Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-07 / 155. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 7. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Vállalja a vizsgálatot Kármán Irén vállalja a hazug­ságvizsgálatot - mondta az újságíró jogi képviselője. Az MTI megkereste a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), hogy az újságírót - sértettként - miért vetik hazugságvizsgálat alá. Az NNI sajtótájékoztató­ján elhangzott: bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Kármán Irént nem ott, nem akkor és nem úgy bántalmaz­ták, ahogy elmondta. Az új­ságírót - aki az olajszőkítési ügyekkel foglalkozott-június 22-én éjszaka összekötözve találták meg a Lágymányosi és a Petőfi híd között, a Duna- parton. (mti)- Barátom! Hivatalunk pont magához hasonló jó képességű fiatalokat keres nyelvőröknek! (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E Róbert bácsi meséi Kedves gyermek elvtársak! Sok szeretettel köszöntelek benneteket a hetedik párt- kongresszuson, akarom mondani a gyermekegye­tem idei első előadásán. Szívből örülök, hogy ilyen szép számban jelentetek meg, hogy meghallgassá­tok szavam. NAGY ANDRÁS Észrevettem rögtön, hogy min­denki pirosba lett öltöztetve, ér­tem én a célzást, s ezért külön di­cséretben részesítem a szer­vezőket. Egy cseppet idegesített volna, ha kékbe öltöztök. No, ha már ilyen sokan összegyűltünk, elmondom nektek, hogy egyéves kormányzásunk akkora sikereket hozott, hogy eljött a kommuniz­mus, akarom mondani, a Kánaán. Bár mostanában a másodikat szokták emlegetni, de nekem az első sokkal jobban tetszik. Hogy hogy is sikerült ezt elérnünk? Iga­zán sokat kellett dolgozni, de szí­vós munkával, magas szintű szak­értelemmel a csúnya, kizsákmá­nyoló kapitalisták elleni harccal végül célba értünk. A nagyszülei- tek karácsonyra magasabb nyug­díjat, szüléitek most nyáron erősebb szociális hálót és munka­törvénykönyvet kaptak. Hogy nektek mit adunk, azt még nem gondoltam végig, de mit szólnátok mondjuk ahhoz, ha el­vennénk a nyugdíjatokat? A szoci­ális miniszter nénivel azt találtuk ki, hogy megszüntetjük a második pillért, a szüléitek azonnal elkölt­hetik az ott összegyűlt pénzüket, aztán amikor majd ők vonulnak nyugdíjba, ti majd szépen eltart­játok őket. Végül is meg kell vala­hogy hálálni azt, hogy eddig gon­doskodtak rólatok, nem? Látom, nagyon okosakat kérdeztek, ezért az oktatási miniszter bácsival meg azt találtuk ki, hogy a felsőoktatás egy részét fizetőssé tesszük. Úgy­sem szerettek tanulni, inkább fo­cizni, meg az utcán barangolni. Tessék, megkapjátok! Akkor most arra válaszoljatok, hogy ki szeret a szüleivel az erdőben unalmas sétákon részt venni? Rendben van, nem vagytok túl sokan. Akkor a többieknek azt az örömhírt szeretném elújságol­ni, hogy ezentúl már sem gyalog, sem biciklivel nem lehet letérni az ösvényről, csak úgy beszaladni az erdőbe, esetleg bújócskázni. Lá­tom az arcotokon az értetlenséget, de sebaj, idővel rájöttök, hogy a lakótelepen sokkal többet lehet játszadozni, az erdőket meg szé­pen meghagyjuk az állatoknak, az erdészeknek, meg az erdei autó­versenyeknek. Erről már előre egyeztettem a köztársasági elnök bácsival is, megígérte, hogy a tör­vényt aláírja, hiszen ő meg az au­tóversenyzést szereti. Na miről meséljek még nektek? Igen, hogy nem értitek, hogy lesz- e nálunk euró, vagy sem? Nagyon egyszerű válaszom van erre is. Ha sikerül 2009 januárjában bevezet­nünk a közös valutát, akkor az ter­mészetesen a mi sikerünk lesz. Ha pedig véletlenül nem sikerülne, akkor az meg nyilván az előző kor­mányok hibája. Ugyanez érvényes a schengeni határokra is. Ha jövő karácsonykor megszűnnek a