Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-03 / 152. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 3. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Ivanov lesz Putyin utódja? Orosz napilapok szerint eldördült a startpisztoly az elnök- választási kampányban, s az utódlás tekintetében Vlagyimir Putyin államfő a hétvégén Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes mellett tette le a garast. A Putyin minden lépéséből politikai következtetéseket levonó orosz újságok hétfőn elemezték az elnök rosz- tovi programját. Itt Putyin ellátogatott egy mezőgazdasági kiállításra, ahol nem a mezőgazdaságot felügyelő és a másik elnökesélyesként emlegetett Dmitrij Medvegyewel, hanem Szergej Ivanowal próbált ki egy kombájnt, (m)- Lásd, fiam, én liberális ember vagyok: attól még, hogy beléptél a SNS-be, megtarthatod a magyar barátnőd, és felőlem még meg is keresztelkedhetsz... (Peter Gossónyi karikatúrája) Keretjellegű változások Magyarországon az egészségügyi ellátás, az adózás és az ügynökügyek terén Búcsú a kádárizmus romjaitól? „Nem lassítunk, nem állunk meg, megyünk tovább” - szögezte le Gyurcsány Ferenc, miután Kóka Jánossal aláírták a koalíciós szerződés mellékletét, amely a következő egy-két évre meghatározza a kormányzás további menetét és a meghozandó reformintézkedések kereteit is rögzíti. HÍRSZERZŐ-HÁTTÉR A kormányfő szerint a megállapodással az ország és a koalíció egyaránt nyer, mert vüágos programot ad a következő egy-két év kormányzásához. Az aláírás az előre bejelentett időponthoz képest majdnem egy órát csúszott, amit a miniszterelnök azzal magyarázott, hogy a 26 oldalas dokumentumot az utolsó percekig finomították. „Érdemi, politikai természetű, koncepcionális vita már nem volt” - jegyezte meg. Tájékoztatása szerint a teljes szöveg felkerül az internetre: a kormányzati portálokra és a két koalíciós párt weboldalára is. A megállapodás keretjellegű, a részletes törvényjavaslatokat szeptember közepéig nyújtják be az Országgyűlésnek. A szerződést egyébként a két frakció vezetői is ellátták kézjegyükkel. A keretjelleg jegyében az egészségügyben is csak a modellt fogadták el, annak lényeges pontjait rögzítették: marad egy egységes társadalom- biztosítás, de a szolgáltatás szervezésére versengő pénztárak alakulnak kisebbségi részben magántőkével - mondta a miniszter- elnök. Kóka János szerint a cél az, hogy javuljon az ellátás minősége, és kiirtsák a hálapénzt. Ehhez verseny kell - hangsúlyozta az SZDSZ elnöke. A társadalombiztosítás átalakítását Kóka kompromisszumos megoldásnak nevezte, amelyben megmarad a nemzeti kockázatkezelés, és megjelenhet a magántőke is. A kormányfő „nagyon határozott, világos és patrióta gazdaságfejlesztésnek” nevezte azt a programot, amely szerinte a kis- és közepes vállalkozások fejlettségbeli távolságát csökkenti a multinacionális cégektől. A nyugdíjrendszerről Gyurcsány elmondta: igazságossá és fenntarthatóvá fog válni az átalakítások nyomán. 2030-ban vagy 2050- ben jöhetnek olyan kihívások az ellátások biztonságában, amelyekre most kell válaszolni - hangsúlyozta a kormányfő. Kérdésre válaszolva az őszi parlamenti ülésszak kezdetét nevezte meg az egészségbiztosítási modellről szóló törvény benyújtási időpontjának, amelynek az egészségügyi és a pénzügyminiszter a felelőse. Ez - mutatott rá - a koalíciós megállapodásban is benne van, és a törvény elkészítése egész nyáron zajlik majd. Kóka János is a gazdasági növekedési csomagot említette első helyen a megállapodást értékelve. Világossá tette, hogy érdemi adócsökkentés nem lesz, de jelentősen egyszerűsítik a vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációját. A csomagnak ezt a részét a gazdasági partnerekkel, érdekképviseletekkel egyetértésben szeretnék elfogadni - jelentette ki Kóka János. A politikus az egészségügy kapcsán azt mondta: a minőségjavítását és a hálapénz megszüntetését szeretnék elérni, ez pedig másként nem megy, mint hogy verseny induljon el a betegek érdekében. Szerinte olyan kompromisszum született a pártok között, amely a nemzeti kockázatközösséget, a társadalmi szolidaritást és az egészségbiztosítási pénztárak között folyó versenyt, valamint a magántőke megjelenését lehetővé teszi. Az SZDSZ egyik legfontosabb célja az volt, hogy a koalíciós partnerek értsenek egyet abban, hogy fel kell számolni „a késő kádárizmus ma már viselhe- tetlen maradványait”. Cél volt az is, hogy egy olyan, felelősökkel és határidőkkel ellátott szerződést írjanak alá, amely a koalíciós megállapodás mellékletét képezi. Kóka az ügynökkérdést is kiemelte, mondván, szűnjön meg az az állapot, amelyben a sajtóból értesülnek arról, hogy valakivel szemben ügynökvádat fogalmaztak meg. Most partnert találtak az MSZP-ben abban, hogy az iratátadást és a kutathatóságot illetően olyan helyzetet teremtsenek, mely- lyel le lehet zárni az ügynökügyeket - mondta az SZDSZ elnöke. „A kormány a klinikai halál állapotában van, ezt próbálják újraéleszteni a vasárnap megkötött koalíciós megállapodással” - reagált a történtekre Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus szerint az elhatározott átalakításokra a kormánytöbbség nem kapott felhatalmazást a választóktól. A megállapodás három hónapos koalíciós válságot zárt le, de Navracsics szerint ezzel nincs vége az MSZP és az SZDSZ közti kríziseknek, a nyáron lesz még komoly vitájuk. Mikola István volt egészségügyi miniszter szomorúnak tartja az egészségügy átalakítását, amivel szerinte egyoldalúan felmondják a 117 éve fennálló konszenzust, a szolidaritáson alapuló ellátást. Ha kormányra kerülnek, a Fidesz ismét köztulajdonba veszi a társadalombiztosítást - ismételte meg a napokban már elmondottakat Mikola. Feltétlenül meg kell találni azt a politikai keretet, amely lehetőséget nyújt az amerikai csapatok távozására... A terrorizmusnak politikai indítékai vannak HOFER LÁSZLÓ A terroristákat alapvetően politikai indítékok mozgatják, még akkor is, ha céljukat irracionális, brutális eszközökkel akarják elérni - nyilatkozta Zbigniew Brze- zinski egykori amerikai nemzet- biztonsági főtanácsadó a CNNnek. Nem igaz, hogy a terroristák általában a demokratikus rendszerek ellen küzdenek, mint ahogy az sem, amit George Bush amerikai elnök emleget, hogy gyűlölnék a szabadságot - jelentette ki a külpolitikai szakértő a nagy-britanniai merényletkísérletek kapcsán. A hírtelevízió másik vendégeként Henry Kissinger volt nemzet- biztonsági főtanácsadó és külügyminiszter viszont arról beszélt: a fő nehézséget az jelenti, hogy a terroristákkal nem lehet tárgyalni, mert nem a párbeszéd, hanem a győzelem a céljuk, a Nyugat által előnyben részesített világi típusú kormányok legyőzése. „Ha megvizsgáljuk, hogy a terroristák kiket üldöznek, akkor kiderül, hogy az elsődleges célpont az Egyesült Államok, az amerikai katonai erő vagy intézmények, Nagy-Britannia és Izrael” - mondta Brzezinski, aki szerint ebből az következik, hogy „ez a terrorizmus politikai indíttatású jelenség, amely vallásos szenvedélyességgel, fanatizmussal párosul”. Henry Kissinger, akit Bush elnök közeli tanácsadói között emlegetnek az iraki politikát illetően, szokadan módon felvetette: szót kell érteni a mozlim országok kormányaival, és „Irak összes