Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-10 / 157. szám, kedd
Agrárkörkép 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 10. A kormányrendelet által előírt hazai támogatási feltételek július közepétől lépnek érvénybe Az állami segítségnyújtás új formái Az új rendelet támogatja a kiállításokon való részvételt (Illusztrációs felvétel) Kártevők a raktározott szemes terményekben Előrejelzés, védekezés ISMERTETŐ A szaktárca által előkészített, július közepétől érvénybe lépő kormányrendelet a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a halgazdálkodás és az erdőgazdálkodás számára folyósított állami segítségnyújtás feltételeit szabályozza támogatások (dotációk) valamint támogatott szolgáltatások és áruk formájában. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az állami segítségnyújtás keretében a mezőgazdaságban a következő új támogatási sémák működtetését tervezik: ♦ A szakmai kiállításokon való részvétel támogatása a résztvevők számára a jogos költségek 100%-ig folyósítható. ♦ A kiállításokon való részvételhez nyújtott támogatás minimális segítség formájában a minisztérium jóváhagyása alapján az adott naptári évben a tenyésztőknek és a termesztőknek a jogos költségek 100%-ára folyósítható. ♦ A törzskönyv vagy a törzsnyilvántartás létrehozására és vezetésére nyújtott támogatás elismert tenyésztői vagy megbízott nemesítő szervezet számára folyósítható az előző év december 31-én bejegyzett állatlétszám alapján egy adott állatfajra megszabott díjtétel formájában. ♦ Az állati melléktermékek összehordására és megsemmisítésére nyújtott támogatást a tenyésztő számára az állati melléktermékek feldolgozója által lehet folyósítani: a) az állati melléktermékek összehordására - a számlázott érték 100%-áig, b) az állati melléktermékek megsemmisítésére - a számlázott érték 75%-áig. ♦ Támogatás az állati melléktermékeket égető berendezés technológiájának megvásárlására és beszerelésére - ez a jogos költségek 40 %-áig, legfeljebb 500000 Sk-ig folyósítható. ♦ Minimális segítség formájában nyújtott támogatás a vágócsirkék minőségének javítására a tenyésztőnek az állatok tartásában alkalmazott vitaminok, esszenciális aminosavak és mikroelemek értékére folyósítható. ♦ Minimális segítség formájában nyújtott támogatás az elválasztott malacok minőségének javítására - ez a támogatása nemesítő és szaporító állományokban folyósítható a tenyésztők számára az anyakocák és a a szopós malacok tartásában felhasznált vitaminok, ásványi anyagok, probiotikumok, ízesítőanyagok, esszenciális aminosavak értékére. ♦ Minimális segítség formájában nyújtott támogatás a méhekre - a méhek tartására folyósítható támogatás öt vagy ennél több áttelelt méhcsaládra folyósítható. A támogatás 250 Sk-ig az áttelelt méhcsaládokra nyújtható az adott naptári évben május 15-én megállapított méhállomány alapján. ♦ Támogatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági terményekben okozott károk térítésére. Ezt a támogatást annak a termelőnek folyósítják, akit természeti katasztrófa (földrengés, talajomlás, árvíz, belvizek, tűzvész) által okozott kár ért. A támogatást: a) a megállapított kár értékének 100 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek van biztosítása a természeti csapások ellen, b) a megállapított kár értékének 50 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek nincs biztosítása a természeti csapások ellen. ♦ Támogatása természeti katasztrófák által az állatokban okozott károk térítésére. Ezt a támogatást, a tenyésztőknek az állatokban természeti katasztrófa által keletkezett károk térítésére lehet folyósítani. A támogatást: a) a megállapított kár értékének 100 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek van biztosítása a természeti csapások ellen, b) a megállapított kár értékének 50 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek nincs biztosítása a természet csapások ellen. ♦ Támogatás a mezőgazdasági terményekben a kedveződen légköri viszonyok okozta károk térítésére. A támogatás a termelőnek a kedveződen légköri viszonyok miatt (jégverés, aszály, tavaszi fagyok, szélvihar) keletkezett károk térítésére folyósítható. A kár megállapítását törvényszéki szakértő végzi. A támogatást: a) a megállapított kár értékének 80 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek van biztosítása a kedveződen légköri viszonyok okozta károk ellen, b) a megállapított kár értékének 40 %-ára lehet folyósítani, ha a termelőnek nincs biztosítása a kedveződen légköri viszonyok okozta károk ellen. ♦ Támogatás az állatállományokban és a termékekben okozott károk térítésére, amelyek elrendelt intézkedések következtében keletkeztek. A támogatás az elrendelt intézkedések következtében keletkeztek a megállapított kárérték 100%-ára nyújtható a tenyésztőnek. A kár megállapítását törvényszéki szakértő végzi. ♦ Támogatás az elrendelt intézkedések következtében a növényállományokban keletkezett károk térítésére. Ez a támogatás a termesztőnek a megállapított kárérték 100%-ig folyósítható. A kár megállapítását törvényszéki szakértő végzi. ♦ A mezőgazdasági biztosítások befizetéséhez nyújtott támogatás a termelőnek vagy a tenyésztőnek folyósítható: a) az éves biztosítási díj 80%-ig, ha a biztosítási szerződés tárgya a természeti csapások okozta károk elleni biztosítás, b) az éves biztosítási díj 50%-ig, ha a biztosítási szerződés tárgya- a kedveződen légköri viszonyok következményei elleni biztosítás,-a káros szervezetek és a káros tényezők elleni biztosítás,- az állatok megbetegedései elleni biztosítás. ♦ A mezőgazdasági termékek minőségének javítására szolgáló támogatás a tenyésztőnek és a termelőnek a következő tevékenységi körök - a termékek érzékelhető tulajdonságainak összehasonlítása, a termékek versenyképességének és a fogyasztók általi elfogadottságának elemzése, továbbképzések és tanácsadás, az ISO-certifi- kátumokat kiadó szerveknek befizetett díjak, műszaki normák kidolgozása, terméktípusok certifi- kátumainak kiadása - végrehajtására létrehozott jogi személyek közvetítésével nyújtható. A támogatás a számlázott érték 100%- ára folyósítható. ♦ Támogatás az erdők nevelésére és védelmére. A támogatás a 15. sz. mellékletben meghatározott erdőtípusok szerinti besorolásban az erdőgazdálkodást végzőnek folyósítható az erdők felújítására, a fiatal erdei növényállományok védelmére és kezelésére, az erdő nevelésére és védelmére szolgáló költségek 100%-ig. ♦ Az erdők üdülési funkcióinak fejlesztésére szolgáló támogatás az erdőgazdálkodást végzőnek folyósítható az erdei ösvények kialakítására, azok megjelölésére és karbantartására, turisztikai berendezések építésére és karbantartására vonatkozó költségek 100%-ig. ♦ Támogatás az erdei biztosítások befizetéséhez. Az erdei állományokra, a faiskolákban levő szaporítóanyagokra vonatkozó erdei biztosítások befizetéséhez nyújtott támogatás az erdőgazdálkodást végzőnek folyósítható az éves biztosítási díj 100%-ig, ha a biztosítási szerződés tárgya a természeti katasztrófák vagy a kedvezőtlen légköri viszonyok okozta károk elleni biztosítás. ♦ Az erdők növényvédelmi gondoskodásához nyújtott támogatás az erdőgazdálkodást végzőnek folyósítható azon jogos költségek 100%-ig, amelyek a káros szervezetek elleni készítmények, beleértve a biológiai készítményeket is megvásárlására, növényvédelmi készítmények alkalmazására, a kitermelés után visszamaradt maradványok mechanikus vagy vegyszeres kezeléssel, illetve elégetéssel történő felszámolására, egyéb, az erdőben levő káros szervezetek elleni intézkedésekre vonatkoznak. ♦ Támogatása természeti katasztrófák és a kedvezőtlen légköri viszonyok következtében az erdők faállományában és a faiskolák szaporítóanyagában keletkezett károk térítésére. Ez a támogatás az erdőgazdálkodást végzőnek folyósítható a természeti katasztrófák és a kedvezőtlen légköri viszonyok következtében az erdők faállományában és a faiskolák szaporítóanyagában keletkezett károk térítésére. A kár megállapítását törvényszéki szakértő végzi. A támogatás: a) a megállapított kárérték 100%-ig folyósítható, ha az erdő művelőjének van biztosítása a természeti katasztrófák és a kedvezőtlen légköri viszonyok következtében keletkezett károk ellen, b) a megállapított kárérték 50%-ig folyósítható, ha az erdő művelőjének nincs biztosítása a természeti katasztrófák és a kedvezőtlen légköri viszonyok következtében keletkezett károk ellen, ♦ Az elrendelt intézkedések következtében a halállományokban keletkezett károk térítésére nyújtott támogatás a haltenyésztőknek folyósítható a megállapított kárérték 100%-ig. A kár megállapítását törvényszéki szakértő végzi. ♦ A halállományok genetikai állományának megőrzésére és védelmére szolgáló támogatás a haltenyésztőnek elismert tenyésztői szervezet révén folyósítható. A támogatás a minisztérium által jóváhagyott tenyészetekben egy generációjú, egy tenyészetben egyazon állományra nyújtható a megelőző év december 31-i állomány-nyilvántartás szerint ♦ A haltenyésztésre vonatkozó támogatás annak a haltenyésztőnek folyósítható, aki betartja a haltenyésztésre vonatkozó feltételeket. A támogatás egy hektár halastóra vonatkozó díjtétel formájában hektáronként maximálisan 10000 Sk- ig nyújtható, miközben a halastó területének legalább öt hektárnak kell lennie. ♦ Az állatok és a halak betegségei terjedésének megakadályozására és megelőzésére szolgáló állami segítség formájában nyújtható támogatás a tenyésztők számára a támogatott termékek és szolgáltatások értékének 100%-ig folyósítható az Állami Állategészségügyi és Élelmezési Igazgatóság révén (oltóanyagok vásárlása és alkalmazása, egyéb gyógykészítmények vásárlása és alkalmazása, a betegségek elemzése, az állatokból vett minták elemzése). ♦ A mezőgazdasági növényekre vonatkozó karantén-intézkedésekhez nyújtott állami segítség a termelőknek a támogatott termékek és szolgáltatások értékének 100%- ig folyósítható a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Minőség- vizsgáló Intézet révén (növényvédelmi készítmények vásárlására, növényvédelmi készítmények alkalmazására, megfelelő intézkedések végrehajtására a káros szervezetek megsemmisítésében, a vett minták elemzésére). ♦ A tesztelésekhez nyújtott állami segítség a tenyésztők számára támogatott szolgáltatások formájában folyósítható a tesztelés számlázott értékének 70%-ig megbízott tenyésztői szervezet révén a következő állatokra: szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok és kecskék, baromfi, méhek, nyulak és szőrmés állatok, (mp, sz) A gabonafélék tárolása során elsősorban a különböző rovarkártevők veszélyeztethetik a terményt, az általuk okozott kár mértéke a becslések alapján 5-10%-os lehet. A raktározás folyamán fontos, hogy felismeijük őket, és lehetőleg megelőzzük a kártételük kialakulását. A károsítok által okozott veszteség mennyiségi és minőségi lehet. A minőségi veszteség sokrétűbb: a termék a kártevők ürülékével szennyeződhet; íz-, szín- és szaghibák alakulhatnak ki, egyes kártevők a szemes termények csírarészének megrágásával eladásra vagy vetőmag céljára alkalmatlanná teszik azt. A raktári kártevők viszonylag védett körülmények között többnyire zárt területen károsítanak, de mivel a terményraktárak zöme nem klimatizált, fejlődésüket ugyanúgy befolyásolják a környezeti feltételek. A raktári kártevők fejlődése, szaporodása szempontjából fontos a megfelelő hőmérséklet. A fajok többsége melegigényes, 8-35 °C közötti hőmérsékleti tartományban képes kifejlődni és szaporodni, a 15 °C alatti hőmérséklet viszont általában lassítja a fejlődésüket és szaporodásukat. A fejlődésük szempontjából másik fontos környezeti tényező a levegő páratartalma. Szaporodásuk és fejlődésük szempontjából optimális számukra a 70% körüli relatív légnedvesség. E fölötti és alatti tartományban a hőmérséklethez hasonlóan élettevékenységük, szaporodásuk kisebb intenzitású. Mivel a terményekben élő fajok azokból veszik fel a fejlődésükhöz szükséges vizet, fontos számukra a raktározott termény nedvességtartalma. Általában igaz, hogy minél nagyobb a betárolt termény nedvességtartalma, annál kedvezőbbek a feltételek a kártevők szaporodásához, fejlődéséhez. Fejlődésükhöz, szaporodásukhoz minimum 10-12% szemnedvesség szükséges, ez alatt élet- tevékenységük leáll, elpusztulnak. Ebből következően a betakarítás és a betárolás megszervezésekor arra kell törekednünk, hogy a szemesterményeket olyan alacsony nedvességtartalomnál takarítsuk, illetve tároljuk be, amely a kártevő fajok szempontjából már kedvezőtlen, de - pl.: vetőmagnál - még nem következik be minőségromlás a túlzott kiszáradás következtében. Fontos figyelembe venni, hogy az eddig ismertetett három tényező között sajátos egyensúlyi helyzet áll fenn. Például Scotti (1978) szerint 70% relatív páratartalom és 20 °C hőmérséklet estében a búza 13,5%, a kukorica 13,5%, a rizs 13%, a repce pedig 10% víztartalmú lesz. A környezeti tényezők közül - mivel a raktári kártevők rejtett életmódúak - a fényviszonyok befolyásolják legkevésbé fejlődésüket. A kártevők egy része a magvak belsejében él, más részük viszont a garmadában tárolt gabona felső, 15-20 cm-es rétegében. Fontos tudni, hogy a környezeti tényezők ugyan jelentős hatással vannak a kártevők fejlődésére, de a kártevők élettevékenysége is befolyásolja valamelyest a raktározott termény hő- és nedvességviszonyait. A rovarokkal fertőzött gabona - mivel rossz a hővezető képessége - azok légzése következtében viszonylag gyorsan felmelegszik. Majd a felszálló hő következtében - ha alacsony a külső hőmérséklet - a gabona külső, néhány cm-es rétegében víz csapódik ki. A kicsapódás helyén nedvessé vált termény könnyen felmelegszik, így kedvezőbb feltételek alakulnak ki a kártevők szaporodásához és fejlődéséhez, de különböző penészgombák is megtelepedhetnek itt, amelyek tovább rontják a termény minőségét. A kártevő fajok szaporodása és fejlődése szempontjából fontos környezeti elem a táplálék fajtája is. Vannak fajok, amelyek tápnövényköre szűk (pl.: babzsizsik) és vannak, amelyek többféle terményen is megélnek (pl. molylepkék lárvái, gabonazsizsik, kap- rabogár). Egyes fajok több tápnövényen is egyformán fejlődnek, míg más kártevők fejlődése egy-egy kedveltebb tápnövényen rövidebb, mint egyéb, kevésbé kedvelt terményeken. Valamely kártevők az ép szemeket is képesek károsítani, míg mások inkább a már károsított vagy törött szemeken képesek csak táplálkozni. A termények fertőzés- mentességének biztosítása érdekében azok tárolása alatt meg kell oldani a kártevők előrejelzését és felderítését, hogy betelepedésüket és felszaporodásukat megakadályozzuk. Legegyszerűbbek a különböző mechanikus mintavevő eszközök, amelyek segítségével a zsákos vagy garmadában tárolt tételek különböző rétegeiből vehetünk mintákat. A mintavevő eszközökkel vett terménytől különböző lyukméretű szitákkal tudjuk a kártevőket elválasztani. Fontos, hogy minél nagyobb az adott tétel, annál több elemi mintát kell vennünk, hogy pontos adatot kapjunk a termény állapotáról. A termények fertőzöttsé- géről a mechanikus elven működő szonda vagy veremcsapda alkalmazásával is információt kaphatunk. Az illető csapdák - különösen alacsony kártevő egyedszám esetén - pontosabb eredményt szolgáltatnak a termény növény-egészségügyi állapotáról, mint a mintavételezési módszerek. A csapdák fogását hetente két alkalommal ellenőrzik, és az eredmény alapján döntenek a terményvédelmi eljárásról. A kártevők egy részének megjelenését és felszaporodását fero- moncsapdák segítségével is nyomon követhetjük. A feromoncsap- dák a bennük elhelyezett szintetikusan előállított illatanyag segítségével magukhoz vonzzák a kártevő hím egyedeit, és csapdatípustól függően (pl.: ragacsos, varsás, vizes-ragacsos) valamilyen módszerrel megfogják azokat. A csapdákat hetente két alkalommal ellenőrzik. A fogási eredményeket rendszeresen feljegyezve, az ún. rajzásgörbe alapján következtethetni lehet a kártevő egyes fejlődési alakjainak várható megjelenési idejére, és meghatározható az alkalmazandó terményvédelmi eljárás ideje és módja. (Az Agrofórum nyomán) (Illusztrációs felvétel)
