Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
DlGITÁLlA 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. Mégsem kerül boltokba a Manhunt 2 című brutális játék Nagy-Britanniában Projektek, amelyek mobiltelefon címszó alatt tragikusra sikerültek Megfékezett erőszak FELDOLGOZÁS Miután a Manhunt 2 című öl- döklős játékot az Egyesült Királyságban és Írországban megjelenése előtt betiltották, az USA-ban pedig 21 éven felülieknek szóló besorolást kapott, kiadója bizonytalan időre világszerte elhalasztja a játék premierjét. A videojátékokkal foglalkozó Gameslndustry.biz híradása szerint a játék kiadója, a Take-Two Interactive Software egyelőre felfüggesztette az eredeti tervek szerint július 10-én a Nintendo Wii, PlayStation 2 és PSP konzolokra debütáló Manhunt 2 piacra dobását. Egyelőre a társaság csak any- nyit közölt, hogy átvizsgálja, milyen lehetőségei vannak arra, hogy orvosolja a játékával felmerült problémákat. Azt azonban még nem tudni, hogy ez azt jelenti-e, hogy eltávolítják a játék legdurvább elemeit, és kérelmezni fogják a korhatárbesorolás újbóli elbírálását, vagy teljesen sutba dobják a projektet. A program teljes betiltása mellett a felnőtteknek szóló besorolás is károsan érintheti a Take-Two-t, ugyanis a Nintendo és a Sony céges irányelvei szerint játékgépeikre nem lehet csak felnőtteknek szóló játékot kiadni, PC-re pedig eleve ki sem adják. A Manhunt első része is hasonló botrányt kavart, a horror- és pszichothriller-rajongóknak szánt programban ugyanis javarészt csak gyilkolni kell. Az elmegyógyintézetben játszódó szoftverben a hatékony továbbjutáshoz ráadásul érdemes halkan az áldozat mögé lopódzni, s puszta kézzel, vagy valamilyen szúró-, vágófegyverrel eltenni láb alól, esetleg egy nejlonzacskóval megfojtani, (o) Eddig kevés olyan jutalom talált gazdára, amit a BSA ajánlott fel Egymillió dollár a besúgóknak FELDOLGOZÁS ---------^--------Ak ár egymillió dolláros jutalmat is kaphat, aki illegális szoftverhasználat miatt feljelenti saját munkaadóját a BSA-nál az Egyesült Államokban - attól függően, hogy a szervezet mekkora büntetést szed be. A kalózszoftverek ellen küzdő Business Software Alliancé*ezzel a módszerrel igyekszik rávenni az alkalmazottakat arra, hogy jelentsék be, ha a cégüknél illegális másolatra bukkannak - adta hírül a BetaNews. A módszer nem új, csupán a feljelentőknek beígért összeg emelkedett: eddig 200 ezer dollár volt a maximum, mostantól azonban akár egymilliós jutalommal is kecsegtet az érdekvédelmi szervezet. A valóságban azonban nem ilyen rózsás a helyzet, mivel a BSA csak akkor fizet, ha kártérítést is sikerül kicsikarnia a feljelentő révén tetten ért cégtől. Ráadásul a jutalom összege is attól függ, hogy mennyit kaszált a szervezet: százezer dolláros kártérítés után ötezer dolláros jutalom jár, az egymilliós elvi maximum eléréséhez pedig 15 millió dolláros kártérítésre van szükség. A BSA mindeddig egyetlen esetben fizetett pénzjutalmat a kalózszoftverek miatti feljelentőknek: összesen 15 500 dollárt osztottak szét egy cég három alkalmazottja között, akik az eset után minden bizonnyal el is veszítették munkahelyüket. Kérdéses tehát, hogy megéri-e az alkalmazottaknak a munkaadót feljelenteni. Az érdekvédelmi szervezet mindenesetre sikeresnek tartja a kampányt, és az elmúlt két évben összesen 22 millió dollárnyi kártérítést zsebelt be, de továbbra is arra bíztatnak mindenkit, hogy jelentsék az illegális szoftverhasználatot, mivel az csak az USA-ban évi 7 milliárd dolláros kárt okoz a szoftveriparnak, (o) A felhasználók háromnegyede legalább három e-mail címet használ rendszeresen Kezelhetetlenné válnak a munkahelyi e-mailek FELDOLGOZÁS Ma már közhely, hogy az üzleti információk egyik legfontosabb hordozói az e-mailek. A levéláradat azonban egyre nehezebben kezelhető, ami az információk széttagozódásához és nehezebb kereshetőségéhez, menedzselhetőségéhez vezet. Egy 500 üzleti felhasználó körében elvégzett felmérés szerint a felhasználók háromnegyede legalább három e-mail címet használ rendszeresen, 13 százaléknak pedig tíz vagy több postafiókja van - például magánlevelekre, üzleti levelekre, levelezőlistákhoz vagy webszolgáltatásokra való feliratkozáshoz. A különféle címek általában arra szolgálnak, hogy a felhasználók rendezzék a küldött és fogadott leveleiket, ez azonban ahhoz vezet, hogy az információk sokkal nehezebben kereshetők elő. Ma már megszokott, hogy valaki a vállalati e-mail címéről küld magánjellegű levelet és fordítva is gyakran előfordul. A megkérdezettek 60 százaléka küld és fogad üzleti témájú leveleket a privát címéről, 80 százalék pedig magánjellegű levelezésre is használja a céges postafiókját. Az sem ritka, hogy valakinek olyan információkra van szüksége munka közben, ami valaki másnak a levelezésében található meg. A válaszadók kétharmadával fordul már elő ez, és gyakran a szóban forgó munkatárs nincs is az irodában, így ezek az információk átmenetileg elérhetetlenek voltak. A legtöbben ilyenkor vagy felhívják a munkatársat és elkérik a belépési jelszavát, vagy az informatikai részlegtől szerzik meg azt. Ez azonban nem csak biztonsági szempontból aggályos, hanem a privát szférát is sérti. Ä megkérdezettek 60 százaléka szerint problémás a magánszféra szempontjából, ha meg kell osztania valakivel a leveleihez való hozzáférést. (bá) A10 leggázabb projekt Összeállításunkban megbántunk minden olyan mobilgyártót, akik nem képesek az önkritikára. Megmutatjuk, hogy szerintünk melyek azok a legendás botrányos projektek, melyek az elmúlt év alatt a legtöbb mosolyt, avagy megdöbbenést váltották ki belőlünk... FELDOLGOZÁS Akkufresh Az ember amikor már azt hinné, hogy mindent tud a világról, mindig megjelenik valaki, aki megmutatja a mézeskalács kerítést és elhiteti velünk a hyper- technológiát. így volt ez az Akkufresh-sel is. Nem kell igazán 8 általánosnál több ahhoz, hogy rájöjjünk: a szépen becsomagolt papírdarab az égegyadta világon nem csinál semmit az akkumulátorral, nem javítja a teljesítményét, mitöbb azt nem is javítja fel. Legalább a mérések szerint... Ericsson Chatboard Az sms szolgáltatás sikerén felbuzdulva az Ericsson csaknem 8 éve, 1999-ben dobta piacra a telefonjaihoz illeszthető billentyűzetet, Chatboard néven. Nos, az ergonómiailag tökéletes hulladék termék kategória nyertese ugyan az első pár hónapban meglehetősen jól fogyott, később azonban gyenge képességei és a régi Ericsson telefonok szoftverének lassúsága miatt (nem voltak képesek tartani a lépést a gépeléssel) ma már mindenki csak mosolyogva gondol vissza a Chatboardra. Nokia 7600 A Nokia 7600 az első 3G-s telefonok között volt, ám kialakítása nemhogy rosszra, egyszerűen tragikusra sikerült. Amellett, hogy a kezdetben videotelefonálással promózott 3G-re kihoztak egy egykamerás, videofonra képtelen készüléket, a telefon négyzetes kialakítása is igen érdekesre sikerült. Akárhogy is próbáltuk, nem tudtuk megszeretni a telefont, soha, sehogysem esett kézre... Motorola VlOO bár mindannyian tudjuk hogy ez nem egyértelmű előny a mobiltelefonoknál - de legalább kialakításukban hoztak újat. Ennek ellenére finoman szólva - főleg a szoftver problémák okán - nem arattak átütő sikert. A „sima”, kétféleképpen nyitható MPx Motorolát mindenki nagyon várta, olyannyira, hogy aztán meg sem jelent. Kár érte, az N93-nak egy elég jó versenytársa lehetett volna... A kékes vizipisztoly-szerű burkolat nem mást takart, mint a Motorola kommunikátorát, melyet vélhetően azon felhasználóknak szánt a gyártó, akik rákattantak a Nokia már akkor is kicsit feljebb pozícionált 9210-esére, de nem volt elég pénzük azt megvenni. Nos, a készülék nemcsak külsejében, hanem belsejében is több okot adott a sírva fakadásra, arról már nem is beszélve, hogy telefonálni kizárólag headsettel lehetett róla. Nokia 3300, 5510, N-Gage, N-Gage QD A 3300 és 5510-es zenefonok után az N-Gage hozta a legnagyobb megdöbbenést. Alapjából nem volt egy rossz elképzelés, hogy a telefonba zsúfoljuk a játékgépet, csak valószínű, hogy az ötlet megálmodójának fogalma nem volt a mobiltelefonokba épített processzorok órajeleiről és egyéb korlátokról. Az N-Gage QD — annak ellenére, hogy az egész N-Gage projekt becsődölt — már valamivel jobbra sikerült, legalább nem úgy kellett vele telefonálni, mint ha az embernek elefántfüle lett volna... Siemens SK65 A dobócsillag. Koncepciótelefonnak még csak-csak, de kereskedelmi forgalomba azért elég merész volt kidobni. A Siemens az S55-ÖS mobiltelefonja után gyakorlatilag hibát hibára halmozott, a 65 és 75 széria után az utolsó mentsvár a Benq-val való összeolvadás lett volna, de a két cég együttműködése a mobil fronton meglehetősen döcögős azóta is... Motorola MPX Az MPX200 és 220as modelleket lehetett szeretni. Windows- osok voltak ugyan mindketten - és Sagem Vodafone Simply A Sagem Simply sorozatot idősebbeknek találták ki de olyannyira lebutították hogy nemhogy az idősebb, de a fiatalabb generációnak is sikerült egy hétköznapi használatra tökéletesen alkalmatlan készüléket alkotni. Ronda, nehezen használható ipari hulladékokról beszélhetünk a Simply sorozat esetében... Sagem My X 2 A Simply-hez hasonlóan hasonló hülyének nézés történt a My X2 esetében is. Monokróm kijelző, alatta színes fólia. Segítek, a Siemens 1996-ben már gyártott négyszínű kijelzőt mindenféle fólia nélkül (S10-es)... Vodaíoms Simply taWoneSi SaswnVSt LG B1200 Gondolkodtunk, melyik legyen a tizedik, azon szempontok alapján is, hogy igyekezzünk minden gyártótól találni valami igazi csemegét. Nos, az LGB1200-ast azért vettük ide, mert a hazai forgalmazás során információink szerint - némi túlzással - ötből négyet általában visszavittek az emberek a boltokba ilyen-olyan meghibásodás miatt. Mindezek ellenére - ha jól tudjuk - egész szépen fogyott a telefon és népszerű is volt a maga idejében... (szí, mp) D1GITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
