Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-30 / 174. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Brown először Amerikában Camp David. Gordon Brown brit miniszterelnök ma tesz bemutatkozó látogatást George Bush amerikai elnöknél. Bush és Brown találkozójának fő témái között szerepel Irak, Irán, Afganisztán, a szu- dáni darfuri válság és a globális felmelegedés is. Az amerikaiak attól tartanak, hogy az új brit miniszterelnök a mielőbbi csapatkivonás híve Irakból. Irán kapcsán is eltér a két politikus álláspontja: Brown feltehetőleg nem támogatna semmilyen katonai akciót Teherán ellen. (MTI) Megműtötték az alelnököt Washington. Dick Cheney amerikai alelnökön szombaton Washingtonban kisebb műtétet hajtottak végre, hogy kicseréljék szívritmus-szabályozóját. Orvosai szerint az operáció komplikáció nélkül zajlott le, utána az alelnök folytatta megszokott életmódját. Az alelnökön júniusban felülvizsgálatot végeztek el, és azt tanácsolták neki, hogy cseréltesse ki szívritmus-szabályozóját, mert kimerülőben van annak akkumulátora. (MTI) Kokainpánik Olaszországban Róma. Legalább tizenhét embert szállítottak kórházba az elmúlt napokban Olaszország északi részén mérgező kokain fogyasztása miatt. A hatóságok szerint nem kizárt, hogy halált is okozott a mérgezett kábítószer. A rendőrök három marokkói düert vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy atropinnal kevert kokaint hoztak forgalomba. A kórházak által szem-és szívbetegségek gyógyításához használt vegyi anyag nem megfelelően adagolva halált is okozhat. (MTI) Irán legnagyobb ellenségei Teherán. Alig néhány nappal az Irakról folytatott legutóbbi amerikai-iráni konzultációk után Irán első számú vezetője az Egyesült Államokban és Izraelben nevezte meg Irán legnagyobb ellenségeit. Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szombati televíziós beszédében kijelentette, hogy a „cionista rezsim (Izrael) és az amerikai kormány Irán legnagyobb ellenségei és a gyűlölet Amerika ellen napról napra mélyül a földkerekségen”. Iránban Hamenei mondja ki a végső szót, legyen az a kapcsolatok felvétele az Egyesült Államokkal, vagy az ország vitatott atomprogramja. (MTI) Üzemépület omlott össze Kladno. Összeomlott egy volt üzemépület szombaton a Prágától húsz kilométerre északnyugatra fekvő Kladnó- ban, legkevesebb két ember meghalt, hárman súlyosan megsérültek, a romok több embert maguk alá temettek - közölte a rendőrség. (MTI) Afganisztánban nem akarnak többet tárgyalni a dél-koreai túszokat ejtő tálibok A pápa is szót emelt Honfitársaik szabadon bocsátásáért könyörögnek a koreai templomokban (SITA/AP-felvétel) Róma/Kabul. XVI. Benedek pápa tegnap elítélte az afganisztáni túszejtéseket. Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján elmondott úrangyala imájában a katolikus egyházfő felszólította az emberrablókat: sértetlenül engedjék el a túszokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Ez a felhívás a dél-koreai túszokért szól” - pontosította mondandóját XVI. Benedek az imádság után. Ezután felolvasott egy üzenetet, amelyben elítélte a fegyveres csoportok körében egyre terjedő gyakorlatot: ártatlan embereket használnak fel követeléseik kikényszerítésének eszközéül. „Az emberi méltóság megsértésének súlyos eseteiről van szó, amelyek ellentmondanak a civilizáció és a jog legelemibb szabályainak, súlyosan sértik az isteni törvényt” - jelentette ki a pápa. A katolikus egyházfő felszólította „ezen bűntettek” elkövetőit, hogy „engedjék el ártatlan áldozataikat”. Az afganisztáni tálibok 23 dél-koreait ejtettek fogságba július 19-én. A túszok egy Szöul melletti keresztény közösség tagjai, akik humanitárius céllal érkeztek Afganisztánba. Vezetőjüket, egy 42 éves férfit szerdán kivégezték. A túszejtő tálibok elzárkóztak minden további tárgyalástól a kabuli vezetéssel. Felszólították a hatóságokat, hogy ma déÜg (közép-európai idő szerint 9.30-ig) engedjenek el nyolc bebörtönzött lázadó fegyverest, ellenkező esetben többeket kivégeznek dél-koreai túszaik közül. Egy afgán küldöttség szombaton abban a reményben tárgyalt a tálibokkal, hogy azok előfeltételek nélkül elengedik a fogságukban lévő 22 túszt. Munir Mangal afgán belügyminiszter-helyettes ugyanakkor szombaton kilátásba helyezte, hogy a foglyokat erőszakkal szabadítják ki, ha kudarcba fulladnak a tárgyalások. Kari Mohamed Juszuf, tálib szóvivő tegnap óva intett az erő alkalmazásától, és fő követelésként a kormány fogságában lévő felkelők szabadon bocsátását terjesztette elő cserébe a dél-koreaiakért. „A kabuli kormánynak átadtuk azoknak a tálib foglyoknak a névsorát, akik szabadulását követeljük. A kabuli kormánynak mérlegelnie kell, ha erőt alkalmaz veszélyezteti a túszok életét, míg a tálibok utolsó leheletükig kitartanak” - mondta a szóvivő. Gorbacsov szerint az USA zűrzavart kelt a világban és stratégiai hibákat követ el Éles bírálat Washingtonnak MTl-ÖSSZEFOGLALO Moszkva. A világ zűrzavarossá tételével és egy sor „stratégiai hiba” elkövetésével vádolta az Egyesült Államokat - és kifejezetten George Bush elnököt - Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök egy moszkvai sajtóértekezletén. A Szovjetunió ösz- szeomlásakor az Egyesült Államok ahelyett, hogy az együttműködés új korszakát nyitotta volna meg Moszkvával, agresszív, birodalomépítő hatalom lett, és elkövetett egy sor „nagy stratégiai hibát”. „Egy új birodalom gondolata és egy egyeduralkodó vezetés született” - jelentette ki Gorbacsov. „Mi következett ezután? Egyoldalú lépések és háborúk. Washington semmibe vette a Biztonsági Tanácsot, a nemzetközi jogot, sőt saját népének akaratát is” - szögezte le. A volt szovjet elnök többször felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnöknek politikája formálásában, amelynek egyik sarokpontja, hogy Oroszország az olajbevételek táplálta gazdasági erősödés révén jelentősebb szerepet tudjon kiharcolni magának a világpolitikában, de az Egyesült Államok címére megfogalmazott mostani bírálata különösen éles volt. „Az amerikaiak mindenáron győztesek akarnak lenni. Ez a beteges győzni akarás a fő oka annak, hogy miért olyan zavaros és komplikált a világon minden” - mondta Gorbacsov. Tüntetőkre nyitott tüzet az indiai rendőrség Nyolcán meghaltak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Haidarábád. A rendőrség tüzet nyitott köveket dobáló kommunista tüntetőkre Dél-Indiában, legkevesebb nyolc tüntető meghalt. Ä tiltakozó megmozdulást szombaton szervezte Ándra Prades dél-indiai szövetségi állam Mudigonda nevű falujában két kommunista párt annak a kampánynak a keretében, amelyben arra próbálják rábírni a kormányt, hogy földet adjon a szegényeknek. A rendőrség már pénteken is összecsapott a tüntetőkkel egy hasonló megmozduláson, és amikor szombaton a rendőrök megindultak a tüntetők által felállított fehér sátor felé, a demonstrálok kövekkel dobálták meg őket. A rendőrök válaszul tüzet nyitottak - közölte K. Dzsana Reddi, Ándra Prades állam belügyminisztere. Szemtanúk szerint a falu főtere a tüntetés után úgy nézett ki, mint egy csatatér: véres testek hevertek a sátor körül, a sebesültek segítségért kiáltoztak. Az illetékesek a sebesültek számát nem közölték, csak annyit mondtak el, hogy legkevesebb nyolc ember meghalt a helyszínen, illetve később belehalt sérülésébe. Az incidens ügyében vizsgálatot indítottak. 