Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-25 / 170. szám, szerda
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 25. TALLÓZÓ NÉPSZAVA Hét szakértő vehet részt a titkosszolgálati múlt lezárásának megoldásait kereső ügynökbizottság munkájában - írta a Népszava, értesülései szerint ebben állapodtak meg a kormánypártok. A grémium létrehozásáról a kormány dönt. A bizottság tagja lehet Varga László történész-levéltáros, Kenedi János történész, Ung- váry Krisztián történész, aki a többi között a katolikus főpapok ügynökmúltját publikálta. Várhatóan beválasztják Ripp Zoltán 1956-tal foglalkozó történészt, Kovács Tamást, a budapesti Holokauszt Emlékközpont kutatóját, Sipos Levente történészt, aki már tagja volt az iratátadó testületnek. (mti) Mama, mit ír az új törvénykönyv a gyerekek fagyihoz való jogáról? (Peter Gossányi karikatúrája) Történelmi győzelmet aratott az előrehozott török választásokon az Igazság és Fejlődés Pártja Az iszlám demokrácia tesztje Lehetséges-e, hogy egy muszlim gyökerű párt a világi berendezkedésű Törökországban véghezvigye a piacgazdasági rendszerváltást és az uniós csatlakozási tárgyalásokat, úgy, hogy nem törekszik az ország isz- lamizálására, és nem rúgja össze a port az állam világi jellege felett őrködő hadsereggel? A Közel-Kelet és az Európai Unió lélegzetvisszafojtva figyel. GÁL ZSOLT A török paradoxonok sorozata tovább bővült a kormánypárt fölényes győzelmét hozó vasárnapi parlamenti választások után. Először is adott az egyetlen működő demokrácia egy muszlim országban, amely világi, a vallást a társadalmi életből kizáró alapokon áll, s ahol a rendszer stabilitásának fő őre az ország hadserege, amely katonai puccsokkal (1960, 1971, 1980), vagy az azzal való fenyegetőzéssel (1997) őrködik a demokratikus és szekuláris rendszer felett. E közegben nyer másodszor is szabad választásokat a többször betiltott és átalakult iszlámista pártokból kinőtt politikai mozgalom, amely időközben elég távol került a muszlim vallásosságtól. Annyira, hogy levezette az ország modem kori történetének legeredményesebb piacgazdasági reformjait, és 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat kezdett az EU-val. A hadsereg, a világi elit és a közvélemény tekintélyes része mégsem hitt abban, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) végleg szakított muszlim gyökereivel, továbbra is az ország iszlamizációjától tart. A tömegek milliós tüntetéseken, a katonai vezérkar újabb puccsal való fenyegetéssel jelzi, nem akarja a párt jelöltjét, Abdullah Gül külügyminisztert látni a köztársasági elnöki székben. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök erre visszavonulót fúj, és előrehozott voksoláson kéri a török választók bizalmát. Ezt meg is kapja, pártja megszerzi a szavazatok 47%-át, ez abszolút többséget jelent a parlamentben. Erdogan pártjának ellenfelei eddig azzal érveltek, hogy az AKP 2002-ben csak a szavazatok 34%- át szerezte meg. így is ölükbe pottyant a parlamenti helyek kétharmada, mivel csak egy másik párt, a Musztafa Kemal Atatürk által létrehozott Köztársasági Néppárt (CHP) került a törvény- hozásba. (Törökországban rendkívül magas, 10%-os a parlamenti küszöb, ezt kevés párt képes túllépni.) Ezek az érvek szertefoszlottak, a kormánypárt a választók csaknem felének bizalmát élvezi, így biztos támogatottsággal indulhat újra harcba az elnöki székért. Ezt a világi elit és a hadsereg főleg azért félti, mert a köztársasági elnöknek vétójoga van a legfelsőbb bíróság és az alkotmány- bíróság bíróinak, az ügyészek, az állami televízió csúcsvezetésének, a főiskolai rektorok és sok más