Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-04 / 153. szám, szerda

DIGITALIA 2007. július 4., szerda __________________________________________________________________________________11. évfolyam 27. szám 4 Több mint húsz évig tartott az első egymilliárd előfizető bekapcsolása A Föld lakosságának fele mobilozik HWSW.HU-HÍR Július végére a mobiltelefon- előfizetők száma világszerte elér­heti a 3 milliárdot - derül ki a brit Mobile World elemzőcég által nyilvánosságra hozott adatokból. A növekedés egyértelműen a fej­lődő piacok számlájára írható, Kí­nában, Indiában és Afrikában so­ha nem látott ütemben növekszik az előfizetők létszáma. „Több mint húsz évig tartott az első egymilliárd előfizető bekap­csolása, a második milliárdra már csak 40 hónapot kellett várni, a harmadik milliárdra pedig már csak két évet” - mondta a Mobile World társalapítója, John Tysoe. Az elemzőcég becslései szerint minden percben ezer, azaz má­sodpercenként 16 új előfizető csatlakozik a mobilhasználók egy­re népesebb táborához. Az év vé­gére világszerte 3,25 milliárdan használnak majd mobiltelefont - becsli a Mobile World. Az idei első negyedévben világ­szerte 240 millió telefon talált gazdára, miközben az előfizetők létszáma 135 millióval emelke­dett. Az iparág történetében ez volt a harmadik legerősebb ne­gyedév, ennél csak 2004 és 2006 negyedik negyedévében nőtt job­ban az előfizetői létszám. Európá­ban már telített a piac, a penetrá­ció 100 százalék feletti, a konti­nensen a Mobüe World szerint 666 millióan mobiloznak. A to­vábbi fejlődés motoiját a feltörek­vő piacok képezik, az idei évben értékesített készülékek kétharma­da itt talál gazdára, (bá) Elektronikus reflexekkel ruházná fel a jövő autóit az IBM Kommunikál más autókkal is MTl-HÍR Az IBM Research kutatói azon fáradoznak, hogy a járművek in­formációt cseréljenek az utakkal, más autókkal és' a vezetőkkel, hogy csökkentsék a forgalmi du­gókat és megelőzzék a balesete­ket. A kék óriás bejelentette, hogy kutatást indított annak érdeké­ben, hogy az autókat a forgalmat csökkentő és a baleseteket meg­előző technológiákkal lehessen felszerelni. Az IBM szakértői a járműbiz­tonsági és a vezetőt segítő techno­lógiák terén kutakodnak. Ezek a technológiák képesek egymással és az úthálózattal információt cserélni, megfelelő korrekciós műveleteket végezni szükség ese­tén, és alapvető fontosságú visz- szajelzéseket biztosítani a vezetők számára, hogy segítsenek meg­előzni a veszélyes helyzeteket. Hasonlóan az automatikus vál­tókhoz, blokkolásgátló és sebes­ségszabályozó rendszerekhez, a speciális járművezető-segítő tech­nológiák is a vezető dolgát köny- nyítik meg azáltal, hogy elvégez­nek egyes manuális műveleteket a bonyolult vezetési helyzetekben. Az intelligens jármű a környezeté­től kapott információ alapján ké­pes lesz reagálni a gyorsan válto­zó helyzetekre, csakúgy, mintha „reflexei” lennének. Az üyen elektronikus „reflexek” gyorsabbak az emberi reakciók­nál, és lehetővé teszik, hogy a jár­művek egymáshoz közelebb ha­ladjanak az úton, javítsák a for­galmat, de a biztonság veszélyez­tetése nélkül. Az emberek persze továbbra is jobbak maradnak a gépeknél az összetett helyzetek elemzésekor. „Az elv az, hogy mindig a vezető az úr, de további információt kap a helyzetek megítéléséhez” - nyüat- kozta az IBM haifai kutatólaborjá­ban Dan Chevion a kísérleti kuta­tási projekt kezdeményezője. Amikor az autó korrigáló műve­letet hajt végre, a vezető kaphat visszajelzést, például megváltozik a gázpedál nyomása, vagy valami­lyen erővisszacsatolás jelentkezik a kormányon. A vezető ezen felül hallható és látható figyelmezteté­seket is kaphat. A járművek egy­mással és az úthálózattal is kom­munikálnak, információt nyújta­nak saját helyzetükről, művelete­ikről, valamint a változó környe­zetről, tehát ha példáúl csúszós utat vagy hirtelen torlódást észlel­nek. „Csak a nyugati világban félmil- liárd autó van az utakon: nagy­szerű lehetőség áll előttünk a for­galom jobb szabályozására és a torlódások csökkentésére” - je­gyezte meg Chevion. Az Egyesült Államokban az au­tóbalesetek költsége évi 230 milli­árd dollárra, Európában pedig 160 milliárd euróra rúg - nem szólva a kórházi kezelések és ha­lálesetek miatti traumákról. A közlekedési minisztériumok a vi­lág minden országában szeretnék .javítani ezeket a statisztikákat, ebben segíthetnek a reflexekkel felszerelt autók. 2008 végéig 10 millió darabot értékesítenének az érintőképernyős telefonból Elstartolt az Apple mobilja Pénteken néhány órára be­zártak az Apple és az AT&T amerikai boltjai, hogy megkezdjék a felkészülést a cég első mobiltelefonja, a helyi idő szerint 18 óra­kor polcokra kerülő iPhone iránt érdeklődő vá­sárlók rohamára. FELDOLGOZÁS Az esti nyitás előtt többszázan gyülekeztek az Apple és az AT&T mobilszolgáltató boltjai előtt, bár a várakozók közt szép számmal akadtak olyanok is, akik bárkinek átengedték helyüket a sorban némi készpénzért. Á számítógépgyártó 164 amerikai márkaboltjában pén­teken éjféltől, a mobücég 1800 üz­letének valamelyikében pedig este tíz órától vásárolhatják meg az ér­deklődők a készüléket. Sajtóbeszámolók szerint egy ve­vő legfeljebb két darab készüléket vehet az üzletekben, s a vásárlás könnyítése érdekében az Apple honlapján lévő listáról azt is meg lehet nézni, melyik boltban van még az iPhone-ból. Az Apple nem árulta el, hogy az amerikai boltok polcaira a premier napján hány darab iPhone-t szállí­tanak le, csupán azt közölték, 2008 végéig 10 millió darabot szeretne értékesíteni az érintőképernyős te­lefonból világszerte - ez a cég saját eladásaihoz mérten nem számít ki­magaslónak. Csak az iPodokból ne­gyedévente adnak el ennyit, ráadá­sul a tízmilliós darabszám a globá­lis mobilpiacnak csupán egy száza­lékát teszi ki. Steve Jobs, a cég el­nök-vezérigazgatója úgy nyilatko­zott, elképzelhetőnek tartja, hogy nem fogják tudni kiszolgálni az összes vásárlót a premier tájékán - elemzők várakozásai szerint-az első készletek legfeljebb néhány napig tartanak majd ki. Rob Enderle, egy, a CNN által megkérdezett piacelemző szerint az Apple-nek igen nehéz dolga lesz, ha teljesíteni kívánja az eladá­si terveit, mivel az első generációs termékek esetében gyakran merül­nek fel nem várt hibák. Enderle több más szakértővel egyetemben arra számít, hogy az iPhone eladá­sai a későbbi, tökéletesített, vagy kibővített tudású utódok megjele­nésével párhuzamosan emelkedik majd meg, akárcsak az iPod zenele­játszó esetében. Az iPhone-t a premiert követő két évben kizárólag az AT&T bolt­jaiban lehet majd megvenni az Egyesült Államokban. 