2600 hektárnyi terület égett le a Kanári-szigeteken Az erdőőr gyújtogatott MTl-ÖSSZEFOGLALO La Goméra. Összesen több mint 2600 hektárnyi területet emésztett fel a tűz huszonnégy óra leforgása alatt a Kanári-szigetek két pontján - közölték a helyi hatóságok. A tüzek miatt mintegy száz embert - helybélieket és táborozókat - kellett kimenekítem. Szombaton még lángolt egy hegyes, bozótos terület Gran Canaria sziget középső részén, Tejeda település közelében. A rendőrség letartóztatott egy 37 éves férfit - egy erdőőrt -, aki bevallotta, hogy ő gyújtogatott, azért, hogy az oltásban kitűnjék, és munkáltatója meghosszabbítsa szeptemberben lejáró munkaszerződését. 150 tűzoltó, katona és polgári védelmis küzd három helikopter segítségével a 2500 hektáron pusztító, helyenként nyolc méter magas lángnyelvekkel. A Kanáriszigetekhez tartozó egy másik, kisebb szigeten, a La Gomerán 150 hektáron ég a növényzet. A tűz az ENSZ Nevelésügyi-, tudományos - és kulturális szervezete, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Garajonay nemzeti parkot fenyegeti. Negyedével több amerikai katonai támogatás Segély Izraelnek MTl-ÖSSZEFOGLALO Jeruzsálem. Ehud Óimért izraeli kormányfő tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok 25 százalékkal, 10 év időtartamot tekintve 30 milliárd dollárra növeli az országának szánt katonai támogatást. „Az Egyesült Államok elnökével tartott legutóbbi (június 19-i) találkozómon megállapodtunk, hogy a következő tíz évben az (amerikai) támogatás 30 milliárd dollárra nő, azaz a jövő évtől kezdődően évi 3 milliárd dollárban részesülünk” - közölte Óimért a kormány heti ülését megnyitva. „Ez az amerikai katonai és védelmi támogatás 25 százalékos növekedését jelenti” - tette hozzá a miniszterelnök. Idén a zsidó állam 2,4 milliárd dolláros amerikai katonai támogatásban részesült, amelynek háromnegyedéből amerikai cégektől vásároltak fegyvert, egynegyedéből pedig izraeli katonai felszerelések vásárlását finanszírozták. „Ez a segély jelentős javulást jelent, nagyon fontos Izrael biztonsága szempontjából” - közölte Óimért. A kormányfő elmondta továbbá: Bushsal tartott találkozóján az amerikai elnök arról biztosította őt, hogy fennmarad a „minőségi különbség” Izrael és a térség arab államai között. Félszáz év után bukhat a japán kormányzó párt Akkor is marad, ha veszít MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vereségét vetítették előre a tegnapi szenátusi választások után közzétett exit poll eredmények és előrejelzések. Abe Sindzo kormányfő elismerte a vereséget, ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem kíván lemondani. A szavazók a szenátus 242 mandátumának a feléről döntöttek. Híradások szerint az LDP és koalíciós partnere, a buddhista színezetű Új Komei- to párt 39-55 mandátumot szerez a ÖSSZEFOGLALÓ Nem a túszejtők, hanem a biztonsági erők okozták a beszláni iskolai vérfürdőt előidéző két robbanást - állítják egy most nyilvánosságra került filmre hivatkozva a gyerekeiket elvesztett szülők. A képeket névtelenül postázták a Beszláni Anyák Bizottságának. A szervezet vezetője szerint a felvételek azt a korábbi feltételezést szenátusban, de a többség megtartásához 64 helyre lenne szükség. Az Abe Sindzo vezette kormányzó konzervatív tábor a többség elvesztése ellenére is