Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-18 / 164. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN A Maestro fődíja a NAFF 2007-en Neum. M. Tóth Géza Maestro című, Oscar-díjra jelölt animációs filmje elnyerte a fődíjat a NAFF 2007 nevű nemzetközi animációs filmfesztiválon, amelyet Bosznia-Hercegovina adriai-tengeri üdülőhelyén, Neumban rendeztek. A versenyben 46 alkotás vett részt, 36 filmet pedig a Panoráma program keretében vetítettek le. A zsűri különdíját Sarah Van Den Boom francia rendező Novecento - pia- niste című animációs filmje kapta. A különböző kategóriákban holland, cseh, észt és más francia alkotó érdemelt ki elismerést. A díjkiosztó után a Nezavisne Novine című szarajevói napilap interjút készített M. Tóth Gézával, aki elmondta, hogy az ilyen jól szervezett, kicsi, családias hangulatú fesztivált jobban kedveli, mint a vörös szőnyeges, csillogó európai vagy amerikai filmes mustrát. M. Tóth Géza a bosnyák lapnak beszélt arról is, hogy új animációs-sorozaton dolgozik és egykisjátékfilmetis forgat. (MTI) Fliegauf Benedek új filmje Locarnóban versenyez Mundruczó Kornél a zsűriben ELŐZETES Fliegauf Benedek Tejút című alkotásának premierjét az augusztus 1-jén kezdődő locamói filmfesztiválon tartják. A Rengeteg és a Dealer című mozikkal ismertté vált rendező legújabb filmje a 60., jubileumi locamói filmfesztivál Napjaink Filmművészei elnevezésű versenyprogramjába kapott meghívást. A Tejút egy sajátos természetfilm, amelyben nem zsiráfok vagy pingvinek láthatók, hanem emberek. „Ebben a filmben nincs város, nincs vidék, nincs politikai konfliktus, csak a bioszféra, azidőtlentáj, és ezek a furcsa és titokzatos lények - azaz mi, emberek (...) ATejutatnéz- ve talán sikerül olyan tudatállapotot teremteni, amely élőhelyünket an- nakláttatjavelünkami: egy csodálatos bolygó a végtelen űrben” - írja Fliegauf Benedek legújabb alkotásáról. A Tejút forgatókönyve és látványterve is a rendező nevéhez fűződik, s ő szerezteafilmzenéjétis. Célja egy olyan pszichedelikus alkotás elkészítése volt, amely az ambient zenei stílushoz hasonlóan teret enged a befogadó figyelem különböző szintjeinek. A fesztivál legjobb elsőfilmjének járó díjat odaítélő nemzetközi zsűribe meghívást kapott Mundruczó Koméi rendező is, akinek Johanna című operafilmjét mutatják be a svájci seregszemlén. Az augusztus 11-ig tartó, jubileumi fesztiválon újra műsorra tűzik Szabó István első játékfilmjét, az Álmodozások kora című alkotást, amelyet annak idején Locarnóban láthatott először a közönség. A Bálint András, Béres Ilona, Halász Judit és Sólyom Katalin főszereplésével készült filmet 1965-ben Ezüst- díjjaljutalmazták. (MTI) Miről ír az Irodalmi Szemle júliusi száma Kassák Lajos titkai LAPAJÁNLÓ Nagy műgonddal, hozzáértéssel közelíti meg Duba Gyula a 120 éve született s a harminc éve halott avantgárd költő, író, festő, szerkesztő életművét, aki Érsekújvár szülöttjeként bolyongta be a világot, s hadakozott az izmusokkaL meg a társadalmi igazságtalansággal. Felfigyelt az avantgárd kibontakozó mozgalmaira, a futu- rizmusra és az expresszionizmus- ra, s az izmusok hatására született meg eklektikus, de az avantgárd jegyeit is magán viselő verseskötete, az Eposz Wagner maszkjában (1915), melyben a kassáki konst- ruktivitásnak és expresszivitásnak modellértékű költeményei jelentek meg. Duba a prózaíró felől vallatja az életművet, az Egy ember élete című életregényével nyitja az emlékezést, s aztán elméíyülten végignyomozza a családi hátteret, majd költészetének kisugárzásait, emberi mélységeit és a szenvedők iránt megnyilvánuló együttérzését villantja fel. Aligha véletlen, hogy említett verseskötetével kapcsolatban Kosztolányi véleményét tekinti meghatározónak, aki a Nyugatban ezt írta a kötetről: „Túl minden színpompán és muzsikán valami tiszta komolyság, valami nagy-nagy szeretet vonul végig az egészen... Kassák Lajos könyvének van egy nemes és egyszerű ékszere: a Fájdalom”. Az esszé címére utalva - Kassák titkai - írása végén bevallja, „Talán nem is titkai vannak Kassáknak ..., hanem