Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-03 / 152. szám, kedd

6 Fókuszban: a kormány első éve - v. ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Szakértők szerint a földművelésügyi tárcánál hatalmas szellemi űr tátong, a miniszternek fogalma sincs, merre kellene irányulnia a hazai agráriumnak Jurena hadat üzent elődje agrárhagyatékának A földművelésügy - ha lehet így fogalmazni - egy hagyo­mányosan baloldali tárca. Az európai agrárpolitika ugyanis alapvetően a köz­ponti újraelosztás elvén ala­pul. így volt ez EU-csatlako­zásunk előtt, s még inkább azt követően, amikortól évente növekvő mennyiség­ben érkeznek brüsszeli eu- rómilliók az ágazatba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Érthető tehát, hogy a mezőgaz­dasági bársonyszék iránt nagy volt az érdeklődés a szocialista-nem­zeti kormányalakítás során. A poszt első számú várományosa, a smeres Marián Záhumensky volt, aki már az előző ciklus előtt fente a fogát a tisztségre, végül kényte­len volt megelégedni az államtit­kári címmel (ezt sem élvezhette sokáig, de erről majd még szó­lunk). A HZDS által megkapott miniszteri székbe ugyanis - felte­hetően a sok-sok engedmény fejé­ben - egy, még a szakmai berkek­ben sem igazán ismert jelölt, Mi­roslav Jurena került. Az a tény, hogy a párt úgymond a semmiből „kaparta elő” új miniszterét, nagy mértékben meghatározónak bizo­nyult a poszton való szereplése szempontjából. Jól értesült forrá­saink szerint Jurena a HZDS-köz- pont, illetve az egykor a posztot betöltő, ma európai parlementi képviselőként működő Peter Baco közvetlen politikai irányítása alatt áll. Jurena személyében az agrár­tárca kevéssé karizmatikus, gyen­ge politikusi vénával megáldott vezetőt kapott az élére, ami - te­gyük hozzá - nem újdonság ezen a poszton. Politikusi profilját továb­bá csorbítja HZDS-es privatizőr múltja: számos magánosított, majd általa vezetett állami vállalat csődbe ment, s a mai napig sincse­nek kiegyenlítve az állammal szemben felhalmozott tartozása­ik. Mentségére szól viszont politi­kusi tapasztalatlansága és az, hogy a már említett pártbeli elődjéhez képest legalább nem arrogáns és nem nacionalista (legalábbis nyilvános megnyilvá­nulásai során). Ennek ellenére, forrásaink sze­rint központi utasításra, első lépé­se a minisztérium „magyartalaní- tása” volt, azaz az előző ciklus ide­jén érkezett alkalmazottak eltávo­lítása. A legfelsőbb vezetést, a főosztályvezetőket, még belépése napján menesztette, de ez csak a kezdet volt. A folyamat a mai na­pig tart, s a tisztogatások határo­zottan meghaladják a kormány- váltáskor természetes mértéket. A lapunknak nyilatkozó, neve elhall­gatását kérő szakember szerint a személyi cserék a minisztérium „energiájának” nagy részét fel­emésztik, ezért érdemi munkára nem nagyon marad idő. A miniszter, illetve az őt delegá­ló párt első nagy csatája azonban az idei állami költségvetés terve­zetének nyilvánosságra hozatala­kor kezdődött, amikor a smeres pénzügyminiszter a gazdák nem kis meglepetésére a tavalyi évhez képest egyharmaddal csökkentet­te a földművelésügyi tárca számá­ra előirányzott összeget. Végül legfelsőbb szintű koalíciós tárgya­lások során a HZDS-nek sikerült kialkudnia a magasabb támoga­tást, aminek köszönhetően a tár­ca idén először utalta át a hazai termelőknek a maximális összegű közvetlen kifizetéseket (a Brüsszelből érkező összeghez a tárca minden évben legfeljebb 30%-ot tehet hozzá állami forrá­sokból) . Ez volt a Miroslav Jurena vezette agrárminisztérium eddigi legnagyobb, s talán egyetlen való­di sikere. Nem tartott azonban sokáig a minisztérium felhőtlen öröme a nagyvonalú költségvetési fejezete miatt, hamarosan jött egy ügy, amely újra-rámutatott az agrártá­mogatások immár a brüsszeli előírások által reguláit rendszeré­nek gyengéire. Kiderült ugyanis, hogy a smeres államtitkár, Marián Záhumensky utasítására módosí­tották a dohánytermesztés után járó támogatásokat, aminek kö­vetkeztében az államtitkár vállala­ta többmilliós többletbevételre tett szert. Az ellenzék azonnal kö­vetelte a miniszterhelyettes le­mondását, Miroslav Jurena azon­Az agrárminiszter átgázolt elődje eddigi munkáján (TASR-felvétel) ban mindvégig kiállt mellette, s védelmébe vette az inkriminált döntést is. Végül Záhumensky „önszántából” távozott, ám az ügy foltot ejtett a tárca arculatán. A Jurena vezette földművelésü­gyi minisztérium éves teljesítmé­nyének értékelésekor tekintetbe kell venni, hogy EU-tagságunkból kifolyólag a tárcának nincs nagy mozgástere. Az Unió területén ugyanis a Közös Agrárpolitika ér­vényesül, amely nagy mértékben meghatározza, hogy a tagorszá­gokban mi, müyen formában és mekkora összeggel támogatható. A tagállamok szerepe valójában a támogatások adminisztrációjára, felügyeletére és kifizetésére korlá­tozódott. A stratégiai döntések Brüsszelben születnek, s az egyes országok csak olyan mértékben szólhatnak bele, amennyire befo­lyásolni tudják a brüsszeli döntés- hozatalt. A lapunknak nyilatkozó agrárszakértő szerint éppen eb­ben rejlik Miroslav Jurena tárcájá­nak legnagyobb gyengéje: „A párthűség alapján kiválasztott mi­nisztériumi vezetők szakmailag rendkívül felkészületlenek, így képtelenek bármiféle eredményt elérni Brüsszelben. A minisztéri­umban egy hatalmas szellemi űr tátong, a tárca sodródik, s fogalma sincs, merre kellene irányulnia a hazai agráriumnak.” Miroslav Jurena tehát hadat üzent elődje „hagyatékának”, ami nem merült ki a személycserék­ben. Az új tárcavezető ugyanis eltökélte, hogy visszahívja Brüsszelből és módosítja az előző kormány által jóváhagyott Stratégiai Vidékfejlesztési Tervet, amely a 2007-2013-as időszakra határozza meg az európai vidék- fejlesztési támogatások felhasz­nálását (összesen kb. 68 milliárd korona). A több hónapig tartó egyeztetések után végül a tárca elkészítette az új javaslatot, ame­lyet a kormány jóváhagyása után ismét benyújtott brüsszeli elfog­adásra. Ezzel azonban több hóna­pot veszített - a program máig nem lett Brüsszel által aláírva, pe­dig már túl vagyunk 2007 felén, azaz már több mint fél éve pályáz­niuk kellett volna a gazdáknak a támogatásokért. Szakemberek szerint ráadásul az eredeti terve­zethez képest, amelyet rendes időben adtak le Brüsszelbe, nem történtek meghatározó változá­sok, így kérdéses, megérte-e bele­nyúlni a dokumentumba. A mezőgazdasági termelők azonban egyelőre, úgy tűnik, elé­gedettek. Idén ugyanis rekord- összegű közvetlen kifizetéseket kapnak, s a vidékfejlesztési támo­gatások elmaradása sem fáj még nagyon. Az agrárkamara állásfog­lalásában értékelte, hogy az agrá­raim és a vidék problémáit az új vezetésnek sikerült Szlovákia gaz­daságpolitikai prioritásai közé so­rolni. Kérdés azonban, hogyan ala­kul a tárca költségvetése a jövő év­ben. A mindenkori mezőgazdasági miniszter népszerűsége ugyanis elsősorban ettől függ. (kk) OSZTÁLYZAT 3­A Jaroslav lzák vezette környezetvédelmi tárca elutasít minden bírálatot Beruházókat véd, nem környezetet DEMECS PÉTER A Tátra új védelmi zónáinak ki­alakítása, a Koprova- és Csendes­völgyekben folyó fakitermelés kö­rül kialakult vita, szüntelen vias- kodás a környezetvédelmi szerve­zetekkel - ez jellemezte az SNS je­löltje, Jaroslav lzák vezette kör­nyezetvédelmi tárca egy évét. A nonprofit szervezetek azzal vádolják a szaktárca vezetését, hogy semmit nem tett a környe­zet védelméért, egy évig gyakor­latilag tétlenkedett. A miniszter minden kritikát elutasít, váltig állítja, hogy mindvégig tárt ka­rokkal várták a környezetvé­dőket, a lehető legtöbb kerekasz- tal-beszélgetésre elhívták őket, viszont éppen a polgári szerve­zetek képviselői voltak azok, akik elutasították az együtt­működést. Főként a védelmi zónákat bírálták A tárcával kapcsolatban a leg­nagyobb vitát a Tátra új védelmi zónáinak kialakítása váltotta ki. A zónázást a környezetvédelmi, a földművelésügyi és a gazdasági minisztérium közösen dolgozta ki. Környezetvédelmi aktivisták szerint a védett zónák meghatáro­zásánál épp az utóbbi tárca ve­zetőjének, Eubomír Jahnáteknek volt döntő szava. „Ezért is kaptak lényegesen nagyobb teret a beru­házók, sokkal több lehetőségük lesz arra, hogy törvényes módon kiirtsák az erdőt, és turistaköz­pontokat építsenek. lzák azokat védi, akik tönkreteszik a termé­szetet” - mondta lapunknak Peter Sabo, az Élő Föld polgári szerve­zet elnöke, aki ezért el is utasítot­ta lzák kitüntetését, amelyet min­den évben azoknak ítélnek oda, akik a legtöbbet tették a környe­zetvédelemért. A rendszeresen ki­osztott elismeréseket idén heten kapták meg, ketten utasították el, mondván: saját becsületüket sér­tenék meg, ha elfogadnák a mi­niszter díját. Koprova- és Csendes völgyek Sokak szerint a környezetvé­delmi tárca törvényt sértett, amikor engedélyezte a fakiter­melést a Koprova- és a Csendes­völgyekben. A Greenpeace sze­rint a tárca az illetékes kassai környezetvédelmi felügyelet en­gedélyét sem kapta meg ahhoz, hogy megkezdjék a szélvész súj­totta övezetben a fakitermelést, nem mérték fel a munkálatok hatását a környezetre. Magdalé­na Vodzinská, a felügyelet ter­mészetvédelmi osztályának ve­zetője szerint a dolgok jelenlegi stádiumában a felügyelet sem­milyen információval nem szol­gálhat a tátrai eset kapcsán, mi­vel ezt az ügyet még nem zárták le. lzák és környezete tagadja, hogy hátrányos helyzetbe hozták vol­na a déli járásokat (Jón Kroslák felvétele) Elhanyagolt déli járások Az elmúlt egy évben az is bebi­zonyosodott, hogy az SNS vezette tárca elhanyagolta a déli járáso­kat, a Szlovák Környezetvédelmi Alap támogatásainak elosztásánál pedig nemzetiségi szűrőt alkal­mazott - vélekedik Miklós László volt környezetvédelmi miniszter. A tárca hivatalosan elutasította a kritikát, viszont a számok önma­gukért beszélnek, hiszen csak az ivóvízhálózat kiépítésére vagy fel­újítására idén összesen 108 terve­zet kapott támogatást több mint 333 millió korona értékben - ebből csak 16 található a déli régi­ókban, az oda jutó támogatás pe­dig 32,3 millió korona. Peter Visváder, a környezetvé­delmi minisztérium szóvivője az Új Szónak elmondta: abszur­dum, hogy a támogatásból szán­dékosan kihagyták volna a déli régiókat. „A pályázatokat nem holmiféle etnikai kritériumok alapján bíráltuk el. Az sem volt fontos szempont, hogy a pénz északra vagy délre ment-e. A be­nyújtott pályázatok minősége volt az elsődleges szempont, en­nek alapján ítéltük meg a támo­gatást” — tette hozzá Visváder. Ugyanakkor a szennyvíztisztítók építésére adott pénzekkel is ha­sonló, sőt rosszabb a helyzet, mint a már említett ivóvízháló­zattal. Idén 174 pályázat kapott támogatást szennyvíztisztítók megépítésére vagy felújítására, ebből csupán kilenc van magya­rok lakta régióban. A 837,6 mil­lió koronából csak 33,3 millió ju­tott déli járásokba. MOLNÁR IVÁN Az építésügyi és régiófejlesztési tárcáért a Szlovák Nemzeti Párt a tavalyi kormányalakítás során foggal-körömmel harcolt, min­dezt azzal indokolva, hogy a vá­lasztási programjukban az egyik legfontosabb elemnek a fiatalok­nak nyújtott lakásépítési kedvez­mények számítanak. Ez azonban csak porhintés volt, hiszen az iga­zi célnak a régiófejlesztési tárca megszerzése számított. A nemze­tiek vezére, Ján Slota képtelen volt tovább tűrni, hogy az uniós támogatásokból a déli, magyar­lakta régióknak is ugyanúgy osz­tanak pénzt, mint az északi, „hithű, nemzeti pártos” járások­nak. Slotát persze meg lehet érte­ni, hiszen az előző felesége ma­gyar nemzetiségű volt, a magyar­lakta járások uniós támogatásai­nak a megcsapolása így bizonyos elégtételt jelenthetett számára. Nem csoda, ha a tárca élére az egyik legjobb barátját, „nemzeti elvtársát”, Marián Januseket je­lölte. Ján Slota jobbkezét, Zsolna alpolgármesterét a választások után úgy jellemezték, hogy teljes ellentéte a nemzetiek vezérének: tud kulturáltan viselkedni, és nem is iszik annyit. A többség ennek el­lenére arra számított, hogy a mi­nisztérium élén Slota utasításai­nak a végrehajtója lesz. Ez utóbbiban az elmúlt egy év­ben nem is okozott csalódást, va­lóban a nemzeti vonalat viszi a minisztériumban, és nem számít a bulvárlapok kedvencének sem, hi­szen a magánélete ugyanolyan si­vár, mint a minisztériumi tényke­dése. így ugyan nem derülnek ki róla olyan pikáns részletek, mint Slotáról, ugyanígy titok övezi azonban azt is, hogy mit csinál miniszterként. Janusek esetében hatványozottan igaz az az asztro­lógiai alapszabály, amely szerint születésünk pillanata meghatá­rozza a későbbi tetteinket. Mikor átvette a hivatalát, az ajtaját rög­tön magára zárta, a beiktatására várakozó újságíróknak pedig csak annyit üzent: nem válaszol kérdé­seikre. A terveiről annyit mon­dott, hogy elsősorban a lakások számát akarja növelni, és elérni, hogy az európai alapok felhaszná­lása problémamentes legyen. Mit teljesített az elképzelése­iből? A lakásépítés terén nem so­kat. Azon kívül, hogy leváltották az Állami Lakásfejlesztési Alap ve­zetését, a hazai lakásépítés egyik leghatékonyabb támogatójának számító alapot nem segítették na­gyobb pénzösszeggel. Míg tavaly 3,118 milliárd koronányi kedvez­ményes lakáshitelt folyósított az alap, idén a bérlakások támogatá­sára már csak 2,262 milliárd ko­ronát oszthat szét. Sikerült teljesí­teni ugyanakkor azt az ígéretüket, hogy a fiatalok „olcsóbban” jut­hatnak lakáshoz. A kormány által a fiataloknak ígért kedvezményes jelzáloghiteit januártól mind a tíz hazai bank kínálja. Az állami tá­mogatáshoz a bankok is hozzájá­rulnak, a fiatalok így az első öt év­ben 2,5-3 százalékponttal alacso­nyabb kamatot fizethetnek a töb­bi ügyfélhez képest. Az egésznek azonban van egy hátulütője is. A kamattámogatás ugyanis nem a hiteltörlesztés egész időszakára szól, csupán az első öt évre. Öt év után így a fiatalok is standard ka­matokat fizetnek majd, ráadásul a kedvezményes hitelt sem enged­heti meg magának mindenki. A valódi problémák azonban nem az építésügy terén merültek fel. Szlovákia ugyanis az elmúlt egy évben azon országok közé „küzdötte fel magát”, amelyek a legtöbbet késnek az uniós támo­gatások lehívásával. A Slota által korábban áhított régiófejlesztés­sel így nem csak a magyarlakta ré­giókat cselezik ki a nemzetiek, ha­nem az északi járásokat is. Szlo­vákia csak áprüisban terjesztette Brüsszel elé az európai uniós vi­dékfejlesztési program koncepci­ójának finanszírozási tervét, ami 5 hónapos késést jelent. Nem szá­míthatunk jelentős javulásra a jövőben sem. A 2007-2013 közöt­ti időszakban a tervek szerint kö­zel 400 milliárd koronás támoga­tást oszt(hat)nak szét Szlovákiá­ban. Ezen a csinos summán annyi­ra ül a Slota-Janusek tandem, hogy még a kormánykoalíciós pártok által irányított megyéknek sem hagynak beleszólást a pénz felhasználásába. A Transparency International Slovakia szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a pénz elosztásánál sok esetben felmerül majd a korrupció gyanú­ja. A legnagyobb kockázat a szer­vezet szerint épp a regionális fej­lesztésre szánt uniós támogatás lehívásánál van. Slotát persze mindez már nem nagyon érdekli, hiszen a régiófejlesztéssel össze­függő problémákkal nem lehet olyan „hatékonyan” kikezdeni a magyarokat, mint az oktatásügyi, kulturális és politikai témákkal. OSZTÁLYZAT 4 Janusek mindig a feje fölött érez­heti az SNS vezérének damoklé- szi kardját (SITA-felvétel) Janusek régiófejlesztési miniszternek a „szlovák jövőt" kellene építenie Slota szürke eminenciása

Next

/
Thumbnails
Contents