Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-02 / 151. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 2. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázónő Egy kis csoki nem árthat Kétheti pihenőt kapott. Tavasszal sok volt a tanulniva- ló, ami elég fárasztó az edzések mellett. Ez a pihenő arra is jó, hogy amikor nekilát az edzéseknek, újra „kívánja a jeget”. URBÁN KLÁRA Meg azért bármennyire fiatal az ember, egy megerőltető idény befejeztével bizony mindene fáj... „Vannak forgások, amelyekben teljesen kitekerem magam, meg sok olyan elem, amitől sajog a hátam, a térdem, a bokám - magyarázza Ju- lika. - De ezen túl kell tennem magam, nem szabad vele túl sokat foglalkozni. Hetente eljárok masszőrhöz meg különböző regenerációra, így igyekszem kivédeni, hogy nagyobb baj ne legyen.” Gyorsan lekopogja, amikor a sérülésekre terelődik a szó. Mondja is, hogy nem szeret erről a témáról beszélni, nem jó az ördögöt a falra festeni. „Szerencsére az utóbbi időben nem történt velem semmi komolyabb. Tizenhat éves voltam, amikor eltörött a lábfejem, alig gyógyultam meg, amikor meg a bal lábam sérült meg, két szezonom is elúszott, aztán megint kapaszkodhattam felfele.” A műkorcsolyázás nem tartozik a veszélytelen sportok közé, a női mezőnyben is triplákat kell ugrani ahhoz, hogy valaki érem után kacsingathasson. Sebestyén Juli annak idején a vüág egyik legnagyobb ugrótehetségének számított, aztán megnőtt, s ez gondot okozott - a technika, a ritmus, egyszerre minden más lett. Ezek az ugrások egyébként is nagyon megterhelik az ízületeket, a boka, a térd, de a hátgerinc is szenved a kemény jégtől. Nem is szólva arról, hogy amíg a versenyző begyakorolja az új programot (ami azt jelenti, hogy mindennap egy-egy délelőtti és délutáni jégedzés van, emellett hetente balettóra, a napi második tréning után futás, mert a kondíció miatt ez elengedhetetlen), bizony jó néhányszor nagyot huppan a jégen. S ha megúszta kék foltokkal, akkor boldog lehet. Ezért is fontos, hogy nagyon odafigyeljen minden apró részletre, s nem csak ő, de az őt körülvevő kis csapat is. Annak idején, amikor bekerült a körforgásba - tizenhárom éves kora óta van Budapesten -, csak magára és az edzőre volt utalva abban is, hogy megerősítse a szervezetét, abban, hogy mit egyen, mit és hogyan csináljon. Mióta a legjobbak között van, e téren is jobban odafigyelnek rá, sportorvos gondoskodik róla. Ez azt is jelenti, hogy időnként ellenőrzik, mikor mire van szüksége a szervezetének - a vitaminoktól kezdve a nyomelemekig. Maga a versenyző is tudja, hogy sok tejet, tejterméket kell fogyasztania, hogy erősebb legyen a csontozata, s hacsak nem túl link valaki - de ilyen aligha viheti sikerre saját magán igyekszik kitapasztalni, mit szabad, és mit nem, mi az, ami neki jót tesz, s mire kell vigyáznia. A jegeseknél népbetegség a nátha. Ami nem csoda, hiszen is órákat töltenek hidegben, egy-egy tréningen többször feltörlik a jeget. Nagyon kell ügyelni, nehogy komolyabb szövődménye legyen. „Az évek során már megtanultam, mire kell odafigyelnem, főleg télen.. Nem tesz jót nekem, ha szájon át lé- legzem be a hideg levegőt, ezért sállal jól bebugyolálom magam, a fejemre sapkát húzok, hogy meg ne hűljek, jó meleg kesztyűt veszek. Szóval, azért nagyon óvatosnak kell lennie az embernek, főleg, amikor nagyon keményen dolgozik, üyenkor fáradékonyabb és fogékonyabb a betegségekre is.” A meghűlésen kívül a korisok másik nagy ellensége a mérleg. Emlékszem, néhány nagy sztár örökösen a súlyával küzdött. A nagy Katarina Wittet a szigorú Jutta Müller minden idénykezdetkor kiosztotta, hogy ekkora „kofferrel” nem lehet rendesen elrugaszkodni a jégről. Versenyidőszakban is árgus szemekkel vigyázta, hogy mit eszik. Rossz nyelvek szerint a szép és sikeres Katarinára bizony nem volt jellemző a fegyelem... „Azért én is megeszek egy szelet tortát, vagy édességet, ha hazamegyek vagy valami ünnepség van - nem titkolja Julika, de nincs is mit. - Versenyre meg viszem magammal a csokit, az izgalom miatt. Attól, hogy egy kis csokoládét eszem, még nem fogok meghízni.” sztár es Egészség Két gyerek után is fantasztikus Steffi Graf, egykori teniszkirálynő számos hírességtől eltérően még nem foglalta könyvbe fitneszprogramját, pedig lenne mit közölnie hölgytársaival, hiszen két gyerek után is fantasztikusan néz ki. Férjéből, André Agassiból, akinek annak idején volt egy-két felesleges kilója, izompacsirtát varázsolt - német fegyelemmel és alapossággal. Módszere egy Amerikában sikeres fitnesztréningen és ésszerű táplálkozáson alapszik, s azoknak is ajánlott, akik nem kedvelik a konditermet. Kiindulási alapja: napi harminc perc mozgás is elég ahhoz, hogy megelőzzük a civilizációs betegségeket, és