Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-07 / 155. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Finnugor fesztivál Moszkva. Orosz-ma- gyar-finn csúcstalálkozót tartanak július 19-én az oroszországi Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban. A Kreml tegnapi közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Tatja Halonen finn államfő vesz részt a háromoldalú megbeszélésen. A Moszkvától 650 km-re fekvő városban július 19-én nyílik meg az a háromnapos etnográfiai, kulturális és sportrendezvény, amelyen Oroszország finnugor népei, valamint Észtország, Finnország és Magyarország képviselteti magát. (MTI) Folytatódnak a tárgyalások Szöul/Peking. Még júliusban folytatódnak az észak-koreai atomprogramról kezdett hatoldalú tárgyalások. Ezt tegnap közölte Pekingben Csun Jung Vo dél-koreai főtárgyaló, miután kínai kollégájával találkozott. A tárgyalások felújításának pontos időpontját a jövő héten jelentik be. Peking ad otthont a hatoldalú tárgyalásoknak, amelyeken Kínán kívül, Észak- és Dél-Korea, az USA, Japán és Oroszország vesz részt. A felek utoljára márciusban tárgyaltak. Eközben Dél-Koreában megkezdték az előkészületeket a Phen- jannak megígért energetikai segély - 50 ezer tonna fűtőolaj - első részének teljesítésére, amiért cserébe Észak-Korea hamarabb bezárhatja jong- bjoni atomreaktorát, (m, ú) Japán nem hisz Phenjannak Tokió. Japánnak a lehető leghamarabb ki kell építenie az észak-koreai rakétákat elfogó rakétavédelmi rendszerét. Ezt tartalmazza a japán védelmi tárca által tegnap nyilvánosságra hozott fehér könyv. A dokumentum szerint, amelyet már jóváhagyott Abe Sindzo kormányfő, Phenjan rakéta- rendszere hatótávolságának fejlesztésére készül, hogy elérje Kelet-Ázsia egészét, beleértve Japánt, Ausztrália északi részét, és az USA-beli Alaszka egy részét. (MTI) Nem adják ki Lugovojt Moszkva. Oroszország nem adja ki Nagy-Britanniá- nak a Litvinyenko-ügyben Londonban fő gyanúsítottként kezelt Andrej Lugovoj orosz üzletembert. A Jurij Csajka vezette orosz főügyészség az alkotmány 61. cikkére és a kiadatásról szóló, 1957. évi európai konvencióra hivatkozva utasította el a brit kiadatási kérelmet. A döntésről már szerdán értesítették a briteket. Moszkva eddig is elutasította Lugovoj kiadását, és legfeljebb hazai bíróság elé állítására mutatott hajlandóságot. Maga Lugovoj annyit mondott, bízik az orosz igazságszolgáltatás pártatlanságában és törvényességében. Hozzátette viszont: kételyei vannak a brit igazságszolgáltatás objektivitását illetően. (MTI) Ostromzár alá vonta az iszlámábádi Vörös Mecsetet a hadsereg - az iszlamisták nem adják meg magukat, a mártírhalált választják Pakisztánban rálőttek az államfőt szállító repülőgépre? A pakisztáni hadsereg szerint csak azoknak van esélyük, akik feltétel nélkül adják meg magukat. Pevez Musarraf államfő ellen már többször kíséreltek meg merényletet. (Reuters- és SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Rálőttek az USA- barát pakisztáni elnököt szállító repülőgépre tegnap Ravalpindiben. Ezt egy biztonsági tiszt közölte, ellentmondva a hivatalos cáfolatoknak. Pervez Musarraf gépe később sértetlenül ért földet a délnyugatpakisztáni Túrbatban, ahol az elnök a térségbeli árvíz áldozatait kereste fel. A hadsereg cáfolta, hogy bármilyen támadás lett volna. Az említett biztonsági tiszt szerint sikertelen merényletet hajtottak végre Musarraf ellen. A Reuters fotóriportere két nagy löveget látott egy kétemeletes ház tetején, a repülőtérhez közel, egy szomszédban lakó személy pedig azt állította, hogy lövéseket hallott. Az egyik löveg légelhárító fegyvernek tűnt, a másik könnyű géppuskának. A fegyvereket műholdas vevőantennák és víztartályok között rejtették el közvedenül a légi folyosó alatt, a felszállópályához közel. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Ziaul Hakk pakisztáni elnök 1988 augusztusában rejtélyes légi szerencsétlenségben vesztette életét, s Musarraf ellen is kíséreltek meg már merényleteket. Újabb lövöldözés és robbanások döreje verte fel a csendet tegnap hajnalban a pakisztáni biztonsági erők által ostromzár alá vont iszlámábádi Vörös Mecset környékén. A hatóságok pedig elutasították az épületben magukat elsáncoló iszlám szélsőségesek azon ajánlatát, hogy feltételekkel megadnák magukat. A helyzet elmérgesedését jelzi, hogy a mecsetben tartózkodó fundamentalisták tegnap - a zavargások keddi kirobbanása óta először - nem hívtak fel muzulmán imára. A hadsereg egyik tisztje azt mondta, a szentélyt övező kerítést rombolják le, később pedig könnygázgránátokkal próbálják meg kifüstölni a mecsetből a bendévőket. Ez utóbbiak heves golyózáporral válaszoltak a biztonsági erőknek. A radikális iszlamista diákoknak a hatóságok kezére került vezetője, Abdul Aziz azt közölte, mintegy 850-en vannak még a Vörös Mecsetben, korábban vagy ezren megadták magukat. Tegnap délelőtt a mecset második számú elöljárója, Abdul Rasid Gázi, aki még mindig a szentélyben tartózkodik, bejelentette: inkább vállalják a mártíromságot, de nem adják meg magukat. Az iszlamisták és a rendőrök között kedd óta folyó zavargásokban már 19 ember vesztette életét. (MTI, t, ú) Állítólag az al-Kaida vezetője hagyta jóvá a nagy-britanniai merényletsorozatot Bin Laden áldásával London. Nagy horderejű terven dolgozott a glasgow-i repülőtér indiai merénylője. Erről a Times of India számolt be tegnap. A londoni The Times pedig azt írta: Oszama bin Laden, az al- Kaida vezetője hagyta jóvá a múlt hét végén megkísérelt nagy-britanniai merényletsorozatot. ÖSSZEFOGLALÓ A vezető brit napüap, a The Times külföldi hírszerzési forrása szerint „már az első napon egyértelmű volt az a tény, hogy a merényletkísérletek mögött az al- Kaida állt, a terveket az al-Kaida követői dolgozták ki, bin Laden áldásával”. Ugyanakkor brit biztonsági illetékesek óvatosabban nyilatkoztak a lapnak, mondván: még túl korai arról beszélni, hogy a robbantásos merényletek terveit külföldön vagy Nagy-Britanniában szőtték-e. Gordon Brown miniszterelnök mindazonáltal már múlt vasárnap, egy nappal a csak nagy szerencsével meghiúsult londoni és glas- gow-i merényletkísérletek után úgy fogalmazott, hogy az ország „al- Kaida-természetű fenyegetéssel néz szembe, az al-Kaidához kapcsolódó emberek részéről”. A londoni belvárosban, illetve a glasgow-i repülőtéren megkísérelt robbantásos merényletek kapcsán eddig nyolc arab, illetve indiai szárOszama bin Laden. Senki sem tudja, hol tartózkodik, többször keltették már halálhírét is, illetve azt, hogy halálos betegségben szenved. (Képarchívum) mazású gyanúsítottat vettek őrizetbe. Mindegyikük a brit állami egészségügy (NHS) kórházaiban dolgozott orvosként vagy labortechnikusként. A The Times szerint az al-Kaida egyik iraki vezetője már hónapokkal a nagy-britanniai merényletkísérletek előtt utalást tett arra, hogy az NHS-en belül orvosokból álló terrorista sejt működik, és támadásra készül. A lap szerint a figyelmeztetés, amelyet Andrew White-nak, a Bagdadban működő egyetlen anglikán egyházközösség vezetőjének továbbítottak még április közepén, úgy hangzott: „azok fognak ölni, akik most gyógyítanak” Nagy-Britanniában. A Times of India beszámolója szerint „nagy horderejű, bizalmas terven” dolgozott a glasgow-i repülőtér indiai merénylője. A 27 éves Kafil Ahmed június 30-án faltörő kosként vezette neki gépkocsiját a glasgow-i repülőtér egyik bejáratának. Jelenleg súlyos sérülésekkel ápolják egy nagy-britanniai kórházban. A korábban megjelent hírekkel ellentétben Kafil Ahmed foglalkozására nézve nem orvos, hanem repiilőmémök, aki Nagy- Britanniában szerzett doktori címet. Májusban Bangalorban élő családjának azt mondta, hogy fontos, bizalmas munkán dolgozik, s ehhez sokféle dokumentumot kell bemutatnia különböző helyeken. A család szerint Ahmed azt állította, a globális felmelegedéssel kapcsolatos projekten dolgozik. Az ausztrál szövetségi rendőrség vezetője tegnap bejelentette, a rendőrök Perthben, valamint az ugyancsak Nyugat-Ausztráliában fekvő Kalgoorlie városában olyan számítógépeket koboztak el, amelyek kapcsolatban álltak az összeesküvés egyik, Ausztráliában őrizetbe vett gyanúsítottjával. A rendőrfőnök egyúttal azt is közölte, hogy az ügyben négy további gyanúsítottat hallgatnak ki. Valamennyien bevándorló orvosok, „akiknek hasonló a nemzetiségük és a múltjuk, mint a korábbi ki- hallgatottaknak”. A két eddig őrizetbe vett személy indiai származású volt, Ausztráliában újabb letartóztatásokat egyelőre nem rendeltek el. (MTI, t, ú) A zsidók is visszatérnek a holokauszt kérdéséhez Kaczynski a történelemről ÖSSZEFOGLALÓ Bertin/Zágráb. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök megismételte: Varsó a második világháborúban elszenvedett embervesztesége miatt nagyobb európai uniós szavazati súlyt érdemelne. A kormányfő a Die Weltnek adott interjút. „Nagyon meglepőnek találom egyeseknek azt a nézetét, hogy nem szabad visszatérni a történelem kérdéseihez. A zsidók is visszatérnek ehhez a kérdéshez, a holokauszt kérdéséhez” - mondta. Arra is utalt, hogy az elüldözött németek szervezetei is a történelemre hivatkoznak. „Vagyis mindenki másnak szabad, csak a lengyeleknek nem?” - kérdezte. Kaczynski szerint a német történelmi emlékezet revíziója figyelhető meg. „Németország nem a háború áldozata volt. Németország agresszor volt. Ha valaki azt a benyomást akarja kelteni, hogy Németország szenvedése összehasonlítható Lengyelországéval, az nagyon nyugtalanító” - tette hozzá. Élesen bírálta Nicolas Sarkozy francia elnököt Törökország uniós csatlakozásának ellenzése miatt az EU bővítési biztosa. Olli Rehn a Financial Times Deutsch- landnak adott interjúban óvta a nemrég hivatalba lépett francia államfőt attól, hogy Párizs megtorpedózza az Ankarával való csatlakozási tárgyalásokat. A finn politikus figyelmeztetett: a török politika radikalizálódhat, ha egy jelölt országtól megvonják a stabilitásához nélkülözhetetlen uniós horgonyt. „Annak, aki ezzel kapcsolatban újabb vitát kezdeményez, vállalnia kell a következményeket” - mondta Rehn. Horvátország tegnap azzal vádolta meg az uniós tag Szlovéniát, hogy a halászattal kapcsolatos, valamint az igazságügy, szabadság- jogok és biztonság című fejezetben gátolja Zágráb uniós csatlakozási tárgyalásait. (MTI, ú) Párhuzamos izraeli műveletek a Gázai övezetben A Hamász a fő célpont MTl-HÍR Gáza. Kivonult az izraeli hadsereg tegnapra virradóra a Gázai övezet középső körzetéből, ahol a katonák előzőleg váratlan támadást hajtottak végre, és 11 