Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-10 / 157. szám, kedd
14 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 10. www.ujszo.com Új rendelet a bioélelmiszer-ágazatban Kötelező lesz az ökocímke használata Növeli a versenyképességet, ösztönzi a fogyasztást, enyhíti a piaci válságokat Az EU zöldségpiaci reformja (Illusztrációs felvétel) EU-ISMERTETŐ A 25 tagállami! Európai Unióban 2005-ben mintegy 6 millió hektáron már zajlott, vagy épp kialakuló- félben volt a biogazdálkodás. Ez több mint 2%-os növekedést jelent 2004-hez képest. Ugyanebben az időszakban több mint 6%-kal nőtt az ökotermelők száma. Az unió mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az új ökológiai termelési és címkézési rendeletet, amely mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók szempontjából egyszerűbb lesz. Az új szabályok célkitűzések, elvek és alapszabályok egész sorát állítják fel az ökológiai termelés területén, többek között egy új, állandó behozatali rendszer és egy összehangoltabb ellenőrzési rendszer bevezetésével. Az EU ökocímke használata kötelező lesz, ám kísérheti nemzeti vagy magánlogó. A termékek termesztési helyét a fogyasztók tájékoztatása érdekében szintén fel kell tüntetni. Egy élelmiszer csak akkor jogosult az ökocímkére, ha összetevőinek Jegalább 95 százaléka biogazdálkodásból származik. Ugyanakkor a nem ökotermékek esetében kizárólag az összetevők között tüntethetők fel az ökológiai összetevők. A géntechnológiával módosított szervezetekre továbbra is tiltás vonatkozik. Egyértelmű lesz, hogy az engedélyezett GMSZ-ek véletlen előfordulásának 0,9 %-os felső határa az ökotermékekre is vonatkozik. A biogazdálkodásban engedélyezett anyagok jegyzéke változatlan marad. Az új szabályok ezenkívül alapot teremtenek az ökológiai akva- kultúra, bor, alga és élesztő további szabályozására. A felülvizsgálati folyamat második része - az új szabályozásra építve - a jelenlegi szigorú és részletes szabályok új rendeletbe ültetésére is kiterjed. Az új rendelet egyértelmű célokat, elveket és termelési szabályokat jelöl ki a biogazdálkodásoknak, miközben rugalmasságot biztosít a helyi körülmények és a fejlettségi szintek tekintetében. Biztosítja, hogy a célkitűzéseket és elveket az ökológiai állatállomány, az akva- kultúra, a növénytermesztés és takarmánytermelés, valamint a bioé- lelmiszer-gyártás minden szintjén egyformán alkalmazzák. Pontosítja a GMSZ-ekre vonatkozó szabályokat, és különösen azt, hogy a GMSZ-termékek ökotermelésben való felhasználása továbbra is szigorúan tilos, valamint hogy az elismert GMSZ-ek bioélelmiszerekben való véletlen előfordulásának küszöbe 0,9%. Megszünteti azt az egérutat, amelyet lehetővé tette, hogy a GMSZ-ek 0,9%-ot meghaladó nem szándékos jelenléte esetén nem zárta ki a terméket az ökológiai termékként értékesíthető termékek köréből. Kötelezővé teszi az EU-címkét a nemzeti ökotermékek esetében is, de lehetővé teszi, hogy azt nemzeti vagy magánlogó kísérje az ökoter-. melés „egységes szemléletmódjának” elősegítése érdekében. Nem tiltja a szigorúbb egyéni szabványost; biztosija, hogy csak a legalább 95%-ban ökológiai összetevőkből álló élelmiszerek viselhessenek ökocímkét. A nem ökotermékek esetében lehetővé teszi, hogy az összetevők között feltűntethetők legyenek az ökológiai összetevők. A rendelet hatásköre nem terjed ki az éttermekre és étkezdékre, de megengedi, hogy a tagállamok igény szerint szabályozzák az ágazatot a rendelet 2011-es EU-szintű felülvizsgálatáig. Erősíti a kockázatalapú ellenőrzés szemléletét, és úgy javítja az ellenőrző rendszert, hogy összhangba hozza az összes élelmiszerre és takarmányra alkalmazandó hivatalos uniós élelmiszer- és takarmányellenőrző rendszerrel. Új, állandó behozatali rendszert állapít meg, és lehetővé teszi a harmadik országok számára, hogy az EU termelőire vonatkozó szabályokkal azonos vagy azoknak megfelelő feltételek szerint exportáljanak az Unió piacára. Kötelezővé teszi a termék termelési helyének feltűntetését az EU- címkét viselő importtermékek esetében is. Alapot teremt az ökológiai akvakultúra, bor, alga és élesztő további szabályozására; nem változtat az ökotermelésben megengedett anyagok listáján, és előúja az új anyagok engedélyezési kérelmeinek közzétételét, valamint kialakítja a kivételekkel kapcsolatos központi döntéshozói rendszert. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja keretében az unió zöldség- és gyümölcspiacának átalakítása az egyik sarkalatos pontja az ágazati reform bevezetésének és végrehajtásának. EU-TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nemrégiben egyhangú politikai megállapodásra jutottak az említett ágazatok közös piaci szervezésével kapcsolatos átfogó reformról, amely ezeket az ágazatokat összehangolja a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A reform növeli a gyümölcsös zöldségágazat versenyképességét és piacorientáltságát, csökkenti a válságok okozta bevételi ingadozásokat, ösztönzi a fogyasztást, és ezáltal hozzájárul a közegészség javításához, valamint fejleszti a környezetvédelmet. A módosítások célja, hogy még több termelőt sarkalljon a termelői szervezetekbe való belépésre, a termelői szervezetek számára szélesebb eszköztárat nyújtson a válságkezeléshez, a gyümölcs- és zöldségágazatot egységes támogatási rendszerbe integrálja, előírja a környezetvédelmi intézkedésekre fordítandó kiadások minimális színjét, növelje az ökológiai termelés és a promóciós intézkedések uniós finanszírozását, valamint, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban eltörölje az exporttámogatásokat. A reform 2008-ban lép hatályba. „Rendkívül elégedett vagyok a végeredménnyel, amely az ágazatot versenyképesebbé és piacorien- táltabbá teszi, és remélhetőleg több zöldség és gyümölcs fogyasztására ösztönzi a polgárokat - nyilatkozta Mariann Fischer Boel, mezőgazda- sági és vidékfejlesztési biztos. - Különösen nagy örömömre szolgál, hogy a reformot valamennyi tagállam támogatta. A régimódi, termeléstől függő támogatásokat felváltják a termeléstől függetlenített kifizetések. A reform ösztönzi a termelők szövetkezését, akik ezáltal erősebbé válnak. Meghatározott programok segítségnyújtást biztosítanak válságok idején, továbbá nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem. Ezenkívül több fogyasztásösztönző intézkedést is bevezettünk, most pedig egy részletes hatástanulmány alapján javaslatot teszünk az iskolai zöldség- és gyümölcsprogramra.” A reform elemei: Termelői szervezetek A termelői szervezetek rugalmasabban működhetnek, és egyszerűsödnek a rájuk vonatkozó szabályok. Létrehozásuk ösztönzésére az új rendszer kiegészítő támogatást (50 százalék helyett 60 százalékos közösségi társfinanszírozást) vezet be azokon a területeken, ahol termelői szervezetek által előállított termékek aránya nem éri el a 20 százalékot, valamint különösen az új tagállamokban. A tagállamok és a termelői szervezetek operatív programokat dolgoznak ki a nemzeti stratégia alapján. Válságkezelés A válságkezelést a termelői szervezeteken keresztül szervezik meg (50 százalékos közösségi társfinanszírozás mellett). A válságkezelési eszközök közé tartozik a zöld szü- ret/be nem takarítás, a promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, a képzés, a betakarítási biztosítás, a bankkölcsönök megszerzésére irányuló segítségnyújtás, valamint a befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozása. A termelői szervezetek 50 százalékos társfinanszírozás mellett vonhatnak ki árut a piacról. A többek között iskoláknak biztosított ingyenes termékek szétosztása miatt szükséges árukivonást 100 százalékban a Közösség