szomszédjával párbeszédet kell kezdeni”. A Fehér Ház eddig ugyanis mereven elzárkózott attól, hogy egyeztessen Iránnal. Brzezinski hozzátette: azon túl, hogy szót kell érteni az iszlám kormányokkal, ,kritikusan meg kell vizsgálnunk azt a politikát, amelyet a Közel-Keleten folytatunk, ahol a hagyományos brit imperializmussal, gyarmatosító politikával azonosítanak bennünket”. A szakértő szerint az Egyesült Államok megszűnt valódi békeközvetítő lenni az izraeli-palesztin viszályban. Brzezinski azt mondta, Tony Blair iraki politikáját nagyon kritikusan szemlélte, ennek ellenére úgy véli, hogy a volt brit miniszter- elnök közel-keleti békeközvetítőként meglepetést okozhat, sikeres lehet. Blair ugyanis tisztában van azzal, hogy az iraki háborút támogató politikája történelmi kudarc volt, s ezt törleszteni igyekszik majd, nem elégszik meg egy eredménytelen, bürokratikus tárgyaló szerepével. Befolyását felhasználva biztosan megpróbálja kitágítani megbízatásának kereteit, és az izraeli-palesztin kérdésen kívül Irak ügyében közben fog járni. Brzezinski leszögezte: feltétlenül meg kell találni azt a politikai keretet, amely lehetőséget nyújt az amerikai csapatok távozására. Az összes iraki vezetővel egyeztetve ki kell jelölni a kivonulás menetrendjét. Ez üzenet volna az Irakkal szomszédos országok felé is, amelyek csak akkor lesznek segítőkészek, ha Amerika kinyilvánítja: elhagyja a térséget. A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó megjegyezte, hogy Amerika iraki háborúját Oroszország is kihasználja és az eddiginél nagyobb befolyáshoz jut. Szerinte Putyin egyértelmű kárt okoz az Egyesült Államoknak, amikor a náci Németországhoz hasonlítja, és azt állítja, hogy Sztálin óta Amerika követte el a legsúlyosabb bűnöket a világon. Brzezinski nevetségesnek mondta, hogy ezek után Bush kennebunkporti nyaralójába invitálta az orosz vezetőt. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Terror szünet nélkül GÁL ZSOLT Nagy-Britannia jószerével ki sem heverte az északír terrorizmus okozta megrázkódtatásokat, máris elkezdhetett hozzászokni egy sokkal veszélyesebb, az iszlamista szélsőségesek okozta állandósuló fenyegetettséghez. Az elmúlt időszakban minden félévre jutott a nagyobb, nyilvánosságra kerülő összeesküvésekből. Egy hónapja sincs, hogy életfogytiglani börtönre ítélték az Omar Khayam vezette ötfős terrorista csoport valamennyi tagját, mert egy hatalmas 1 300 font (590 kg) súlyú vegyszerekből álló bombával támadást terveztek a kenti Bluewater bevásárlóközpont vagy a londoni Ministry of Sound nightclub ellen. Alig egy éve a brit hatóságok 24 gyanúsítottat tartóztattak le, mert a repülőgépek fedélzetére a kézipoggyászban felcsempészett folyékony robbanószerek segítségével 10 transzatlanti légi járatot készültek felrobbantani valószínűleg angliai és amerikai városok felett. Az elmúlt hétvégén pedig London egy forgalmas pontján, egy parkoló autóban kannákban 60 liter benzint, gázpalackokat és rengeteg szöget találtak. Glasgow- ban két terrorista egy égő autóval rontott a repülőtér épületébe, csak a vakszerencsének köszönhető, hogy az nem robbant fel teljesen. Ráadásul az egészben nincs semmi meglepő, a hatóságok többször figyelmeztettek a veszélyekre. 2006. november 10-én például a brit elhárítás, az MI5 vezetője, Eliza Manningham-Buller egy előadás során kijelentette, hogy szervezete 200 terrorhálózatról tud az Egyesült Királyság területén, amelyek közül 30-at tartanak szoros megfigyelés alatt terrortámadások élőkészíté- sének gyanúja miatt, s ez akkor mintegy 1600 célszemélyt jelentett. Kiemelte, hogy többségük brit születésű lakos, felhívta a figyelmet arra, hogy - amennyiben a közvélemény-kutatások nagyjából pontosak - több mint 100 ezer brit állampolgár tartja igazolhatónak a 2005. júliusi merényleteket, majd hozzátette: „egyre több és több ember mozdul el a passzív szimpátiától az aktív terrorizmus felé, a barátja, családja vagy hazai és külföldi szervezett tréningek, a televíziós képernyőn látottak, chatfóru- mok vagy internetes honlapok által megfertőzve.” A súlyosodó helyzet paradoxona az, hogy az ügyeletes londoni kormányok részben maguk felelősek a fiatal brit mozlimok ra- dikalizálódásáért. A 2005. júliusi 56 halálos áldozatot és 700 sebesültet követelő londoni öngyilkos merényletekig ugyanis semmilyen módon nem léptek fel az országban tucatszámra tevékenykedő szélsőséges arab hitszónokok ellen, akik elültették a gyűlölet magvait a szigetországban élő jórészt pakisztáni és bangladesi származású mozlim fiatalok között. 2006-ban a Pew Központ által szervezett közvélemény-kutatás során megkérdezett 18 és 29 év közötti brit mozlimok 35 százaléka vélte úgy, hogy az iszlám védelmében civilek ellen elkövetett öngyilkos merényletek gyakran vagy néha igazolhatóak, és csak alig 60% mondta azt, hogy ilyen tettek sohasem igazolhatók. Több mint százezer jórészt fiatal mozlim helyesli az öngyilkos merénylők céljait és tetteit, s ők bármikor kapcsolatba kerülhetnek a terrorista sejtekkel. Például a szélsőségesek fellegvárának számító Pakisztánban, ahová 2004-ben 400 ezer brit lakos utazott ki, és az ottani tartózkodásuk átlagos ideje 41 nap volt. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a brit hatóságok milyen nehézségekkel szembesülnek ebben a harcban, amely sokkal nehezebb lesz, mint az északír IRA elleni több évtizedes hadakozás volt. JEGYZET Megvan-e még ez a szervük... R1CHTARCSÍK MIHÁLY Sajnos, mielőtt aláírhattam volna, már megjelent az a nyílt levél, amelyben a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Fóruma hangot ad véleményének az Ifjú Szivek körüli botrányos helyzet legutóbbi fejleményei kapcsán. Későn ért el hozzám a levél, nem állt módomban aláírásommal alátámasztani, hogy egyetértek a benne foglaltakkal, ezért szeretném ezt most megtenni. Rossz nyelvek azt terjesztik, Papp Sándor személyét és döntéseit támogatom. Talán azért kaptak szárnyra ezek a híresztelések, mert ez ideig nem adtam hangot véleményemnek a sajtóban. Úgy érzem, ezt a tévedést korrigálni kell. Több évtizeden keresztül siránkoztunk (az Ifjú Szivek jelenlegi igazgatója és neves idősebb kollégák is), hogy nincs hivatásos népművészeti együttesünk, miközben pl. az ukránoknak, akik jóval kevesebben vannak ebben az országban, mint mi, van. Panaszkodtunk, hogy azok a tehetséges néptáncosok, akik az amatőr együtteseket már kinőtték, csak Magyarországon vagy szlovák együttesekben folytathatják pályafutásukat. S lám, kb. 7 évvel ezelőtt jött egy csapat; amely létre tudta hozni ezt a hiányzó láncszemet, fáradságos munkával nagyon magas szakmai szintre emelte ezt az együttest, s a szakmai sikerek mellett képes volt a közönséget is meghódítani. Mert ugye a kettő nem mindig jár együtt... De most beütött a „ménkű”! Nem akarom részletezni, ki milyen szakmai, és érzelmi (vagy anyagi?) okok mentén teszi, amit tesz, vagy mondja, amit mond, de ezúton üzenem Papp Sándornak és a hozzá hasonló gondolkodású embereknek: ideje lenne gerincvizsgálatnak alávetniük magukat. Megvan-e még ez a szervük egyáltalán? Mert amit most tesznek az Ifjú Szivekkel, és ami történik az ügy kapcsán, egyszerűen felfoghatatlan, értelmetlen és főleg gerinctelen. Megéri ez nekik?