palesztin harcossal végeztek. A tizenegy halálos áldozat között volt a radikális Hamász 6 aktivistája. A műveletben 25 palesztin megsérült, köztük több civü. A támadást az izraeli hadsereg százfős egysége hajtotta végre harckocsik és helikopterek támogatásával. Eközben egy másik izraeli egység a Gázai övezet északi részén fekvő Bét- Hanún környékére nyomult be, ahonnan gyakran indítanak rakétatámadásokat a zsidó állam ellen. Ez a művelet nem követelt áldozatokat. Elfogadta a duma a szélsőségesség elleni - az ellenzék által botrányosnak minősített - törvényt Nagy orosz pofon a demokráciának ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz parlament alsóháza tegnap, tavaszi ülésszaka utolsó napján elfogadta a szélsőségesség elleni küzdelem fokozását célzó törvényt, amely éles bírálatot váltott ki a sajtó, a civil szervezetek és az ellenzék körében. Támogatói azt mondják, a törvény a nacionalizmus és a szkinhedek tevékenységének visz- szaszorítását célozza. A politikai ellenzék azonban attól tart, a közelgő parlamenti és elnökválasztás előtt a vele való leszámolásra használhatja fel a hatalom. A törvény pontosítja a huliganizmus minősítést, illetve részletesebben meghatározza a szélsőségesség fogalmát. A szélsőséges cselekménynek kategóriájába sorolja a huliganizmust, a tömeges rendbontást és a vandalizmust. A huliganizmust olyan súlyos közrendbontásként határozza meg, amelyet nemzeti, vallási, ideológiai, politikai és faji alapú gyűlöletből vagy ellenségeskedésből, illetve valamilyen társadalmi csoport elleni gyűlölettől vagy ellenségeskedéstől vezéreltetve követnek el. Ezért kettőtől öt évig teijedő szabadságvesztés jár. A törvény már közepes sú- lyosságú bűncselekmények esetében is lehetővé teszi a telefonbeszélgetések lehallgatását, ugyanakkor megtiltja a nyomozó hatóságoknak, hogy a szélsőségességgel gyanúsítottakat törvényellenes cselekedetekre bujtsa fel. A Vremja Novosztyi azt írta a törvényről, hogy az tágabb lehetőségeket nyújt az igazságügyi szerveknek a nacionalizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, „de sajnálatos módon a hatalom politikai ellenzékével” szemben is. A Novije Izvesztyija szerint a törvényhozók olyannyira kiszélesítették a szélsőségesség fogalmát, hogy most már nem csak a fasisztákat, terroristákat és vallási fanatikusokat lehet ebbe a kategóriába besorolni, hanem „azokat is, akik például a gazdagság igazságtalan felosztásáról beszélnek, vagy korrupcióval vádolnak csinovnyiko- kat”. Jogvédők pedig figyelmeztetnek: e törvény alapján tömeges rendbontásnak lehet minősíteni a Másik Oroszország ellenzéki mozgalom által szervezett utcai felvonulásokat, illetve szélsőségességnek bármilyen bírálatot, amely éles szavakkal ostorozza a hatalmat. Még a Kremlhez közel álló, afféle félellenzéki Igazságos Oroszországért nevű párt is veszélyesnek tartja a törvényt az orosz- országi demokrácia fejlődésének szempontjából. (MTI, ú) XV. századi esemény 800 mártír szentté avatása Vatikánváros. Túljutott egy döntő lépésen a szentté avatás útján 800 keresztény, akiket az oszmánok mészároltak le 1480-ban Otrantóban (a mai Olaszországban), miután a Vatikán tegnap elismerte vértanúságukat. A XV. századi keresztényeket már boldoggá avatták, ez az első lépés a szentté avatás felé. Otranto 1480. augusztus 11-én került török kézre. Gedik Ahmed pasa minden 15 évesnél idősebb férfinek felkínálta: vagy áttér az iszlámra vagy fejük vétetik. Mindannyian megtagadták, hogy elhagyják keresztényhitüket. (MTI)
