Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-18 / 164. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 18. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Slovnaft olcsón adja a benzint Bécs/Pozsony. Szlovákia az Európai Unió egyik legolcsóbb országa az üzemanyagok tekin­tetében. A 95-ös oktánszámú benzinhez csaknem 2 eurócent- tel olcsóbban juthatunk hozzá az uniós átlaghoz képest. Ma­gyarországon 4,2, Lengyelor­szágban 2,6 centtel drágább, Csehországban pedig 1,4 centtel olcsóbb a benzin, mint nálunk. Benzint legdrágábban Máltán, Hollandiában és Cipruson tan­kolhatunk, a legalacsonyabb árakat pedig a svéd, német és cseh kutak kínálják, (nt) Elkobozzák a telefonszámokat Pozsony. A Távközlési Hiva­tal jelenleg 11 olyan cégtől kí­vánja megvonni a korában oda­ítélt telefonszámokat, amelyek ezért a szolgáltatásért nem fi­zettek időben. Elsősorban olyan kisebb cégek érintettek, ame­lyek emelt áras, zöldszámos vagy egyéb kereskedelmi szol­gáltatásokat nyújtanak, és a hi­vatal felszólítását követő három hónapon belül nem fizettek a számokért. (TASR) Vigyázzunk a hamis forintra! Budapest. Magyarországon is érdemes odafigyelnünk, ha pénzt váltunk, hiszen a forintot is hamisítják. A Magyar Nemzeti Bank szakértői 2007 második ne­gyedévében 2965 darab, a forga­lomból lefoglalt bankjegy hami­sítványt vizsgáltak. A leggyak­rabban hamisított címlet tovább­ra is az 1000 forintos, amely az összes hamisítvány 80 százalékát tette ki. Nyomdai eljárással a fo­rintbankjegyeket továbbra sem hamisítják, az összes vizsgált ha­misítványt valamely irodai sok­szorosító eszközzel (színes fény­másolóval) állították elő. (MTI) Sör csak 18 éven felülieknek Prága. Hamarosan Szlovákiá­ban is felszerelhetik a cseh Futu­re Art és JVM Computers által ki­fejlesztett sörautomatákat, ame­lyek képesek felmérni a vásárlók életkorát. Már tárgyaltunk a SABMiller képviselőivel, akik ezeket az automatákat Lengyel- országban és Szlovákiában sze­relnék fel. A nyár végén Lengyel- országban két automatát már tesztelni fognak, Szlovákiával kapcsolatban azonban egyelőre nem sikerült megegyezni. (CTK) Egyre több olasz beruházó Aranyosmarót. Szlovákia iránt egyre több olasz befektető érdeklődik. Ezúttal Aranyosma- rótnak sikerült meggyőznie egy olasz társaságot. A műanyag- gyártásban érdekelt cég nevét egyelőre nem tették közzé, az azonban már biztos, hogy a 2 millió eurós beruházásnak kö­szönhetően 50 embernek adhat­nak munkát. (TASR) A MÓL orosz társakra vágyik? Budapest. Az OMV nem tud hozzájárulni a MÓL növekedésé­hez - mondta Hernádi Zsolt, a MÓL elnök-vezérigazgatója, s je­lezte: inkább az orosz olajcégek­kel, mondjuk a Lukoillal vagy a Rosznyefttel tudja elképzelni a partnerséget. A MÓL hatéko­nyabb, mint az OMV - fogalma­zott Hernádi, aki arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt más térségbeli cégekkel való együttműködésre így felelt: „Inkább partnerségről beszélnék, de ha kellő hozzáa­dott értéket képvisel, egy össze­olvadás is lehetséges. Persze az érintett kormányok hozzájárulá­sával.“ Kiemelte: jelenleg leg­alább tíz céget tud mondani, amellyel elképzelhető az együtt­működés, ilyen lehet esetleg a Lukoil vagy Rosznyeft, vagy más orosz termelők. (MTI) A csehek is perlik az EB-t Prága. Szlovákia után tegnap Csehország is jogorvoslati kére­lemmel fordult az Európai Bíró­sághoz, az Európai Bizottság (EB) által kirótt, az élelmiszer- többletkészletek után fizetendő bírságok ügyében. Az EB 12,3 millió eurós büntetést szabott ki Csehország számára a megenge­dettnél nagyobb baromfihús-, csiperkegomba-, mandarin-, ana­nász- és rizskészletek miatt. Az EB a 2004-es csatlakozást kö­vetően határozta meg az új tagál­lamok számára az egyes élelmi­szerek normakészleteit, azaz azt a mennyiséget, amellyel normá­lis állapotban az adott ország rendelkezhet. A meghatározott mennyiséget meghaladó készle­tek után az országoknak bírságot kell fizetniük. Szlovákia esetében a bírság 3,6 millió euróbán lett meghatározva, (t, ű) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,162 Lenqyel zloty 8,840 Anqol font 49,271 Maqyar forint (100) 13,492 Cseh korona 1,173 Horvát kuna 4,633 Bolqár leva 16,959 Román lei 10,605 Japán jen (100) 19,735 Svájci frank 20,036 Kanadai dollár 23,062 USA-dollár 24,081 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,19-34,19 23,25-24,91 1,15-1,21 12,85-14,15 OTP Bank 32,32-34,01 23,41-24,71 1,15-1,20 13,00-14,00 Postabank 32,20-34,12 23,28-24,88 1,14-1,20 11,69-15,29 Szí. Takarékpénztár 32,32-33,98 23,41-24,64 1,14-1,21 12,89-14,11 Tatra banka 32,30-34,02 23,43-24,69 1,14-1,20 12,96-14,02 Dexia Banka 32,30-34,02 23,45-24,71 1,14-1,20 13,14-13,84 Általános Hitelbank 32,32-34,04 23,45-24,70 1,14-1,21 13,01-14,01 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Szlovák Vasúttársaság a déli, magyarlakta régiók infrastruktúrájának felújítására fordítja a legkevesebbet Mind kevesebben utaznak vonaton A vasutaknak napjainkban rossz a lapjárása. Az idei első félévben a vártnál 1,33 millióval kevesebb utas vette igénybe a szolgáltatásait. (CTK-felvéfei) Pozsony. Az előző rendszer­ből örökölt piszkos vago­nok, elöregedett mozdo­nyok, évről-évre kevesebb utas - a Szlovák Vasúttársa­ság (ZSSK) mindennapos gondjai. A társaság igazga­tója szerint a legnagyobb visszaesést Dél-Szlovákiá- ban regisztrálták, ahol a legalacsonyabb összeget fordítják a felújításokra. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A hazai vasúti személyforgalmat biztosító, száz százalékban állami tulajdonban lévő Szlovák Vasúttár­saság (ZSSK) az idei első hat hó­napban 47,6 millió koronás nyere­séget ért el, ami soha nem látott tel­jesítménynek számít. A társaság elemzői eredetileg arra számítot­tak, hogy az említett időszakot 5,7 millió koronás veszteséggel zárják. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a társaság kinn lenne a gödörből. Továbbra is kénytelen megküzdeni ugyanis az egyre alacsonyabb utasszámmal. Ez az előző évhez képest nagyjá­ból 5 százalékkal csökkent, miköz­ben a társaság a legnagyobb visszaesést a többségében magya­rok lakta Dél-Szlovákiában re­gisztrálta. Milan Chúpek, a ZSSK vezérigazgatója szerint mindez nem számít meglepőnek, hiszen a déli vasútvonalak felújítására for­dítják a legalacsonyabb összeget. Vészesen elöregedett a géppark is, aminek a felújítására több száz­millió koronára lenne szükség, amit azonban a társaság képtelen előteremteni. Az idei nyereség így elsősorban annak köszönhető, hogy a tervezettnél alacsonyabb beruházásokat eszközöltek, míg a társaság pénzügyi tranzakcióiból nagyobb összeg folyt be - nyilat­kozta Milan Chúpek. A vezérigazgató szerint az idei első félévben 22,84 millió utas vet­te igénybe a szolgáltatásaikat, ami 1,33 millióval kevesebb a társaság által vártnál. Két évvel ezelőtt, 2005-ben például még 50 millió­nyian