4 gigabájt memóriával szerelt változata 500, 8 gigabájtos típusa 600 dollárba, vagyis 13-15 ezer korona körüli összegbe kerül, azonban csak két éves hűségszerződéssel lehet meg­venni, a 60-100 dolláros díjcsoma­gok valamelyikét választva. A szer­ződés idő előtti felmondása 175 dollárt, vagyis durván 32 ezer fo­rintot kóstál az ügyfélnek. Az Apple iPhone-járól már gyakorlatilag mindent lehet tudni: legegyedibb részének a csaknem az egész előla­pot elfoglaló, a billentyűzetet is ki­váltó speciális érintőképernyő szá­mít. Ezt a korábban ismert kijelzők­től eltérően egyszerre nem csak egy, hanem több ponton is lehet ta­pintani, ezen felül a telefon támo­gatja a wifit, és Mac OS X operációs rendszer fut rajta számos ismert maces alkalmazással Ugyanakkor az első tesztekből az is kiderül, hogy sok alapvető funkció hiányzik belőle: nem támogatja a gyors 3G adatátvitelt, nem lehet vele mms- ezni, a beépített kamerája nem tud videót rögzíteni, a memóriájában lévő zenéket pedig nem lehet a gyá­rilag betáplált huszonötféle csen­gőhang helyett használni. (o) I I i < < < < ( < I I Az IBM által épített gép teljesítménye körülbelül százezerszerese egy asztali PC-nek, s háromszor olyan gyors, mint a korábbi csúcstartó Háromszor gyorsabb a legújabb szuperszámítógép FELDOLGOZÁS A Blue Gene/P nevet viselő szu­pergép sebességét petaflopban le­het mérni, ez összesen 1015 szá­mítást jelent másodpercenként. Az amerikai kormány megrende­lésére épített gépet az Energia­ügyi Minisztérium.egyik illinoisi kutatóközpontjában állítják üzembe az év során. Két további gépet további amerikai kutatóla­borokban helyeznek majd el, míg egy negyediket a brit tudományos és technológiai tanács rendelt meg. A szupererős gépek számos összetett szimulációt futtatnak majd, a részecskefizikától kezdve a nanotechnológiáig. A komputer nagyságrendileg háromszor olyan gyors, mint a szintén az IBM által épített Blue Gene/ L, amely jelenleg a leg­gyorsabb szuperszámítógép meg­tisztelő címét viseli. Ez a kompu­ter a kaliforniai Lawrence Liver­more National Laboratory-ban ta­lálható, ahol az amerikai nukleá­ris arzenál biztonságát szavatoló műveleteket végez.' A 131 072 processzorral szerelt gépcsoda korábbi mérések szerint 280,6 teraflopos sebességet ért el, s el­méletileg 367 teraflopra képes. Ezzel összehasonlítva a Blue Gene/P-t 294 912 processzorral látták el, s egy petaflopos sebes­séget is elérhet. A nagysebessé­gű optikai hálózat segítségével öszszekötött processzortenger azonban tovább bővíthető, így elméletileg lehetséges, hogy akár 884 736 feldolgozóegység is képes együttműködjön, három petaflopos sebességet elérve ez­által. „Ä Blue Gene/P a világ je­lenlegi legerősebb szuperszámí­tógépes platformjának tovább­fejlesztett változata” - nyilatkoz­ta a BBC-nek Dave Turek az IBM „deep computing” részlegének alelnöke. A Blue Gene gépek azonban csak egy részét képezik az IBM szuperszámítógépes portfoliójá­nak, amely a világ 500 leggyor­sabb gépének közel a felét mond­hatja saját fejlesztésnek. A kék óriás jelenleg is fejleszt egy kisebb teljesítményű szupergépet az Energiaügyi Minisztérium Los Alamos-i laboratóriumába. A Roadrunner kódnevű gép percen­ként 1600 billió számítást végez majd el másodpercenként. Ezt 16 000 szabványos lapka és ugyan­ennyi, a PlayStation 3 nevű kon­zolban debütáló úgynevezett Cell processzor teszi majd lehetővé. A Cell chipek darabonként nyolc processzorból állnak, ame­lyek között egy központi egység osztja szét a feladatokat. Minden cella 256 milliárd számítást végez el másodpercenként. Ennek kö­szönhetően a Roadrunnerbe jóval kevesebb lapkát kell majd beépí­teni, mint elődeibe. A leggyorsabb szuperkompu­ter címért versenyez a Sun Cons­tellation nevű masinája, is, amely ha elkészül 1,7 petaflopra lesz majd képes. Az első Constella- tion-osztályú gépet - a Ranger kódnevűt - a University of Texas Austin számára készítették, ez „csupán” 500 teraflopos sebes­séggel számol, (h)

Next

/
Thumbnails
Contents