ha­tárok, akkor azt főleg Kalinák bel­ügyminiszter bácsinak köszönjé­tek, de ha véletlenül nem sikerül­ne, akkor majd elmondjuk nektek, hogy kire kell ujjal mutogatni. Annyit azért elárulok már előre, hogy a csúnya ellenzéki politikus bácsik között kell majd keresnetek őket. Kedves gyerek elvtársak, ha tet­szett az előadásom, szombaton délelőttönként a Szlovák Rádió­ban hallgathattok meg újra, ahol egy nagyon kedves és barátságos nénivel szoktunk jókat csevegni. S ha nagyon hangosan fogjátok kö­vetelni, akkor talán sikerül elin­tézni azt is, hogy hamarosan az esti mese előtt vagy után a tévé­ben is én fogok mesélni nektek! A világ több pontján zajló gigakoncert szervezői a Föld megmentését tűzték ki célul A zenészek majd megmentik? PUHA JÓZSEF, A cím kölcsönvett, valahol ol­vastam. Csupán írásjelet cserél­tem benne, a felkiáltójelet kérdőjelre. Az eredetivel hangza­tos ugyan, de nem fedi a valósá­got. 1985-ben és tavalyelőtt sem sikerült megmenteniük, ponto­sabban jótettük édeskevésnek bi­zonyult. A Live Aid és a Live 8 kapcsán legalább az egyetértés, a teljes összefogás megvolt, a mai jótékonysági eseményt, a világ számos pontján megrendezésre kerülő Live Earth-re keresztelt gi­gakoncerteket viszont a meghir­detésük napjától folyamatosan tá­madják. Zenei és politikai kö­rökből egyaránt. Ráadásul most csak az világos, mitől kell meg­menteni a Földünket, az koránt­sem, hogyan. Az 1985-ben Sir Bob Geldof és társai által szervezett Live Aid, a londoni Wembley Stadionban és a philadelphiai JFK Stadionban mi­nimális politikai felhang közepet­te megtartott két koncert a pénzgyűjtést, Afrika anyagi meg­segítését tűzte ki célul. Sok pénz gyűlt össze, de a probléma nagy­ságából kiindulva (szinte) semmi­re sem futotta belőle. Húsz évvel később Geldofék már nem elsősorban pénzzel, hanem a hét legfejlettebb ipari államra és Oroszországra, vagyis a G8-akra való nyomásgyakorlással akarták elérni a céljaikat. Tudatosították, hogy a probléma túl mély ahhoz, hogy szimpla segélyekkel meg­oldható legyen. A rendezvény leg­fontosabb célkitűzése: az afrikai országok adósságának eltörlése, ötvenmilliárd dollárnyi segély ki­osztása, a gazdasági védővámok felszámolása és a kereskedelmi igazságtalanságok megszüntetése volt, valamint olyan folyamatok elindítása, amelyek segítik ön­fenntartóvá válni ezeket az álla­mokat, hogy bejuthassanak a gaz­dagok piacaira. Emlékszem, Gel­dof a Live 8 után csillogó szemmel nyilatkozott. „Az első lépés töké­letesre sikerült, az összefogás és annak visszhangja minden vára­kozásomat felülmúlta” - mondta. Három napig valóban mindenki lelkes volt, aztán igazából semmi sem történt. Nemrég a szervezés­ben szintén részt vett Bono, a U2 frontembere is bevallotta, hogy az esemény a legminimálisabb elvá­rásokat sem teljesítette. De mi, a tévé előtt jól szórakoztunk. A helyszínekre kilátogatok meg főleg. Bizonyára életük végéig emlékezni fognak rá. A célokat pedig talán már el is felejtették... A hátteret, a célokat leszámítva azonban elmondható, hogy az öt­let már legalább kétszer bevált, előtte és utána három napig min­den erről szólt. így hát nem kellett rajta változtatni, csak új ruhába öltöztetni. És persze Geldof hiá­nyában - aki egyfolytában támad­ja a rendezvényt - kellett új főszervező, pontosabban egy „hí­res személy”, aki kitalálja, és a ne­vét adja hozzá. Ő ezúttal A1 Gore, az Egyesült Államok egykori alel- nöke. (A főszervező egy Kevin Wall nevű fickó, aki két éve még Geldoffal szövetkezve dolgozott a Live 8 sikerén.) Az „új ruha”, az apropó ezúttal a globális felmele­gedés, a klímaváltozás. A Live Éarth egyetlen célja a figyelemfel­keltés. Két évvel ezelőtt a megfo­galmazott, konkrét célkitűzé­sekből sem valósult meg szinte semmi. Ebből eredően még a le­goptimistább ember - maga A1 Gore - sem gondolhatja, hogy puszta figyelemfelkeltéssel bármi is elérhető. Az énekeseket, zené­szeket ezúttal sem kellett kérlelni, jönnek, sokan közülük talán azt sem tudják, pontosan hová. Re­pülnek a magángépeiken, a dala­ik közt majd kiabálnak néhány hangzatos mondatot, amire a publikum örömujjongásban tör ki, aztán hazarepülnek, és folytat­ják pazarló életvitelüket, ponto­san úgy, ahogy eddig. Ők nagy­ban, a közönségük többsége kicsi­ben, a lehetőségeikhez mérten. De ne legyek ennyire ünneprontó, hiszen legalább valami megmoz­dult, a zenészek valamit elindítot­tak. Azt meg most még nem tud­hatjuk, hogy ez úgyis megreked. Némi pénz is áll a házhoz, a prob­léma kezelésére - a fő aktivista, Madonna új dallal jelentkezett, Hey You címmel, amelynek bevé­telét a klímaváltozással foglalko­zó The Alliance For Climate Pro­tection nevű szervezetnek adja, és a koncertekből készülő DVD meg a különböző relikviák is jelentős bevételt hoznak. Végezetül néz­zük a Live Earth zenei oldalát is: több érdekes koncertre kerül sor, amelyek biztosan leültetik az em­bereket a képernyő elé. Például az újjáalakult The Police vagy a ren­dezvényen - ugyan hiányosan - újjáalakuló The Smashing Pump­kins fellépése. A probléma megoldásához egy icipicivel most a cikk írója is hoz­zájárul: az írását itt befejezi, és a számítógépet kikapcsolja, hogy spóroljon az árammal. Igaz, a té­vét meg muszáj bekapcsolnia, ha a koncerteket élvezni akarja. És holnap majd a számítógépet is, új­ra. Mert holnaptól megy minden tovább a régi kerékvágásban... KOMMENTÁR A múlttal szemben LAKNER ZOLTÁN A magyar államfő nem ad kitüntetést a volt miniszterelnöknek. Só­lyom László szerint az alkotmány alapelveit sértené, ha Horn Gyula megkapná a legmagasabb polgári kitüntetést, amelyet a mai szocia­lista miniszterelnök javasolt neki. Gyurcsány Ferenc indoka, hogy a 75 éves politikus elévülhetetlen ér­demeket szerzett a magyar és a közép-kelet-európai rendszerváltás­ban. Sólyom hivatkozásának alapja 1956, amikor Horn karhatalmis- ta - pufajkás - volt, az ellenforradalom fegyveres erejének tagja. Horn többször is úgy nyilatkozott egy német lapnak, hogy a karha- talmisták a törvényes rendet tartották fenn. Egy korábbi lakossági fórumon Kádár Jánost szociáldemokrata politikusnak nevezte. A köztársasági elnök szerint a karhatalomra vonatkozó kijelentések az alkotmányos alapelveket érinti. Az 1989-ben kikiáltott Köztársa­ság az 1956-os elvek és célok megvalósulása. Egy volt karhatalmista, aki még csak el sem ítéli a pufajkásokat, nem kaphatja meg a Köztár­saság legmagasabb kitüntetését. Amikor az MSZP minden szinten felszólal Horn kitüntetése mellett, lényegében ezt mondja: rendszerváltó párt vagyunk, rendszerváltó politikusokkal, ezt mindenkinek el kell ismernie! Valóban el kellene ismerni. Ám az MSZP három nemzedéke - Horn, Gyurcsány, és a Fi­atal Baloldal elnöke - nem érti, mi itt a probléma. A volt miniszterelnök bátyját a forradalmárok golyója ölte meg. A személyes tragédia ellenére azonban Horn, az államférfi elismerhet­né: a pufajkások nem a rendet védték, hanem leverték a forradalom maradékát. Ha Horn kimondaná, hogy akkor a rossz oldalon állt, ak­kor példamutatónak is nevezhetnék a magtartását. Horn azonban nem így gondolja, s pozitív tulajdonsága, hogy nem képmutató: nem mondja, ha nem gondolja. így viszont fennáll a lehetőség, hogy rendszerváltó szerepe nem kizárólag az elvi meggyőződésen, hanem legalább annyira a pragmatizmuson alapult. Túdta, minek kell kö­vetkeznie a szocializmus összeomlása után. Ez