utaztak vonattal. A ZSSK ve­zérigazgatója az utasszám csökke­nését azzal magyarázza, hogy az elmúlt időszakban több szakaszon is felújításokat végeznek, ráadásul a géppark is egyre öregebb, így a szerelvények több vonalon is je­lentős késéssel érnek célba. A gép­park elöregedettségét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az 1300 vagon fele nem felel meg a modern követelményeknek, és csak minden ötödikben van légkondicionálás. Chúpek hozzátette, ugyan mindent megtesznek a géppark modernizá­ciójáért, ez azonban nagyobb álla­mi segítség nélkül nem megy. Mi­vel az állam erre nem fordít kellő összeget, így az elkövetkező évek­ben sem számíthatunk arra, hogy javul a vasúti szolgáltatások szín­vonala. A Cargo Slovakia vasúti teher­szállító az elmúlt félévet ugyan jobb eredménnyel zárta, mint azt eredetileg tervezték, azonban még így is veszteségesek voltak. Míg ko­rábban 300 millió koronás veszte­ségre számítottak, ez végül csak 37 ezer korona volt. A társaság ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest 600 ezer ton­nával több, összesen 24,4 millió tonnányi árut szállított. A vasúti infrastruktúrát birtokló Szlovák Vasutak (ZSR) az első félévben 242,2 millió koronás nyereséget ért el, ami azonban 40 millióval kevesebb volt az előző év azonos időszakában elkönyvelt profithoz képest. A társaság így sem panasz­kodhat, hiszen eredetileg 250 milli­ós veszteséggel számoltak, (mi) Csehországban 2012 körül már áramhiány léphet fel Energiatőzsde Prágában KOKES JÁNOS Prága. Megkezdte működését a Prágai Energiatőzsde (PXE), a Prá­gai Értékpapírtőzsde (PX) leány- vállalata, ami az első üyen jellegű intézmény a volt szocialista orszá­gokban. A tegnapi első tőzsdei na­pon az üzletekbe 10 energiacég kapcsolódott be, mondta újságírók­nak David Kucera, az energi­atőzsde főtitkára. A szabályzatban rögzített követelmények teljesítése után a közeljövőben legalább 25 cég fog üzletelni a tőzsdén - mond­ta Kucera. A cseh energiacégeken kívül néhány külföldi energiacso­port - például a német RWE és az E.On - is jelezte érdeklődését. A Cseh Villamos Művek (CEZ), amely elsőként írt alá szerződést a tőzsdé­vel, megerősítette: a prágai energi­atőzsdén kívánja eladni az általa megtermelt áram mintegy 40%-át. A cseh kormány, ahogy azt koráb­ban Martin Rimán ipari és keres­kedelmi miniszter elmondta, azt reméli az újonnan létrehozott tőzsdétől, hogy átláthatóbb lesz az áram árának meghatározása, és megtorpan az utóbbi időben gyors áremelkedés. Szakértők szerint azonban a kormány várakozása hosszabb távon nem reális, mert a cseh áramtermelés a közeljövőben nem lesz képes kielégíteni az egy­re növekvő keresletet, és a jelenleg áramot exportáló országban 2012 körül áramhiány léphet fel. A cseh áramelosztó hálózatot üzemeltető CEPS állami cég erre való tekintet­tel bejelentette: megerősíti keleti hálózatát, mert a térségben egye­dül csak Oroszországból vagy Uk­rajnából van reális esély árambe­hozatalra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Autópálya­építő Társaság (NDS) tegnap meg­hirdette a szatellit technológiával működő elektronikus útdíj rend­szerének kiépítését célzó nemzet­közi pályázatot. A rendszer össze­sen 2435 kilométer hosszúságú út­hálózatra vonatkozik, vagyis az au­tópályákon kívül magában foglalja a gyorsforgalmi utakat és az I. osz­tályú műutakat is, ellenben a lakott településeken keresztül vezető út­szakaszok ingyenesek maradnak. Az elektronikus útdíj rendszere a tervek szerint 2009 januárjában lép életbe, és kezdetben csak a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre vo­natkozik, vagyis a gépkocsik a már megszokott matricás módszert al­kalmazzák továbbra is. Az útdíj nagysága egybevethető lesz a nap­jainkban Ausztriában és Csehor­szágban alkalmazott tarifákkal. Az előzetes becslések szerint az elekt­ronikus útdíjból évente 4-4,5 milli­árd korona folyhat be. A beruházás értéke mintegy 20 milliárd korona (áfa nélkül), a tenderen győztes társasággal pedig 14 évre szóló szerződést kötnek, ebből 1 év a szükséges infrastruktúra kiépítésé­hez kell. A pályázók július 27-ig nyújthatják be ajánlataikat, a borí­tékokat pedig december 7-én nyit­ják fel. Már több társaság is ér­deklődött a tender iránt, többek kö­zött a német Siemens, a Deutsche Telekom, az osztrák Kapsch (a cseh mikrohullámú rendszert építették ki), valamint a francia SANEF. Csehországban 2007 januárja óta 1000 km hosszúságú sztrádára és gyorsforgalmi útra vonatkozik az elektronikus útdíj, (s, só) Joaquin Almunia pénzügyi biztos szerint kemény munka vár ránk. Tegnap meghirdették az euró kampányát. Lesz eurónk? Erre 2008 májusáig kell várnunk ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Joaquin Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa re­méli, hogy eredményre vezetnek Szlovákia erőfeszítései a 2009-es euróövezeti csadakozás ügyében. A brüsszeli bizottság tagja tegnapi pozsonyi értekezletén megállapí­totta, a szlovák gazdaság lendüle­tesen fejlődik, azonban ezt ki kell használni az államháztartási hiány csökkentésére a jövő évben, ne­hogy a közkiadások inflációs ve­szélyt okozzanak. Az idei tervezett hiány a bruttó hazai össztermék­hez (GDP) viszonyított 2,9% lesz (a kritérium 3%-ot tesz lehetővé), jö­vőre pedig 2,4%-ra szeretnék le­szorítani. A Ján Pociatek pénzügy- miniszterrel, Ivan Sramko jegyban­ki elnökkel és Robert Fico kor­mányfővel tárgyalást folytatott Al­munia szerint az euró bevezetése kifizetődő lesz számunkra, a lakos­ság jól tájékozott az uniós közös fi­zetőeszköz tárgykörében. A pénz­ügyi biztos úgy gondolta, az ún. maastrichti feltételekből a kamatra és az adósságállományra vonatko­zó kritériumot gond nélkül teljesít­jük, ám az infláció mértékét még nem szorítottuk a megfelelő szint alá - ez most 2,8%. Ráadásul a szi­gorú feltételeket nem egyszer kell teljesíteni, hanem tartósan. A pénz­ügyi biztos közölte: az itteni pénz- politikai, fiskális fejlemények köve­tése után 2008 tavaszán, való­színűleg májusban derül ki, vajon Szlovákia megfelel-e az euró beve­zetése kritériumainak, vagy sem. Pociatek elismerte, az euró propa­gálását célzó információs kampány előkészítése némileg csúszik, ám „a széleskörű tájékoztatás úgyis csak 2008 derekán kulminál.“ Két ku­darcot követően egyébként tegnap már harmadszor hirdették meg a kampány pályázatát. Ivan Stefa- nec, az euró bevezetésének korábbi biztosa úgy látja, Almunia szavait figyelmeztetésként és nem bizta­tásként kell értelmezni, mivel újra nyomatékkai mutatott rá a fenn­tarthatóság kérdésére. (shz) Joaquin Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa (balról) és Ján Pociatek pénzügyminiszter. A brüsszeli politikus úgy dicsért, hogy közben figyelmeztetett. (CTK-felvétel) Ki építheti ki a hazai elektronikus útdíj rendszerét? 2009-től radar figyel ránk

Next

/
Thumbnails
Contents