Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-03 / 152. szám, kedd
6 Fókuszban: a kormány első éve - v. ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Szakértők szerint a földművelésügyi tárcánál hatalmas szellemi űr tátong, a miniszternek fogalma sincs, merre kellene irányulnia a hazai agráriumnak Jurena hadat üzent elődje agrárhagyatékának A földművelésügy - ha lehet így fogalmazni - egy hagyományosan baloldali tárca. Az európai agrárpolitika ugyanis alapvetően a központi újraelosztás elvén alapul. így volt ez EU-csatlakozásunk előtt, s még inkább azt követően, amikortól évente növekvő mennyiségben érkeznek brüsszeli eu- rómilliók az ágazatba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Érthető tehát, hogy a mezőgazdasági bársonyszék iránt nagy volt az érdeklődés a szocialista-nemzeti kormányalakítás során. A poszt első számú várományosa, a smeres Marián Záhumensky volt, aki már az előző ciklus előtt fente a fogát a tisztségre, végül kénytelen volt megelégedni az államtitkári címmel (ezt sem élvezhette sokáig, de erről majd még szólunk). A HZDS által megkapott miniszteri székbe ugyanis - feltehetően a sok-sok engedmény fejében - egy, még a szakmai berkekben sem igazán ismert jelölt, Miroslav Jurena került. Az a tény, hogy a párt úgymond a semmiből „kaparta elő” új miniszterét, nagy mértékben meghatározónak bizonyult a poszton való szereplése szempontjából. Jól értesült forrásaink szerint Jurena a HZDS-köz- pont, illetve az egykor a posztot betöltő, ma európai parlementi képviselőként működő Peter Baco közvetlen politikai irányítása alatt áll. Jurena személyében az agrártárca kevéssé karizmatikus, gyenge politikusi vénával megáldott vezetőt kapott az élére, ami - tegyük hozzá - nem újdonság ezen a poszton. Politikusi profilját továbbá csorbítja HZDS-es privatizőr múltja: számos magánosított, majd általa vezetett állami vállalat csődbe ment, s a mai napig sincsenek kiegyenlítve az állammal szemben felhalmozott tartozásaik. Mentségére szól viszont politikusi tapasztalatlansága és az, hogy a már említett pártbeli elődjéhez képest legalább nem arrogáns és nem nacionalista (legalábbis nyilvános megnyilvánulásai során). Ennek ellenére, forrásaink szerint központi utasításra, első lépése a minisztérium „magyartalaní- tása” volt, azaz az előző ciklus idején érkezett alkalmazottak eltávolítása. A legfelsőbb vezetést, a főosztályvezetőket, még belépése napján menesztette, de ez csak a kezdet volt. A folyamat a mai napig tart, s a tisztogatások határozottan meghaladják a kormány- váltáskor természetes mértéket. A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakember szerint a személyi cserék a minisztérium „energiájának” nagy részét felemésztik, ezért érdemi munkára nem nagyon marad idő. A miniszter, illetve az őt delegáló párt első nagy csatája azonban az idei állami költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozatalakor kezdődött, amikor a smeres pénzügyminiszter a gazdák nem kis meglepetésére a tavalyi évhez képest egyharmaddal csökkentette a földművelésügyi tárca számára előirányzott összeget. Végül legfelsőbb szintű koalíciós tárgyalások során a HZDS-nek sikerült kialkudnia a magasabb támogatást, aminek köszönhetően a tárca idén először utalta át a hazai termelőknek a maximális összegű közvetlen kifizetéseket (a Brüsszelből érkező összeghez a tárca minden évben legfeljebb 30%-ot tehet hozzá állami forrásokból) . Ez volt a Miroslav Jurena vezette agrárminisztérium eddigi legnagyobb, s talán egyetlen valódi sikere. Nem tartott azonban sokáig a minisztérium felhőtlen öröme a nagyvonalú költségvetési fejezete miatt, hamarosan jött egy ügy, amely újra-rámutatott az agrártámogatások immár a brüsszeli előírások által reguláit rendszerének gyengéire. Kiderült ugyanis, hogy