Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-11 / 158. szám, szerda

14 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. www.ujszo.com A nagyszabású ünnepségekre több ezer turista volt kíváncsi, a környékén mindenütt sört csapoltak, húst sütöttek, így a kereskedők sem jártak rosszul Megünnepelték a Károly-híd 650. születésnapját A prágai Hradzsinban álló Szent Vitus székesegyház majdnem 20 tonnás Zsig- mond harangja is megszó­lalt hétfőn reggel 5 óra 31 perckor, amikor a cseh főváros legismertebb és leglátogatottabb műemlé­ke, a legendás Károly híd, Európa egyik legrégibb kőhídja, megünnepelte 650. születésnapját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Moldva folyót átívelő híd épí­tését 1357-ben IV. Károly német­római császár és cseh király ren­delte el, hogy egyszerűbb legyen az összeköttetés a polgárok lakta Óváros és az arisztokrata Kisol- dallal, illetve a királyi Hradzsin között. A látványos és színes jubileumi ünnepségek már vasárnap dél­után megkezdődtek és még hétfőn délelőtt is tartottak. A ren­dezvények az Óvárosi téren kezdődtek, neves művészek, szí­nészek, énekesek előadásaival. Az éjjeli órákban folklórcsopor­tok megelevenítettek a Károly- híddal, illetve Prágával kapcsola­tos számos legendát, történetet, majd éjfél után megjelentek a legkülönfélébb misztikus figurák, tündérek, boszorkányok, hóhé­rok és a középkori világ érdekes alvüági elemei is. A hídon és kör­nyékén kézművesek dolgoztak, s portékáiknak nagy keletje volt. A legnagyobb feltűnést azonban Zi- to varázsló keltette, amikor kaka­sok vontatta szekerén áthajtott a hídon. A nagyszabású ünnepségekre ugyanis több ezer hazai és külföl­di turista volt kíváncsi, s a környé­kén mindenütt sört csapoltak, húst sütöttek, így a kereskedők sem jártak rosszul. Bár a kora reggeli harangzúgás nyüván sokakat felébresztett édes álmukból, panaszokat nem volt hallani. A tömeg jól szórakozott, s nem sokan hallották, hogy Pavel Bém, Prága főpolgármestere 5 óra 31 perckor további hosszú éle­tet, sok-sok látogatót, s minél ke­vesebb vandált kívánt az öreg Ká­roly hídnak, amely rövidesen fe­lújításra kerül. „A Károly-hidat úgy fogjuk felújítani, hogy nem takaijuk el, nem zátjuk le a láto­gatók elől. Ez Prága jelképe, amit minden ide látogatónak szívesen megmutatunk, s amit mindenki­nek látnia kell“ szögezte le a főpolgármester. Az ünnepségen megjelent a A híd évszázadok elteltével is a legszebb arcát mutalja (Reuters-felvétel) A középkori jelmezbe bújt lovasok sem hiányozhattak (CTK-felvétel) cseh művészi és társadalmi élet színe java. Václav Klaus államfő, bár megígérte, végül is nem jelent meg a jubileumi vigadalomban. A cseh főváros örök idegenfor­galmi szenzációjának számító híd a hiedelmekkel ellentétben azon­ban nem az első átkelő volt Prágá­ban. A 10. századból származó oklevelek már említést tettek egy fahídról, a Károly-híd elődjének számító Judit-híd 1170-től állt a Moldva folyón. Az I. Vladislav fel­eségéről elnevezett híd alacsony építésű és keskeny volt, 1342-ben egy árvíz pusztította el, az eredeti Hídkapu azonban még mind a mai napig látható a folyóparton. A napjainkban Károly-hídként emlegetett átkelő építését IV. Ká­roly rendelte el 1357-ben, a mun­kálatok megkezdésének legsze­rencsésebb időpontját királyi asztrológusok és a számmisztika tudósai számították ki. A csillagok állása alapján az alapkövet maga IV. Károly fektette le 1357. július 9-én, reggel 5 óra 31 perckor. A 135797531 számsorként is fel­jegyzett dátum elölről és hátulról olvasva is ugyanazt a napot adja ki, a különleges számsor ma a híd egyik