Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-07 / 155. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Színpadon a Szökőkút Zuzanának? Pozsony. Dusán Rapos rendező továbbra sem adta fel azt a tervét, hogy színpadra vigye a nagy közönségsikert aratott Szökőkút Zuzanának (Fontána pre Zuzanu) című filmmusicalt. A rendező (aki civilben Éva Vejmélkovának, a filmbeli Zuzana szerepét alakító színésznőnek a férje) jelenleg a Cinka Panna című új filmjét forgatja. Ezt befejezve szeretne belevágni a Szökőkút Zuzanának színpadi változatába. (TASR) PENGE •' ' - - * Jí. ' • 3P'Jt-'ÍK:''* V.-* 2SHBSS88 SB 'Vi-rtíc,- WB&S&Bk S KSKMBM ' 8® Hajtman Béla: „Már nyugosznak a völgyek” AB-ART, Pozsony, 2005 Zavarban lehet az olvasó, amikor olyan regénnyel találja magát szemben, amely az életrajzi szerző családi életébe avat be, s különösen, ha az apa halála áll a mű központjában. A téma túl személyes és érzelmileg túlságosan megrázó, rengeteg tapintat, kivételes műgond, összetett világlátás szükséges, hogy szépirodalomként, esztétikai tárgyként tudjunk a szövegre tekinteni. A kortárs magyar irodalomban az utóbbi években meglehetősen elterjedt alműfaj, az ún. aparegények legsikeresebbjei közé Esterházy Péter Harmonia Caeles- tise és Kukorelly Endre Tündér- Völgye tartoznak. Hajtman Béla regénye azonban nemhogy nem veszi fel a versenyt az előbb említett két művel, de a szépirodalom kategóriájába is nehezen lehetne besorolni. Némely esetben mintha a szerző egyenesen kérkedne is azzal, hogy szövege nem teljesít alapvető szépirodalmi-esztétikai elvárásokat. Önterápiának, öngyógyításnak nevezi az írást, és szinte dicsekszik azzal, hogy szövege minduntalan közhelyekbe fut: „Kiírom magamból a közhelyeket.”, „Nem akarok elmélyülni. Inkább a felszínen maradok. És felszínes. Csak semmi filozófia és körülmagyarázás.”, „Adja IsHajtman Béla „ Már nyugosznak a völgyek" ten. Adja! Úgy, mint mondataimba a közhelyeket.”, „Nem lenne jobb inkább a lelki üdvösségünkről beszélni? Ezt már csak azért a végére, mert kezdem hiányolni a közhelyeket.” Nem szabadna azonban elfeledkezni arról, hogy az önterápiás szövegalkotás sem ad felmentést és kibúvót érték és értéktelenség viszonyai alól. Főként, ha az önterápia könyv alakban mégiscsak megjelenik... A regényben az olvasó alig tud meg valamit az apa figurájáról, egy-két emlékfoszlány és anekdota erejéig szembesülhetünk vele, hiszen főként a fiú szenvedéstörténetének monoton isméüéseire láthatunk rá. Németh Zoltán kritikai rovata Éppen ezért úgy tűnik, már a regény naplóformája is inkább alibizmus - az aparegénynek induló mű nem annyira az apának állít emléket (amelynek figurájával nem tudott mit kezdeni a szerző, talán nem talált elég élményanyagot), hanem leginkább az életrajzi szerző hétköznapjainak. Ezek a hétköznapok egyrészt teljesen érdektelenek, másrészt a szenvedő-szenvelgő figurán fokozatosan egy pózokban kiteljesedő, kielégíteden, magamutogató, dicsekvő, karrierre vágyó, sznob jellemvonás uralkodik el. Szinte elájul az olyan szavaktól, mint író, iskolaigazgató, államtitkár, miniszterelnök-helyettes: „Igazgató úr, most ön dob. Igazgató úr, fogja meg a poharát. Igazgató úr, ki is kell egy kicsit kapcsolódni. Bekerültem a keringésbe. Figyelnek, számon tartanak.”, „Politikusokkal, parlamenti képviselőkkel álmodom.”, „Aztán elvegyülök nyak- kendősként a sok nyakkendős között a díszteremben.”, „Ha egyszer politikus leszek, akkor ez volt az első színhelye politikai karrieremnek. A csúcsvezetők, miniszterelnökök, parlamenti és megyei képviselők között.”, „Holnap kellene megjelennie jegyzetemnek, melyben arról írok, hogy egyre több alkalommal van módomban állva enni a svédasztalok előtt.”, „M. Csepécz már benn ült a kiadóigazgatómmal. Mily szépen hangzik.” De még mindig nem ez a legfőbb probléma, hanem a stílusérzék elemi hiánya, amikor például a szöveg az apa szenvedéstörténete során csak úgy mellékesen az asztalitenisszel kezd el foglalkozni, idézem: „Élvezetes sport. Feszültségoldó.“ Ehhez társul az iskolás, szürke, sablonos nyelv, az unalmas, szárnyaszegett panelmondatok: „Angol, német, de jobbára angol szavak ütötték meg a fülem.”, „Kedveltem őket, mindig mosolyogtak, derűt, fényt hoztak a diákéletünkbe.”, „Épp az olimpiai zászló felvonására és lángceremóniára értem haza.”, „Hát még a magyar esélyesnek kikiáltott asztalteniszezőt!” A „Már nyugosznak a völgyek“ a kétely nélküli naiv írás lehetőségeit variálja. Műgond és összetett nézőpont hiányában nem több mint egy szenvedéstörténet kudarca és leépítése. Értékelés: #000000000 Ma ér véget Karlovy Vary 42. fesztiválja. Már megjött Danny DeVito, aki a Szép álmokkal zárja a mustrát Lady Chatterley és Frau Irmelin Ez az év sem múlhat el Kim Ki-duk nélkül: Karlovy Vary fesztiválján a koreai fim fenegyerekének 14. filmjét, a Lélegzetet vetítették, amely pár héttel ezelőtt Cannes- ban versenyzett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Díjat ugyan nem kapott, a rendező világszerte egyre szélesebb rajongótábora azonban sem ott, sem Karlovy Varyban nem érzett csalódást az új opus láttán. Az íj és az Idő után Kim Ki-duk ezúttal is erős történettel áll elő, s formát is talál hozzá, meglehetősen izgalmasat. Brutális gyilkosságsorozat miatt halálra ítélnek egy negyven körüli férfit, utolsó napjait tölti a börtönben, amikor a szobrásznő - egy televíziós tudósítást látva - eldönti, hogy meglátogatja. Ők ketten egyébként soha nem találkoznának az életben: a nő luxuskörülmények között él hűtlen férjével, a háromszoros gyilkos (feleségével és két gyerekével végzett) már számolja élete utolsó óráit. „Vannak pülanatok, amikor kínjaink közepette egyszerűen képtelenek vagyunk lélegzethez jutni” - vélekedik a rendező. Az elítélt sokadik öngyilkossági kísérletéről már a tévé is beszámol, s ez rángatja ki a szobrásznőt mélységes apátiájából. A férfi „régi szerelmeként” rendszeresen bejár a börtönbe, előbb a tavaszt, aztán a nyarat, majd az őszt viszi be hozzá legalábbis színes tapétákon. Férje tehetetlenül nézi, mi zajlik le a nőben, megállítani nem tudja, ezért egy nap elindul utána. Felesége közben már intim kapcsolatba került az elítélttel, a telet fehéren izzó érzékiségével adja át neki, amíg férje és kislánya a várakozás perceiben hóembereket építenek a börtön közelében. Döbbenetes erejű kamaradráma kevés szöveggel, sok költészettel, ahogy ezt már Kim Ki-duktól megszokhattuk. Aki pedig majd túlságosan idillinek találja a fűm utolsó képsorát, annak csak annyit: a kegyetlen képsorok megkomponálásáról híres rendező olykor túláradó érzelmeit sem