kormányon maradhat, mert keményen kézben tartja a sokkal fontosabb alsóházat, ám így is politikai bénulás fenyeget. Abe Sindzo tíz hónappal ezelőtt lett kormányfő. Az eltelt időben a szigetország közvéleményét sokkhatásként érte az állami nyugdíjrendszer csődje, amely különösen érzékenyen érinti a gyorsan elöregedő japán társadalmat. bizonyítják, hogy a kommandósok két aknagránátot lőttek ki, és ezek borították lángba a tornatermet, amelyben a csecsen lázadók a gyerekeket tartották fogva. A 3 éve történt beszláni tragédiában 333 ember, köztük 186 gyerek halt meg. A beszláni anyák tavaly év végén visszautasították azt a parlamenti jelentést, amely szerint a túszejtők idézték elő a rendőrségi rohamot kiváltó robbanásokat. (hT) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Palesztin fegyveresek tegnap több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből határ menti izraeli városokra. Az Iszlám Dzsihád azt jelentette, hogy négy rakétát lőtt ki Askelon városára, és célba vette Szderót városát, valamint a Kerem Salom határátkelőt is. Sebesültekről késő Tárgyalások Koszovóról Egy német közvetít majd Brüsszel. Német diplomatát bízott meg azzal Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, hogy képviselje az Európai Uniót a Koszovó jövendő státusával kapcsolatos tárgyalásokon. Wolfgang Ischin- ger, Németország jelenlegi londoni nagykövete Oroszország és az Egyesült Államok vezető diplomatáival együtt próbálja majd megegyezésre bírni Belgrádot és Koszovó albán vezetésű kormányát - közölte tegnap Brüsszelben Solana szóvivője. (MTI) délutánig nem érkeztek jelentések. Megfigyelők szerint az iszlamis- ta szervezet azt akarja megakadályozni, hogy az Egyiptom és a Gázai övezet határán rekedt mintegy 6000 palesztint izraeli területen át átszállíthassák a Gázai övezetbe. Az Egyiptomot és a Gázai övezetet összekötő Rafah határátkelőhelyet az övezetet uraló szélsőséges Hamász szervezet lezárta, s elleMoszkva. Lezuhant egy Antonov An-12 típusú teherszállító repülőgép tegnap az orosz főváros közelében, a balesetben a fedélzeten utazó mind a nyolc személy életét vesztette. A gép röviddel felszállás után csapódott a földbe négy kilométerre a moszkvai Do- mogyedovó repülőtértől, és kigyulladt. Fedélzetén ötfős személyzet és három utas tartózkodott. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismert. Oroszországban a repülőgép-balesetek száma 13- szorosa a világátlagnak. (MTI) nezte, hogy a várakozók más, izraeliek által ellenőrzött pontokon jussanak vissza a Gázai övezetbe. Asraf al-Adzsrami, a foglyok ügyeinek minisztere szombaton mégis azt közölte, hogy hamarosan megkezdik a palesztinok autóbusz- szal történő átszállítását izraeli területen keresztül a Gázai övezetbe, sőt száz embert már át is szállítottak. Párizs. Harmincötén szenvedtek füstmérgezést Párizsban tegnap délelőtt, amikor kigyulladt egy metrókocsi. Fékezéskor meggyulladt egy fékpofa, az egyik kocsiban tűz keletkezett - közölte Michel Cros, a tűzoltóság szóvivője. A lángokat poroltóval sikerült rövid idő alatt megfékezni. A 35 füstmérgezést szenvedett emberből tizenötöt kórházba szállítottak. Egyikük, egy várandós nő állapota súlyos. A13. vonalon, az Invalidusok dómja közelében keletkezett tűz oltásában 115 tűzoltó vett részt. (MTI) Beszláni vérfürdő: a biztonsági erők okozták a tüzet Egy felvétel a bizonyíték Lezuhant egy repülőgép Metrótűz Párizsban A tragédia oka Füstmérgezést ismeretlen szenvedtek Ismét rakétákkal lőtte Izraelt a Gázai övezetből az Iszlám Dzsihád Lezárták a határátkelőket
