Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-07 / 155. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Színpadon a Szökőkút Zuzanának? Pozsony. Dusán Rapos rendező továbbra sem adta fel azt a ter­vét, hogy színpadra vigye a nagy közönségsikert aratott Szökőkút Zuzanának (Fontána pre Zuzanu) című filmmusicalt. A rendező (aki civilben Éva Vejmélkovának, a filmbeli Zuzana szerepét alakí­tó színésznőnek a férje) jelenleg a Cinka Panna című új filmjét for­gatja. Ezt befejezve szeretne belevágni a Szökőkút Zuzanának színpadi változatába. (TASR) PENGE •' ' - - * Jí. ' • 3P'Jt-'ÍK:''* V.-* 2SHBSS88 SB 'Vi-rtíc,- WB&S&Bk S KSKMBM ' 8® Hajtman Béla: „Már nyugosznak a völgyek” AB-ART, Pozsony, 2005 Zavarban lehet az olvasó, amikor olyan regénnyel találja magát szemben, amely az élet­rajzi szerző családi életébe avat be, s különösen, ha az apa halá­la áll a mű központjában. A té­ma túl személyes és érzelmileg túlságosan megrázó, rengeteg tapintat, kivételes műgond, összetett világlátás szükséges, hogy szépirodalomként, eszté­tikai tárgyként tudjunk a szö­vegre tekinteni. A kortárs ma­gyar irodalomban az utóbbi években meglehetősen elter­jedt alműfaj, az ún. aparegé­nyek legsikeresebbjei közé Es­terházy Péter Harmonia Caeles- tise és Kukorelly Endre Tündér- Völgye tartoznak. Hajtman Béla regénye azon­ban nemhogy nem veszi fel a versenyt az előbb említett két művel, de a szépirodalom kate­góriájába is nehezen lehetne besorolni. Némely esetben mintha a szerző egyenesen kér­kedne is azzal, hogy szövege nem teljesít alapvető szépiro­dalmi-esztétikai elvárásokat. Önterápiának, öngyógyításnak nevezi az írást, és szinte dicsek­szik azzal, hogy szövege mind­untalan közhelyekbe fut: „Ki­írom magamból a közhelye­ket.”, „Nem akarok elmélyülni. Inkább a felszínen maradok. És felszínes. Csak semmi filozófia és körülmagyarázás.”, „Adja Is­Hajtman Béla „ Már nyugosznak a völgyek" ten. Adja! Úgy, mint mondata­imba a közhelyeket.”, „Nem lenne jobb inkább a lelki üdvös­ségünkről beszélni? Ezt már csak azért a végére, mert kez­dem hiányolni a közhelyeket.” Nem szabadna azonban elfeled­kezni arról, hogy az önterápiás szövegalkotás sem ad felmen­tést és kibúvót érték és értékte­lenség viszonyai alól. Főként, ha az önterápia könyv alakban mégiscsak megjelenik... A regényben az olvasó alig tud meg valamit az apa figurá­járól, egy-két emlékfoszlány és anekdota erejéig szembesülhe­tünk vele, hiszen főként a fiú szenvedéstörténetének mono­ton isméüéseire láthatunk rá. Németh Zoltán kritikai rovata Éppen ezért úgy tűnik, már a regény naplóformája is inkább alibizmus - az aparegénynek induló mű nem annyira az apá­nak állít emléket (amelynek fi­gurájával nem tudott mit kez­deni a szerző, talán nem talált elég élményanyagot), hanem leginkább az életrajzi szerző hétköznapjainak. Ezek a hét­köznapok egyrészt teljesen ér­dektelenek, másrészt a szen­vedő-szenvelgő figurán fokoza­tosan egy pózokban kiteljesedő, kielégíteden, magamutogató, dicsekvő, karrierre vágyó, sznob jellemvonás uralkodik el. Szinte elájul az olyan szavaktól, mint író, iskolaigazgató, állam­titkár, miniszterelnök-helyet­tes: „Igazgató úr, most ön dob. Igazgató úr, fogja meg a poha­rát. Igazgató úr, ki is kell egy ki­csit kapcsolódni. Bekerültem a keringésbe. Figyelnek, számon