a smeres államtitkár, Marián Záhumensky utasítására módosították a dohánytermesztés után járó támogatásokat, aminek következtében az államtitkár vállalata többmilliós többletbevételre tett szert. Az ellenzék azonnal követelte a miniszterhelyettes lemondását, Miroslav Jurena azonAz agrárminiszter átgázolt elődje eddigi munkáján (TASR-felvétel) ban mindvégig kiállt mellette, s védelmébe vette az inkriminált döntést is. Végül Záhumensky „önszántából” távozott, ám az ügy foltot ejtett a tárca arculatán. A Jurena vezette földművelésügyi minisztérium éves teljesítményének értékelésekor tekintetbe kell venni, hogy EU-tagságunkból kifolyólag a tárcának nincs nagy mozgástere. Az Unió területén ugyanis a Közös Agrárpolitika érvényesül, amely nagy mértékben meghatározza, hogy a tagországokban mi, müyen formában és mekkora összeggel támogatható. A tagállamok szerepe valójában a támogatások adminisztrációjára, felügyeletére és kifizetésére korlátozódott. A stratégiai döntések Brüsszelben születnek, s az egyes országok csak olyan mértékben szólhatnak bele, amennyire befolyásolni tudják a brüsszeli döntés- hozatalt. A lapunknak nyilatkozó agrárszakértő szerint éppen ebben rejlik Miroslav Jurena tárcájának legnagyobb gyengéje: „A párthűség alapján kiválasztott minisztériumi vezetők szakmailag rendkívül felkészületlenek, így képtelenek bármiféle eredményt elérni Brüsszelben. A minisztériumban egy hatalmas szellemi űr tátong, a tárca sodródik, s fogalma sincs, merre kellene irányulnia a hazai agráriumnak.” Miroslav Jurena tehát hadat üzent elődje „hagyatékának”, ami nem merült ki a személycserékben. Az új tárcavezető ugyanis eltökélte, hogy visszahívja Brüsszelből és módosítja az előző kormány által jóváhagyott Stratégiai Vidékfejlesztési Tervet, amely a 2007-2013-as időszakra határozza meg az európai vidék- fejlesztési támogatások felhasználását (összesen kb. 68 milliárd korona). A több hónapig tartó egyeztetések után végül a tárca elkészítette az új javaslatot, amelyet a kormány jóváhagyása után ismét benyújtott brüsszeli elfogadásra. Ezzel azonban több hónapot veszített - a program máig nem lett Brüsszel által aláírva, pedig már túl vagyunk 2007 felén, azaz már több mint fél éve pályázniuk kellett volna a gazdáknak a támogatásokért. Szakemberek szerint ráadásul az eredeti tervezethez képest, amelyet rendes időben adtak le Brüsszelbe, nem történtek meghatározó változások, így kérdéses, megérte-e belenyúlni a dokumentumba. A mezőgazdasági termelők azonban egyelőre, úgy tűnik, elégedettek. Idén ugyanis rekord- összegű közvetlen kifizetéseket kapnak, s a vidékfejlesztési támogatások elmaradása sem fáj még nagyon. Az agrárkamara állásfoglalásában értékelte, hogy az agráraim és a vidék problémáit az új vezetésnek sikerült Szlovákia gazdaságpolitikai prioritásai közé sorolni. Kérdés azonban, hogyan alakul a tárca költségvetése a jövő évben. A mindenkori mezőgazdasági miniszter népszerűsége ugyanis elsősorban ettől függ. (kk) OSZTÁLYZAT 3A Jaroslav lzák vezette környezetvédelmi tárca elutasít minden bírálatot Beruházókat véd, nem környezetet DEMECS PÉTER A Tátra új védelmi zónáinak kialakítása, a Koprova- és Csendesvölgyekben folyó fakitermelés körül kialakult vita, szüntelen vias- kodás a környezetvédelmi szervezetekkel - ez jellemezte az SNS jelöltje, Jaroslav lzák vezette környezetvédelmi tárca egy évét. A nonprofit szervezetek azzal vádolják a szaktárca vezetését, hogy semmit nem tett a környezet védelméért, egy évig gyakorlatilag tétlenkedett. A miniszter minden kritikát elutasít, váltig állítja, hogy mindvégig tárt karokkal várták a környezetvédőket, a lehető legtöbb kerekasz- tal-beszélgetésre elhívták őket, viszont éppen a polgári szervezetek képviselői voltak azok, akik elutasították az együttműködést. Főként a