszer­te is. A globális kereslet mintegy 3400 tonna évente, az unié 2005- ben 440 tonna volt. Vüágszerte a legfőbb felhasználók a kis volu­menű aranybányák és a klóralkáli ipar. Egyébként a higannyal kapcso­latos döntés háttere, hogy jelen­leg az EU a higany egyik jelentős exportőre, kiemelkedően Spanyo­lország, illetve állami vállalata, a Mayasa. A világ legnagyobb hi­ganybányája, Almádén Spanyo­lországban található, bár 2003- ban ott is felfüggesztették az aktív művelést. (MTI, ú) Visszafizettek hatmilliárd eurónyi támogatást Főleg a nagyok ludasak MT1-H1R Brüsszel. Összesen hatmilli­árd eurót fizettek vissza a múlt év végéig azok a cégek az EU tag­országaiban, amelyek az uniós jogszabályokkal össze nem egyező módon jutottak állami tá­mogatáshoz. Az EB jelentése sze­rint az elmúlt hét évben 600 ilyen támogatást nyújtottak. Jog­ellenesnek minősül az a támoga­tás, amelyet a tagállamok a bi­zottság előzetes értesítése nél­kül, illetve a bizottsági határozat meghozatala előtt nyújtanak. Az összegzés kimutatta, a jogtalan állami támogatások különösen a nagyobb tagállamokban jelente­nek problémát: az összes jogel­lenes támogatással kapcsolatos ügy 73 százaléka Nagy-Britanni- át, Franciaországot, Németorszá­got, Olaszországot és Spanyolor­szágot érinti. A fő terep az ipari és szolgáltatási ágazat. A MAGÁNHYUGD m msm mmüemsumm • -iseiss®«»! ÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI nvwH.'wiitnwi’ Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0856 Sk 157 910 784,51 Sk 0,000% 1,1329 Sk 1 038 240 801,27 Sk 0,075% 1,1365 Sk 2 921 653 360,04 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0915 Sk 591 052 796,77 Sk 0,070% 1,1179 Sk 3 883 960 386,74 Sk 0,070% 1,1282 Sk 7 723 830 940,09 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0857 Sk 364 334 230,93 Sk 0,075% 1,1109 Sk 2 956 825 635,08 Sk 0,075% 1,1200 Sk 7 815 437 072,44 Sk 0,075% ÖSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0768 Sk 75 364 961,71 Sk 0,000% 1,1160 Sk 692 619 595,59 Sk 0,070% 1,1221 Sk 1 488 392 755,27 Sk 0,070% tNG Magánnyugdíjpénztár 1,0825 Sk 133 833 055,64 Sk 0,000% 1,0903 Sk 1 292 689 085,78 Sk 0,075% 1,0933 Sk 2 935 493 819,73 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0834 Sk 287 033 417,12 Sk 0,000% 1,1079 Sk 2 199 119 767,48 Sk 0,075% 1,1165 Sk 3 400 972 250,42 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. június 29-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents