Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-24 / 169. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 24. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ EURÓPAI SAJTÓ Míg több tegnapi európai lap Recep Tayyip Erdogan kormányfő személyes sikerének tulajdonította a török kormányzó párt hét végi törökországi parlamenti választáson aratott győzelmét, a török lapok úgy vélték: a nép demokratikus választ adott arra, hogy a hadsereg megpróbálta beleártani magát a politikába. Mint arra a zürichi Tages-Anzeiger rámutatott, Törökországban fél évszázada fordult elő utoljára, hogy egy kormányon levő pártnak nemcsak hogy újraválasztatnia sikerül magát, hanem közben a korábbi eredményén is javít. (A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP több mint 12 százalékkal több szavazatot kapott, mint az előző választásokon.) A lap szerint az AKP által elért eredmény a hadseregnek adott csattanós pofon. Az alpesi ország egy másik lapja, a Neue Zürcher Zeitung úgy vélte: választási győzelme után az AKP legfontosabb feladata, hogy komolyan vegye a társadalom azon részét, amely - okkal vagy ok nélkül - attól tart, hogy a vallás lappangva átitatja a mindennapokat. E komolyan vételt jelezné, ha az AKP ezúttal olyan államfőjelöltet állítana, aki a hadsereg számára is elfogadható. A belgiumi flamand De Standaard azt latolgatta, milyen furcsa helyzet állna elő, ha az AKP - miután önállóan nincs kétharmados többsége a törvényhozásban - a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) közel álló, független kurd képviselők szavazataival választana meg egy olyan államelnököt, akinek felesége fejkendőt visel. A belga lap megfogalmazása szerint ez esetben Törökországban „elszabadulhat a pokol”. Az olasz Corriere della Sera arról írt, milyen ritkán bukkan föl a modern Törökország történetében igazán nagy formátumú politikus. Az utolérhetetlen Musztafa Kemal Atatürkön, a köztársaság megalapítóján kívül egyedül Turgut Özal néhai elnök említhető, aki az 1980-as katonai puccs utáni első demokratikus kormány vezetője volt. Mint azt az olasz lap megjegyezte, Erdogan közemberként természetes, már-már ellenállhatatlan karizmával, hihetetlen vonzerővel bír. A római La Repubblica a választások apropóján azon sajnálkozott, hogy a közelmúltig valósággal Európa- rajongó Törökország az elszenvedett megaláztatások után elfordult a vén kontinenstől, s immár kétséggel, sőt nehezteléssel tekint rá, de ez, úgy tűnik, senkit sem érdekel Európában. A spanyol El Periódico de Catalunya közben arra mutatott rá, hogy különös módon azok a pártok utasítják el az AKP által a török politikai életben és intézményekben szorgalmazott korszerűsítést, amelyek a világiságot védelmezik. A hétfői török lapok egybehangzóan úgy értékelték: a választási eredmény a szavazók demokratikus válasza arra, hogy a hadsereg beavatkozott a politikába. Eszem ágában sincs a tengerhez utazni. Egyszer megkóstoltam a sós vizet, annak az ízét nem lehet a sörével egy napon említeni. (Peter Gossányi karikatúrája) A szerződésből kimarad minden elem, ami föderális jelleget adhatna az EU-nak Új reformszerződés Az EU új reformszerződése - amely a francia és holland népszavazásokon elbukott uniós alkotmányt helyettesíti, s amelynek végleges megszövegezését tegnap kezdték meg Brüsszelben - egyszerűbbé és hatékonyabbá akarja tenni az uniós döntéshozatalt, s láthatóbbá, erőteljesebbé a szervezet külföldi szerepvállalását. MTI-HÁTTÉR A mintegy 200 oldalasra tervezett dokumentum megőrzi az eredeti alkotmánytervezet legfontosabb újításait - igaz, azon az áron, hogy több tagállam, mindenekelőtt a britek és a lengyelek számára egyes területeken kivételek sokaságát szavatolja. Éppen ezért a belga vezetők az állam- és kormányfők júniusi brüsszeli csúcsértekezlete után gúnyosan „lábjegyzetek szerződésének” nevezték az éppen akkor megszületett, a majdani dokumentum legfontosabb pontjait tisztázó egyezséget. Mindenesetre ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU mintegy ötven új területen tétjén át az eddigi egyöntetű döntéshozatalról a minősített többség elvére. Ez utóbbinál új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, a lengyelek követelésére csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben. (2014 és 2017 között, ha egy ország kéri, a minősített többségű A mintegy 200 oldalasra tervezett dokumentum megőrzi az eredeti alkotmánytervezet legfontosabb újításait. döntésnél a mostani módszer szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni). Az EU nemzetközi szerepének növelése érdekében bővülni fog az EU kül- és biztonságpolitikai fómegbízottjának hatásköre, bár maga az elnevezés változatlan marad, azaz nem lesz közös EU- külügyminiszter. S az is az Európai Unió „láthatóbbá tételét” szolgálja, hogy létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget: az ezt betöltő politikus 2 és fél évre kapja mandátumát, s ő elnököl az EU- csúcsértekezleteken. Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma Nagy-Britannia számára nem jelent jogi kötelezettségeket. Ugyanakkor - a francia és a holland népszavazási elutasításra, valamint a britek aggályaira tekintettel - az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy a szerződésből kimarad minden olyan elem, ami föderális jelleget adhatna az Európai Uniónak. Ezért nem hívják az új dokumentumot alkotmánynak, s ezért nem szerepel benne a közös himnusz, zászló, deviza - amelyek pedig az eredeti alkotmánytervezet részét jelentették. Ráadásul, míg az eredeti alkotmány az eddigi EU- szerzódések helyébe lépett volna, az új dokumentum azokat pusztán megreformálja, kiegészíti: azaz a jogi helyzet nemhogy egyszerűsödne, hanem még bonyolultabbá válik ennek elfogadásával. Leonard Orbán EU-biztos ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetem megosztását Egység a sokféleségben? ÖSSZEFOGLALÓ Az EU-bizottság többnyelvűségért felelős biztosa ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvek szerinti megosztását. Leonard Orbán közleményében úgy vélte: az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjére, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik. Ugyanakkor leszögezte: szerinte a nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. „A nyelvek eszközt jelentenek arra, hogy biztosítsuk az egységet a sokféleségben, s hidakként, nem pedig akadályokként kell használni a népek között. Ezért nem értek egyet azzal a kezdeményezéssel, hogy a Babes-Bolyai Túdományegyetemet nyelvi határok mentén megosszák” - szögezte le a biztos. A Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítása érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három európai parlamenti (EP) képviselője nemrég nyilatkozatot adott be az EP-hez. A képviselők nehezményezték, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes-Bolyai Tudományegyetem román vezetősége elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést. A képviselők kérték az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy indítsa el azokat a jogi eljárásokat, amelyek rábítják Romániát a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A nyilatkozat ennek alapjaként az Európai Parlament többnyelvűségről szóló tavalyi határozatára, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló 1996- os ajánlására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi Jogok Európai Konvenciójára, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozott. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője támogatásáról biztosította a kezdeményezést, az MDF pedig egységes ötpárti magyar fellépést sürgetett ebben az ügyben: Almássy Kornél alelnök szerint a magyarországi politikusoknak együtt kellene lobbizniuk az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban. KOMMENTÁR Engedünk a zsarolásnak GÁL ZSOLT Az Afganisztánban elrabolt német túszokkal kapcsolatban Angela Merkel kancellár egy inteijúban kijelentette, hogy „Németország nem enged a zsarolásnak”. Azaz, a német kormány nem hajlandó tárgyalni a két állampolgárát elrabló (az egyiket időközben a jelek szerint már kivégző) radikális Tálib mozgalommal, és nem teljesíti azok követelését, hogy kivonják a német hadsereg erőit Afganisztánból. A nyilatkozat öntudatos és kemény fellépésre vall: elvégre egy európai középhatalom mégsem tárgyalhat egy terrorszervezettel, és állampolgárainak életéért cserébe nem hajolhat meg előtte, követelését végrehajtva, megaláztatva és meghunyászkodva visszavonulva. A dolognak azonban van egy szépséghibája. A nyugati országok többsége az eleve teljesíthetetlen ultimátumok (jelen esetben a német csapatok kivonása Afganisztánból) elfogadásán kívül általában igenis tárgyal a zsaroló terroristákkal és diktátorokkal, legtöbbször váltságdíjat fizet túszaiért, háttéralkukat köt, hogy mentse állampolgárait, tekintélyét, külpolitikája hitelét vagy vezetői hazai népszerűségét - egyszóval enged a zsarolásnak. Nyílt titok, hogy a legtöbb európai ország Irakban vagy Afganisztánban túszul ejtett, majd szabadon engedett állampolgáraiéit váltságdíjat fizetett, tagadjanak bármennyire is az illetékes kormányok. Jelenleg az uniós tagországok a koncepciós perben halálra ítélt bulgáriai ápolónők és a palesztin orvos kivégzésével zsaroló líbiai diktátornak, Muammar Kaddáfinak készek fizetni, ha nagylelkűen megkegyelmez foglyainak és elengedi őket. Per pillanat a zsaroláson nagyot kaszáló másik önkényuralmi rendszer Észak-Korea. Miután az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai is megerősítették, hogy Kim Dzsong II diktatúrája leállította a jongbjoni atomreaktort, megkezdődött a vele tárgyaló öt hatalom (USA, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország) által ezért cserébe megígért egymillió tonna kőolaj szállítása. Ha Kim rendszere úgy érzi, hogy már jól bespájzolt a kőolajból és élelmiszersegélyekből, akkor újra kirúghatja az ellenőröket, beindíthatja reaktorait, nukleáris programját, próbarobbantásokkal és rakétakísérletekkel zsarolhatja partnereit. Egészen addig, míg a gazdasági csődnek olyan stádiumába jut, amikor már a hadsereget sem tudja miből etetni, ekkor jöhet újra az alkudozás a hatoldalú tárgyalásokon, utána a „lemondás” a nukleáris programról fűtőolajért és élelmiszerért cserébe. A gond csak az, hogy a folyamat végén egy atombombákkal és ballisztikus rakétákkal felszerelt kiszámíthatatlan gyilkos rendszer áll elő újabb követésekkel a tárgyalóasztalnál. Irán is hasonló játékot játszik. A konfrontáció időszakait, amikor a rezsim atomprogramjával, rakétakísérleteivel és kihívó, uszító kijelentéseivel nyíltan provokálja külső ellenségeit, általában az enyhülés követi. Ekkor az ajatollahok vezette ország a békésebb arcát mutatja (mondjuk Hattámi elnök idején), és ezt megpróbálja aprópénzre váltani. Majd újra jöhet a provokáció - mondjuk a brit tengerészek elrablásával és nyüvános megszégyenítésével a médián keresztül. A megosztott és a hazai közvélemény nyomása alatt álló nyugati államok meg általában engednek, kompromisszumot kötnek, tárgyalnak és fizetnek. A közvélemény többsége pedig nem érti, hogy minden egyes túsz kiváltásával (legyen az bármennyire szimpatikus segélymunkás is) csak újabb túszszedésekre és ámokfutásra bátorítják a terroristákat és diktátorokat. JEGYZET Imádd világhálódat! ROZBROY VIKTOR ... és csak neki szolgálj... Vagy: Mi Netünk, ki vagy a gépünkben. Esetleg: Édes we- bünk légy vendégünk... Nem, nem imádom. Viszont jó úton haladok felé. Azt hiszem, netfüggő vagyok. Úgy általában függök az „n”-nel kezdődő dolgoktól: nikotin, néni, nagysör, net... Elképzelhető, hogy a következő n betűs a nanotechnológia lesz. Az egyik barátom azt mondta, hogy szerinte a kerék jobb, mint a net. Aztán hozzátette, hogy a piramisok építéséhez sem volt szükség kerékre. Úgyhogy nem is jó az a kerék - hacsak nem azonosítjuk a kör szimbolikájával. Mert a kör jó. Tökéletes. Olyan tökéletes, mint Isten. Azt is mondta, ha istent kellene választania magának, akkor a kerék mellett döntene... Én a netre szavazok. A vüág- hálóban minden megvan, amire egy istennek szüksége lehet. Például mindent tud. Mindehol jelen van. Az egész vüág, az emberiség tudatának virtuális leképezése. Szerintem jobban megállja istenként a helyét, mint a görög örökök. Milyen isten az, amelyiknek csak a tűz, a víz vagy az alvilág tartozik a hatáskörébe? Korlátolt isten. Ezzel szemben a világhálónak nincsenek korlátái. Legalábbis eddig még nem ütköztünk beléjük. A világháló a monoteista világkép része. Nem lehet még egy. Fölösleges lenne még egy. Ha mégis kitalálnánk magunknak egy másikat, akkor a kettő a végén úgyis egyesülne. És különben is: ugyanabban a pillanatban mindenkié és senkié sem; része lehet, aki akar, de szabad akaratot biztosít nekünk; elfogadhatjuk vagy nem, attól még létezik; mindenki tud róla, de senki sem képes teljesen kiismerni... Legyen az új vallás neve netiz- mus, a vallással foglalkozó tudományág a netológia, imádatának legfontosabb tárgya Net, és természetesen: Ámen, vagy mondjunk inkább „Ámenet”?
