Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-18 / 164. szám, szerda
Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 18. Bennünket is utolér a liberalizálás, de kaptunk további két év türelmi időt - mindenképpen biztosítani kell a jó színvonalú szolgáltatást Európában egyre kevesebb postásra lesz szükség Brüsszel. Európa-szerte több millió postai dolgozót érint az a jogszabálytervezet, amelyet a mült szerdán szavazott meg első olvasatban az Európai Parlament. ÖSSZEFOGLALÓ Csakhogy a parlament az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok - így Szlovákia is - további két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra. Markus Ferber (néppárti, német) parlamenti jelentéstevő indoklásában azt mondta, a postaszektorban „kétszáz éven át monopóliumok működtek. A monopóliumok nem képesek kezelni azokat a problémákat, amelyekkel a postai szolgáltatók szembesülnek. Ezeket a problémákat csak úgy tudjuk megoldani, ha tisztességes verseny érvényesül, amely figyelembe veszi a munkakörülményeket és a dolgozók helyzetét”. Átalakuló szolgáltatások Az új kommunikációs eszközök megjelenése miatt jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az EB adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják. Az európai postai szolgáltatók évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le, és évente mintegy 135 millió küldeményt kezelnek. Az előzményekhez tartozik: a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009- es piacnyitást írt elő. Az ezt felülvizsgáló újabb javaslatát az EB 2006 végén tetjesztette elő, s erről szavazott most az Európai Parlament, módosítva a bizottság által javasolt határidőkön. Az EB három fő célkitűzése a következő: ♦ a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetése, ugyanalckor ♦ az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú biztosítása megfizethető árakon, továbbá ♦ a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálása. A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelműen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtől, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak. A liberalizáció indokai A parlament által elfogadott szöveg szerint „a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számá1918-as tervezésű csehszlovák postaládák. Később a jobboldalit rendszeresítették. A pozsonyi főposta az ingatlanadó-befizetés határidejének lejárta előtt (TASR-felvételek ra nyújtott szolgáltatások minősége javuljon”. A képviselők szerint „a piacnyitás továbbra is különösen - levélküldeményeket küldőkként és fogadókként - a fogyasztók meg a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, a fogyasztók számára érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent”. A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”. Ha a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy pedig az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének. A vidéki postai hálózat Ez a téma külön fejezetet érdemel, a tervezet szerint a vidéki postai hálózat, „egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Emellett a vidéki postahivatalok a hegyvidéki és szigeti régiókban lényeges, mindenki számára hozzáférhető infrastrukturális hálózatot biztosíthatnak az új távközlési technológiák tekintetében”. A jelentés szerint „az elektronikus kereskedelem különösen a távoli és alacsony népsűrűségű térségekben kínál új lehetőségeket a gazdasági életben való részvételre, aminek fontos előfeltétele a jó színvonalú postai szolgáltatások biztosítása”. A képviselők fontosnak tartották, hogy „a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűsége ne csökkenjen a vidéki és távoli térségekben”. Kik kapnak halasztást? Az EP-képviselők úgy vélték, „a postai reformfolyamatokhoz később csatlakozó vagy különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamok számára... célszerű a bizottság tájékoztatása mellett egy további kétéves átmeneti időszakot biztosítani a meglévő és különlegesjogosultságok eltörlésére”. Tehát a következők tarthatják meg 2012. december 31-ig a monopol szolgáltatókat: a 2004 májusában és az idén csatlakozott tagállamok, azok az országok, amelyek alacsony lakosságszámmal vagy kis földrajzi területtel rendelkeznek, valamint azok, amelyeknek topográfiai helyzete különösen hátrányos - főleg a sok szigettel rendelkező államok Vakok és gyengénlátók A jelentés hangsúlyozza: „tekintettel a postai szolgáltatások jelentőségére a vakok és gyengénlátók életében, célszerű megerősíteni, hogy a tagállamokban a vakok és csökkent látóképességű személyek számára bevezetett ingyenes szolgáltatások biztosítását a versenyképes és liberalizált piacon kötelezővé kell tenni”. A vitában elhangzott: óriásiak a különbségek az egyes tagállamok teljes liberalizációra való felkészültsége között, különösen veszélyeztetettek az új EU tagországok egyetemes postai szolgáltatói és a szektorban foglalkoztatottak. A nagy-britanniai és németországi példák bizonyítják, a gyors liberalizáció jelentős üzleti veszteséget okozhat az állami szolgáltatóknak, és számos munkahely is veszélybe kerülhet. Ezért fontos, hogy valamennyi tagország rendelkezzen a felkészüléshez elegendő idővel, és pontos menetrenddel. A szlovák EP-képviselők többsége egyetértett az első olvasatban megszavazott tervezettel, Miroslav Mikulásik (KDH) azt emelte ki, Szlovákiának elég ideje lesz arra, hogy felkészüljön a teljes piacnyitásra. Szerinte is jobbak és olcsóbbak lehetnek majd a postai szolgáltatások. Milan Gala (SDKÚ) nem hiszi, hogy az új szabályok veszélybe sodornák a szlovák postát. Megjegyezte: összeurópai trendről van szó, úgysem tudnánk tenni ellene, (pi, sita, ú) Nagy-Britanniában 2500 postahivatalt zárnak be London. A brit példa hasznosítható lehet a haladékot kapott új tagországok számára is. A londoni kormány decemberben hozott döntést arról, hogy két éven belül 2500 postahivatalt bezárnak, mert a posták fenntartása egyre veszteségesebb, hiszen mind kevesebben veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Alistair Darling akkori ipari és kereskedelmi miniszter szerint a posta vesztesége heti 4 millió font volt 2006-ban, kétszerese az előző évinek. A miniszter a postabezárásokért cserébe helyi beruházásokat ígért. Az átszervezés részeként 500 kisebb egységgel helyettesítenék a megszűnő hivatalokat, ezek mobil postai szolgáltatások lesznek. A szolgáltatások egy részét közösségi központokban vagy egyszerű kocsmákban lehet majd igénybe venni. A kormány újabb elérési kritériumokat is megjelentetett, eszerint a lakosság 90 százalékának működő postahivatalt kell találnia egy mérföld távolságon belül. Vidéken a lakosság 95 százaléka 3 mérföld- nyíre lesz a postától, távoli helyeken az előírt minimális távolság 6 mérföldre nőhet. A hivatalok bezárását ezen a nyáron kezdik el és a folyamat 18 hónapon keresztül tart. A hálózatban 11 760 hivatal marad. (Jelenleg több mint 14 ezer postahivatal működik az országban.) A minisztérium szerint a posta- hivataloknak fontos szociális és gazdasági szerep jutott. A miniszter ennek elismeréseként jelezte, hogy 2011-ig meghosszabbítják a vidéki postahivataloknak járó, évi 150 mülió fontos támogatást. A brit postát érzékenyen érintette például az a kormányzati döntés is, amely szerint a nyugdíjakat és a gyermekek után járó szociális ellátást a jövőben egyenesen a jogosultak bankszámlájára küldik. Egyre többen a jogosítványokat és az útleveleket is online szolgáltatásokon keresztül igénylik, ami szintén hozzájárul a postai szolgáltatások halódásához. (euractiv.hu) A MAGÁNNYUGD íjpénztárak gazdasági mutatói Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0873 Sk 161 558 739,44 Sk 0,000% 1,1360 Sk 1 058 263 326,09 Sk 0,075% 1,1401 Sk 2 983 450161,04 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0930 Sk 601 052 374,57 Sk 0,070% 1,1213 Sk 3 957130 846,11 Sk 0,070% 1,1324 Sk 7 874 805 075,14 Sk ' 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0874 Sk 370154 895,93 Sk 0,075% 1,1145 Sk 3 007 658 705,61 Sk 0,075% 1,1245 Sk 7 969113 865,42 Sk 0,075% ÖSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0778 Sk 77 028 903,53 Sk 0,000% 1,1170 Sk 705 049127,61 Sk 0,070% 1,1242 Sk 1 516 510 486,61 Sk 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0838 Sk 136 230 767,05 Sk 0,000% 1,0930 Sk 1 314 244 842,19 Sk 0,075% 1,0962 Sk 2 985 264 442,36 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0850 Sk 292 112 272,86 Sk 0,000% 1,1115 Sk 2 238 608 871,34 Sk 0,075% 1,1212 Sk 3 465 068 077,92 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. július 13-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