politikai okosság, de nem feltédenül elvi fordulat. A szocialisták egyik fő érve, hogy 1994-ben vezetőjük múltjának tu­datában szavaztak nekik többséget a választók - Horn a ’90-es évek­ben visszaemlékezést írt - ezzel mintegy megtörtént a történelmi „felmentés”. Ám tegyük hozzá: Horn a memoátjában nem értékelte szerepét, csak leírta emlékeit. A választók 33%-ának szíve joga volt az egykori pufajkás, majd rendszerváltó külügyminiszter demokrati­kus pártjára voksolni, de Horn ettől még nem került más viszonyba 1956-tal. Nagy Imre lánya együtt koszorúzott vele a 301-es parcellá­ban, de ez Nagy Erzsébet emberi nagyságát dicséri, nem Horn Gyu­láét. Az MSZP másik érve: Horn minden kitüntetést megkapott, szerte Európában elismerték 1989-es működését. Teljes joggal. Ám míg például egy német díjazó megteheti, hogy kizárólag Hornnak a né­met egység létrehozásában játszott szerepét mérlegeli, a Magyar Köztársaság elnöke az egész életút alapján dönt a most szóban forgó kitüntetésről. Magyarországon 1989-ben tárgyalásos átmenet zajlott le. Mindenki „átjöhetett” az új rendszerbe, akit erre a választók felhatalmaztak. A váltás tehát a folyamatossággal járt együtt. Ezért ostobaság, amikor a jobboldalon még ma sokan ki akarják zárni az MSZP-t a demokra­tikus erők sorából. A baloldalon viszont azt kellene megérteni: bár demokratává váltak, a folyamatosság miatt hozzák magukkal a múltjukat. Azt a múltat, amivel szemben született meg a mai rend­szer, s amelynek kitüntetését Horn Gyula nem kapja meg. JEGYZET Interneten a „mellékesek” Németország történetében elő­ször tájékozódhatnak az ország polgárai arról, hogy parlamenti képviselőik milyen mellékjöve­delmekkel rendelkeznek. Az al­kotmánybíróság erre vonatkozó döntése után a Bundestag elnö­ke még csütörtökön elrendelte, hogy a honatyák „mellékesei” is kerüljenek fel a parlament inter­netes honlapjára. A www.bun- destag.de honlapon minden ér­deklődő összevetheti saját jöve­delmét képviselőjének keresete­ivel, amelyek hivatalos része már eddig is nyilvános volt. A képviselői mandátummal össze­egyeztethető, illetve összeegyez- tetheteden mellékállások kérdé­se már évek óta vita tárgyát ké­pezte Németországban. A mel­lékjövedelmek kötelező nyilvá­nosságra hozatala mindenképp új fejezetnek számít, noha több honatya máris jelezte, hogy elé- gededen a bírósági döntéssel, s a későbbiekben annak felülvizsgá­latát kezdeményezi. Az első nyil­vánosságra került adatokból az tűnt ki, hogy a parlamenti tevé­kenységükért cserébe bruttó 7009 eurós jövedelemmel ren­delkező Bundestag-képviselők többsége semmilyen, vagy csak csekély mellékjövedelemmel rendelkezik. Néhányuknak azonban - különböző felügyelő tanácsi tagságból, vagy előadá­sok tartásából, továbbá eredeti hivatásából származóan - tekin­télyes mellékjövedelme van. Közéjük tartozik Friedrich Merz, a konzervatív uniópártok koráb­bi frakcióvezetője - akit egy időben a jövő kancellárjának tartottak -, Guido Westerwelle, a német Szabad Demokrata Párt elnöke, valamint Walter Riester korábbi szociáldemokrata mun­kaügyi miniszter. De nem cse­kély mellékessel rendelkezik Ős- kar Lafontaine és Gregor Gysi, a Baloldal pártjának két frakcióve­zetője is. Az első nyilatkozatok­ból kitűnt, hogy több képviselő - minden valószínűség szerint az érintettség okán - elégededen az alkotmánybíróság döntésé­vel. Mindenesetre a 613 német parlamenti honatya péntektől egy fokkal ádáthatóbbá vált. Még akkor is, ha Angela Merkel kancellár és miniszterei mellék- jövedelmei után a polgárok hiá­ba kutatnak. Ők ugyanis az al­kotmánynak megfelelően sem­milyen melléktevékenységet nem gyakorolhatnak, (m)

Next

/
Thumbnails
Contents