fizeti. A termelői szervezeteknek nyújtott támogatás továbbra is a forgalomba hozott termékek összértékének 4,1 százalékára korlátozódik, ez azonban a 4,6 százalékot is elérheti, amennyiben a többletet kizárólag válságmegelőzésre és -kezelésre használják fel. A válságkezelési intézkedések meghosszabbítására három évig állami támogatás nyújtható azoknak a termelőknek, akik szerződést kötnek valamely termelői szervezettel, de annak nem tagjai. A tagsággal nem rendelkező termelők kompenzációja a termelői szervezetek tagjai által kapott közösségi támogatás legfeljebb 75 százaléka lehet. Az egységes támogatási rendszerbe való integrálás A gyümölcs- és zöldségtermesztésre szolgáló földterületek támogatási jogosultságot kapnak a termeléshez nem kapcsolódó, egyéb mezőgazdasági ágazatokban alkalmazandó támogatási programok keretében. A feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi meglévő támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti költségvetési felső határokat. Az ETR-be összesen mintegy 800 millió eurót csoportosítanak át. A paradicsom esetében a tagállamok egy négyéves átmeneti időszakban (2008-2011) átmeneti kifizetéseket folyósíthatnak, feltéve hogy azokban a termeléshez kapcsolódó támogatás aránya nem haladja meg a nemzeti felső határ 50 százalékát. A nem egynyári növények esetében a tagállamok öt évig folyósíthatnak átmeneti kifizetéseket, amennyiben azokban a termeléshez kapcsolódó támogatás aránya nem haladja meg a nemzeti felső határ 75 százalékát. A tagállamok - ha úgy döntenek - legfeljebb három évig elodázhaják a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó jogosultságok elosztását. Környezetvédelemi intézkedések A gyümölcs- és zöldségágazat ETR-be való bevonásából az következik, hogy a közvetlen kifizetésekben részesülő gazdálkodók számára kötelezővé válik a kölcsönös megfeleltetés (például a kötelező környezetvédelmi előírások tekintetében). Ezenfelül a termelői szervezeteknek valamennyi operatív program keretében kiadásaik legalább 10 százalékát környezetvédelmi intézkedéseknek kell szentelniük. Az ökológiai termelésre valamennyi operatív programban 60 százalékos közösségi társfinanszírozást biztosítanak. A nagyobb fogyasztás ösztönzése A termelői szervezetek működési programjaikba foglalhatják a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítését. Az általános promóciós rendelet alapján további 6 millió euró áll majd rendelkezésre a gyümölcs- és zöldségfogyasztás oktatási intézményekben történő népszerűsítésére. 8 millió eurós költségvetést biztosítanak a gyümölcs- és zöldségfélék iskoláknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek való ingyenes szétosztására, amit 100 százalékban a Közösség finanszíroz az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékáig. A Tanács az iskolai zöldség- és gyümölcsprogram létrehozásával összefüggésben megvalósíthatósági tanulmány készítésére kérte a Bizottságot. Ez a munka a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik. A bogyós gyümölcsökre átmeneti kifizetés A piaci körülményekhez való alkalmazkodás érdekében a feldolgozásra szánt szamóca és málna termelői meghatározott számú hektárra vonatkozóan legfeljebb 5 évig hektáronként 230 euró összegű átmeneti közvetlen kifizetésben részesülnek. A tagállamok ezt az összeget kiegészíthetik állami támogatással oly módon, hogy a teljes összeg hektáronként ne haladja meg a 400 eurót. Külön kifizetések a SAPS-t alkalmazó országoban Az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó országok termeléstől függetlenített zöldség- és gyümölcskifizetéseket vezethetnek be a zöldség- és gyümölcstermesztéssel régóta foglalkozó termelők számára. Ezeknek az országoknak 2007. november 1- jéig el kell dönteniük, hogy e célra mekkora összeget kívánnak levonni a számukra rendelkezésre álló egységes területalapú támogatási keretből, valamint határozniuk kell a zöldség- és gyümölcskifizetések elosztásához alkalmazandó szempontokról. (eu) Az Európai Bizottság és Ausztrália új borászati megállapodást írt alá Védi az uniós borcímkézési rendszert Támogatás a zöldség- és gyümölcstermesztőknek 51 euró hektáronként ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az uniós agrárminiszterekjúniu- si tanácskozásán megállapodás született arról, hogy az unió tervezett zöldség- és gyümölcsreformja keretében jövőre a zöldségtermelők külön támogatást kapnak a közösségi forrásokból. A kifejezetten erre az ágazati támogatásra jogosult zöldség- és gyümölcstermelők, illetve azok szervezetei között jelentős nagyságrendű közvetlen támogatást osztanak szét. Amint azt a hazai szaktárca illetékesei jelezték, az előzetes számítások szerint az elismert hazai zöldség- és gyümölcstermesztők hektáronként 51 euró támogatásra számíthatnak, amely átszámítva hozzávetőlegesen 1745 koronát tesz majd ki. A termelés közvetlen támogatása mellett számolnak egy ún. ágazati kockázati alap létrehozásával is, amelyből a termelőket ért természeti károk kifizetését finanszíroznák. A reform a termelői-értékesítő szervezetek támogatását helyezi előtérbe, ezek létrehozását és működését hangsúlyozottabban támogatják majd. (sz) EU-ISMERTETO Az Európai Bizottság és Ausztrália új kétoldalú borkereskedelmi megállapodást írt alá egy Canberrában tartott rendezvényen. A megállapodás parafálása hosszú és részletes tárgyalások eredménye, amelyek az 1994-ben létrejött, hatályos megállapodás felváltására irányultak. A megállapodást még annak aláírása előtt el kell fogadnia a Miniszterek Tanácsának és az ausztrál hatóságoknak. A megállapodás védi az EU borcímkézési rendszerét, teljes körű oltalmat biztosít az európai uniós földrajzi jelzéseknek - a kivitelre szánt borokat is ideértve -, és Ausztrália részéről egyértelmű elkötelezettséget tartalmaz az EU területén használt hagyományos kifejezések védelme iránt. A megállapodás arról is rendelkezik, hogy Ausztráliának a megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül fokozatosan meg kell szüntetnie több fontos, az EÚ területén használt elnevezés (például a „Champagne” és a „portói”) használatát. A megállapodás sok tekintetben javítja az 1994-es egyezményt. Kiterjed az alapvető uniós érdekekre, például a borászati eljárások rendszerének javítására, beleértve az egyértelmű időkeretek meghatározását, valamint a kifogásolási és választott bírósági eljárásokat. Az új megállapodás ezenkívül vüágosabb kritériumokat állapít meg az új borászati eljárások értékelésére, az egészség- ügyi és növény-egészségügyi követelményeket is beleértve. Védi az EU borcímkézési rendszerét az alábbiak révén: felsorolja az ausztrál borok esetében alkalmazható, választható jelzéseket (ilyen például a szőlőfajták megjelölése, valamely díj, érem vagy verseny feltüntetése, egy meghatározott színre utaló jelölés stb.), szabályozza a szőlőfajták borcímkéken történő megjelölésének módját, valamint a hatályba lépésétől számított egy éven belül betilt Ausztráliában egyes szőlőfajtákat (például a Hermita- ge-t és a Lambruscót). A megállapodás előírja, hogy Ausztráliának gondoskodnia kell az EU területén használt hagyományos kifejezések védelméről. Ausztrália használhat majd egyes olyan hagyományos kifejezéseket, amelyek megfelelnek a megállapodásban meghatározott, a minőségi borral kapcsolatos ausztráliai kifejezéseknek. Végezetül, ami a tanúsítást illeti, a Bizottság egyetért az EU-jogsza- bályokban előírt, egyszerűsített tanúsítási eljárások engedélyezésével. 2006-ban az EU Ausztráliába irányuló borexportja 62 millió eurót tett ki, miközben az Ausztráliából importált bor értéke 868 millió euró volt. (eu-pres) (Illusztrációs felvétel)
