Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-18 / 164. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerikai-iráni tárgyalás Teherán/Bagdad. Irán és az USA hamarosan második tárgyalási fordulót tart az iraki biztonságról a mérföldkőnek számító májusi első találkozó folytatásaként. Erről tegnap számolt be az iráni és az iraki külügyminiszter. A második tárgyalási forduló Bagdadban, nagyköveti szinten lesz. Tehe­ránban jelezték, Irán pozitívan fog reagálni a hivatalos ameri­kai felkérésre. Ez lenne a má­sodik hivatalos megbeszélés Irán és az USA között a diplo­máciai kapcsolatok 1980-as megszakadása óta. (MTI) Északon lesz a rakétarendszer Varsó. Lengyelország észa­ki részén, a Pomerániai (Po- morze) vajdaságban, a Balti­tenger partján fekvő Redziko- wóban telepítik annak az ame­rikai rakétapajzsnak a támasz­pontját, amelynek megvalósí­tásáról Varsó és Washington tárgyal. Ezt tegnap jelentette nem hivatalos forrásból a TV- N24 lengyel hírtelevízió. A be­számoló szerint a két fél nagy valószínűséggel hamarosan véglegesen megállapodik az elfogó rakéták lengyelországi elhelyezéséről. Lech Kaczyn- ski lengyel államfő, aki hétfőn Washingtonban George Bush amerikai elnökkel találkozott, kijelentette: előre eldöntött ügy a rakétaelhárító rakéta- rendszer egyes elemeinek len­gyelországi telepítése, annak ellenére is, hogy Oroszország ellenzi a tervet. (MTI) Érthetetlenebb, mint a régi Brüsszel. Az EU-alkotmány atyja, Valéry Giscard d’Esta- ing szerint az új EU-szerződés még érthetetlenebb az embe­rek számára, mint az alkot­mánytervezet volt. Az egykori francia ' államfő rámutatott: míg az eredeti alkotmány az eddigi EU-szerződések helyé­be lépett volna, az új doku­mentum azokat pusztán meg­reformálja, kiegészíti: azaz a jogi helyzet nemhogy egysze­rűsödött volna, hanem még bonyolultabbá vált. Ugyanak­kor a politikus az Európai Par­lament alkotmányügyi bizott­ságának tegnapi brüsszeli ülé­sén elismerte, hogy az új szer­ződés megőrzi az eredeti EU- alkotmány lényegét, s ezzel le­hetővé teszi az uniós integrá­ciós folyamat továbbvitelét. Giscard felszólította az új do­kumentum végleges megszö­vegezésére hivatott kormány­közi konferencia résztvevőit, hogy ne téljenek el az állam- és kormányfők által adott mandátumtól: azoknál a pon­toknál, ahol ez utóbbiak nem módosítottak, vegyék át az eredeti alkotmány rendelke­zéseit. (MTI) Valéry Giscard d'Estaing (Képarchívum) A legfőbb igazságügyi tanács tegnap este életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta a korábbi, halálos ítéletet • Mégsem végzik ki a bolgár ápolónőket Tripoli. Líbiában életfogytig­lani börtönbüntetésre eny­hítette a legfelsőbb igazság­ügyi tanács az öt bolgár ápolónő és egy palesztin or­vos halálos ítéletét. ÖSSZEFOGLALÓ Egy tegnapi megállapodás sze­rint a szülők a pénz ellenében el­tekintettek attól, hogy kivégezzék az öt bolgár ápolónőt és a palesz­tin orvost, akiket azzal vádolnak, hogy szándékosan fertőztek meg HIV-vírussal több mint négyszáz gyerekeket. Ha a családok elfo­gadják a kártérítési megállapo­dást, a törvények szerint fel is menthették volna őket. Az egész­ségügyi dolgozókat azzal vádol­ták, hogy szándékosan fertőztek meg 438 gyermeket a 90-es évek végén egy bengázi kórházban, és további mintegy 20 anya is meg­kapta a betegséget gyermekétől. Az elítéltek végig ártatlannak vallot­ták magukat: azzal védekeztek, hogy a gyermekek, akik közül ötve- nen meghaltak, a kórházban ural­kodó rossz higiéniai körülmények miatt kapták meg a gyógyíthatat­lan