Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-18 / 164. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 18. Vélemény és háttér 7 Mordvinföld a házigazdája az idei finnugor kulturális fesztiválnak Vendégváró Szaranszk KOMMENTÁR Bál Britanniában JARÁB1K BALÁZS Áll a bál az orosz-angol kapcsolatokban. London négy orosz diplo­matát utasított ki, miután az orosz vezetés hivatalosan megtagadta Andrej Lugovoj kiadatását, aki ellen néhány hete Londonban vádel­járás folyik. Az feltétlenül jó hír, hogy már csak a sajtó bulvárabbik része ír újabb hidegháborúról, ám a brit lépés geijesztette bál jó pél­da arra, hogyan próbálja a Nyugat megtalálni és újradefiniálni az asszertív és agresszív orosz külpolitika ellen való áfiumot, vagyis a helyes orosz politikát. Mert Litvinyenko, a plutóniummal megmérgezett volt orosz ügynök ügyében szembeszökő a szándékosság. Maga a plutónium használa­ta London Cityben és a tettesek figyelmetlensége a nyomaik eltünte­tésében arra utal, Moszkva (és most mindegy, hogy Putyin elnök rendelte-e el, vagy valakik „csak” az FSB-ben, az orosz titkosszolgá­latban intézkedtek ily módon) célja a hidegháborús hangulat ger­jesztése. Tessék megnézni az orosz sajtót (és közállapotokat) - And­rej Lugovoj (természetesen) hős, Oroszország ismét a nyugati ár­mány (jaj, a Szovjetunió árnya) áldozata, de nem, nem hagyjuk, visszavágunk (föld)gázzal, meg (kő)olajjal. Mármint az árával - mert minden üyen hidegháborúra emlékeztető konfliktus lendít egy picit az energia vüágpiaci árán. Hát erre hajaz az orosz agresszivitás. Mindazonáltal a brit kiutasítás helyes lépés. Elsősorban a közép-eu­rópaiak számára lett vüágos az elmúlt évszázadok során, hogy Kele­ten kizárólag keményen lehet tárgyalni. Ráadásul Moszkva megle­hetősen túllőtt a célon a Litvinyenko-ügyben, így nem csoda, hogy az egész brit politikai elit felsorakozott Gordon Brown miniszterel­nök és David Müiband külügyminiszter mögé. Ez utóbbi azért is fon­tos, mert az orosz nyugatpolitika fontos része az „oszd meg és ural­kodj” elve, s ezt remekül alkalmazza a Moszkvával kapcsolatban me­gosztott Európával szemben. A politikai elit támogatásával küldött brit üzenet egyértelmű: bár London semmi esetre sem kívánja kié­lezni a Moszkvával való kétoldalú kapcsolatát, hasonló akciók - bár­ki legyen a felelős Oroszországban - megengedhetetlenek. Nagy kérdés, hogy Moszkva - a retorikai csuklógyakorlat mellett - valóban érdekelt-e a brit-orosz kapcsolatok további elhidegülésében. Ennek ugyanis meglehetősen rossz következményei lennének a vi­lágpolitikára, elsősorban a koszovói és iráni konfliktusgócokra, ahol a két fél fontos, szembenálló játékosként együtt tudott működni. Va­lószínű, hogy London megpróbálja az új amerikai politikát alkal­mazni Moszkvával szemben - jó párszor, amúgy hidegháborús mód­ra összeordibálnak, de a legfontosabb kérdésekben (csendben a színfalak mögött) a diplomáciai együttműködés megy tovább a ma­ga megszokott útján. JEGYZET TALLÓZÓ OROSZ NAPILAPOK Nagy-Britannia és Oroszor­szág diplomáciai háborút kezdett alcímmel számolt be a Kommerszant című orosz gazdasági-politikai napilap kedden az Oroszországot sújtó brit szankciókról és az azt követő heves orosz rea­gálásokról. Valamennyi orosz napilap részletesen is­mertette David Miliband brit külügyminiszter hétfőn tett bejelentését, valamint az orosz külügyminisztéri­um, politikusok és politoló­gusok nyilatkozatait. Az új­ságok arra számítanak, hogy Moszkva a londonihoz hasonló lépésekkel reagál, tovább növekszik a feszült­ség a politikai kapcsolatok­ban, csökken az együtt­működés szintje a biztonsá­gi kérdések terén, ám arra mindkét ország ügyelni fog, hogy az ígéretesen fejlődő gazdasági