Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-11 / 158. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Horvát trükk: autó Vanuatuból Zágráb. Míg a magyar állam­polgárok Szlovákiából szerzik be az olcsóbb autókat, addig a jó­módú horvátok Vanuatuból szer­zik be álmaik négykerekűjét. A horvát utakon egyre több méreg­drága autón (Audi, BMW, Jagu­ar, Maserati, Porsche) látható fe­kete rendszámtábla, négy pálma­fával, négy számmal és alatta a felirattal: Vanuatu Köztársaság. Az Ausztráliához közeli, dél- csendes-óceáni, 83 szigetből álló Vanuatu adóparadicsomnak szá­mít. A tehetős horvátok céget je­gyeztetnek be Vanuatun, majd ott regisztráltathatják autóikat. A cégbejegyzést interneten is el le­het intézni, ki kell tölteni egy nyomtatványt és átutalni 950 dollárt, a regisztráció éves hosszabbítási díja pedig mind­össze 250 dollárba kerül. A Ve- cemji List zágrábi lap szerint az ilyen fekete rendszámtáblákkal fölszerelt autók tulajdonosai az adózást kerülik el. (MTI, ú) Újra nyereséges a tejfeldolgozó Nagytnegyer. Az Euromilk Rt. tavaly 64 millió koronányi nyereséggel zárta az évet, szem­ben az egy évvel korábbi 38,5 millió koronás veszteséggel. A nagymegyeri tejfeldolgozó be­vételei az elmúlt évben elérték a 422,4 millió koronát. (SITA) Strauss-Kahn áll az IMF élére? Brüsszel. A Nemzetközi Valu­taalap (IMF) vezetőjének szem­élyéről az uniós pénzügyminisz­terek tegnapi brüsszeli tanácsko­zásukon cserélték ki véleményü­ket. Az Európai Unió pénzügy- miniszterei megállapodtak arról, hogy támogatni fogják a korábbi francia pénzügyminisztert, Do­minique Strauss-Kahn-t abban, hogy a Nemzetközi Valutalap élére kerüljön - jelentette be a portugál kormány illetékese. Portugália tölti be jelenleg az unió elnöki tisztét. A hagyomány szerint az Egyesült Államok vá­laszthatja ki a Világbank ve­zetőjének személyét, a Nemzet­közi Valutalap vezérigazgatójá­nak tisztére pedig az Európai Unió tehet javaslatot. (MTI) Szomszédban készül az iPhone? Kutná Hóra. Az amerikai Apple társaság új slágerét, a for­mabontó külsejű és számos funk­cióval felvértezett iPhone mobil- telefonját lehet, hogy Csehor­szágban fogják gyártani. Cseh la­pértesülések szerint a Pardubicé- ben már működő és Kutná Horán újabb telephelyet építő tajvani Foxconn cégében szerelnék össze a mobilkészülékeket. A Foxconn se nem cáfolta, se nem erősítette meg az értesülést. (MfD) Szétkapkodják a lakáshiteleket Pozsony. Az Állami Lakásfej­lesztési Alap által nyújtott hite­lek iránt továbbra is óriási az érdeklődés, a kérvények össze­ge idén eddig 164 millió koro­nával haladja meg az alap le­hetőségeit. Míg az alap költség- vetése idén 3,896 milliárd ko­ronával járulhat hozzá a hazai lakásépítés támogatásához, az eddig beérkezett 1375 kér­vényben 4,060 milliárd koro­nát kértek az alaphoz fordulók. A legnagyobb érdeklődés to­vábbra is a bérlakások támoga­tása iránt mutatkozik, amire eddig 2,092 milliárd koronányi kérvény érkezett. Az elkövet­kező időszakban nagyobb összeget fordíthatunk a házak hőszigetelésére is, e héten ugyanis a köztársasági elnök aláírta az alapról szóló törvény módosítását. Eszerint az alap hőszigetelésre nyújtott támo­gatásait a 80 négyzetméternél nagyobb lakások és a 160 négy­zetméternél nagyobb alapterü­letű családi házak tulajdonosai is igénybe vehetik. (SITA) Az EU vizsgálja a cseh villanyárat Prága. Az Európai Bizottság vizsgálatot indít Csehországban abban az ügyben, hogy a villa­mos energia árának rögzítése a prágai áramtőzsdén nem ellen­tétes-e az EU versenyszabályai­val. Az áramtőzsde vezetése a jövő évre egy megawatt óra áram árát 50,4 euróbán rögzí­tette. Az Európai Unió energia­ügyi biztosának, Andris Piel- balgsnak a szóvivője szerint az Európai Bizottság magyarázatot vár az áramtőzsde vezetésétől arra, hogy miért rögzítették az árat. A tőzsde igazgatója ugyan­akkor ebben semmi kiverni va­lót nem talál. Szerinte a keres­kedők két évre szóló szerződést körnek a tőzsdén, s az árat csak az első évben fixálják, 2009-ben már a piac fogja eldönteni, mennyibe fog kerülni a villamos energia, (m, t) MAI VALUTAÁRfOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,398 Lenqyel zloty 8,861 Anqol font 49,305 Maqvar forint (100) 13,566 Cseh korona 1,167 Horvát kuna 4,634 Bolqár leva 17,075 Román lei 10,636 