kórt. Luc Montagnier francia professzor, a HIV-vírus felfedezője már 2003-ban megerősítette, az AIDS már a vádlottak odaérkezése előtt elterjedt a bengázi kórházban. A fertőzött gyermekek családjai szövetségének szóvivője szerint 150 család már megkapta az egyenként egymillió dolláros kár­térítést. A nap folyamán - várható időpontokat nem közöltek - pedig lebonyolítják az egész, 400 család­ra vonatkozó pénzügyi rendezést, amit a családok nyilatkozatban erősítenek majd meg. A líbiai legfőbb igazságügyi ta­nács - ez a kormánynak alárendelt szerv - még tegnap felülvizsgálta az ügyet, és döntött arról, hogy enyhébb büntetést szab ki a hat vádlottra, akik szombaton kegyel­mi kérvényt nyújtottak be. Egyéb­ként az igazságügyi tanácsnak ere­detileg hétfőn délelőtt kellett vol­na tanácskoznia, ezt délutánra ha­lasztották, majd késő este közöl­ték, hogy keddre napolták az ülést. Megfigyelők korábban hangsú­lyozták: ha ez a szerv is kedvezőt­len ítéletet hozna az ápolónők szempontjából - amit a kifizetések után már senki sem tartott valószí­nűnek -, akkor végső instancia­ként Moam-mer el-Kadhafi líbiai vezető még mindig megkegyel­mezhetett volna nekik. A Reuters már korábban - jól informált forrá­sokra hivatkozva - közölte, az igazságügyi tanács tagjai meg­egyeztek abban, hogy eltörlik a ha­lálos ítéletet. Az öt bolgár ápolónőt és a pa­lesztin orvost 1999 óta tartják bör­tönben Líbiában. A vádlottak ugyancsak szombaton aláírtak egy Bolgár gazdasági migránsok Líbiában Szófia. Jól képzett bolgár szakemberek tömegei vállaltak munkát Líbiában a rendszerváltás előtt a magasabb fizetés meg az utazási le­hetőségek miatt, és az észak-afrikai ország vonzereje 1989 után sem csökkent. Líbia azért volt vonzó célpont a bolgár mérnökök, orvosok, ápolónők és más szakemberek számára, mert nagyságrendekkel töb­bet tudtak keresni, mint otthon, és líbiai állásuk révén utazni is köny- nyebben tudtak a keleti tömbön kívülre. Nem túlzás: több tízezer bol­gár vállalt munkát a baráti iszlám szocialista államban. Líbia a kilenc­venes években különösen a lerobbant bolgár állami egészségügyben szinte éhbérért dolgozó orvosok és ápolónők körében volt népszerű. Bengázi város gyermekkórházában is a magasabb fizetés miatt vállalt munkát az öt ápolónő. Becslések szerint az ügy ellenére jelenleg is több száz bolgár egészségügyi alkalmazott dolgozik Líbiában, (m) Az öt ápolónő: Sznezsána Dimitrova, Krisztiana Valcseva, Valja Cserve- niacska, Valentina Szirapulo és Nasszja Nenova, valamint Asraf Dzsuma al-Hadzsúdzs palesztin orvos, aki már megkapta a bolgár állampolgár­ságot Életük végéig rács mögött maradnak. (Reuters-feivételek) nyilatkozatot, mely szerint nem nyújtanak be keresetet a líbiai ál­lam ellen fogva tartásuk miatt. Szeif al-Iszlám, Moammer Kad­hafi líbiai vezető fia, a rendezésen dolgozó líbiai egyesület vezetője a Le Figarónak elmondta, hogy a 400 millió dolláros kártérítést adósság­elengedés címén fizetik ki, Bulgária mellett Szlovákia, Horvátország és a Cseh Köztársaság közreműködésé­vel. Bulgária és a többi ország kor- 0 mánytisztviselői cáfolták, hogy y készpénzt küldenének a családok­nak. Szófia korábban többször is le­szögezte: nem fizet kárpótlást, mert 0 ezzel elismerné az egészségügyi dolgozók bűnösségét. (MTI, ú) Kiutasításra kiutasítás várható - Gorbacsov ismét Putyint támogatta - megint megvádolták az orosz elnököt Litvinyenko megölésével Fagyponton az orosz-brit viszony ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/London. A négy orosz diplomata