Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-28 / 173. szám, szombat

12 Szalon ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 28. www.ujszo.com A népdal, a népzene és gyűjtésük másfél évtizede - a kezdeti hőskortól a Csemadok Művelődési Intézete szakosztályának tevékenységéig A népzenegyűjtés mai helyzete a Csemadokban Talán a klasszikus József Attila-i idézettel kellene írá­somat kezdeni, mely szerint „dolgozni csak pontosan, szépen”, a meghatározott célt kijelölve lehet, mely cél gyorsaságát, hogyanját a hazai társadalom működé­se szabja meg. HUSZÁR LÁSZLÓ Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenei örökségéről, annak meg­őrzéséről és továbbadásáról, a tu­dományos feldolgozásáról lehet hangzatosán beszélni, és lehet csendesen, apró lépések sorozatá­val folyamatos munkát végezni, őrizni és gyarapítani az örökséget. Ebben az írásban nem az elemző formát választottam, az adatok a Csemadok archívumában található tényeken alapszanak, ezekhez nem tettem hozzá, de nem is vettem el belőlük. Csupán egyetlen célom van: hivalkodás nélkül bemutatni népzenei tevékenységünket. A népzenei munkaközösség (1993-1995) A Csemadok szakmai társaságai­nak megalakulásakor (1990-1991) a Szlovákiai Magyar Folklórszövet­ség vette át a népzenei szakmai munkát is, ezzel együtt azt a népze­nei adattárat, amelyet Ág Tibor az 1980-as évek végén rakott újból rendbe. Két év alatt kiderült, hogy a folklórszövetség nem kíván a vo­kális népzenével foglalkozni, ezért szinte természetes lett, valamit ten­ni kell, hiszen a Tavaszi szél... név­vel fémjelzett legnagyobb mozgal­munk került bajba. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és a Csemadok 1993. au­gusztus 20-án találkozott Duna- szerdahelyen, ahol a jelenlevők (Ág Tibor, Liszka József, Végh Lász­ló, Bárdos Gábor, Huszár László) kinyüvánították szándékukat a népzenei munkaközösség megala­kulásáról. A feladatokat megfogal­mazva megállapodtunk: a munka- közösség a néprajzi társaság része­ként alakul meg, szervezési ellát­mányát a Csemadok Dunaszerda- helyi Területi Választmánya látja el, az Országos Választmány anyagi­lag támogatja, és lehetőség szerint kialakítunk egy szakmai szobát. A munkaközösség megalakulását a szeptember 12-én, Komáromban rendezett nemzetközi népzenei konferencián jelentettük be, ahol Ág Tibor ismertette a munkaközös­ség céljait és munkatervét. A fel­adatok a következő pontok köré csoportosultak: a népzenei hagyo­mány gyűjtése, megőrzése, tovább­adása; szakmai szoba létrehozása megfelelő technikai berendezéssel, annak hivatásos vezetésével; a népzenei adattár kialakítása; pub­likálás; módszertani segédanyagok készítése és módszertani tanács­adás; együttműködés a többi szak­mai társasággal; tanfolyamok, kép­zések rendezése; a munkaközös­ségben működő fiatal szakemberek továbbképzésének biztosítása. Az ősz folyamán tárgyalást kez­deményeztünk a népdal és népze­ne továbbéltetésének lehetőségei­ről és formáiról a Szlovákiai Ma­gyar Folklórszövetséggel és az Ének-Zenei Társasággal. Ezen be­lül megvitattuk a Tavaszi szél... rendezésének elvi és gyakorlati kérdéseit. Ekkor került át az adat­tár a komáromi Duna Menti Mú­zeumba, ahonnan 1995-ben Lisz­ka József távozása után Dunaszer- dahelyre szállítottuk. A Csemadok Országos Választmánya 1994 má­jusától félállást biztosított az adat­tárnak, amelyet Pálmai Márta töl­zás és továbbadás volt, jeles ma­gyarországi és hazai előadókkal. 2002-ben az MTA ZTI együtt­működési megállapodást kötött a Csemadokkal. Domokos Mária, az intézet népzenei osztályának veze­tője így nyilatkozott céljainkról: . .saját gyűjteményük korszerű fel­dolgozása: adatolás, lejegyzések el­készítése. Ehhez két végzés előtt álló egyetemistát foglalkoztatnak (egyi­kük antropológus, másikuk muzi- kológus a pozsonyi egyetemen). A nyilvántartás, katalogizálás, lejegy­zésekhez Intézetünk népzenei gyűj­teményeit tekintik mintának. (Ág Tibor 1959-től ugyanígy »tanult be« a Népzenekutató Csoportban.) Az antropológus Huszár Ágnes tavaly ösztöndíjjal az ELTE Kulturális Ant­ropológia Szakcsoportjában hallga­tott egy évet, ez idő alatt rendszere­sen bejárt az Intézetbe, ismerkedett a módszerekkel, és már itt lévő anyagukról ellenőrzésünk alatt le­jegyzéseket készített és készít a jövő­ben is. Pelle Andrea, muzikológus hallgató a jövő évben pályázik bu­dapesti tanulmányokra. A vele való szakmai foglalkozást a Népzenei Osztály vállalja. A megállapodás ál­talános együttműködést jelentene, ami magában foglalja azt, hogy át­adják számunkra gyűjteményük tel­jes anyagát. (A dunaszerdahelyi gyűjtés anyagának digitalizálása már folyamatban van.). Segítsé­günkre vannak gyűjtőutak előkészí­tésében, lebonyolításában, finanszí­rozásában. (Az említett gyűjtőút szervezési és anyagi részét ők bizto­sították.) Kérik fiatal kutatóik szá­mára az Intézetben történő szakmai tanácsadást, esetenként foglalko­zást, adott esetben befogadó nyilat­kozatot.” A népzenei adattár (2003-2007) 2003 tavaszán készült el a Cse­madok székháza, ahol a népzenei A népzenei adattár tött be; augusztusban Ág Tibor lett az adattár honorált vezetője. E nyáron Pereden sikeres népdal­gyűjtő tábort is rendeztünk, az ott gyűjtött 138 dallam és 20 szöve­ges adat újabb részét képezte az adattárnak. A peredi községi ön- kormányzat és Pásztor Árpád pol­gármester támogatásával a követ­kező évben Bíborpiros szép rózsa címen egy szerény válogatást ad­tunk ki. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Hírharang közlönyének A népzenei gyűjtésekről jegyzőkönyvek készültek, a szalagokon található népdalok lejegyzései kot­tafüzetekbe kerültek... népzenei rovatában rendszeresen beszámoltunk a tevékenységről. Az 1995. évi első számban Ág Tibor így nyilatkozik: „Tavaly ősszel múlt egy éve, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság keretében meg­alakult Népzenei Munkaközösség megkezdte tevékenységét. Egyelőre nagyon szerény körülmények között, néhány lelkes emberrel, a Csemadok dunaszerdahelyi irodája egyik helyi­ségének egy sarkában, minimális technikai felszereléssel, felvállalva egy már elkezdett népzenei adattár kiépítését, valamint a népzenei ha­gyományunk továbbéltetését. Az el­múlt 1994-es év tevékenységének ér­tékelésekor bátran mondhatjuk, hogy a körülményekhez képest szép eredményt könyvelhetünk el ” A népzenei munkacsoport (1995-2002) A népzenei munkaközösség köz- művelődési feladatait a Csemadok állami támogatásának megvonása miatt nem tudta megvalósítani, ezért 1995 szeptemberében felfüg­gesztette tevékenységét. A Csema­dok népzenei adattárának feldol­gozását a Csemadok Dunaszer­dahelyi Területi Választmányának Gyurcsó István Alapítványa mellet­ti munkacsoport vállalta magára. E munka során Ág Tibor szaktanács­adást és a Hírharangban a Népze­nei műhely című rovat vezetését vállalta. A döntés valójában azt je­lentette, hogy pályázatokból, egyéb támogatásokból kellett a te­vékenységet folytatni. Az adattár szakemberi állományában változás állt be, 1998-tól 2001 tavaszáig Nagy Iván látta el a szakmai felada­tokat, majd 2001-től 2006 decem­beréig Ág Tibor volt az adattár ho­norált vezetője. Közhasznú mun­kásként másfél éven át adatfeldol­gozói minőségben egy újabb mun­kaerőt is alkalmaztunk. Ebben az időben (1997) hirdet­tük meg Bíborpiros szép rózsa or­szágos népzenei vetélkedőt, ame­lyet azóta kétévente rendszeresen megvalósítunk. Habár támogatásmentes kort él­tünk, az adattár szakmai tevékeny­sége nem csökkent, hiszen az akko­ri leltár alapján az 1957-1986 kö­zött rögzített népzenei anyag 111 magnetofonszalagon (7800 gyűjté­si egység); az 1986-1999 között gyűjtött népzenei felvételek 68 magnókazettán, 21 magnetofon- szalagon az MTA kiadásában meg­jelent hanglemezek és a „PÁTRIA” lemezsorozaton található népzenei anyag másolatai tartoztak a törzs­anyagba. A népzenei gyűjtés kottás támlapokon rögzített anyaga (3257 támlap), a különböző népze­nei publikációkban megjelent felvi­déki népzene kottás támlapokon rögzített változatai (1583 támlap), a Magyar Népzene Tárai, kötetében szereplő felvidéki dallamok fény­másolatai, Szíjjártó Jenő gyűjtése (mintegy 500 dallam) alkották a támlapos adattári alapot. Az anyag feldolgozása az MTA Zenetudomá­nyi Intézetében (MTA ZTI) hasz­nált kritériumok alapján, a lehető­ségeinkhez mért rendszerezés sze­rint történt. Szakmai és szervezési szinten szembetűnő változás 2001-ben A népzene továbbélése a III. évezred hajnalán nemzetközi népzenei konferencia után következett be, amelynek megnyitójában jelentet­tük be, hogy a Csemadok területi választmánya saját ingatlanhoz jut, ahol az adattár is megfelelő szakmai helyiséget kap. A konfe­rencia témája a gyűjtés, feldolgo­adattár külön helyiséget kapott, és rövid időn belül műszaki felszerelt­sége is elkészült. A Csemadok Mű­velődési Intézete megalakulásakor (2004) ennek szakosztályaként működik. Az adattár vezetője 2003-tól 2005-ig Ág Tibor volt, majd 2007 januáijáig szakmai ta­nácsadóként tevékenykedett, ek­kor szűnt meg szerződéses munka- viszonya. Az adattár állandó mun­katársai 2002-től Pelle Andrea PhD, a Komensky Egyetem Zenetu­dományi Tanszékének tudomá­nyos munkatársa és Mgr. Huszár Ágnes antropológus, népzenész. Az adattár szakmai tevékenysé­gét továbbra is a népzenei gyűjtés, a tudományos kutató- és feldolgo­zómunka, a szakmai tanácsadás az amatőr népzenei mozgalom nép- dalköreinek, népdalénekeseinek, népi zenekaroknak, a népzenei szervezői tevékenység (képzések, nyári táborok), a folyamatos publi­káció, és népzenei kiadványok ké­szítése teszik ki. A felgyűjtött nép­zenei anyag feldolgozását és rend­szerezését előbb Ág Tibor, majd az adattár munkatársai folyamatosan végezték. Munkájuk eredménye­ként az összegyűlt népzenei gyűjté­sekről jegyzőkönyvek készültek, és a szalagokon található népdalok egy részének lejegyzései kottafüze­tekbe kerültek. A népzenei gyűjtések tudomá­nyos feldolgozása a népzenekuta­tás jelenlegi lejegyző gyakorlatát követi. A lejegyzéskor a népdal dal­lamán és szövegén kívül megálla­pítjuk a népdal zenei jellemzőit, te­matikáját, gyűjtésének helyét és időpontját, a gyűjtőfk) nevét és az énekes (ek) adatait: nevét, születési helyét és születési időpontját. Műi­den dallam a hozzá tartozó adatok­kal együtt a lejegyzőfüzet (kottafü­zet) egy-egy külön lapjára kerül. A gyűjtések jegyzőkönyvei olyan szá­mítógépes adatbázisok, melyek tartalmazzák a gyűjtés adatait, az adatközlők adatait és a gyűjtött anyag tematikai és zenei jellemző­it. A szöveges gyűjtések lejegyzése is folyamatosan történik, számító­gépbe kerül maga a szöveg és a hozzá tartózó adatok is. Az adattár­ba kerülő önkéntes és hivatásos gyűjtők gyűjtéseit, valamint az adattár szervezésében történt gyűj­téseket digitalizáljuk, az adatokat elektronikus formában, CD-leme- zeken őrizzük. Az adattár létrejöttének egyik célja, hogy a felgyűlt és megőrzött népzenei hagyomány visszakerül­(Képek: a Csemadok Művelődési Intézetének archívuma)

Next

/
Thumbnails
Contents