Japán ien (100) 19,905 Sváici frank 20,181 Kanadai dollár 23,318 USA-dollár 24,431 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,42-34,42 23,57-25,23 1,14-1,20 12,90-14,20 OTP Bank 32,53-34,23 23,73-25,04 1,14-1,20 13,05-14,05 Postabank 32,44-34,36 23,63-25,23 1,14-1,20 11,77-15,37 Szí. Takarékpénztár 32,49-34,16 23,80-25,05 1,13-1,20 12,98-14,20 Tatra banka 32,53-34,27 23,72-24,98 1,14-1,20 13,01-14,07 Dexia Banka 32,53-34,27 23,80-25,07 1,14-1,20 13,21-3,92 Általános Hitelbank 32,53-34,27 23,72-24,99 1,13-1,20 • 13,06-4,06 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Lakásunk egy négyzetméterét 500 koronáért szigetelhetjük, vagyis egy év alatt 30%-kal nőttek a költségek Idén drágulnak az építőanyagok A lázas építkezések hatására drágul az alapanyag. A szintén építkezési területté vált Csehországban már a tégla is hiánycikk. (TASR-felvétel) Pozsony. A hazai építőipar növekedése tavaly soha nem látott gyorsaságra kap­csolt. Építőipari cégeink fo­lyamatosan növekvő terme­lése azonban az építőanya­gok iránti kereslet növeke­dését hozta magával. Az el­múlt hónapokban így nőttek az építőanyagok árai is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai építőipar növekedé­se tavaly az ország önállósodása óta nem látott sebességre kapcsolt, elérve a 150 milliárd koronás ter­melést. Mindez persze nem hason­lítható össze a 80-as évek építőipa­ri lázával, amikor egész lakótele­pek épültek, az elmúlt évek stag­nálásához viszonyítva azonban je­lentős előrelépésnek számít. Idén ehhez hozzájárult az enyhe tél és a korán beköszönő nyár is, aminek köszönhetően az építőipari cégek teljesítménye az idei első három hónapban a negyedével nőtt az előző év azonos időszakához ké­pest. A nyári és őszi időszakban az időjárás ugyan már nem befolyá­solja a produkciót, a megrendelé­sek folyamatos növekedése azon­ban azt jelzi, hogy az ágazat kibo­csátása az elkövetkező időszakban is magasabb lesz, mint az előző években. A közszféra megrendelé­sei ugyan nagyjából hasonló szin­ten mozognak majd, mint koráb­ban, manapság azonban jelentős mértékben nőttek a magánszféra megrendelései. Ez utóbbiak már több munkát adnak az építőipari cégeknek, mint az állam. Az építőipar aránya a bruttó ha­zai terméken 2005-ben és 2006- ban 6,8 százalékot tett ki. A tapasz­talatok azonban azt mutatták, hogy a parlamenti választásokat követő években az építőipari ter­melés visszaesett. Szlovákia törté­nelmében először azonban az idei év különbözik a többitől. A tavalyi választásokat követően az építői­par részesedése így először nő a bruttó hazai termék 7%-a fölé. Az ágazat termelésének a növekedésé­vel együtt emelkedett a foglalkoz­tatás is. A felmérések szerint ma­napság 200 ezer alkalmazottat foglalkoztat az ágazat, a hazai al­kalmazottaknak így nagyjából a 10 százaléka dolgozik az épí­tőiparban. Áz ágazat növekedése azonban nem mindenki számára pozitív hír. Ha most szeretnénk lakást felújíta­ni vagy építkezni, fel kell készül­nünk ara, hogy az ágazat dinami­kus növekedése az árak növekedé­sével jár. A nagyobb termelés ugyanis növeli az építőanyagok iránti keresletet. Szlovákiában je­lenleg a legnagyobb érdeklődés a családi házak és panelházak hőszi­getelése iránt mutatkozik. Egy klasszikus, 200 négyzetméteres házfelület szigetelése azonban az elmúlt félévben olyan mértékben drágult, hogy sokaknak elment a kedvük a hőszigeteléstől. Míg ta­valy decemberben egy négyzetmé­tert 346 koronáért szigetelhet­tünk, idén februárban ez 382 koro­nára nőtt. Manapság pedig már csaknem 500 koronáért szigetel­hetjük a lakásunk egy négyzetmé­terét. Egy év alatt így nagyjából 30 százalékkal nőttek a költségek. Az építőanyagok árát nem csak az enyhe tél miatti növekvő kereslet, hanem az üzemanyagok drágulá­sa is növelte. Emiatt elsősorban a szigetelőanyagok ára csaknem 15-20%-kal nőtt. A szigetelőanya­gok gyártói között ráadásul nem olyan nagy a konkurenciaharc, az árverseny így nem érvényesül olyan mértékben, mint a többi ág­azatban. Az áremelkedést azonban né­miképp enyhítik a külföldi üzlet­láncok, amelyek kihasználják az építőipar növekedésével együtt járó árugrást. A bauMax és a Hornbach, amelyek az építőanya­gok árusítására specializálódnak most nyáron akár 20-30 százalé­kos árkedvezményt is nyújtanak. Hasonló kedvezményekre számít­hatunk azonban a kisebb üzletek­ben is. Nem szabadna viszont bedőlnünk a nagy nyári árkedvez­ményeknek, hiszen sok esetben a nagy üzletláncok kedvezményes árai magasabbak, mint a kisebb üzletek klasszikus árai. Mielőtt ráugranánk az első kedvezőnek tűnő ajánlatra, érdemes körülnéz­ni a piacon, (mi) Franciaország küzdelme az eurózóna rendszerével Sarkozy kibúvókat keresett S. TÓTH LÁSZLÓ Brüsszel. Nicolas Sarkozy fran­cia elnök az eurózóna pénzügymi­nisztereinek brüsszeli tanácskozá­sán megígérte: mindent megtesz azért, hogy országa - a korábbi megállapodásoknak megfelelően - 2010-re egyensúlyba hozza pénzügyeit. Az ígéret értékét le­rontotta, hogy hozzátette: nem biztos a teljesítésben, s szerinte az eurózóna működését szabályozó stabilitási paktumot „intelligen­sen, dinamikusan“ kell alkalmaz­ni. Első ízben fordult elő, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek szokásos, havi rendszerességgel megrendezett ülésén valamelyik tagállam elnöke is részt vegyen. Ennek oka az volt, hogy az egyik fő téma ezúttal az új francia veze­tés gazdaságpolitikája volt, s Sar­kozy személyesen akart érvelni ennek megalapozottsága mellett. Az euróövezet tagállamai idén áp­rilisban megegyeztek, hogy 2010- re egyensúlyba hozzák államház­tartásukat: az időközben ál­lamfővé választott Sarkozy azon­ban úgy döntött, hogy Franciaor­szágban ezt a céldátumot 2012-re tolják ki, s az így kapott mozgáste­ret különböző adócsökkentések révén a gazdaság felpörgetésére használják ki. Ezt a többi euróöve- zetbeli tagállam nem éppen lelke­sen fogadta. „Nem vagyok biztos abban, hogy tartani lehet a 2010- es dátumot. De akik ezt az ígéretet tették, azok sem lehettek biztosak ebben” - mondta Sarkozy, az előző francia kormány pénzügyminiszte­rére, Thierry Bretonra utalva. Csak egybevetésül: Szlovákiától a stabi­litási paktum valamennyi feltételé­nek maradéktalan teljesítését megkövetelik, sőt azt is jelezték, hogy esetleg az összes kritérium teljesítése sem lesz elég. Csak 2011-től számolnák fel az állami monopóliumot Kitolódó postai liberalizáció PERGER ISTVÁN Strasbourg. Az Európai Parla­ment szakbizottsága az Európai Bizottság által javasolt 2009. ja­nuár 1-jei határnap helyett két év­vel későbbi időpontig, 2010. de­cember 31-ig számolná fel a meg­lévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi időt kapnának a piacnyi­tásra. A plenáris ülés ma szavaz a jogszabályról, amely Európa-szer- te 5,2 millió postai dolgozót érint. Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően je­lentősen átalakult a postai szol­gáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemé­lyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a leve­lek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szol­gáltatások ugyanakkor még most is az EU gazdasági összteljesítmé­nyének 1 százalékát adják. Az eu­rópai postai szolgáltatók 5,2 mil­lió embert foglalkoztatnak, évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolí­tanak, és évente mintegy 135 mil­lió küldeményt kezelnek. A piac­nyitás értelmében a nemzeti pos­taszolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására. Amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti ala­pon biztosítani az egyetemes szol­gáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szol­gáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthat­nának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kom­penzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási me­chanizmusokról a tagállamok ma­guk dönthetnének. Átlagbérek a hazai iparban Foglalkoztatottság a hazai iparban (májusi nominálbér Sk-ban) Bányaipar Ipari termelés Energiaipar 120 387 18 594 132 317 30 468 Építőipar Nagykereskedelem Autókereskedelem Kiskereskedelem Szállodaipar, éttermek M5/2007 MS/2006 Ingatlanpiac Közlekedés Posta Távközlés 19 907 18 552 Graf: TASR í «~ íSOl (alkalmazottak száma májusban) Bányaipar Ipari termelés Energiaipar ■ 36515 I 38 430 Építőipar ! mm883 164 936 155199 Nagykereskedelem MMÍ129 458 ; 13 0 551 Autókereskedelem 128 180 I 23 393 Kiskereskedelem «MÉM 156 693 ii«T145 838 Szállodaipar, éttermek 3 50 881 □ 47 849 Ingatlanpiac OTP 150 670 111142 136 Közlekedés Wk 90 603 85 307 Posta ] 17 472 17 623 Távközlés ! 8 748 9 945 M5/2007 MS/2006

Next

/
Thumbnails
Contents