kiutasítása miatt felháborodott Kreml valószínűleg hasonló választ ad Nagy-Britan- niának. Közben egy újabb magas rangú volt KGB-tiszt állította teg­nap azt, hogy Putyin elnök sze­mélyes rendelete alapján ölték meg Alekszandr Litvinyenkót. Az EU portugál elnöksége tegnap aggodalmának adott hangot a brit-orosz feszültség növekedése miatt. Erkölcstelennek tartja London álláspontját a négy orosz diploma­ta kiutasítása ügyében az orosz külügy, s figyelmeztetett: „a brit hatóságok által kitervelt provoka­tív cselekmények nem maradnak válasz nélkül”, és a legsúlyosabb következményekkel járnak az orosz-brit kapcsolatokra. A brit kormány hétfőn jelentette be, hogy négy orosz diplomatát kiuta­sít, és felfüggeszti a tárgyalásokat több kétoldalú diplomáciai kérdés­ben, köztük a vízumkiadás felgyor­sításának ügyében. London ezzel torolja meg, hogy Oroszország el­utasította a Litvinyenko-gyilkosság gyanúsítottjának, Andrej Lugovoj orosz üzletembernek, egykori tit­kos ügynöknek a kiadását. Különböző pártállású orosz kép­viselők úgy vélték, Moszkvának ugyanolyan lépéseket kell tennie, mmt Nagy-Britanniának. Mihaü Gorbacsov volt szovjet elnök feles­legesnek tartja London döntését, mert szerinte a történelmi tapasz­talatok is azt igazolják, hogy az ilyen helyzetek nem vezetnek sem­mi jóra. „Ilyen esetekben mindig teljesen határozottan és adekvát módon cselekedtünk. Végül Nagy- Britannia és az USA is megértette, hogy ez rossz módszer.” Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes rendelete alapján ölte meg Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) Londonba dezertált ügy­nökét egy volt KGB-ügynökökből álló csoport. Ezt tegnap megjelent cikkében írta Oleg Gorgyijevszkij, a legmagasabb rangú egykori KGB-tiszt, aki valaha is Nagy-Bri- tanniába szökött. Gorgyijevszkij, a szovjet titkosszolgálat volt ezrede­se és egykori londoni rezidense a The Independentben közölte: szá­mára egyértelmű, hogy államilag végrehajtott merénylet történt, amelyet Putyin személyesen ren­delt el. Információja forrásának megnevezése nélkül hozzátette: Putyin két rendeletet írt alá, az egyiket Litvinyenko meggyilkolá­sáról, a másikat az ehhez használt, „rendkívül drága” polonium 210- es sugárzó izotóp beszerzéséhez szükséges 9 millió dollár kiutalásá­ról. Állítja: a brit szakértők és a rendőrség illetékesei azt is ponto­san tudják, mely orosz állami atomlétesítmény adta a sugárzó anyagot. Gorgyijevszkij, a volt KGB-tiszt, akit a brit uralkodó éppen az idén Andrej Lugovoj, akit a britek Litvinyenko gyilkosának tartanak (Reuters-felvétel) részesített magas kitüntetésben „az Egyesült Királyság biztonságá­ért kifejtett tevékenységéért”, azt is tudni véli, hogy a Litvinyenkót meggyilkoló, egykori KGB-ügynö- kökből álló csoport már a múlt év tavaszán megérkezett Londonba, és elkezdte a novemberben végre­hajtott gyilkosság előkészületeit. A csoport tagjai azonban elkövet­tek két hibát. Egyrészt azt hitték, Litvinyenko a 7. vagy a 8. napon meghal, de még 18 napig élt a mérgezés után, és mindennap be­szélt a rendőrökkel. Másrészt nem tudták, hogy a polonium 210-es 0 milyen könnyen kimutatható anyag. (MTI, t ú) Bush javaslatát nem fogadta feltétlen támogatás - elkészült a 250-es lista Izrael nem tárgyal a határokról Moszkva a BT-ben elutasította a határozattervezetet Holtponton a Koszovó-ügy ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsáletn/Washington/Rá- malláh. Az izraeli kormány Mahmúd Abbász palesztin elnök támogatásaként kedden elfogadta azt a listát, amelyen