kapcsolatokat ne érje kár, vagy legalábbis mi­nimalizálják az esetleges ne­gatív hatásokat. A Nyezavi- szimaja Gazeta című cent­rista elitlap rámutatott, hogy a brit-orosz kereskede­lem forgalmi értéke tavaly 50 százalékkal 14 milliárd dollárra bővült, idén pedig a brit beruházások értéke vár­hatóan duplája lesz a 2006. évi 3,3 milliárd dollárnak. Natalija Lescsenko, a londo­ni Global Insight tanácsadó cég szakértője nem tartja ki­zártnak, hogy a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok is sérülhetnek, ha tovább nö­vekszik a feszültség a Litvi- nyenko-ügy miatt. Leg­rosszabb esetben London visszavonhatja a legnagyobb kedvezmény elvét, ám ez ki­vételesen szélsőséges lépés lenne, amit nemigen hagyna szó nélkül az oroszországi üzletekért fellépő komoly érdekcsoport. A Vremja No- vosztyej című liberális napi­lap idézte Mihail Ljubimov veterán szovjet hírszerző hétfőn elhangzott vélemé­nyét, miszerint csak humor­ral lehet viszonyulni Mili­band azon javaslatához, Oroszország módosítsa al­kotmányát, hogy lehetővé tegye a Litvinyenko-gyilkos- sággal vádolt Andrej Lugo­voj orosz üzletember kiadá­sát. „Ha az angoloknak vala­ki azt javasolná, hogy módo­sítsák az alkotmányt, egy­szerűen gúnyolódással vála­szolnának, velünk szemben viszont követeléseket állíta­nak” - mondta Mihail Ljubi­mov, hozzátéve: nem tudja, hogy a brit javaslat mennyi­re tartozik a kaszárnyahu­mor műfajához, de a fekete­humor mindenképpen ben­ne van. A kormánypárti Iz­vesztyija úgy vélte, Moszkva sokkal nagyobb tiszteletet és tapintatot tanúsít brit part­nereivel szemben, utalva ar­ra, hogy az orosz igazság­ügyi szervek már évek óta „nyugodtan, hisztéria nél­kül” várják Londontól Borisz Berezovszkij orosz üzletem­ber és Ahmed Zakajev „cse­csen hadúr” kiadását. „Mi­nek nyit Nagy-Britannia »második frontot«, miköz­ben még nem számolt le véglegesen az országnak dzsihádot hirdető terroris­tákkal?” - teszi fel a kérdést az újság, melynek vélemé­nye szerint Moszkva adek- vát válasza nem várat sokáig magára, (mti) A mordvinok az oroszorszá­gi finnugor népek közül a legnagyobb lélekszámúak, így nem véletlen, hogy a há­romnapos, nagyszabású finnugor kulturális fesztivál házigazdája Szaranszk, a Mordvin Köztársaság fővá­rosa lesz. MTl-HÁTTÉR A köztársaság Oroszországon belül névleg független, meghatá­rozott autonómiával rendelkező közigazgatási egység, valamivel több, mint negyed magyarország- nyi területen (26,1 ezer négyzet- kilométer) a Közép-Volga vidék déli részén, a Moksa és a Szura fo­lyók mentén. A 888 ezer lakos (a 2002-es népszámlálás adatai sze­rint) közel 60 százaléka orosz, 32 százaléka mordvin (erza és mok­sa), öt százaléka tatár, s élnek még itt kisebb számban ukránok, örmények, fehéroroszok és csuva- sok is. A mordvin nép két etnikai cso­portból áll, az erzákból és a mok- sákból. A mordvinok kétharmad részét alkotó erzák keletebbre, a Szura folyó környékén élnek, az egyharmad részt képviselő mok­sák a Moksa folyó völgyében. Mordvinföldön csak az erzák és moksák harmada él, kétharma­duk szórványban a köztársaság­gal szomszédos körzetekben, így a nyizsnyij-novgorodi, tambovi, penzai és szimbirszki területeken, valamint a Csuvas Köztársaság­ban és Baskortosztánban, sőt Szi­bériában is. A magyarok, finnek és észtek után a mordvin a negye­dik legnagyobb finnugor nép, de az erzák és moksák száma is roha­mosan fogy: míg 1989-ben 1 mil­lió 153 ezer fő vallotta magát mordvinnak, 67 százalékuk be­szélte is anyanyelvét, az ezrák és A holnapi finnugor konferencián a magyar miniszterelnök és a finn államfő személyes jelenléte jelent garanciát Észtország finnugor ügyekben vállalt szerepének és a balti ország érdekeinek magas szintű képviseletére - írta Gyur- csány Ferenc kormányfő Andrus Ansip észt kormányfőnek címzett levelében. A magyar miniszterel­nök arra kérte az észt kormány­főt, hogy a finnugor találkozóról visszatérve megoszthassa vele személyes tapasztalatait, mivel moksák száma közel másfél évti­zed során több mint negyedével, 750 ezerre csökkent. Mordvinföld elnöke, Nyikolaj Merkuskin maga is mordvin, akárcsak számos más köztársasági tisztségviselő. Mer- kuskint 1998-ban választották először mordvin elnöknek - a sza­vazatok 96,6 százalékával -, majd 2003-ban újraválasztották. A Mordvinföldön nagyjából egyenlő számban élő, de némileg eltérő nyelvet beszélő erzák és moksák között ellentétek is feszülnek: az erzák úgy érzik, hogy a hivatalos politika inkább a moksákat támo­gatja (sőt, a radikális erzák sze­rint be akarják olvasztani őket a moksákba). A köztársaságban államnyelv (az orosz mellett) a finnugor nyelvek finnpermi ágába, azon belül a finn-volgai nyelvek közé sorolható mordvin két ága - az er­za és a moksa - is. Arról, hogy az erza és a moksa dialektusok vagy önálló nyelvek, jelenleg is vita fo­lyik. Az erza és moksa szókészlet csaknem 80 százalékban meg­egyezik, a moksa írás viszont 5 betűvel gazdagabb az erzánál. A középkorban az erzákra inkább hatott az orosz nyelv, míg a mok- sákra a török nyelvek közül a ta­tár. A mordvin ábécé az erza és moksa nyelv írására használt ábé­cé, amely a cirill íráson alapul. 1925 óta használatos hivatalosan, előtte a két nyelvnek nem volt hi­vatalos írásbelisége, de vegyesen jelentek meg tudományos írások, valamint gyűjtések cirill és latin írással is. A mordvinok igen korán felbuk­kannak a történetírásokban. Ezt annak köszönhetik, hogy (a ma­gyarokat nem számítva) a finnu­gorok legdélibb csoportját alkot­ják. Jordanes VI. századi gót püs­pök-történetíró a mordens népet a krími gót uralkodó alattvalói kö­zött sorolja fel. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a X. az észt kormány hivatalosan nem vesz részt a fórumon, csak szak­értői szinten képviselteti magát. Gyurcsány Ferenc levelében hangsúlyozza: Magyarország megkülönböztetett figyelmem­mel követi a finnugor népeket érintő ügyeket, legyen szó akár a nagyobb országok, mint Magyar- ország és Finnország, vagy a ki­sebb, főleg a mai Oroszország te­rületén élő népcsoportok ügyé­ről. Véleménye szerint a történel­mi kapcsolatok fontossága és az század közepén egy Mordia nevű országról ír. A XIII. század elején a mordvinok nagyon közel álltak az államalapításhoz. Kultúrájukra később rányomta bélyegét a bol­gár-török uralom, a tatár hódolt­ság - a tatár fennhatóság alá került mordvinok a mongolok elővéd- és segédcsapataiként bejárták Euró­pát, és részt vettek a Magyarország elleni hadjáratban is -, majd 1552 után az ' orosz fennhatóság. A mordvinok ősi hitvilágának alig néhány emléke maradt fenn, de egy évszázada még a pogányság számos jellegzetes megnyilvánulá­si formáját ismerték. A keresztény­ség térhódításával terjedt el a mordvinoknál a főisten - moksául Skaj, erzául Niske - tisztelete. Mordvinföld fővárosát, a Moszkvától csaknem 650 kilo­méterre délkeletre fekvő Sza- ranszkot 1641-ben alapították, akkor orosz erődöt emeltek itt a karavánutak védelmére. A 340 ezer lakosú település az Inszar és Szaranka folyók völgyei szabta dombvidékre épült. Szaranszk (alapításakor Szaraneszk) nevét a lápot, mocsaras vidéket több finn­ugor nyelven is jelölő „szara” szó után kapta. A mordvinok lakóhe­lyének negyedét erdők borítják, a luc- és az erdei fenyő az uralkodó, a lombhullató fák közül a tölgy, a nyír és a hárs nő. Az oroszországi finnugor és szamojéd népek jelenleg nagyobb részt valamilyen autonómiát biz­tosító közigazgatási egységben él­nek: a nagyobb