Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-03 / 152. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 3. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ ^__ Felrobbant egy családi ház Túrócszentmárton. Ma reggel fél hétkor felrobbant egy családi ház Túrócszentmártonban, a kárt ötmillió koronára becsülik. A zsolnai rendőrség információi szerint a ház 43 éves tulajdonosa könnyebb sérüléseket szenvedett. További három szomszédos ház­ban is kár esett, ablakok törtek ki, megrongálódtak a tetőszerkeze­tek. A rendőrség még vizsgálja a robbanás okát. (SITA) Három szomszédos házban is kár esett (TASR-felvétel) Levágta a lábát a vonat Bélaház (Boleráz). Súlyos vonatbaleset történt a hétvégén a Nagyszombati járásban. Egy 29 éves nő lábát levágta a vonat. A nő éppen a vonatról lépett le, de a jármű még mozgott, így történt a szerencsétlenség. Az esettel kapcsolatban bűnvádi eljárás indul testi sértés gyanújával. A baleset körülményeit a nagyszombati vasúti rendőrség vizsgálja. (SITA) Késelés az idősek otthonában Nagytapolcsány. Egy hónapon túl gyógyuló sérüléseket okozott szombaton 63 éves lakótársának egy 78 éves férfi a helyi öregotthon­ban. Egy szóváltást követően a közel nyolcvan éves nyugdíjas mellka­son és hason szúrta tizenöt évvel fiatalabb áldozatát, aki az esetet kö­vetően súlyos májsérüléseket szenvedett. A vizsgálóbíró vádat emelt az erőszakoskodó ellen, aki szabadon védekezhet. Az idős késelő jobb esetben már 98 éves korában szabadulhat a börtönből. (SITA) Trencséni tolvajok Trencsén. Több rablás is történt a városban. Két férfi 230 ezer koronát lopott el egy magánvállalatból. Míg egyikük az alkalma­zott figyelmét terelte el, társa a pénztárgépet ürítette ki. A trencsé­ni rendőrségi szóvivő, Katarina Hlavácová arról tájékoztatott, hogy egy férfi a helyi buszmegállóban ellopta egy nő pénztárcáját. Eltűntek az asszony iratai és bankkártyái is. A tolvaj összesen 25 ezer korona kárt okozott. (SITA) Lopás, rablás, baleset Besztercebánya. A Besztercebányai kerületben 42 betöréses rab­lást követtek el a múlt héten - a kár összesen másfél millió korona. A legtöbb esetben gépkocsikat és lakásokat ürítettek ki. Hét esetben törtek be üzletekbe, éttermekbe. A legtöbb bűneset a Besztercebá­nyai, a Losonci és a Zólyomi járásban történt. A múlt héten három gépkocsit is elloptak a megyében. Ugyanakkor 121 közúti balesetet jegyzőkönyveztek, amelyeknek két halálos áldozata volt. A balese- i ► tekben hatan súlyos, tizenheten könnyebb sérüléseket szenvedtek -az anyagi kár összesen 7 millió korona. Legtöbb munkájuk szomba­ton volt a hatóságoknak, aznap 26 baleset történt az utakon. (TASR) Illegális szeszfőzdék Ólubló (Stará Lubovna). Az epeijesi vámőrség pénteken két il­legális szeszfőzdét fedezett fel. A városban illetve a közeli Kövesfa­lun (Kamienka) összesen 3671 liter 40 százalékos szeszes italt ko­boztak el. Mivel az alkoholt felcímkézett üvegekben tárolták, felte­hetően kereskedelmi forgalomba akarták hozni - ezzel közel 900 ezer koronás kárt okoztak volna. Az elkövetők akár öt évet is rács mögött tölthetnek. (TASR) 150 halért három év börtön Ölved (Trencianske Jastrabie). 2006 nyarán 150 akváriumi hal pusztult el az ölvedi mesterséges tóban. Katarina Hlavácková, a trencséni kerületi rendőrség szóvivője elmondta, a pontyok és ká­rászok mellett a vízi növények is kipusztultak, károsodott a víztisz­tító berendezés is. Az anyagi kár százezer koronára rúg. Környezet­szennyezés és magántulajdon megrongálásának gyanújával eljárás indul egy 35 éves férfi ellen, hat hónaptól három évig teijedő bör­tönbüntetés vár rá. (TASR) A budapesti egyetem kihelyezett tagozata tizennégy év után zárta be végleg a kapuit Királyhelmecen A Corvinus befejezte Királyhelmec. Miután az itte­ni kihelyezett tagozat utol­só huszonhárom végzős di­ákja is sikeresen letette zá­róvizsgáit Királyhelmecen, a Budapesti Corvinus Egye­tem (BCE) tizennégy év után végleg befejezte a nap­pali tagozatos közgazdász- képzést a Bodrogköz köz­pontjában. LECZO ZOLTÁN A helyi városházán ebből az al­kalomból rendezett szimpóziu­mon és ünnepélyes kiértékelésen részt vett Bartók István, a BCE Közgazdaság-tudományi Karának dékánhelyettese, és Molnár De­zső, az egyetem docense is. Paholics Gábor, a királyhelmeci képzés megbízott vezetője el­mondta, a településen először 1993-ban indult nappali tagozatos közgazdászképzést akkor huszon­három diák kezdte meg itt tanul­mányait. Az önkormányzat nem sokkal azelőtt alapította meg a Ki­rályhelmeci Városi Egyetemet, melynek égisze alatt a szakmai képzést elsősorban a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (a BCE elődje: a szerk megj.) mun­katársai biztosították. Az elmúlt években az intézményben magyar- országi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi diákok tanultak, az iskolá­nak összesen kétszázötvennyolc hallgatója volt. Az eddig eltelt 14 év alatt százhuszonketten főiskolai diplomát szereztek, egyetemi szintű képesítést nyolc hallgató szerzett, közülük egy diák doktori címet szerzett. Az egykori király­helmeci hallgatók közül jelenleg ti­zenhatan tanulnak valamelyik ha­zai vagy külföldi egyetemen. Az első szlovákiai, magyar nyelvű, nappali tagozatos közgaz­dászképzés Királyhelmecen 1993- ban egy Fő utcán található ingat­lanban kapott otthont, majd az in­tézmény egy másik épületbe köl­tözött át. 2004 után az iskola könyvtára és adminisztrációs rész­lege a városi múzeumban műkö­dött, az oktatás később a helyi alapiskolában, majd a volt munka­ügyi hivatal épületében zajlott. A Corvinus Egyetem 2003-ban már nem vett fel a nappali tagozatra újabb hallgatókat, ezt a képzési formát innentől a komáromi Selye János Egyetem biztosította. Új év­folyamot azonban a múlt évben - a gyér érdeklődésre hivatkozva - már ez az intézmény sem nyitott Királyhelmecen. Paholics Gábor (Szabó Bernadett felvétele) Éhségsztrájkolt az egyetemért Paholics Gábor 2005 decemberében hat napig éhségsztrájkolt, hogy így tiltakozzon a komáromi Selye János Egyetem vezetésének azon döntése ellen, mely szerint Királyhelmecen megszüntetik a nappali tagozatos közgazdászképzést. Az intézmény elöljárói akkor néhány napon belül fölülbírálták korábbi álláspontjukat, (leczo) A Szív- és Érrendszeri Betegségek Kelet-szlovákiai Intézete 2009-ben költözhet Egymilliárd koronából építenek új pavilont ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Kassa. Nagyjából egymilliárd koronába kerül az új pavilon felépí­tése, melybe majd a Szív- és Ér­rendszeri Betegségek Kelet-szlová­kiai Intézete költözhet. Az alap­kőletételkor Ivan Valentovic egész­ségügyi miniszter is jelen volt. Valentovic szerint a szlovákiai egészségügy egyik legfontosabb programja a szív- és érrendszeri, valamint az onkológiai program. A kassai intézet felépítése után Besz­tercebányán is hasonló csúcstech­nológiával ellátott szakintézet fel­építését tervezik. A miniszter nem lát ellentmondást a tervek és a kö­A kassai intézet után Besztercebányán is ha­sonló csúcstechnológiával ellátott szakintézet fel­építését tervezik. zött a szándék között, hogy a kór­házi ágyak számát csökkentsék, ü- letve egyes szakosztályokat meg­szüntessenek. A170 ággyal rendel­kező új intézetben a legmodernebb berendezéseket használják majd, a műtők száma öt lesz a mostam Az alapkőletételkor Ivan Valentovic egészségügyi miniszter is jelen volt. (TASR-feklvétel) kettő helyett, az intézet a kelet­szlovákiai betegeket látja majd el. Az építkezéshez kétszázmilliót európai forrásokból szereztek. Négyszázmilliós bevétel várható az intézet tulajdonát képező telkek és a Moyzes utcai épület eladásából. Frantisek Sabol, az érrendszeri in­tézet vezérigazgatója szerint továb­bi négyszázmilliós kölcsönt vesz­nek fel, jelenleg a megfelelő pénz­intézetet keresik. Két év múlva saját épületben A kassai érrendszeri intézet egyike annak a három specializált szakintézetnek, mely a kardiológiai megbetegedésekkel foglalko­zik. Jelenlegi formájában 2005 óta létezik, ám elődje, a Kardio- centrum 1997-ben kezdett működni. 2006 januáijától részvénytár­saság, melynek száz százalékos tulajdonosa az egészségügyi mi­nisztérium. Az intézet jelenleg a Louis Pasteur Egyetemi Kórház öt különböző emeletén bérel helyiségeket. Az új, önálló épületbe va­lószínűleg 2009-ben költözhet majd át. (t, s, kozs) A vasúti közlekedésről rendeznek ma konferenciát a magyarországi Balassagyarmaton Veszélyben a határ menti szárnyvonalak SZÁSZl ZOLTÁN Bussa/Balassagyarmat. A nóg­rádi nemzetközi vasúti teher- és személyforgalom fennmaradásáért fogtak össze a civil szerveződések és a szakma. Erről a témáról ren­deznek ma konferenciát Magyaror­szágon, Balassagyarmaton. A kistérségi vasút további mű­ködtetése a magyar közlekedési tárca szerint nem kifizetődő, a szárnyvonalat megszűnés fenyege­ti. A szlovákiai oldal számára sem lehet közömbös ez a döntés, így ugyanis veszélybe kerül a Losonc és Nagykürtös közötti, az ország egyetlen peázs (közös használatú) vasúti vonala. Ezen a vonalon a te­herszállítás még folyamatos, ha si­kerül megtartani a szárnyvonalat, akkor a néhány éve megszüntetett személyforgalom újraindítása len­ne a cél. A magyarországi Nógrád megye északi peremén húzódó, kö­zös használatú vonal fenntartása információink szerint évi hatvan- millió forintjába kerül a szlovákiai vasúttársaságnak, ennyit fizet ugyanis a MAV-nak. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás el­nöke, Molnár Katalin lapunknak elmondta, aktív szerepet kívánnak felvállalni a nógrádi szárnyvonalak megmentésében és fejlesztésében. Társulásuk már évek óta foglakozik az Ipoly-mente közlekedési problé­máinak megoldásával, rengeteg szakmai tapasztalatot szereztek és sok kapcsolatot építettek ki. Ez is ösztönözte a polgári társulást, hogy kidolgozza azt a tanulmányt, amely elemzi a’vasúti szárnyvona­lak további szerepét a régió közle­kedésében, a személyforgalom bő­vítésének és a még jobb kihasznált­ságának lehetőségeit. „A németor­szági példából kell kiindulni. Ott néhány évtizeddel ezelőtt hasonló leépítési folyamat indult el, de a kistérségek nem hagyták magukat, önerőből, és gazdasági, polgári tár­sulások összegfogásával megmen­tették és felvirágoztatták a szárny­vonalakon a személyi közlekedést. Megvalósítható elképzelésünk van arról, hogy Losonc és Balassagyar­mat között milyen feltételek mel­lett közlekedhetne rendszeresen személyvonat. A teherforgalom ma is működik, 1951 óta köti össze Lo­soncot Nagykürtössel. Nem szabad hagyni, hogy ez a szárnyvonal megszűnjön, nem hagyhatjuk, hogy Ipolytamóc és Balassagyar­mat között leálljon a forgalom. El kell gondolkodni az Ipolyság- Drégelypalánk-Balassagyarmat-L osonc vonal felélesztésén. A nosz­talgiavonatozást, a turizmust és a kereskedelmet szolgáló járatok működtetését is fontolóra kell ven­ni. A Magyarországon beindult fo­lyamat szerint a szárnyvonalak ha­marosan a megyék fennhatósága alá kerülnek. Ebben szerintünk korlátlan lehetőség rejlik. A hidak és a vasúti közlekedés kérdése lét- fontosságú mind a magyarországi Nógrád északi része, mind pedig Besztercebánya Megye_ déli része számára” - mondta el Molnár Kata­lin, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke. A balassa­gyarmati közlekedésfejlesztési konferencián egyebek között téma a térségi vasutak helye, szerepe, je­lentősége az Ipoly és az országha­tár mentén, a mellék- és szárnyvo­nalak megtartása az Ipoly Euré- gióban, az Eurégió szerepe és jelen­tősége a térség közlekedési rend­szerének további fejlesztésében és fenntartásában. A Losonc és Ipolytarnóc közötti szakaszon utoljára 2004-ben, az uniós csatlakozás előestéjén ha­ladt át személyvonat, azóta csak teherszerelvények koptatják a vá­gányokat.

Next

/
Thumbnails
Contents