közjogi szereplő kinevezésekor. Vajon megalapozottak-e az iszla- mizációtól való félelmek? Az AKP múltjára igencsak sötét árny vetül. Számos vezetője tagja volt az elődpártnak számító, Nec- mettin Erbakan vezette Jólét Pártnak. Erbakan 1996-ban lett török miniszterelnök, az EU-t mint keresztény klubot elutasította, helyette „iszlám közös piac megteremtését” szerette volna, ezért hatalomra jutása után végiglátogatta a muszlim országokat Irántól Indonézián át Líbiáig. Pártjának néhány tagja a saría (iszlám törvénykezés) bevezetését követelte, ezzel kiváltva a városi középosztály és a hadsereg haragját. Erbakan koalíciós kormánya 11 hónap után - részben a hadsereg hathatós aknamunkája következtében - csúfosan megbukott, pártját 1998-ban az alkotmánybíróság döntése nyomán feloszlatták. A Jólét Párt egykori népszerű isztambuli polgármestere, Recep Tayyip Erdogan 2001-ben alakítja meg az Igazság és Fejlődés Pártját. Ez már nem a vallásra hivatkozik, hanem az emberi jogok nemzetközi dokumentumokban rögzített alapelveire, a nők jogaira és a gazdasági liberalizmusra. Iszlám közös piac helyett az EU- hoz akar csatlakozni, megválasztása után Erdogan európai körutat tesz. A párt képviselői között sok nő ül (fejkendő nélkül). Kormányzati ténykedése alatt többet tesz Törökország modernizációjáért, mint Kemal Atatürkön és Ungut Özalon kívül bárki is. A piaci liberalizációnak és magánosításnak köszönhetően felpörög a gazdaság, az átlagos növekedés 7% fölé emelkedik, megugranak a külföldi beruházások, az infláció 10% alá csökken, a makrogazdasági fejlődést az infrastruktúra és az állami szolgáltatások látványos fejlesztése kíséri. Ám a szekuláris berendezkedést féltők szemében továbbra is gyanús az AKP. Polgármesterei számos helyen alkoholtilalommal próbálkoznak, a párt megpróbálja elérni a közhivatalokban és az egyetemeken a fejkendő viselését tiltó törvény megváltoztatását, ráadásul Gül és Erdogan felesége fejkendőben jelenik meg. Közben országszerte reneszánszát éli az iszlám vallásoktatás, s Erdogan büntetőjogi kategóriává szerette volna minősíteni a házasságtörést. Lehet, hogy az emberi jogok és a nyugati liberalizáció csak a titkos iszlamizáció álarca - vetik fel. A politikai spektrum másik oldalán székelő baloldalnak is megvarrnak a szépséghibái. Nagy mértékben nacionalista (különösen a kurdok jogaival kapcsolatban), s az Atatürktől örökölt szekuláris rendszerhez vallási fanatizmushoz mérhető buzgalommal ragaszkodik. A politikába való beavatkozásra kész hadsereget alig lehet visszatartani, hogy ne vonuljon be az észak-iraki kurd területekre „tisztogató akciót” indítani a törökországi kurd szeparatis- ták ellen. Nehéz megjósolni, mi kerekedik ki ebből a változatos politikai felállásból. Az biztos, hogy a muszlim demokrácia kísérleti terepének tartott, Európa és Ázsia találkozásánál, stratégiai fontosságú helyen fekvő, több mint 70 milliós Törökországot árgus szemekkel figyelik keletről és nyugatról egyaránt. A miniszterelnök beszédének kiszivárogtatásához Gyurcsány Ferenc belső ellenzékének volt köze Nyomozás az őszödi titok ügyében MTI-ISMERTETÉS Mivel a múlt év őszén kitört utcai tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezető balatonőszödi Gyur- csány-beszéd nyilvánosságra került hangfelvételéhez nem külső lehallgatás eredményeként jutottak hozzá kiszivárogtatói, arra lehet következtetni, hogy maguk a szocialisták azok, akik „mélyen őrzik az őszödi titkot” az ÉS című hetilap tényfeltáró írása szerint. A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatának eredményei alapján, valamint több hónapnyi saját kutatómunka után a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy a tavaly május 26-án elhangzott miniszter- elnöki beszéd kiszivárogtatáshoz Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. A cikk hozzáteszi: az „őszödi titok” leleplezésére két ok miatt is kevés esély van. Egyrészt, mert a vizsgálatot „a miniszterelnök határozott kérésére nem folytatják”. Másrészt, mert akik ismerhetik a titkot, folyamatosan letagadtatják magukat a sajtó elől. A titok ismerői között a cikk szerint vélhetően ott van az MSZP két rendszeresített technikusa, N. György és É. György, akik a rendezvényt hangosították, Bútor Klára, az őszödi rendezvény szervezője, valamint a hangosítást végző cég, az Omega Trading Kft. tulajdonos ügyvezetője, Frenreisz Károly. „Valószínű, a két omegás hangtechnikuson kívül Frenreisz Károly és Bútor Klára is tud valamit az őszödi beszéd hangfelvételének keletkezéséről és sorsáról, mert viselkedésük és reakcióik azt sejtetik: van mit titkolniuk” - írja az ÉS. A „szilárd” hallgatásnak meg is lett a gyümölcse, mivel „a szocialisták rendezvényeit továbbra is az Omega Trading Kft. és a két technikus végzi, Bútor Klára pedig előrelépett a ranglétrán: néhány hete pártigazgatónak nevezték ki”. Annak bizonyítására, hogy miért kulcsfontosságú a szerepe az említetteknek az „őszödi titok” őrzésében, a lap összefoglalja a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatainak és saját oknyomozásának eredményeit. A hivatalos eljárás során kizárták, hogy külső lehallgatásról lett volna szó. A szakértők „a külső, modern technológiával végzett lehallgatási módszer alkalmazásának lehetőségeire koncentráltak”, s kétféle lehallgatást is imitáltak. Sem mikrofonpuskával, sem lézeres lehallgatókészülékkel nem tudtak a nyüvá- nosságra kerülthöz hasonló hangminőségű felvételt produkálni. A vizsgálat „végső szakaszában” elkészült az eredeti és a nyilvánosságra került felvétel frekvenciavizsgálata, amely szerint „a két felvétel azonos rendszereken készült”. Ezt igazolta az is, hogy az ülésen rövid áramkimaradás volt délután, „amelynek hanghiánya mindkét felvételen megtalálható”. KOMMEHTÁR Progresszív hátra arc RÁCZ VINCE Hogy is van ez? - kérdeztem magamtól a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentései hallatán, melyeket egy hetilapnak adott interjújában fogalmazott meg. Vágja sutba az ország adószuverenitását, egyszersmind emelje az adóterheket, töröljék el a második nyugdíjpillért, nyugdíjas korára mindenki úgy biztosítsa be magát, ahogy tudja - effélékre szólított fel a kormányfő magyarokkal szembeni filippikáiról ismert helyettese, vesszőparipáinak valóságos ménesét szabadítva rá a lap olvasóira. Hogy miféle folyamatokat indítanának be az általa - nem tudni, valóban komolyan, de mindenképpen a meggondolatlanság látszatát keltve - szorgalmazott változások, aligha kell magyaráznunk: az adószuverenitás feladása nagy valószínűséggel a versenyképesség csökkenésével, s a munkanélküliség növekedésével járna, az adóterhek emelése egy, a jelenleginél is nagyobb mértékben etatista, paternalista berendezkedés kezdetét jelentené. Elsőre azt gondoltam, ez bizonyára csak vicc, megkésett áprilisi tréfa. De nem, ott áll fehéren-feketén. Van azonban magyarázat: a kormányfő-helyettes elméleti szakember, évekig volt a tudományos akadémia alelnöke, egyetemen okított, nem igazán kelti gyakorlati politikus benyomását. Hogy mennyire nem az, jelzi az is, hogy pártja finoman, de határozottan azonnal elhatárolódott kijelentéseitől. Azt még a hagyományosan a lakosság jól ismert szociális fóbiáira bazírozó kormány is belátja, adóharmonizációról szó sem