olyan értékei, melyeket meg kell érteni.” (Itt említjük meg, hogy a Tallózó Papp Tibor írását közli - Avantgárd szemmel - költőkről, könyvekről -, aki az „Elfelejtett költők Kassák köréből” nyomvonalat követi, rendkívül érdekfeszítően.) A lap közli a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásán elhangzott beszédeket, méltatásokat. Ahogy már korábban közöltük, egy fődíj (Duba Gyula), egy életműdíj (Koncsol László), egy Művészeti Díj (Tóthpál Gyula), egySzülőföld-díj (Takács András), három különdíj (Juhász R. József, Hogya György, Vida Gergely), és két elsőkötetes szerzői díj (Popély Árpád, Szalay Zoltán) talált gazdára. Díjparádé volt ezajavából! Posztmodern - irodalom - olvasó címmel a folyóirat A. Szabó László tanulmányát közli a posztmodem irodalqm értelmezésének egyes kérdéseiről. Könyvkritikát Szalay ZoltántóL (Mizser Attila: Szöktetés egy zsúfolt területre című könyvéről), valamint Kovács Győzőtől olvashatunk (aki Fonod Zoltán Szellemi őijárat című kötetéről fejti ki gondolatait). A szépirodalmat Leck Gábor és Vankó Attila versei, valamint Százdi Sztakó Zsolt és Szirmai Péter egy-egy novellája képviseli. A lapszámot Somogyi Tibor felvételeivel illusztrálták, melyek a Posonium Díjak átadásán készültek. (zsolt) Közép-Európában elsőként Budapesten lesz Titanic-kiállítás - a tárgyak augusztus végén érkeznek Eredeti leletek - igaz történetek Budapest. Eredeti leletek- igaz történetek címmel, Közép-Európában elsőként Budapesten mutatják be a Titanic óceánjárón talált tárgyakból álló kiállítást. A gyűjtemény darabjai augusztus 21-től folyamatosan érkeznek a magyar fővárosba, az anyag szeptember 2-ától látható a Millenárison. MTl-JELENTÉS „Minden tárgy valakié volt, valakiről szól. Ez a íényege a kiállításnak, hogy igazán közel tudjuk hozni az emberekhez” - mondta Tóth Gabriella projektfelelős. Az annak idején elsüllyeszthetet- lennek tartott Titanic, korának legnagyobb óceánjáró gőzhajója első útján, 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és elsüllyedt, 1517 ember halálát okozva. A hajóroncs pontos helyét 1985-ben fedezte fel Robert Ballard expedíciója, majd több éves kitartó munkával hozták fel a csaknem 4 ezer méter mélyen nyugvó Titanicról a tárgyakat. Az RMS Titanic Társaság a tulajdonában lévő tárgyakból kiállítást szervezett, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegye a tragédia emlékeit. A csaknem 300 tárgyat felvonultató tárlatot 1991 óta 18 országban mutatták be, összesen 16 millióan voltak kíváncsiak a leletekre. Közép-Európában elsőként Magyarországon mutatják be az anyagot, a Show Time Budapest és az RTL Klub szervezésében. Tóth Gabriella elmondta, hogy a Talált tárgyak A tragikus sorsú óceánjáró kicsinyített mása (AP-felvétel) budapesti kiállítás építése augusztus 12-e körül kezdődik, a tárgyak pedig augusztus 21-től folyamatosan érkeznek a németországi Kiéiből. Mint hozzátette, minden látogatónak átnyújtják majd a Titani- cot egykor üzemeltető társaság, a White Star Line beszállókártyáját, amelyen az óceánjáró egy-egy utasának a neve és története szerepel. Minden tárgyhoz egy-egy történet tartozik, amelyet magyar és angol nyelven tüntetnek fel az úgynevezett sztoripaneleken, ettől válik személyessé a kiállítás. „Megtudhatják, hogy ki volt, miért szállt hajóra, mi célból utazott Amerikába, s mi lett a sorsa. A leg(Reuters-felvétel) végén pedig az emlékezés falán mindenki megtalálhatja »utasának«, a beszállókártyán szereplő személynek a nevét” - közölte a projektfelelős. Tájékoztatása szerint a tárlatlátogatás a „tervezőszobában” kezdődik, ahol korabeli képek „mesélik el”, hogyan tervezték az óceánjárót, s bemutatják a hajóépítés minden fázisát egészen a Titanic vízrebocsátásáig. Lesz egy makett is, amelynek révén a látogatók megismerhetik, hogyan nézett ki a luxushajó. A következő kiállítási rész az „indulási galéria”, ahol az utasok személyes tárgyait, a hajóládákat, postászsákokat és egyéb leleteket mutatják be. A november 26-ig megtekinthető tárlat anyagában szerepel rekonstruált luxuskabin, és bemutatják a harmadosztályon utazók „kényelmét” is. A látogatók megnézhetik a hajóhidat, s megtapinthatnak egy valódi jéghegyet, amely azt érzékelteti, milyen hideg lehetett az Atlanti-óceán vize 1912. április 14-ének végzetes éjszakáján. A projektfelelős érdekességként emelte ki a parfümös fiolákat. Mint elmondta, a hajón annak idején egy parfümgyáros is utazott, aki az Egyesült Államokba magával vitte 64-féle illatból álló kollekcióját, piacot keresve termékeinek az amerikaikontinensen. „Ó megmenekült, a parfümös fiolákat tartalmazó táskáját viszont elnyelték a hullámok. Ä 64 üvegcséből 62-t a felszínre hoztak. Ezek máig megőrizték illatukat, meg- szagolhatóak, így a tárlat valamelyes interaktív is” - mutatott rá TóthGabriella. Egy bakancs az óceán mélyéről (Reuters-felvétel Moszfilm - az orosz filmgyártás nem képes a szovjet filmgyártással versenyezni; talán idő kérdése A poklokra történt alászállás után újra talpon MTl-ÉRTESÜLÉS Moszkva. Megírta a szovjet történelem egy fejezetét, amely a tömegek ideológiai félrevezetéséről szól. A 90-es években a poklokra történt alászállás után most megfiatalodnak a Moszfilm stúdiói és új tehetségekre várnak. Ma még nosztalgiáznak azon idők után, amikor valóságos Hollywoodként jelentek meg 34 hektárnyi területükkel és feldíszített forgatási centrumaikkal Moszkva kellősközepén. Egy múzeummá átalakított hangárban, ahol kiöregedett Volga, Zisz és Pobeda gépkocsik sorakoznak, ott láthatók a szovjet filmgyártás fennmaradt emlékei, a hatvanas-hetvenes évek gyöngyszemei is. A főbejárat fölött az elmúlt idők jelképe, a sarló és kalapács fogadja a belépőket. Az idők jele azonban, hogy végül is győzött a Coca-Cola: üvegei ott sereglenek a stúdiók folyosóin. És a szentként tisztelt haszonelvűség, a profit lépett első helyre az 1931-ben felavatott stúdiók fontossági sorrendjében a szovjet hősök és értékek helyére. ,Állami tulajdonban lévő stúdió vagyunk. De egyetlen kopejkát sem kapunk az államtól, az adókról pedig jobb nem beszélni!” - mondja kedvetlenül Karen Sahna- zarov, a Moszfilm vezérigazgatója. Emlékeztet rá, hogy az évi költség- vetés (70 millió eurónak megfelelő) mintegy 2,5 milliárd rubelt tesz ki és (8 millió eurónak megfelelő) 300 millió rubel adót tartoznak fizetni évente. Mielőtt idáig eljutottak, a Moszfilm megismerte, hogy mit jelent átgázolni a sivatagon, ahogy a posztkommunista gazdaság jó része is tette. A Szovjetunió 1991-ben történt megszűnte után az orosz filmgyártást maga alá gyűrte Hollywood. A 90-es évek vége felé a Moszfilm megindult felfelé a lejtőn azzal, hogy eladta a klasszikus orosz filmgyártás értékeinek televíziós sugárzási jogát. „Kezdett gyűlni a pénz, és hozzáláttunk a stúdiók helyreállításához. A szó szoros értelmében minden felújításra szorult” - mondja Sahnazarov. A hangstúdiókban felszerelték az igazgatóság büszkeségeit, az ultramodern Dolby Premium berendezéseket. Ugyanakkor a folyosókon ott állnak még a szovjet időkből fennmaradt viharvertbútorok. A Moszfilm - nagyrészt a televízió számára gyártott - évi 90-100 filmmel ma már többet gyárt, mint a szovjet időkben, amikor fejlődésének tetőpontjához érkezett. A ragyogó múlt és az új technológia ellenére a stúdiók mégis főleg az orosz piacnak dolgoznak, miközben az olasz Cinecitta és a prágai Barrandov egyre bővíti a nemzetközi együttműködést. „Mit is akarhatunk? Moszkvában drágák a szállodák. Amikor egy forgatás egész stábját el kell helyezni, az igazán nagy feladat! Végül olcsóbb, ha Prágában forgatnak. És ráadásul nálunk meglehetősen sajátságos az éghajlat” - állapította meg a vezérigazgató. De Karen Sahnazarov, A telihold napja rendezője számára, aki rövidesen befejezi egy Szovjetunióról szóló film forgatását, nem ez az igazi kérdés.,Amikor a hatvanas-hetvenes években elszegődtem a Moszfilmhez, olyan óriásokat csodálhattam, mint Tarkóvsz- kij, Bondarcsuk, Sepityko, Klimov, Panfilov, Koncsalovszkij. Ma már nincsenek hozzájuk hasonlók. Az orosz filmgyártás nem képes a szovjet filmgyártással versenyezni. Talán idő kérdése az egész” - tette hozzá.