lélekszámúak, mint a mordvinok, az udmurtok, a marik, a komik és a kaijalaiak köztársaságban; a kisebb létszá­múak - köztük a komi-permjákok, a manysik, a hantik és a nyenye- cek - autonóm körzetekben. A ko­mi-permjákok kivételével vala­mennyi finnugor és szamojéd nép kisebbségben van a róla elneve­zett területen, amely e népek ősi földje. ebből eredő közös jövő indokolja, hogy a magyar kormány a legma­gasabb szinten képviselje magát a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett nemzetkö­zi finnugor találkozón, melyen Taija Halonen finn elnök is részt vesz. A magyar miniszterelnök kitér arra, tudja és megérti, hogy észt kollégájának mennyire fon­tos az Oroszország területén élő finnugor népcsoportok helyzete, melynek javításáért eddig is so­kat tett. (mti) Ha a kevesebb a több REICHER R1CHÁRD Legelőször apám révén találkoz­tam a profizmussal. Szőttesnek hívták, és 1980-at írtunk. Quitt­ner János mesélt egy álomról, a szlovákiai magyar hivatásos néptáncegyüttesről. Ő röviddel azután disszidált, én maradtam. Vele együtt elrepültek az elkép­zelések, bennem megmaradtak az álmok. Nyolcéves voltam. Második találkozásom a profiz­mussal is a Szőtteshez kötődik, Richtarcsík Misi nevéhez fűződik, aki maga is Quittner ta­nítványa volt. 1992-ben Hégli Dusán lett a főnököm. A harmadik. És egy­ben az utolsó. Vele együtt az álom is megvalósult: 2000-ben létrejött a hivatásos néptáncegy­üttes. Most 2007júliusát újuk. S a hi­vatásos együttes lassan kimúlik. Mert valaki úgy gondolta, hogy a visszalépés is előrehaladás. Inkább legyen több, de gyenge, műit kevesebb, de jó. Néhányan nem vettek tudomást 89-ről, sőt, egyeseknek akkor megállt az idő. A ruha már divatos sza­bású, de a gondolkodás vaska­lapos, a tevékenység feledhető. Aztán belebotlik valamibe, ami­hez tényleg nem ért. Valaki jég­re tette az együttest. Ha kiol­vasztják is, már sosem lesz az igazi. Évente több mint hatvan előadás. Hét év alatt kilenc és fél önálló műsor. Több száz órányi, feldolgozás alatt levő hang- és képanyag. Ezernyi fénykép. Négy hanglemez. Új, modem próbaterem. Sok ezer átutazott kilométer. Közreműködők és munkatársak garmada. Kismil­lió néző. Gyerek- és felnőtt egy­üttesek segítése. Fesztiválok szervezése. Főiskolai képzés. Az első néprajz tagozatos gimnázi­umi osztály indítása. Elismerés itthon is. Siker. Taps. És több millió korona bevétel. Sajnos, hét év munkájának eredménye csak ennyi. Ezernyi ldlométer szolgálati ko­csin. Nulla előadás. Tizennyolc felmondás. Szakmai elszige­telődés. Ivóvíz-automata be­szerzése. Arrogancia. Populista hazudozás. Szakmai tovább­képzés veszélyeztetése. Az első néprajzi osztály ignorálása. Megvetés már külföldön is. Nulla korona bevétel és több- százezres hiány (már vécépa­pírra sem futja). Mások mögé bujkálás. Kudarc. Reváns. Eh­hez alig fél év is elég volt. Hogy miért is írtam le mindezt? Mert abban csalódtam a legna­gyobbat, aki miatt ezt a pályát választottam. Aki miatt álmod­tam. Aki mögé valaki elbújt ez­alatt a félév alatt. Mert Quittner János azt tanácsolta az illeté­kesnek, hogy tiszta lappal kell indulni, tehát ki kell rúgni min­denkit. Pedig vágyálma volt a hivatásos együttes, de mivel ne­ki ez nem adatott meg, nem tá­mogatja. Sőt, keresztbe tesz. Pontosan ilyen alakok támoga­tásával cáfolja meg saját mun­káját és álmát. Köszönöm, Jan­csi bácsi, hogy volt. U.i.: „Jól jegyezd meg Ricsi­ként, bárki bármit is mond, mindig is én leszek a mester” - mondta. Nekem már nem. A szerző az Ifjú Szivek elbocsátott táncosa Gyurcsány Ferenc levele Andrus Ansiphoz Ne menj a mély vízbe! Nem elég, milyen mélyre süllyedtél a politikában!? (Peter Gossányi karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents