Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-10 / 157. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Növekszik a sertéshús felvásárlási ára A piaci ármozgások hatásmechanizmusai alapján várható volt, hogy az előző időszakban rendkívül alacsony sertésahús-árak fokozatosan felfelé indulnak. A pár hónappal ezelőtti alacsony árszintek elsősorban Olaszországban, Lengyelországban és Magyar- országon lendültek mozgásba, és ez a folyamat napjainkban már Szlovákiában is érezhetővé válik. A koronára átszámított árszínvonal az olaszoknál június végén több mint 12 koronával haladta meg az előző időszakban érvényesített árakat, Lengyelországban a növekedés több mint 10 koronát tett ki, Magyaroszágon 8 korona feletti árnövekedést regisztráltak, Szlovákiában az árszint 5 koronával növekedett. Az itteni ár így már nagyon megközelítette a csehországi felvásárlási árat is. Mivel az előrejelzések a termelők szempontjából továbbra is kedvező növekvő árszintet prognoszti- ' zálnak, a hazai sertéshústermelők társulása azt ajánlja a sertéstenyésztőknek, hogy a vágóállatok élősúlyáért 39-40 korona körüli árat kérjenek a felvásárlóktól, (rak) (Illusztrációs felvétel) Hyza néven új baromficég alakult A piac koncentrációja UJ SZO-1SMERTETO Három szlovákiai baromfitenyésztő nagyvállalat megvásárlásával és összevonásával meghatározó piacvezető pozíciót szerzett az ágazatban az Agrofert Holding. A bejelentés szerint a nagyta- polcsányi THZ, a cíferi Hydina és a zsolnai Hyza összevonásával létrehozandó tapolcsányi székhelyű Hyza július 1-től kezdi meg tevékenységét. A közzétett tájékoztatás szerint az új nagyvállalat 55 százalékos részesedéssel uralja majd a hazai piacot, és az egyes cégek felújítása és szerkezeti átalakítása után ezt az arányt még tovább kívánja növelni, (sz) A takarmánygabona árának növekedésével A tej ára is növekedni fog ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO Miközben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tej ádagos fel- vásárlási ára idén májusban még 3,3 százalékkal maradt el az előző évi árszinttől, a tejtermelők szlovákiai szövetsége az elkövetkező időszakban a tej felvásárlási árának növekedését várja. Az ok elsősorban a takarmány- gabona árának mintegy 30 százalékos növekedésében keresendő, amelynek rövidesen a tej árában is meg kell majd jelennie. Hozzávetőleges számítások szerint a tejárak fél éven belül 5-8 százalékkal növekedhetnek, így a tej és a tejtermékek üzleti értékesítési áraiban várhatóan mintegy 10 százalékos növekedés várható. Mindez Nyit- rán, a tejtermelő farmerek európai szövetségének ülésén hangzott el, ahol a nemzetközi szervezet képviselői elemezték az európai tejpiac helyzetét. A növekvő takarmányárak árfelhajtó hatása nemcsak a közösség országaiban, hanem az egész vüágon érzékelhető. Miközben a nyugat-európai országok tejtermelése a lehetőségek felső határán mozog, nálunk az ágazatban még jelentős hatékonysági tartalékok vannak. A hazai tejhozam átlagos szintje 5600 liter teheneként, az európai közösség fejlett országaiban az összes tehénfajtára értve 6600 literes értéket mutat. Hozzá kell tenni, hogy országunk egyelőre még a neki megítélt 1,047 milliárd literes tejkvótát is csak mintegy 93 százalékra képes teljesíteni. Az ágazat fejlődése alapján várhatóan 3 év múlva juthatunk el a kvóta teljesítésének 100 százalékára, (t, sz) Egységesítették és pontosították az értékesítésre kerülő borjúhús elnevezésének uniós feltételeit A borjúhús új minősítési kategóriái (Illusztrációs felvétel) Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek döntése értelmében egységesí- tetik és pontosítják a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha húsára vonatkozó értékesítési feltételeket. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az új szabályok alapján az üyen húsra az egyes tagállamokban meghatározott kereskedelmi megnevezést kell használni az állat vágási korának megjelölésével. Az intézkedés célja, hogy javítsa a piac átláthatóságát, és segítse a fogyasztókat az általuk vásárolt termékek pontos felismerésében. A Mezőgazdasági Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, mely meghatározza azokat a kereskedelmi megnevezéseket, amelyeket az egyes tagállamokban a 0-8 hónapos és a 8-12 hónapos kategóriába sorolható állatok húsának értékesítésekor alkalmazni kell, valamint amely előírja, hogy a terméken fel kell tüntetni az állatok vágási korát. Az új szabályozás értelmében a kereskedelmi megnevezés megválasztásakor, ha lehet, figyelembe kell vermi a szokásokat és a kulturális hagyományokat, ezzel segítve a fogyasztót, hogy elvárásainak megfelelő terméket választhasson. Ennek eredményeképpen az első kategóriába tartozó hús kereskedelmi megnevezése „botjúhús”. A második kategóriába tartozó hús megnevezése „növendék marha húsa”. Ehhez hasonlóan a „botjúhús” kifejezést vagy a javaslatban említett kereskedelmi megnevezésből származó bármely új kifejezést nem lehet a 12 hónapnál idősebb állatokból származó hús címkéjén feltüntetni. Biztosítani kell, hogy azok a piaci szereplők, akik az e rendeletben előírt megnevezéseket ki szeretnék egészítem más, nem kötelező tájékoztatással, ezt megtehessék, a szarvasmarhák hatályos azonosítási és nyilvántartási rendszerének, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézési előírásainak megfelelően (1760/2000/EK rendelet). A változtatást valamennyi érdekelt fél bevonásával folyó hosszú konzultációk előzték meg, melyek részeként internetes felmérést végeztek azzal kapcsolatban, hogy mit értenek a fogyasztók a „botjú- hús” kifejezés alatt. A változtatásra azután kerül sor, hogy a kereskedelem képviselői és a tagállamok a különböző tagállamok eltérő termelési rendszereit tükröző világosabb szabályok iránti igényt fogalmaztak meg. A rendelet erősítem fogja az egységes piac működését, és biztosítani fogja a fogyasztók jobb tájékoztatását. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha húsának termelési és értékesítési feltételei, valamint a vágáskor tapasztalt jellemzői tagállamonként gyakran eltérőek. A termelési rendszereknek két fő típusa létezik. Az egyik rendszerben az állatokat elsősorban tejjel és tejtermékekkel takarmányozzák, és nyolc hónapos koruk előtt levágják. A másik rendszerben az állatokat szinte kizárólag gabonafélékkel - főként kukoricával - etetik, takarmányfélékkel kiegészítve, és leghamarabb tíz hónapos korukban vágják le. Míg az első rendszer majdnem valamennyi tagállamban létezik, a második csupán néhány tagállamban honosodott meg, főként Hollandiában, Dániában és Spanyolországban. Az EU fontosabb fogyasztói piacain e különböző termelési rendszerekből származó húsokat eddig általában ugyanazzal a kereskedelmi megnevezéssel („botjúhús”) forgalmazták. Általában nem tüntetik fel, hogy mivel takarmányoz- ták az állatot, sem azt, hogy levágáskor hány hónapos volt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üyen gyakorlat megzavarhatja a kereskedelmet, és tisztességtelen versenyhez vezethet. Tehát közvetlen hatással van az egységes piac megfelelő működésére: a vágóhíd- ról kikerülve a két rendszerből származó hús között ugyanis küo- grammonként 2-2,5 euró körüli árkülönbség figyelhető meg. Ez a gyakorlat emellett a fogyasztók számára megtévesztő is lehet, mivel félrevezetheti a vásárlót a vásárolt termék valódi tulajdonságait ü- letően. Ezért számos tagállam kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az üyen hús értékesítési feltételeinek pontosítására vonatkozóan, különösen a „boíjúhús” kereskedelmi megnevezés használata tekintetében. A Bizottság által szervezett felmérés során a fogyasztók többsége megerősítette, hogy a hús jellemzőit meghatározóan befolyásolja az állat kora és takarmányozása. A legtöbben kevésbé tartották fontosnak az állat vágáskori súlyát. További tanulmányok kimutatták, hogy a hús organoleptikus tulajdonságai - mint például puhasága, íze és színe - a húst adó áüat kora és takarmányozása szerint alakulnak. A konzultáció során az is kiderült, hogy tagállamonként egy adott kereskedelmi megnevezéshez különböző fogyasztói elnevezések társulnak. A következetesség jegyében és a verseny torzulásának elkerülése érdekében a rendeletben szereplő rendelkezések hatálya a harmadik országokból behozott húsra is kiteljed. Az Európai Unió évente körülbelül 800 000 tonna borjúhúst termel. A legnagyobb termelők Franciaország (az összmennyiség 30%-a), Hollandia (26%), Olaszország (18%), Belgium (7%) és Németország (6%). A legtöbb borjúhús - az európai összfo- gyasztás 70%-a - Franciaországban és Olaszországban kerül az asztalokra, (eu-lex) Minisztériumi útmutatás az állatjóléti intézkedésekre vonatkozó támogatási kérvények besorolásra A számosállat-egység meghatározása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján közzétették az állatjóléti intézkedésekre irányuló támogatási kérvények besorolására vonatkozó feltételekkel kapcsolatos módszertani útmutatót. Ebben az EU Tanácsának rendelete alapján meghatározzák az állatjóléti intézkedések körét. A következő alintézkedé- seket foglalja magában: ♦ a baromfinevelés életkörülményeinek javítása, ♦ a 24 hónapnál idősebb szabad- tartású fejőstehenek természetes viselkedési feltételeinek javítása, ♦ a 6 - 24 hónapos szabadtartású hízóbikák természetes viselkedési feltételeinek javítása istállóban valóhizlaláskor, ♦ a külön csoportba sorolt anyatehenek természetes viselkedési feltételeinek javítása, amelyek 3 hónapos korukig szoptatják a borjaikat, ♦ az anyakocák életfeltételeinek javítása, ♦ a juhok életfeltételeinek javítása. A támogatások iránti kérvényeket az Agrárkifizetési Ügynökség által kiadott nyomtatványon kell benyújtani. Az útmutató meghatározza az egyes területekre vonatkozó nagy számosállat-egység (NSZE - VDJ) kiszámításának módját. A baromfitartásban a NSZE mértékét az áUatlétszám x turnusok száma x 0,3 (koef.) adja meg. A tehéntartásban a tehenek száma x 1,0 (koef.) a meghatározó, a hízóbikák esetében az'állatletszám x 0,6 (koef.) szorzata alapján számítják ki a nagy számosáüat-egységet. Az anyateheneknél a létszám szerinti szorzó 1,0, az anyakocák tartásában az évente legalább egyszer ellő kocák számát 0,5-del kell megszorozni. A juhok tartásában a szorzó 0,15. Az igénylések alapján a kérvényezőket csoportokba sorolják és ennek alapján rangsorolják az igényléseket (lásd a júniusi Agrárkörképet). Az útmutató július elsejétől lépett érvénybe, (sz) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestíe SNP 30, 814 64 Bratislava 1