védelmi zónákat bírálták A tárcával kapcsolatban a legnagyobb vitát a Tátra új védelmi zónáinak kialakítása váltotta ki. A zónázást a környezetvédelmi, a földművelésügyi és a gazdasági minisztérium közösen dolgozta ki. Környezetvédelmi aktivisták szerint a védett zónák meghatározásánál épp az utóbbi tárca vezetőjének, Eubomír Jahnáteknek volt döntő szava. „Ezért is kaptak lényegesen nagyobb teret a beruházók, sokkal több lehetőségük lesz arra, hogy törvényes módon kiirtsák az erdőt, és turistaközpontokat építsenek. lzák azokat védi, akik tönkreteszik a természetet” - mondta lapunknak Peter Sabo, az Élő Föld polgári szervezet elnöke, aki ezért el is utasította lzák kitüntetését, amelyet minden évben azoknak ítélnek oda, akik a legtöbbet tették a környezetvédelemért. A rendszeresen kiosztott elismeréseket idén heten kapták meg, ketten utasították el, mondván: saját becsületüket sértenék meg, ha elfogadnák a miniszter díját. Koprova- és Csendes völgyek Sokak szerint a környezetvédelmi tárca törvényt sértett, amikor engedélyezte a fakitermelést a Koprova- és a Csendesvölgyekben. A Greenpeace szerint a tárca az illetékes kassai környezetvédelmi felügyelet engedélyét sem kapta meg ahhoz, hogy megkezdjék a szélvész sújtotta övezetben a fakitermelést, nem mérték fel a munkálatok hatását a környezetre. Magdaléna Vodzinská, a felügyelet természetvédelmi osztályának vezetője szerint a dolgok jelenlegi stádiumában a felügyelet semmilyen információval nem szolgálhat a tátrai eset kapcsán, mivel ezt az ügyet még nem zárták le. lzák és környezete tagadja, hogy hátrányos helyzetbe hozták volna a déli járásokat (Jón Kroslák felvétele) Elhanyagolt déli járások Az elmúlt egy évben az is bebizonyosodott, hogy az SNS vezette tárca elhanyagolta a déli járásokat, a Szlovák Környezetvédelmi Alap támogatásainak elosztásánál pedig nemzetiségi szűrőt alkalmazott - vélekedik Miklós László volt környezetvédelmi miniszter. A tárca hivatalosan elutasította a kritikát, viszont a számok önmagukért beszélnek, hiszen csak az ivóvízhálózat kiépítésére vagy felújítására idén összesen 108 tervezet kapott támogatást több mint 333 millió korona értékben - ebből csak 16 található a déli régiókban, az oda jutó támogatás pedig 32,3 millió korona. Peter Visváder, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője az Új Szónak elmondta: abszurdum, hogy a támogatásból szándékosan kihagyták volna a déli régiókat. „A pályázatokat nem holmiféle etnikai kritériumok alapján bíráltuk el. Az sem volt fontos szempont, hogy a pénz északra vagy délre ment-e. A benyújtott pályázatok minősége volt az elsődleges szempont, ennek alapján ítéltük meg a támogatást” — tette hozzá Visváder. Ugyanakkor a szennyvíztisztítók építésére adott pénzekkel is hasonló, sőt rosszabb a helyzet, mint a már említett ivóvízhálózattal. Idén 174 pályázat kapott támogatást szennyvíztisztítók megépítésére vagy felújítására, ebből csupán kilenc van magyarok lakta régióban. A 837,6 millió koronából csak 33,3 millió jutott déli járásokba. MOLNÁR IVÁN Az építésügyi és régiófejlesztési tárcáért a Szlovák Nemzeti Párt a tavalyi kormányalakítás során foggal-körömmel harcolt, mindezt azzal indokolva, hogy a választási programjukban az egyik legfontosabb elemnek a fiataloknak nyújtott lakásépítési kedvezmények számítanak. Ez azonban csak porhintés volt, hiszen az igazi célnak a régiófejlesztési tárca megszerzése számított. A nemzetiek vezére, Ján Slota képtelen volt tovább tűrni, hogy az uniós támogatásokból a déli, magyarlakta régióknak is ugyanúgy osztanak pénzt, mint az északi, „hithű, nemzeti pártos” járásoknak. Slotát persze meg lehet érteni, hiszen az előző felesége magyar nemzetiségű volt, a magyarlakta járások uniós támogatásainak a megcsapolása így bizonyos elégtételt jelenthetett számára. Nem csoda, ha a tárca élére az egyik legjobb barátját, „nemzeti elvtársát”, Marián Januseket jelölte. Ján Slota jobbkezét, Zsolna alpolgármesterét a választások után úgy jellemezték, hogy teljes ellentéte a nemzetiek vezérének: tud kulturáltan viselkedni, és nem is iszik annyit. A többség ennek ellenére arra számított, hogy a minisztérium élén Slota utasításainak a végrehajtója lesz. Ez utóbbiban az elmúlt egy évben nem is okozott csalódást, valóban a nemzeti vonalat viszi a minisztériumban, és nem számít a bulvárlapok kedvencének sem, hiszen a magánélete ugyanolyan sivár, mint a minisztériumi ténykedése. így ugyan nem derülnek ki róla olyan pikáns részletek, mint Slotáról, ugyanígy titok övezi azonban azt is, hogy mit csinál miniszterként. Janusek esetében hatványozottan igaz az az asztrológiai alapszabály, amely szerint születésünk pillanata meghatározza a későbbi tetteinket. Mikor átvette a hivatalát, az ajtaját rögtön magára zárta, a beiktatására várakozó újságíróknak pedig csak annyit üzent: nem válaszol kérdéseikre. A terveiről annyit mondott, hogy elsősorban a lakások számát akarja növelni, és elérni, hogy az európai alapok felhasználása problémamentes legyen. Mit teljesített az elképzeléseiből? A lakásépítés terén nem sokat. Azon kívül, hogy leváltották az Állami Lakásfejlesztési Alap vezetését, a hazai lakásépítés egyik leghatékonyabb támogatójának számító alapot nem segítették nagyobb pénzösszeggel. Míg tavaly 3,118 milliárd koronányi kedvezményes lakáshitelt folyósított az alap, idén a bérlakások támogatására már csak 2,262 milliárd koronát oszthat szét. Sikerült teljesíteni ugyanakkor azt az ígéretüket, hogy a fiatalok „olcsóbban” juthatnak lakáshoz. A kormány által a fiataloknak ígért kedvezményes jelzáloghiteit januártól mind a tíz hazai bank kínálja. Az állami támogatáshoz a bankok is hozzájárulnak, a fiatalok így az első öt évben 2,5-3 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizethetnek a többi ügyfélhez képest. Az egésznek azonban van egy hátulütője is. A kamattámogatás ugyanis nem a hiteltörlesztés egész időszakára szól, csupán az első öt évre. Öt év után így a fiatalok is standard kamatokat fizetnek majd, ráadásul a kedvezményes hitelt sem engedheti meg magának mindenki. A valódi problémák azonban nem az építésügy terén merültek fel. Szlovákia ugyanis az elmúlt egy évben azon országok közé „küzdötte fel magát”, amelyek a legtöbbet késnek az uniós támogatások lehívásával. A Slota által korábban áhított régiófejlesztéssel így nem csak a magyarlakta régiókat cselezik ki a nemzetiek, hanem az északi járásokat is. Szlovákia csak áprüisban terjesztette Brüsszel elé az európai uniós vidékfejlesztési program koncepciójának finanszírozási tervét, ami 5 hónapos késést jelent. Nem számíthatunk jelentős javulásra a jövőben sem. A 2007-2013 közötti időszakban a tervek szerint közel 400 milliárd koronás támogatást oszt(hat)nak szét Szlovákiában. Ezen a csinos summán annyira ül a Slota-Janusek tandem, hogy még a kormánykoalíciós pártok által irányított megyéknek sem hagynak beleszólást a pénz felhasználásába. A Transparency International Slovakia szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a pénz elosztásánál sok esetben felmerül majd a korrupció gyanúja. A legnagyobb kockázat a szervezet szerint épp a regionális fejlesztésre szánt uniós támogatás lehívásánál van. Slotát persze mindez már nem nagyon érdekli, hiszen a régiófejlesztéssel összefüggő problémákkal nem lehet olyan „hatékonyan” kikezdeni a magyarokat, mint az oktatásügyi, kulturális és politikai témákkal. OSZTÁLYZAT 4 Janusek mindig a feje fölött érezheti az SNS vezérének damoklé- szi kardját (SITA-felvétel) Janusek régiófejlesztési miniszternek a „szlovák jövőt" kellene építenie Slota szürke eminenciása