lehet. Ugyanakkor a Fico-kabinetnek a progresszív adórendszer bevezetésére irányuló törekvése már nem ennyire előremutató, és csakis a miniszterelnök túlfejlett önjáró szociális hajlamával magyarázható. Lényege: aki többet keres, fizessen is többet. Egy dolgot azonban elhallgat. És ez az egy dolog mellesleg Ivan Miklosék zsenialitására vall: ők ugyanis elhitették az emberekkel, hogy az egykulcsos rendszer bevezetésével mindenkire egyforma mértékben hárulnak az adóterhek. Azt már nemigen magyarázták el a jó népnek, hogy a 19% csak lélektanilag jelent egyenadót. Aki milliókat keres, így is többet adózik. A tehetősebbekből már jelenleg is többet sajtolnak ki, mint a kevésbé tehetősekből. Nem kell ahhoz milliomosadó, hogy az állam megszívathassa undok, az átlagosnál jobban kereső, standardon felüli - hogy szeretik ezt a szót! - jövedelemmel rendelkező polgárait. JEGYZET Eleink nyomában HAJTMAN BÉLA Néhány napja Szliácsfürdőn tanyáztam. Kiültem a Palace elé, és néztem az (életkorban is) előttem baktatokat. Ahogy tipegnek vissza a procedúrákról, ahogy csoportokba verődve az étterem felé araszolnak. Talán van az egészben valami jó is. Kiszolgálják, kádba fektetik, iszapba pakolják, vízsugarazzák, dögönyö- zik a testet. Elképzeltem Aranyt, Madáchot, amint akkurátusán előkészítik kezelendő gyomrukat, veséjüket a gyógyvíz befogadására. És utólag Kossuthot is. Egyre kevesebben fogják tudni, hogy ő is egykor eme impozáns fürdővároska vendége volt. A leszerelt emléktábla helye őrzi az ő emlékét. Jobb sors jutott a vele szemben levő cseh meseírónő emléktáblájának. Az ő márványtábláját megkímélte az államnyelv tisztaságáért felelős felügyelőség. Pedig ő sem szlovák nyelven írta a meseregényét. Úgy döntöttem, elgyalogolok a nagy tudós szülőfalujába. Szándékosan hagytam ki a nemzetiségét. Maradjunk annyiban: anyja nyelve magyar, apja nyelve szlovák, feleségéé pedig német. És hogy a származáskutatóknak legyen min marakodniuk: ő maga latinul írt. Ha ezt a holt nyelvet a mai angollal helyettesítjük be, azt mondhatnánk, középeurópai polgár. A kijelölt zöld jelzésen haladtam, melynek később nyoma veszett. így az erdei ösvényt, a tisztásra merészkedő őzikét, a madárcsivi- telést az aszfaltút, a teherautók prüszkölése és a láncra fogott kutyák vad csaholása váltotta fel. De eljutottam Ocso- vára. A favoritos falubeli nem is hallott róla, hogy híres szülöttjüknek lenne emlékszobája. Sebaj, én is csak a térkép alapján tudok róla. A szövetkezet hivatalnoknője készségesen kinyitotta az emlékszobát. Az előszobában a kiállított fényképekhez magyarázatot is fűzött. Beljebb lépünk. Hagyja, hogy olvassam az üvegfalon levő életrajzot, az életpálya helységneveit. Pápa, Losonc, Besztercebánya, Magdeburg, Halle. Külön üvegfalon hatalmas nyomtatott betűkkel a BRATISLAVA jelzi a tudós pozsonyi éveit. 1721-ből! Milyen szép gesztus lenne, ha azon a három nyelven tüntetnék fel a vázlatos tudnivalókat, amelyeken a polihisztor beszélt! Közép-európai szellemben. Mindenesetre az emlékkönyvben négy nyelven köszöntem meg a hivatalnoknő készségét. Mert ő arról igazán nem tehet, hogy egy- nyelvűsítették a „szlovák nemzet nagy tudósát”, akiről elnevezték a helyi alapiskolát, sőt szobrot is állítottak neki, a közeli egyetem is róla kapta a nevét. Ez mind szép és rendben is van, míg elhisszük, hogy az ő szülöttjük nemcsak az övék, hanem a miénk is. A maga szellemi közép-európaiságában. Ahogy Mészöly Miklós mondta egy interjúban: „Egyre gyakrabban támad az a gondolatom, hogy nem áll jogunkban csak lengyeleknek, magyaroknak, cseheknek lennünk. Közép-európaiak vagyunk. Ezt tudatosítanunk kell.”