tartanak.”, „Politikusokkal, parlamenti képviselőkkel álmo­dom.”, „Aztán elvegyülök nyak- kendősként a sok nyakkendős között a díszteremben.”, „Ha egyszer politikus leszek, akkor ez volt az első színhelye politi­kai karrieremnek. A csúcsve­zetők, miniszterelnökök, parla­menti és megyei képviselők kö­zött.”, „Holnap kellene megje­lennie jegyzetemnek, melyben arról írok, hogy egyre több al­kalommal van módomban állva enni a svédasztalok előtt.”, „M. Csepécz már benn ült a kiadói­gazgatómmal. Mily szépen hangzik.” De még mindig nem ez a legfőbb probléma, hanem a stí­lusérzék elemi hiánya, amikor például a szöveg az apa szenve­déstörténete során csak úgy mellékesen az asztalitenisszel kezd el foglalkozni, idézem: „Élvezetes sport. Feszültségol­dó.“ Ehhez társul az iskolás, szürke, sablonos nyelv, az unal­mas, szárnyaszegett panelmon­datok: „Angol, német, de job­bára angol szavak ütötték meg a fülem.”, „Kedveltem őket, mindig mosolyogtak, derűt, fényt hoztak a diákéletünkbe.”, „Épp az olimpiai zászló felvo­nására és lángceremóniára ér­tem haza.”, „Hát még a magyar esélyesnek kikiáltott asztalteni­szezőt!” A „Már nyugosznak a völgyek“ a kétely nélküli naiv írás le­hetőségeit variálja. Műgond és összetett nézőpont hiányában nem több mint egy szenvedés­történet kudarca és leépítése. Értékelés: #000000000 Ma ér véget Karlovy Vary 42. fesztiválja. Már megjött Danny DeVito, aki a Szép álmokkal zárja a mustrát Lady Chatterley és Frau Irmelin Ez az év sem múlhat el Kim Ki-duk nélkül: Karlovy Vary fesztiválján a koreai fim fe­negyerekének 14. filmjét, a Lélegzetet vetítették, amely pár héttel ezelőtt Cannes- ban versenyzett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Díjat ugyan nem kapott, a rende­ző világszerte egyre szélesebb ra­jongótábora azonban sem ott, sem Karlovy Varyban nem érzett csaló­dást az új opus láttán. Az íj és az Idő után Kim Ki-duk ezúttal is erős tör­ténettel áll elő, s formát is talál hoz­zá, meglehetősen izgalmasat. Bru­tális gyilkosságsorozat miatt halál­ra ítélnek egy negyven körüli férfit, utolsó napjait tölti a börtönben, amikor a szobrásznő - egy televízi­ós tudósítást látva - eldönti, hogy meglátogatja. Ők ketten egyébként soha nem találkoznának az élet­ben: a nő luxuskörülmények között él hűtlen férjével, a háromszoros gyilkos (feleségével és két gyereké­vel végzett) már számolja élete utolsó óráit. „Vannak pülanatok, amikor kínjaink közepette egysze­rűen képtelenek vagyunk lélegzet­hez jutni” - vélekedik a rendező. Az elítélt sokadik öngyilkossági kísér­letéről már a tévé is beszámol, s ez rángatja ki a szobrásznőt mélysé­ges apátiájából. A férfi „régi sze­relmeként” rendszeresen bejár a börtönbe, előbb a tavaszt, aztán a nyarat, majd az őszt viszi be hozzá legalábbis színes tapétákon. Férje tehetetlenül nézi, mi zajlik le a nő­ben, megállítani nem tudja, ezért egy nap elindul utána. Felesége közben már intim kapcsolatba ke­rült az elítélttel, a telet fehéren iz­zó érzékiségével adja át neki, amíg férje és kislánya a várakozás per­ceiben hóembereket építenek a börtön közelében. Döbbenetes erejű kamaradráma kevés szöveg­gel, sok költészettel, ahogy ezt már Kim Ki-duktól megszokhat­tuk. Aki pedig majd túlságosan idillinek találja a fűm utolsó kép­sorát, annak csak annyit: a kegyet­len képsorok megkomponálásáról híres rendező olykor túláradó ér­zelmeit sem titkolja. Két teltházas vetítést tudhat ma­ga mögött Bogdán Árpád szemledí­jas, Karlovy Varyban A Nyugat Ke­letje szekcióban bemutatott első já­tékfilmje, a Boldog új élet. Hőse, Attila roma fiú, intézetben nevelke­dett, lélekben felkészületlenül kez­di el önálló életét. Munkahelye van, lakótelepi albérlete, egykori nevelője továbbra is törődik vele, a „boldog új élet” receptjét azonban ő sem tudja megadni neki. Mélysé­ges belső csendjéből igazából so­sem tud kilépni. Berlinben ugyan­ilyen nagy érdeklődés fogadta a fil­met, mint most Karlsbadban, s már megy is tovább újabb fesztiválokra. A részben önéletrajzi elemekre épülő, erősen lüktető érzelmekkel teli alkotás stilizált képeivel és mi- nimalista zenéjével mindenütt a vi­lágban meg fogja találni a maga kö­zönségét. Jó hír azoknak, akik sok-sok év­vel ezelőtt szinte falták D. H. Law­rence regényét, a Lady Chatterley szeretőjét. Pascalé Ferran francia rendezőnő - mit sem törődve a Sylvia Kristel főszereplésével ké­szült immár legendás alkotással ­Irmelin DiCaprio Marina Handsszal újraforgatta ezt a nagy sikerű, érzéki történetet. Nyert is vele öt Césart, de ami még ennél is fontosabb: az új változat, köszönhetően a remek színészi ala­kításoknak, két óra negyven percre valósággal a székhez szögezi a né­zőt. Ferran nemcsak a Lady finom lelki rezdüléseit képes megmutatni - a természet is végig engedelmes­kedik neki. Mindig épp azokat az apró szépségeket adja a filmhez, amelyekre a szabadon és szabad­ban szerelmeskedő Lady és annak választottja, a félje által foglalkoz­tatott erdész szenvedélyes viszo­nyának ábrázolásához a legna­gyobb szüksége van. A legfrissebb cseh filmek közül Jan Svérák Betétes üvegek című al­kotása került be a versenybe. Nyolc évvel az Oscar-díjas Kolja után is­mét egy igazi közönségfilm: Cseh­országban az elmúlt három hónap alatt 1 050 000 néző látta, meg­döntve ezzel minden korábbi re­kordot. Ahogy azt a 42. évében járó rendező a vetítés után mesélte: va­lahol Ostrava környékén egy pap is lelkes híve a filmnek, hiszen vasár­napi prédikációja végén arra buzdí­totta híveit, menjenek el minél töb­ben megnézni, mivel értékes mun­ka, bár van benne szex is, amit ő ki­hagyott volna. Budapesti kollé­ganőm kevésbé rajong a filmért, noha Svérákot ő is szereti, ezt a tör­ténetét azonban ő a Szabó család­hoz hasonlítja. Talán mert a film sajátos, finom humora lefordítha- tadan. Aki nem ért csehül, az angol feliratokból aligha kapja meg. Nyugdíjba vonul a film hőse, egy rokonszenves tanító. Belefáradt a munkájába, és a diákok is egyre szemtelenebbek. De mivel tele van energiával, előbb beáll a gyorskéz- besítő-szolgálathoz, majd egy láb­törés után a lakásához közeli szu­permarket üvegvisszaváltójában talál állást. Élvezi, hogy megnyíl­nak előtte az emberek, boldog, hogy sokaknak segíthet. Házassága mindeközben majdnem széthullik. Előbb felesége féltékenykedését kell kivédenie, majd ő kezd el gya­nakodni hirtelen kicsinosodott asszonykája miatt. Mindennapi zsörtölődéseiket, vitáikat szeretet­tel és féltéssel teli piszkálódásaikat a férj nem mindennapi ajándéka csitítja (egy kis időre), de bármi történt is köztük, az együtt leélt negyven évért mindketten hálásak a másiknak. Fanyar családi komé­dia, rengetek iróniával és szarkaz­mussal, Zdenék Svérák és Daniela Koláíová remek alakításával. Mint­ha csak Jirí Menzel több évtizeddel ezelőtt forgatott Magány az erdőszélen című filmjének fővárosi folytatását látnánk. Frau Irmelin nem sokat időzött a fesztiválon, de az a pár nap, amit itt töltött, mint mondta, rengeteg em­léken idézett fel benne. Tízegyné­hány évvel ezelőtt, amikor fia, Leo­nardo - nem mellesleg: DiCaprio - Los Angelesből érkezett Karlovy Varyba, akkor még a szülei is éltek. Mármint Leonardo nagyszülei, akik Németországból jöttek látoga­tóba szeretett unokájukhoz, hiszen a mama német. És itt találkozott a fél család, csupán a papa, az olasz származású édesapa, Irmelin férje hiányzott. De ő már akkor nem is volt a hölgy életének igazi társa. Ez a mostam „visszaút”’ Karlovy Vary­ba pedig Irmelin DiCaprio nagy út­ja volt, hiszen A11. óra című doku­mentumfilmet hozta magával, amelynek társproducere. Most ez­zel járja a vüágot, de elsőként a fiá­hoz gratulálnak mindenütt. Büszke is rá elmondhatatlanul. Jan Svérák (CTK-felvételek A VOXCar-díjkiosztó az egyetlen magyar filmes rendezvény, ahol a szinkronszakma résztvevőit is jutalmazzák Makk Károly a VOXCar-díj életműdíjasa MT1-HÍR Budapest Makk Károly filmren­dező a VoxCar idei életműdíjasa; a 14 kategóriában meghirdetett ver­seny ez évi elismeréseit július 15-én osztják ki Budapesten. A VOXCar életműdíját olyan magyar, vagy magyar származású filmes kaphat­ja meg, aki hosszantartóan magas színvonalú munkásságával nem csak a hazai, hanem a nemzetközi kritika elismerését is kivívta, „öreg­bítve nemcsak a saját, hanem a ma­gyar filmművészet hírnevét is”. A legjobb magyar film jelöltjei között van a Friss levegő, a Lóra, az Ópium - Egy elmebeteg nő napló­ja, a Szabadság, szerelem és a Taxi- dermia. A kritikusok külön kategó­riában ismerik el a legjobb magyar filmvígjátékot vagy szatírát. A gálán a legnézettebb magyar film is díjat kap; az elismerés annak az elmúlt 12 hónapban bemutatott magyar alkotásnak jár, amelyre legtöbben váltottak jegyet. A legjobb film díját a legjobbnak ítélt külföldi alkotás magyarországi forgalmazója veheti át. Ä rendezvényen a legjobb női főszereplő, a legjobb férfi fősze­replő, a legjobb női melléksze­replő, a legjobb férfi melléksze­replő, a legjobb operatőr, a legjobb magyar DVD és a legjobb szinkron kategóriában is győztest hirdetnek. Versenyeznek a magyar betétdalok is, a további jelöltek pedig az év ha­zai kedvence kategóriában indul­nak. A legjobb női főszereplő jelöltjei között van Földi Teri, Gyöngyössy Katalin, Hegyi Izabella, Kovács Ka­ta és Nyakó Júlia. A legjobb férfi főszereplő díjáért Bács Ferenc, Ha- umann Péter, Keres Emil, Lovasi András és Nagy Péter versenyez. A szervezők közlése szerint a VOXCar díjkiosztó gála az egyetlen olyan hazai filmes rendezvény, ahol a magyar szinkronszakma résztvevőit is jutalmazzák. A leg­jobb szinkron kategóriában nem­csak a hangjukat kölcsönző színé­szek, hanem a dramaturg és a szinkronrendező munkáját is díjjal ismerik el. A VOXCar-díjat a VOX mozima­gazin hívta életre 2001-ben azért, hogy a magyar filmművészet sze­replőinek tevékenysége előtt kife­jezhesse tiszteletét. Az életműdíjat tavaly Kállai Ferenc színművész ve­hette át. Az elismeréseket minden évben a magazin kritikusaiból álló, füg­getlen bizottság ítéli oda.

Next

/
Thumbnails
Contents