a héten szaba­don bocsátandó 250 palesztin fo­goly neve szerepel. A szabadulok között nincs Hamász-tag. Izrael tegnap elutasította, hogy a jelenle­gi helyzetben tárgyalásokat foly­tasson a jövőbeni palesztin állam határairól, amit Mahmúd Abbász palesztin elnök sürgetett. Abbász tanácsadója, Száeb Erekat közölte, hogy a palesztin elnök kész azon­nal megkezdem a tárgyalásokat. George Bush amerikai elnök hét­főn úgy vélekedett, hamarosan megkezdődhetnek a komoly meg­beszélések a palesztin állam meg­teremtéséről. Műi Ejszin, az izraeli kormányfő szóvivője tegnap vi­szont lejelentette: Izrael nyíltan megmondta, kész tárgyaim a poli­tikai távlatokról, és arról, hogy azt miképpen lehet megvalósítani. Azonban azt is világosan értésre adta, a jelenlegi szakaszban nem hajlandó tárgyaim a három fő kér­désről, nevezetesen a határokról, a menekültekről, illetve Jeruzsálem státusáról. Izraeli részről már több­ször leszögezték, a béketárgyaláso­kat csak akkor folytatják, ha a Hamász iszlamista mozgalom le­mond az erőszakról, elismeri Izrael létjogát, és tiszteletben tartja a ko­rábbi megállapodásokat. Bush elnök ugyancsak hétfőn, ünnepélyes beszédében hirdette meg egy nemzetközi konferencia őszi megrendezését a közel-keleti békefolyamat felélesztésére, egy­ben felszólította a palesztinokat, álljanak Abbász elnöknek, a Fatah mozgalom vezetőjének a pártjára, s elítélte az iszlamista Hamászt. A konferencián, amelynek résztvevői az izraeliek, a palesztinok és tér­ségben szomszédaik lesznek Con- doleezza Rice külügyminiszter el­nököl majd. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök és Abbász támoga­tásáról biztosította, a Hamász vi­szont elítélte Bush kezdeményezé­sét. Az amerikai elnök azt mondta, a palesztinok „sorsfordító döntés” elé néznek, és ha a Hamász pártjá­ra állnak, akkor az a nullára csök­kenti egy palesztin állam kilátásait. Abbász választása viszont lehetővé teszi, hogy „megerősíthessék mél­tóságukat és jövőjüket, s létrehoz­hassák államukat”. (MTI, ú) New York. Moszkva határozot­tan elutasította a nyugati országok által az ENSZ BT elé teijesztett újabb határozattervezetet a dél­szerbiai tartomány státusáról. A BT 15 tagállamának képviselői helyi idő szerint hétfőn tartott ülésükön vitatták meg az USA és európai szö­vetségesei által előteijesztett szö­vegváltozatot, amely véget vetne a világszervezet jelenlétének a nyolc éve ideiglenes ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovóban és az EU kép­viselőire ruházná át az irányítás fel­adatát. Vitalij Csurkin orosz ENSZ- nagykövet az elutasító választ be­jelentve úgy vélekedett, a tervezet elfogadása burkoltan a tartomány függetlenné válásának irányába tett lépés lenne, bár a tervezet elő­irányozza Szerbia és a koszovói al­bánok további, 120 napig tartó tár­gyalásait. Csurkin egyértelművé tette: nincs semmi esély arra, hogy a BT elfogadhatná a tervezetet. Ha a koszovói ENSZ-missziónak szere­pét az EU venné át, az csökkentené a BT állandó, vétójoggal rendelke­ző tagjai közé tartozó Oroszor- 0 szágnak a befolyását a koszovói ügyekre. A koszovói albánok készek kiki­áltani a függedenségüket, ha a BT £ a 120 napos albán-szerb tárgyalá­sok után sem fogadja el az Ah- tisaari-tervet. Ezt Azem Vlasi ko­szovói elnöki tanácsadó mondta a Dnevnik újvidéki lapnak. Vlasi sze­rint nem tarthat tovább a jelenlegi bizonytalan állapot, az albán veze­tők arra számítanak, hogy az év vé­géig valamilyen módon megoldó­dik a kérdés. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents