Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-04 / 127. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 4. Egészségünkre ill Mit tesz az egészségéért Helena Vondrácková énekesnő? „Szerelmem a tenisz” Nyugodtan beválthatná a korát, bár nők esetében il­letlenség megkérdezni és elárulni. De ha valaki ennyi évesen is bombanő, akkor a kor akár pozitív reklámként is felfogható. URBÁN KLÁRA Ma is tele van ener­giával, sugárzik belőle az életerő, hajléko­nyabb és mozgéko­nyabb, mint számos hu­szonéves hölgy. Erről az egyik hazai televízió nem­régiben rendezett táncver­senyén is meggyőződhettek szlovákiai rajongói. Annak idején az egyik legnépsze­rűbb cseh énekesnő volt, s máig nagyon jól tartja magát. Hogyan sikerült mindmáig meg­őriznie fiatalos lendületét, kitűnő alakját, egészségét? S mindezt an­nak ellenére, hogy állandó körfor­gásban él, mindig nagyon kemé­nyen dolgozott? „Soha nem tudtam tétlenül ülni, s ezen nem sok változott az évek fo­lyamán. Bár nem panaszkodhat­tam soha, a természet megáldott, azért az embernek magának is ten­nie kell valamit, ahogy telnek-múl- nak a napok, egy kicsit be kell segí­teni, hogy megmaradjon belőle va­lami. Ezt talán akkor is fontosnak tartanám, ha nem lennék énekes­nő, nem kellene ügyelnem, hogy üdének és csinosnak lássanak, ha kimegyek a színpadra. Azt hiszem, hogy ez egyébként minden olyan nőnek fontos, aki ad magára, még akkor is, ha más a foglalkozása. Én egyébként nyugtalan típus vagyok. A féljem néha rám is szól, hogy leg­alább a kávémat igyam meg nyu­godtan. De nem mindig sikerül. Ha a kertben kávézunk, én mindig ész­reveszek valamit, hol itt, hol ott, s már ugrok is, hogy közelről szem­ügyre vegyem. Energikus voltomat és munkabí­rásomat az édes­anyámtól örököltem.” Gyermekkorában is örök mozgó volt, ezért a szülők azzal próbál­ták lekötni, hogy kü­lönböző sportokra adták. „Úsztam, s aki nem tudná, még ver­senyekre is jártam, télen pedig korcsolyáztam és síztem. Ebből az időből mindmáig megmaradt a sport szeretete, ma is rendszeresen úszók, de sokszor felülök a biciklire is, vagy futok, s ha más á nincs, legalább egy jót sétálok. De az igazi nagy szerelmem - s ez már ősidők óta - a tenisz. Talán azért is, mert a szüle­im is nagyon szerették, ők is kijár­tak a pályára otthon Slatiüanyban, persze, amíg nem lett mostohagye­rek a fehér sport, s nem nézték rossz szemmel.” Manapság is akadnak bőven, akik siránkoznak, hogy itt fáj, ott fáj, mozogni kéne, leadni néhány fölösleges kilót. Sokan azt mond­ják, nincs rá idő. Ami, persze, inkább csak kibeszélés. Amire akarja az ember, arra talál időt. „Az ember lusta terem­tés, de én szigorú vagyok önmagamhoz. Ráadásul a férjem is nagy spor­toló, ami tet­szik nekem. Volt futballkapus, s ma is eljár még focizni, együtt meg teniszezni. Egyetlen do­log, amiből ügyesen kivág­ja magát, az a futás. Ha csalogatom, hogy jöjjön velem, akkor mindig azt a f választ kapom, hogy én ? már rég lefutottam az ada­gomat.” A teniszre viszont mindig kapható. Nyüván so­kan tudják, hogy Prága mel­lett 2002 óta tenisztornát is szerveznek... A fiatalok is megirigyelhetik alakját. Persze, ez alkati kér­dés is lehet, de mint mondja, nem csak az. „Ha észer- veszem, hogy jobban kibillen a mérleg, este nem eszem, legalább is öt óra után már nem, s akkor megint helyre­áll a rend. Jól megtömni a ha­sunkat éjszakára különben sem egészséges. Néha viszont megszegi az ember. Ha a tengerentúlon, vagy a déli tájakon szabadságolunk, ak­kor ezt egyszerűen lehetetlen meg­tartani. Ilyen meghívás, olyan par­ti, s ez mind este és éjszaka. Franci­aországban nyolc küót szedtem föl, mert ezeken a vendégségeken nem tudtam ellenállni a sok finom sajt­nak, mindenféle tengeri finomsá­goknak és a jó kis borocskának. Amikor hazajöttünk, böjtöltem...” A táncversenyben is bizonyította erőnlétét SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Spencer megjavult Búd Spencer színésznek az egekben volt a koleszterinszintje, ízületi problémák kínozták, de az orvosok hiába ijesztgették, hogy halálra zabálja magát, csak azu­tán Javult” meg, hogy szívpana­szokkal kórházba szállították. Mi­óta kijött, szigorú diétán van, en­nek betartásáról felesége, Maria gondoskodik. Iringó rágózik Südi Iringó táncosnő sokat szenvedett azért, hogy szép le­gyen a mosolya - és a fogsora. Kétszer is volt fogszabályozója, alap- és középiskolás korában is. Fontos neki, hogy rendben legye­nek a fogai, a rendszeres fogmo­sás mellett fogselymet és szájvi­zet is használ, napközben pedig rágózik. (ú) TESTÜNK TITKAI - II. RÉSZ Elmebetegségek, pszichiátriai kórképek UJ SZO-TANFOLYAM A pszichózis, akárcsak a neurózis, betegenként eltérő módon nyilvánul meg Hisztéria A hisztéria valóban betegség vagy csupán „női hiszti”? A hisztéria orvosi neve konverziós neurózis. Klasszikus női beteg­ségnek tartották a századfordulón, amikor egy igazi hölgy ájulással válaszolt egy szexuális jellegű célzásra, vagy így vitte keresztül az akaratát. Ma az efféle viselkedés ritkán fordul elő. A környezeti problémákkal kapcsolatosan újfajta kórképek, másféle szorongá­sok alakulnak ki, melyeket „tömeghisztériának”, „pszichogén járványnak” neveznek. Sokan pszichoszomatikus zavarokkal rea­gálnak a környezet szennyeződésére. Ide tartoznak pl. az allergiák amelyek akkor is jelentkeznek, amikor nincs jelen a kiváltó ok. Mindazonáltal igazságtalanság a konverziós neurózisban szenve­dőket ,.hisztériásoknak” nevezni, mert valóban betegek. Személyiségzavarok Személyiségzavarról beszé­lünk, ha az önmagukban egészen „normális”, sok emberre jellemző tulajdonságok olyannyira kiéle­ződnek, hogy már nem fémek meg a társadalmüag elfogadott magatartási keretek között, és egyoldalúan határozzák meg a személyiség jellegét. Bizonytalanság. A bizonyta­lan ember állandóan félénk és gádásos, hiányzik belőle a hatá­rozottság és az önbizalom, s ettől szenved. Gyakran túlérzékeny, sértődékeny és sebezhető. Az ember egyéniségét elsősor­ban családi körülményei formál­ják. Ha valaki olyan légkörben nő fel, amit túlzott gondoskodás jel­lemez, és gyermekként nem pró­bálhatja ki, hogy mit tud, előre­láthatólag bizonytalan személyi­ség válik belőle. Búskomorság (depresszió). A búskomorságra hajlamos em­berek állandóan levertek, gádá- sosak és borúlátó; feltűnően tar­tózkodóan viselkednek, csende­sek, alig vannak kapcsolataik, az élet szép és jó oldalait úgyszólván nem ismerik (örömtelenség). Ag­gódnak a jövő miatt, és féltükben különösen megbízhatónak és lel­kiismeretesnek igyekeznek mu­tatkozni mások előtt. Neurózisok ♦ Neurózis vagy élményreaktív zavar alakulhat ki tartós lelki megterhelés vagy ismételt lelki sérülés esetén. Ha az ember már nem képes a kívülről jövő trau­mákat belsőleg kiegyensúlyozni, lelki épsége megóvása érdekében alkalmazkodnia kell a körülmé­nyekhez. Ily módon mintegy kényszerűségből tartós változá­sok következhetnek be érzelemvi­lágában és viselkedésében. ♦ Depressziós neurózis (minor depresszió). Idült depressziós ke­délyállapot, amelyben az érintett belsőleg üresnek, levertnek érzi magát, teljesítőképessége gyen­ge, nem érez ösztönzést, remény­telenség és bűntudat tölti el, min­denben kudarcot vall, értelmet­lennek látja életét, és véget akar vetni neki. E zavart majdnem mindig kellemeden testi pana­szok is kísérik. ♦ A gyógykezelés jelentősen javít a beteg helyzetén. A legkedve­zőbb hatást a különféle terápiás módszerek összekapcsolásával le­het elérni. ♦ Fóbia. A kényszerképzet egyik fajtája, beteges jelelem, iszony bi­zonyos helyzetektől vagy tárgyak­tól. Megjelenési formái rendkívül változatosak: az enyhe viszoly­gástól a rohamszerűen kitörő ré­mületig teijedhetnek. ♦ A fóbiákat többnyire testi jelen­ségek kísérik, így például veríté­kezés, reszketés, szívdobogás vagy fejfájás. A nyomasztó féle­lemérzés elkerülése végett az érintett érthető módon mindent elkövet, hogy ne jusson ismét fé­lelmet keltő helyzetbe. ♦ A fóbia sajátos formái: tér­iszony, beteges félelem állattól, Mi a hipochondria? vizsgafélelem és szociális fóbia. A népesség 1-2 százaléka szenved különféle fóbiákban, nők többen, mint férfiak. ♦ A fóbiák kezelés nélkül idültté válhatnak. Ha azonban idejében felismerik, és körültekintően ke­zelik, teljes gyógyulás remélhető. ♦ Hisztéria. Úgyszólván minden testi tünetet kiválthat, ám külö­nösen gyakran érinti az érzékeket és a mozgásképességet. Felléphet például vakság, siketség, beszéd­zavarok, bőrérzékedenség, fájda­lomérzés, szexuális zavarok, gör­csök, bénulás, eszméletvesztési rohamok, szédülés, hányás vagy bódultság. ♦ A kívülállók általában úgy vé­lik, hogy a beteg „színészkedik”, „megjátssza magát”, a tünetek azonban valódiak, a beteg nem színlel, nem szimuláns. Pszichózisok ♦ Az endogén pszichózisok olyan lelki betegségek, amelyek „belül­ről” jönnek. Az okok különböző tényezők összhatásából tevődnek össze: környezeti hatások, fejlő­dési problémák és az agy anyag­cserezavarai. ♦ Cyclothymiáról vagy cyclo- phreniáról, azaz váltakozó lefo­lyású elmebántalomról beszé­lünk akkor, ha a betegség ciklu­sokban (fázisokban) zajlik. Lehet­nek egyfázisúak, mint a depresz- szió vagy a mánia, vagy kétfázisú- ak, mint a mániás-depressziós megbetegedés. ♦ Endogén depresszió (melankó­lia, szakaszos depresszió). Ez a leggyakrabban előforduló válta­kozó lefolyású elmezavar. ♦ A betegek a depresszív szakasz­ban levertnek, üresnek, remény­telennek érzik magukat, szoron­gok és kétségbeesettek. Rendsze­rint reggel érzik magukat legrosz- szabbul; ősszel és télen a depresz- sziósszakaszok sűrűbben jelent­kezhetnek. ♦ Endogén mánia. Sok emberrel előfordul, hogy időnként „becsa­varodik”, „kiborul”, azaz túl fe­szült, nem tud uralkodni magán, elragadja az indulat, de ilyen ese­tekben is mindig tisztában van az­zal, hogy nem ez az ő szokásos ke­délyállapota. ♦ A mániás ember teljesen egész­ségesnek és különösen aktívnak érzi magát. A mindennapi élet dolgai a mániás beteg számára teljesen jelentéktelenek és mellé­kesek. Nagyszabású elképzelései­nek kivitelezéséhez azonban hi­ányzik belőle az összpontosító ké­pesség. ♦ A mániás szakaszban a betegek kezelése majdnem mindig pszi­chiátriai intézetben folyik. ♦ A mániás-depressziós megbe­tegedés. A mániás-depressziós megbetegedésnél a szakaszok ál­talában 1:3 arányban váltakoz­nak. Egy mániás szakaszt három depressziós szakasz követ. A sza­kaszok elmúltával a beteg több­nyire megint jól érzi magát. A kó­rismét csak hosszabb idő után le­het egyértelműen felállítani, miu­tán már megállapították a mániás és a depressziós szakaszok válta­kozását. A mániás-depressziós megbe­tegedés nyilvánvalóan terhelt­ség, mert ha az egyik szülő érin­tett, a betegség a gyermekeknél 5-10 százalékkal nagyobb való­színűséggel jelentkezik. A keze­lés elsősorban gyógyszeres terá­pia. A betegnek megelőzés céljá­ból a zavartalan időszakokban is folytatnia kell az antidepresszáns szedését. Forrás: Család és Egészség A szervek állapotára és működésére irányuló kóros aggodalom. Ezt a neurózisformát Moliére felejthetetienül ábrázolta a Képzelt beteg című komédiájában. A hipochondria komoly problémát jelent, mi­vel pszichoszomatikus betegségbe torkollhat és gyakran valódi megbetegedés is meghúzódhat a háttérben. A negatív vizsgálati eredmények a betegben azt az érzést keltik, hogy az orvosok vala­mit eltitkolnak előle vagy azt, hogy az állapota olyannyira súlyos, hogy betegségét ki sem tudják mutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents