Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-21 / 167. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 21. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN Egy rögöt sem a szerbeknek Belgrad. Észak-Koszovóban a házukat, egyéb vagyonukat szerbeknek eladó albánokat fenyegető röplapok jelentek meg. Szerzőként az Albán Nemzeti Egység Frontja és az Albán Nemzeti Hadsereg neve áll a röplapokon, amelyek az albánok örök ellenségeinek minősítik a szerbeket, s katonai bíráskodással fenyegetik mindazokat, akik eladják nekik vagyontárgyaikat. „Ebben a történelmi időszakban egyetlen kis rögöt sem szabad eladni az albán földből” - szól a figyelmeztetés. Az utóbbi időben több támadás is ért albánoktól vásárolt szerb ingatlanokat. (MTI) Elnökváltás Karabahban Jereván. Bakó Szaakján, a titkosszolgálat korábbi főnöke győzött a nemzetközileg el nem ismert, örmény ellenőrzés alatt álló Hegyi-Karabah- ban rendezett elnökválasztáson. Szaakján a csütörtöki választásokon a szavazatok 85,4 százalékát kapta. Legfőbb ellenfele, Maszisz Mailján a voksok 12,2 százalékát gyűjtötte be. Az Azerbajdzsánból kiszakadt területi beékelődésben mintegy 92 ezer választásra jogosult állampolgárt vettek nyilvántartásba, akiknek 77 százaléka vett részt az elnökválasztáson. Bakó Szaakján kampánya során azt hangoztatta, hogy megőrzi Hegyi-Karabah teljes szabadságát. Független jelöltként nyert, az elnöki székben Arka- gyij Gukaszjánt váltja, aki két ötéves időszakon át látta el a feladatot. Hegyi-Karabah 1991-ben mondta ki egyoldalúan elszakadását Azerbajdzsántól. Emiatt véres harcok törtek ki Azerbajdzsán és a szomszédos Örményország között, amelyeket 1994-ben tűzszünet zárt le. (MTI) Bakó Szaakján (CTK/AP) Iraki civilek Dániába Koppenhága. Dánia titokban kimenekített Irakból mintegy kétszáz civilt egy olyan megállapodás keretében, amelyben menedékjogot ajánlott fel az arab országba vezényelt dán katonák iraki tolmácsainak és egyéb polgári alkalmazottainak. A dán védelmi tárca mindeddig titokban tartotta az egyezséget, s csak azután számolt be róla a nyilvánosságnak, hogy az utolsó gép is elhagyta Irak légterét. Dánia augusztusban hazahívja a déliraki Bászrában szolgáló 480 fős kontingensét. (MTI) Előrehozott választások lesznek holnap Törökországban, sokak szerint a modern állam sorsáról döntenek Európa és Ázsia határán Erdogan lehet a befutó Ankara. Abszolút többséget szerezhet a vasárnapi, előrehozott törökországi parlamenti választásokon a Recep Tayyip Erdogan kormányfő vezette iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi hónapok kisebb belpolitikai földrengései is közrejátszanak abban, hogy a szakértők magas részvétek arányt jósolnak. A törököket annyira izgatja a politika, hogy sokan még a szabadságukat is elhalasztották a holnapi voksolás miatt, amelyen sokak szerint a modern török állam jövője lesz a tét. Az AKP 43 százalékot szerezhet, vagyis 310-340 képviselői helyet az 550 fős parlamentben. Úgy tűnik, hiába vádolja az ellenzék azzal a legnépszerűbb pártot, hogy iszla- mizálni akarja az országot, híveinek tábora nem csökken. Hozzá kell tenni: az AKP mérsékelten iszlám párt, amely amellett, hogy lendületbe hozta a gazdaságot, az ösz- szes politikai erő közül a leginkább elkötelezett a reformok iránt. A vállalkozások támogatásával becsalogatta a külföldi tőkét, csökkentette a munkanélküliséget, s az uniós tagság reményében korábban elképzelhetetlen politikai reformokat is eszközölt. Egyébként az öt évvel ezelőtti választásokon az AKP a szavazatok 34 százalékát gyűjtötte be, de a török választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ezzel az eredménnyel is elnyerte a képviselői helyek közel kétharmadát, 365 mandátumot. A legtöbb induló párt ugyanis elvérzett a 10 százalékos bejutási küszöbön. A fölmérés szerint most a parlamenti ellenzék fő ereje, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 17 százalékára (100-120 mandátum) számíthat. Harmadikként még a Nacionalista Akciópártnak (MHP) sikerülhet átugrania a 10 százalékos szintet (12,5 százalék, 70-90 mandátum). A függeden- ként induló jelöltek, javarészt kurd politikusok, a közvélemény-kutatás szerint 6 százalékot szereznek, 25-35 fővel képviseltethetik magukat a török parlamentben. Jól jellemzi a közhangulatot és az állapotokat: mind az elnökválasztási hercehurca, mind a mostani kampány egyik kulcskérdése a fejkendő volt. Erdogan kormányfő öt napja kénytelen volt visszakozni a kendőviselés tilalmának feloldására vonatkozó ígéretéből. Kijelentette: „Törökországnak több időre van szüksége ahhoz, hogy kompromisszumot találjanak az egyetemi kendőviselés dolgában.” Erdogan személy szerint ellenzi a tilalmat, hiszen felesége és mindkét lánya fejkendőt visel, de a kormány és főleg a hadsereg ezt a ruhadarabot a világi állam elleni támadás jelképének tekinti. Az AKP ezért ki is vette politikai programjából a kendőkérdést. „Támogatjuk, hogy minden nő szabadon járhasson egyetemre kendővel vagy anélkül” - mondta Erdogan az Anadolu hír- ügynökségnek, hozzáfűzve: a török társadalom szerinte a tilalom feloldása mellett van, csak éppen az állami intézmények között nincs kompromisszum a kérdésben. A kendőkérdés állt az áprilisi belpolitikai válság középpontjában is; akkor az ellenzék azon az alapon utasította el Abdullah Gül külügyminiszter államfővé választását, hogy a politikus felesége kendőt hord, s a világiak kikeltek az ellen, hogy az országot képviselő államelnök felesége kendőben mutatkozzék. És éppen az elnök- választás körüli patthelyzet feloldása érdekében hozták előre a novemberben esedékes parlamenti választásokat, (-nák, mti) Tegnapi ankarai utcakép (Reuters-felvétel) Gyakorlat vagy erőfitogtatás? Felszálltak a brit és norvég vadászgépek Orosz bombázók szokatlan berepülései az Északi-tengernél Bővülő együttműködés az ápolónők szabadságáért EU-ösztönzés Líbiának ÖSSZEFOGLALÓ Oslo/AAoszkva. Két orosz Tu- 95-ös bombázó szokatlan hosszú berepüléseket hajtott végre az Észald-tenger felett csütörtökön. Ezt tegnap közölték a norvég fegyveres erők. Norvégia és Nagy-Britannia sugárhajtású vadászgépekkel követte az orosz repülőket, amelyek mindvégig a nemzetközi légtérben maradtak. A Tu-95-ösök egészen a norvég Stavanger és a skóciai Aberdeen közötti területig repültek. E két város az Északi-tenger alatt húzódó olaj- és földgázmező központja. „Régóta nem repültek az orosz bombázók ennyire délen. Azt mondanám, ez meglehetősen szokatlan” - mondta John Inge Og- land, a norvég fegyveres erők szóvivője. „Mivel ilyen messzire jutottak, a brit Királyi Légierő (RAF) ennek megfelelően lépett, és azonosíBudapest. Kóka János, az SZDSZ elnöke az év végéig lemond a gazdasági és közlekedési miniszteri posztról. Ezt a politikus tegnap jelentette be Budapesten. Az SZDSZ elnöke újságíróknak elmondta, döntésének az a célja, hogy minden erejét a liberális párt megszervezésére tudja fordítani. „Nagyon karakteres liberális politikát tervezek” - fűzte hozzá. Kóka a pártelnökség mellett - ha az SZDSZ-frakció hozzájárul - a képviselőcsoport vezetését is szeretné átvenni. „A törvényalkotási munka a következő időben nagyon nagy szereppel bír majd a reformok végrehajtásában.” Szerinte az SZDSZ akkor tud sikeres párt lenni, ha vidéken településről településre szervezi meg választótáborát. Elmondta, Gyurcsány Ferenc minisztotta őket.” Oslo szintén vadászgépeket küldött az orosz gépek követésére. A hidegháború idején a szovjet légierő szinte naponta hajtott végre hasonló berepüléseket, ám ezeknek a száma a 90-es években csökkent. Ogland szerint nincs ok aggodalomra, hiszen ilyen jellegű gyakorlatok végrehajtásáról Oroszország nem köteles informálni őket. Az utóbbi napokban végrehajtott orosz berepülések feszült britorosz diplomáciai helyzetben történtek: Moszkva július 19-én kiutasított négy brit diplomatát, válaszul a Litvinyenko-ügy miatt tett brit megtorló intézkedésekre. Moszkvában megerősítették az orosz berepüléseket. „Négy alkalommal is levegőbe emelkedtek a brit és a norvég légierő vadászgépei semleges vizek felett repülő orosz hadászati bombázók közeledése miatt” - közölte az orosz légierő szóvivőterelnökkel már közölte döntését, ő azt elfogadta. Az utódjáról még nincs döntés. Kóka János (Képarchívum) je. Alekszandr Drobisevszkij ezredes szerint két Tu-95MSz (NATO- kódja: Bear) nehézbombázó a Norvég-tenger, két Tú-160 (NATO- kódja: Blackjack) rakétahordozó repülő pedig a Grönlandi-tenger felett a légi utántöltést gyakorolta. Mind a négy gép jelezte, hogy brit Tornado, illetve norvég F-16-os vadászgépek közelednek feléjük. Sem a britek, sem a norvégok nem akadályozták az orosz nehézbombázókat feladatuk teljesítésében, azok a 13, illetve 11 óráig tartó repülés után sértedenül visszatértek az engelszki légi támaszpontra. Drobisevszkij hangsúlyozta: az Anglia, Norvégia, Dánia és Izland partjainak közelében repülő orosz bombázók szigorúan semleges vizek felett hajtották végre a kiképzési terv által előírt légi utántöltési gyakorlatot. Leszögezte, hogy szó sincs a brit sajtó által emlegetett fegyvercsörtetésről. (MTI, ú) Meglepő orosz bejelentés Moszkva. Oroszország a Lit- vinyenko-gyilkosság egyik gyanúsítottjaként tekint Andrej Lu- govoj volt orosz titkosügynökre, „Lugovoj ellen nyomozás folyik, mint az ügy egyik gyanúsítottja ellen”. Ezt a meglepő bejelentést Dmitrij Peszkov, a Kreml egyik szóvivője tette tegnap. Nagy-Britannia Alekszandr Litvinyenko tavaly novemberi meggyilkolásának első számú gyanúsítottjaként kezeli Lugovojt, és mindeddig hiába kérte kiadatását Oroszországtól. Az orosz hatóságok korábban mint a gyilkosság egyik tanúját, ületve mint egyik lehetséges áldozatát kezelték a Lugovojt. A kiadatás körüli vita diplomáciai válsághoz vezetett a két ország között. (MTI) MT1-HÍR Brüsszel/Szófia. Az EU szerint a bolgár egészségügyi dolgozók ügyének kielégítő rendezése javíthatja a Líbiához fűződő kapcsolatokat. A portugál soros elnökség magas rangú diplomatája tegnap arról beszélt, ha az életfogytiglanra ítélt öt bolgár ápolónőt és a palesztin orBlair bemutatkozott Kiszabadult 255 fogoly Rámalláh/Jeruzsálem/Lissza- bon. Az izraeli kormány tegnap szabadon bocsátott 255 palesztin foglyot, akiknek túlnyomó többsége az Abbász vezette, világi irányultságú Fatah mozgalom tagja. Az intézkedés révén Izrael a mérsékelt Abbász elnök helyzetét kívánja erősíteni a radikális iszlamista Hamász mozgalommal szemben. Ciszjordániai rezidenciáján tegnap Abbász is fogadta őket, a szabadság hőseinek nevezte a kiszabadultakat, s hálát mondott Istennek azért, hogy visszatérhettek palesztin földre. „Folytatnunk kell a munkát, hogy az összes palesztin rab visszatérhessen” - mondta, hozzátéve, még több mint tízezer palesztin ül izraeli börtönben. A szabadon engedett palesztinokat busszal szállították a Negev-sivatagban lévő Keciót izraeli börtönből a Ciszjor- dánia határán működő Betúnia katonai ellenőrző ponthoz, ahonnan továbbhaladtak Rámalláhba. Az eufórikusán ünneplő palesztinok megérkezésükkor térdre borultak és megcsókolták a földet. Támogatásáról biztosította az izraeli-palesztin válság rendezését célzó erőfeszítéseket a közel-keleti kvartett csütörtök késő este véget ért lisszaboni ülésén, amelyen első ízben vett részt különmegbízotti minőségében Tony Blair volt brit miniszterelnök. A kvartett tagjai megállapodtak abban, hogy legközelebb szeptemberben találkoznak, s mérlegre teszik Blair addigi tevékenységét. (MTI) vost mielőbb kiadják Szófiának, az unió és Tripoli kapcsolatai megerősödhetnek. Vagyis: ugyanolyan együttműködési szintre emelkedhetnek, mint a többi észak-afrikai országgal a kereskedelem, a gazdasági segélyek, a migráció, a politikai és kulturális kapcsolatok terén. Az EU külügyminiszterei várhatóan hétfőn tárgyalnak erről a kérdésről. Ágim Ceku nyilatkozata Kikiáltanák a függetlenséget Pristina. A függetlenség november 28-i kikiáltása mellett érvelt tegnap a koszovói miniszterelnök. Ágim Ceku Moszkva elutasító magatartása miatt nem lát többé esélyt arra, hogy az ENSZ BT-ben a koszovói függetlenség jóváhagyást kapjon. „Ez a folyamat kudarcot vallott” - vélte, felszólítva az USA-t és az EU-t: a fenyegető orosz vétó miatt álljanak el attól a szándékuktól, hogy határozattervezetüket szavazásra bocsássák a BT-ben. November 28-át az albánok világszerte a függetlenség napjaként ünnepük, ez a nap a szomszédos Albániában nemzeti ünnep. (Az első Balkán-háború eredményeként Albánia 1912. november 28-án kiáltotta ki függetlenségét.) Ceku szerint ezen a napon a koszovói parlament egyoldalúan kikiálthatná az új európai állam függetlenségét. Addig is maradna még 120 nap a Szerbiával való tárgyalásokra, ahogy azt az USA és az EU tervezi - mondta Ceku, miután találkozott Joachim Rücker tartományi ENSZ-kormányzóval. Elismerte, az általa javasolt időpontot nem minden vezető koszovói politikus támogatja. „Egyeztetett függedensé- get akarunk elérni, partnereinkkel, Amerikával és az EU-val közösen. Ezért a javaslatom egy lépés előre, kísérlet e folyamat alátámasztására.” A függetlenség egyoldalú kikiáltása után Koszovó az USA és néhány nagy EU-tagország elismerésére számít - vázolta a forgató- könyvet Ceku. (MTI) Nagyon karakteres liberális politikát csinálna Kóka távozik a kormányból MTl-ÖSSZEFOGLALÓ