titkolja. Két teltházas vetítést tudhat maga mögött Bogdán Árpád szemledíjas, Karlovy Varyban A Nyugat Keletje szekcióban bemutatott első játékfilmje, a Boldog új élet. Hőse, Attila roma fiú, intézetben nevelkedett, lélekben felkészületlenül kezdi el önálló életét. Munkahelye van, lakótelepi albérlete, egykori nevelője továbbra is törődik vele, a „boldog új élet” receptjét azonban ő sem tudja megadni neki. Mélységes belső csendjéből igazából sosem tud kilépni. Berlinben ugyanilyen nagy érdeklődés fogadta a filmet, mint most Karlsbadban, s már megy is tovább újabb fesztiválokra. A részben önéletrajzi elemekre épülő, erősen lüktető érzelmekkel teli alkotás stilizált képeivel és mi- nimalista zenéjével mindenütt a világban meg fogja találni a maga közönségét. Jó hír azoknak, akik sok-sok évvel ezelőtt szinte falták D. H. Lawrence regényét, a Lady Chatterley szeretőjét. Pascalé Ferran francia rendezőnő - mit sem törődve a Sylvia Kristel főszereplésével készült immár legendás alkotással Irmelin DiCaprio Marina Handsszal újraforgatta ezt a nagy sikerű, érzéki történetet. Nyert is vele öt Césart, de ami még ennél is fontosabb: az új változat, köszönhetően a remek színészi alakításoknak, két óra negyven percre valósággal a székhez szögezi a nézőt. Ferran nemcsak a Lady finom lelki rezdüléseit képes megmutatni - a természet is végig engedelmeskedik neki. Mindig épp azokat az apró szépségeket adja a filmhez, amelyekre a szabadon és szabadban szerelmeskedő Lady és annak választottja, a félje által foglalkoztatott erdész szenvedélyes viszonyának ábrázolásához a legnagyobb szüksége van. A legfrissebb cseh filmek közül Jan Svérák Betétes üvegek című alkotása került be a versenybe. Nyolc évvel az Oscar-díjas Kolja után ismét egy igazi közönségfilm: Csehországban az elmúlt három hónap alatt 1 050 000 néző látta, megdöntve ezzel minden korábbi rekordot. Ahogy azt a 42. évében járó rendező a vetítés után mesélte: valahol Ostrava környékén egy pap is lelkes híve a filmnek, hiszen vasárnapi prédikációja végén arra buzdította híveit, menjenek el minél többen megnézni, mivel értékes munka, bár van benne szex is, amit ő kihagyott volna. Budapesti kolléganőm kevésbé rajong a filmért, noha Svérákot ő is szereti, ezt a történetét azonban ő a Szabó családhoz hasonlítja. Talán mert a film sajátos, finom humora lefordítha- tadan. Aki nem ért csehül, az angol feliratokból aligha kapja meg. Nyugdíjba vonul a film hőse, egy rokonszenves tanító. Belefáradt a munkájába, és a diákok is egyre szemtelenebbek. De mivel tele van energiával, előbb beáll a gyorskéz- besítő-szolgálathoz, majd egy lábtörés után a lakásához közeli szupermarket üvegvisszaváltójában talál állást. Élvezi, hogy megnyílnak előtte az emberek, boldog, hogy sokaknak segíthet. Házassága mindeközben majdnem széthullik. Előbb felesége féltékenykedését kell kivédenie, majd ő kezd el gyanakodni hirtelen kicsinosodott asszonykája miatt. Mindennapi zsörtölődéseiket, vitáikat szeretettel és féltéssel teli piszkálódásaikat a férj nem mindennapi ajándéka csitítja (egy kis időre), de bármi történt is köztük, az együtt leélt negyven évért mindketten hálásak a másiknak. Fanyar családi komédia, rengetek iróniával és szarkazmussal, Zdenék Svérák és Daniela Koláíová remek alakításával. Mintha csak Jirí Menzel több évtizeddel ezelőtt forgatott Magány az erdőszélen című filmjének fővárosi folytatását látnánk. Frau Irmelin nem sokat időzött a fesztiválon, de az a pár nap, amit itt töltött, mint mondta, rengeteg emléken idézett fel benne. Tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor fia, Leonardo - nem mellesleg: DiCaprio - Los Angelesből érkezett Karlovy Varyba, akkor még a szülei is éltek. Mármint Leonardo nagyszülei, akik Németországból jöttek látogatóba szeretett unokájukhoz, hiszen a mama német. És itt találkozott a fél család, csupán a papa, az olasz származású édesapa, Irmelin férje hiányzott. De ő már akkor nem is volt a hölgy életének igazi társa. Ez a mostam „visszaút”’ Karlovy Varyba pedig Irmelin DiCaprio nagy útja volt, hiszen A11. óra című dokumentumfilmet hozta magával, amelynek társproducere. Most ezzel járja a vüágot, de elsőként a fiához gratulálnak mindenütt. Büszke is rá elmondhatatlanul. Jan Svérák (CTK-felvételek A VOXCar-díjkiosztó az egyetlen magyar filmes rendezvény, ahol a szinkronszakma résztvevőit is jutalmazzák Makk Károly a VOXCar-díj életműdíjasa MT1-HÍR Budapest Makk Károly filmrendező a VoxCar idei életműdíjasa; a 14 kategóriában meghirdetett verseny ez évi elismeréseit július 15-én osztják ki Budapesten. A VOXCar életműdíját olyan magyar, vagy magyar származású filmes kaphatja meg, aki hosszantartóan magas színvonalú munkásságával nem csak a hazai, hanem a nemzetközi kritika elismerését is kivívta, „öregbítve nemcsak a saját, hanem a magyar filmművészet hírnevét is”. A legjobb magyar film jelöltjei között van a Friss levegő, a Lóra, az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója, a Szabadság, szerelem és a Taxi- dermia. A kritikusok külön kategóriában ismerik el a legjobb magyar filmvígjátékot vagy szatírát. A gálán a legnézettebb magyar film is díjat kap; az elismerés annak az elmúlt 12 hónapban bemutatott magyar alkotásnak jár, amelyre legtöbben váltottak jegyet. A legjobb film díját a legjobbnak ítélt külföldi alkotás magyarországi forgalmazója veheti át. Ä rendezvényen a legjobb női főszereplő, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb női mellékszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő, a legjobb operatőr, a legjobb magyar DVD és a legjobb szinkron kategóriában is győztest hirdetnek. Versenyeznek a magyar betétdalok is, a további jelöltek pedig az év hazai kedvence kategóriában indulnak. A legjobb női főszereplő jelöltjei között van Földi Teri, Gyöngyössy Katalin, Hegyi Izabella, Kovács Kata és Nyakó Júlia. A legjobb férfi főszereplő díjáért Bács Ferenc, Ha- umann Péter, Keres Emil, Lovasi András és Nagy Péter versenyez. A szervezők közlése szerint a VOXCar díjkiosztó gála az egyetlen olyan hazai filmes rendezvény, ahol a magyar szinkronszakma résztvevőit is jutalmazzák. A legjobb szinkron kategóriában nemcsak a hangjukat kölcsönző színészek, hanem a dramaturg és a szinkronrendező munkáját is díjjal ismerik el. A VOXCar-díjat a VOX mozimagazin hívta életre 2001-ben azért, hogy a magyar filmművészet szereplőinek tevékenysége előtt kifejezhesse tiszteletét. Az életműdíjat tavaly Kállai Ferenc színművész vehette át. Az elismeréseket minden évben a magazin kritikusaiból álló, független bizottság ítéli oda.