jó formában maradjunk. Szakemberek bírálják a módszert, mondván, hogy a szervezet az állandó hegynek fel, hegynek le megterhelés és pihenés váltakozása következtében nem tud megbirkózni a zsírszövetekkel. Szerintük sokkal hatásosabb a futószalag vagy a nordic walking. Hegyet mászik, ejtőernyőzik Tom Cruise, a Mission Impossible hőse nem csak a filmben, de az életben is szereti a kihívást. Szabad idejében a hegymászásnak hódol, de az ejtőernyőugrást sem veti meg. Mindehhez nem csak fitneszteremben szerzi a kondíciót, évek óta minden reggel jógázik. (u) TESTÜNK TITKAI A bőr és a tapintás A kezeket borító bőr fontos érzékelő szerv. Könnyen károsodhat külső és belső tényezők - kor, szélsőséges hőmérsékleti ingadozás, betegségek, stb. - hatására. A bőr járulékos részei A bőr járulékos részei az ún. bőrfüggelékek: a szőr- és hajszálak, a körmök és a bőrben található faggyú-, verejték- és illatmirigyek. A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet borítja. A szőrzet, és főleg a haj, a melanin nevű bőrfestéknek köszönheti a színét. Az évek előrehaladtával a pigment mennyisége csökken a szervezetben: a haj és a szőrzet fehérré változik, megőszül. A szőr fonálszerű szaruképződményekből épül fel, a bőrből kiemelkedő része a szál, az irharétegbe mélyedő pedig a gyökér. A hajhagymába, a gyökér alsó, üreges részébe emelkednek be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőrzet és a haj rendszeresen újratermelődik. Egészséges esetben átlagosan harminc-hatvan hajszálunk hullik ki naponta. Egyes vastagabb szőrszálak merevítő izmokat, ún. szőremelő izmokat tartalmaznak. Működésükkor - például hideg hatására - a szőrszálak felegyenesednek, ilyenkor jön létre a mindenki számára jól ismert jelenség, a „libabőr”: az izommunka következtében hő termelődik, így védve a bőrt a hidegtől. E folyamat az ember esetében már teljesen haszontalan dolog, a szőrös állatoknál viszont a szőr felállása valóban a test közelében tartja a meleg levegőt így védve a testet a kihűléstől. Az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából bújik ki a köröm. E szarulemez alsó felülete az utolsó ujjperec rózsaszín területén, a körömágyon nyugszik. Élő, folyamatosan növekvő része, a gyökér, ami a köröm tövén lévő kis félhold alakú terület, mely a hold kivételével a bőr alatt található. A köröm növekedésének gyorsasága egyénenként változó, hetente átlagosan egy milliméternyire becsülhető. A faggyúmirigyek a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak. Folyamatosan zsírnemű anyagot, fa- gyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyú bőr védelme érdekében tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami az ultraibolya-sugárzás hatására D-vita- minná alakul. (A fülzsír és az az anyag, ami alvás közben összegyűlik a szem körül, valójában szintén faggyú.) A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a színe egyazon személy esetében is változhat. Szervezetünkben már egy enyhe zavar - betegség, helytelen táplálkozás stb. következtében - is elegendő ahhoz, hogy bőrünk színén és állapotán jól felismerhető, kisebb-na- gyobb változások mutatkozzanak. fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók. A bőr pigmentációja Az egészséges, megfelelően pigmentált bőr a napon gyorsan és egyenletesen bámul le a felhám alsó rétegének jellegzetes pigmentsejtjeiben, a melanocitákban termelődő festékanyagnak, a melaninnak köszönhetően. Ez a pigment ugyanis elnyeli a nap által kibocsátott ultraibolya-sugarakat. Az ultraibolya sugárzás hatására a sejtek nagyobb mértékben termelnek festékanyagot, amit a szomszédos felhámsejtekbe juttatnak. A sejtek ezt hosszan tárolják, mintegy szűrőt képezve a nap károsító hatásai ellen. A bőrszíntől függetlenül minden ember bőrében megközelítően ugyanannyi melanocita van (kb. az összes bőrsejt egy százaléka). A bőrszín eltérései a sejtek által termelt melanin mennyiségének köszönhetőek. A különböző pig- mentációs típusokon kívül a bőr Verítékezés Miért verítékezünk? A verejtékezésnek két oka van. Hő hatására a hipotalamuszból inger érkezik a hőszabályozóként szolgáló exokrin mirigyekbe, amire azok a bőr nedvesítésével válaszolnak. A serdülőkor idején kezdik el működésüket az apokrin mirigyek, amelyek nem a hőre, hanem a félelemre, a szexuális izgalomra vagy más erőteljes érzelmekre reagálnak verítékezéssel. Fájdalom Mi a fájdalomküszöb? Az a legkisebb ingererősség, ami fájdalomérzést vált ki. A fájdalomküszöb értéke függ az inger minőségétől és az egyén érzékenységétől. A test különböző pontjain különböző számú fájdalompont található, így a fájdalomérzet egyazon inger hatására testtájanként is különböző lehet. Forrás: Család és Egészség „Hetente masszőrhöz járok"