végén álló toronyra is ki van függesztve. A királyi híd építésével a 27 éves Peter Pariert bízták meg, a munkálatok azonban csak a kö­vetkező század elején fejeződtek be. Az építéshez mészkövet hasz­náltak, a legendák szerint a hab­arcshoz tojást kevertek, abban bízva, hogy így erősebb lesz a kö­vek közti ragasztás. Bár ezt sosem sikerült bebizonyítani, a modern­kori vizsgálatok valóban kimutat­ták szerves eredetű anyagok nyo­mait. Az üzleti szellem már a 15. szá­zadban is jelen volt, így miután el­készült, vámot szedtek a hídon, és az átkelőknek egészen 1815-ig kellet fizetniük. A középkorban hamar a városi élet központja lett, kereskedtek és ítélkeztek is rajta, sőt nem egyszer lovagi tornák helyszínéül is szolgált az 520 mé­ter hosszú, és közel 10 méter szé­les híd. Az ítélkezést többször helyszíni büntetés-végrehajtás is követte, fejek tucatjai hullottak a hídról az évszázadok során. 1621. június 21-én például egy Habs- burg-ellenes felkelés 27 elítéltjét fejezték le a hídon. A híd 650 éve íródó története során számos jeles eseménynek volt szemtanúja, vagy éppen szenvedő alanya: 1432-ben hatal­mas árvíz vonult le a Moldván, ami három pillért is tönkretett. A harminc éves háborúban svéd ki­rályi csapatok foglalták el a folyó jobb partját, a túlsó part bevételé­ért vívott harc gyakorlatilag a hí­don zajlott le. A 17. és a 18. szá­zadban jelentős csinosításon ment át az építmény, ekkoriban kerültek rá az első világhíres ba­rokk szobrok. Ma összesen har­minc alkotás látható a hídon, az utolsó 1938-ban került oda. A sza­badtéri „szoborgaléria“ ötletét egyébként a római Angyal-híd ad­ta. Legendák szerint a híd szobrai éjjel elhagyják helyüket, hogy a járókelők között elkeveredve néz­zék meg a többi hidat, amelyeket saját helyükről nem láthatnak. Az ipari és kereskedelmi fejlődéssel a híd jelentősége is megnőtt, a technikai fejlődés a Károly-hidat sem kímélte. 1870- től az immár hivatalosan is Ká­roly-híd nevet viselő átkelőn om­nibuszok kezdtek közlekedni. 1905. május 15-én hajthattak át rajta utoljára lovas kocsik, 1905 és 1908 között villamos, 1908-tól buszok közlekedtek a hídon. A történelem viharai miatt a hi­dat többször is fel kellett újítani, az első céltudatos restaurálási program 1874 és 1883 között zaj­lott, ekkor a tornyokat újították fel. A híd egészét érintő rekonst­rukció zajlott 1965 és 1978 kö­zött, ezt követően már csak a gya­logosok számára nyitották meg a hidat, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai na­pig végeznek javítási munkálato­kat. Prágában 2001-ben még gyűjtést is kiírtak a felújítások tá­mogatására. (-kés, m-k) I 100 000 koronás SMS-játék Júniusi telefoneső a T-Mobile-lal! _______________________________ ■T ■ -Mobile A júniusi telefoneső nyertesei • Lelkes Mária, Bős • Takács István, Padóny • Németh Etelka, Újvár • Szűcs Norbert, Gúta • Fejkó Árpád, Szkáros • Hebert Nóra, Pozsony • Majer Béla, Tany • Szolga Erzsébet, Feketenyék • Pallag Magda, Párkány • Új Roger, Tallós • Pallag Tamás, Párkány • Tóth Zoltán, Dióspatony • Kunyik Rozália, Szögyén • Vidra Mónika, Vők • Komár Judit, Fúr • Vendég Ildikó, Nemesócsa A fődíj nyertesei Helenbai Zsolt, Runya ifj.Kosér Lajos, Padény Nagy Lívia, Nádszeg Zsemlye Szilvia, Baka A nyerteseknek gratulálunk! Köszönjük, hogy játszott az Új Szóval! Az 5 000 koronát meghaladó nyeremények a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókötelesek, adójuk 19%. A technikai szolgáltatást az A SMS, s. r. o. biztosítja. __________________________________________ + EASY KÁRTYA 300 koronás kezdőegyenleggel!

Next

/
Thumbnails
Contents