Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-30 / 150. szám, szombat
16 Szalon ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 30. www.ujszo.com KÖNYV A SZALONBAN A szent örökség édessége POLGÁR ANIKÓ Az erdélyi unitárius egyház könyvtárának jóvoltából igazi különlegességet vehetnek kézbe a régi magyar irodalom rajongói: Heltai Gáspár szinte elfeledett imádságoskönyvének fotómásolatát és szövegkiadását (a korabeli kiejtést megközelíteni szándékozó átiratban). Szakmai körökben ugyan korábban is tudtak a mű létezéséről, ám mivel csak egyetlen nehezen hozzáférhető és töredékes példányban maradt fenn, s még részleteket sem közöltek belőle a közkeletű antológiák és szöveggyűjtemények, ezért magát a szöveget nagyon kevesen olvasták. Heltai, ahogy azt a szöveget közzétevő Balázs Mihály rendkívül alapos bevezető tanulmányában meggyőzően igazolja, egy német nyelvű evangélikus imád- ságos könyvet dolgozott át unitárius szellemben. A Johann Habermann (Avenarius) német szövegével való összevetésből ugyanis kiderül, hogy a fordító egyrészt domesztikálta, a korabeli erdélyi viszonyokhoz igazította a forrás- szöveget, másrészt módszeresen iktatta ki a szentháromságra vonatkozó kifejezéseket. Avenarius imakönyve logikus rendszerben közli a hét egyes napjaira szánt imádságokat, vasárnaptól szombatig, áttekinthető koncepcióba rendezve az emberi élet legfontosabb témáit. A napok rendjében besorolt imák mellett Avenarius könyvének másik része az imában megszólaló emberek és szituációk alapján csoportosítja a szövegeket (pl. A prédikátor imája, A feleség imája, Terhes asszony imája, Ima a törökök ellen). Heltai nem vasárnappal, hanem hétfővel kezdi az imahetet, s a mű, mivel töredékesen maradt Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571). Bevezető tanulmánnyal közzéteszi Balázs Mihály. Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5., Kolozsvár, 2006. 344 oldal fenn, a harmadik csütörtöki imával végződik. Balázs Mihály kísérletet tett az elveszett részek felkutatására is, s Heltai művéből származó részekre bukkant a Lőcsén 1683-ban megjelent Imádságos könyvecskében, mely alkalmi és tematikus csoportosításban közli az imákat. így a szövegkiadás és a fotómásolat is kiegészülhetett azzal a négy imával, melyet a lőcsei imádságoskönyv feltehetően Heltaitól vett át. A forrásszöveget szerkezetében és tartalmában is tudatosan átformáló Heltai az elöljáró beszédben öntudatosan védekezik a „kolozsvári pasquillárok” várható támadásai ellen, akik szerint imádkozásra nincs is szükség, hiszen IsAz Erdélyi Unitárius Egyház •> Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) **eí n*cnt *% csőit cat-Mer' Kolozsvár 2006 ten úgyis eleve elrendelt mindent. Ezek a pasquillárok és „felette igen bölcs kovácsok”, akik minden héten új „opiniókat” kovácsolnak, a breviáriumok és imád- ságoskönyvek szerzését pápista szokásnak tartják, Heltait pedig vén bolondnak: „ím elbolondult és gyermekké lőtt az vén Heltai Gáspár, ím ismét pápássá akar lönni”. A támadók másik téveszméje ellen, mely szerint templomokat sem kell emelni, Az egyházi imádkozásról című, a német forrásszövegtől függetlenül beiktatott részben tiltakozik. „Bolond mérges anya” az, aki a bálványokkal együtt a bálványozásokkal megfertőztetett templomokat is ki akarja iktatni, hiszen „megfe- resztvén az ő gyermekét, és látván, hogy megmakulálta szegény magát, és a feredet az ő undoksá- gáért, nemcsak az undokságot vizestől a ganéra hordja, hanem mind a feresztő tekenét, s mind a szegény gyermekesét mind vizestől kihajítja az utcára”. Hogy Heltai tudatos fordító volt, az is jelzi, hogy a német pre- textustól függetlenül beékelt fejezeteket, s az egyes fejezetek végére írt saját kommentárokat kisebb betűkkel nyomtatta. Az egyik ilyen kisebb betűs rész arról szól, hogyan kell viselkedni a templomba menet: „ne csacsogj gonosz társasággal héjába való dolgokat az úton, senkinek bot- ránkozására ne szömleleskedjél, se lépjél, se cifrázzad magadat”. Nyilván saját tapasztalatból gondolta úgy, hogy az efféle figyelmeztetésre nagyon is szükség van, hiszen némelyek még a templomban is „alá fel vigyorognak és kandálnak, cifrázván magokat egyéb jámboroknak bot- ránkozására”. A németből fordított részek, ahogy Balázs Mihály meggyőzőOTuazd me, kegyelmes Anyaiig azzokat, hogy kénekből hufa és égen engedd meflec legyenec, Es minden ellened való rúgás nglkul i ie akaratodnac en^cdienec, 6> foc ^duoí egünkre, a te aldot Fiadban ä ma Wrunc iefus Chii* Húsban; Amen, Amen* Ekeden Jmedkczzal, Kerc^tyén ember, •7 vton , mikoron megy az Egyházban, i Kerehyen 1 evniekozetnec heliyere. Es e* •ékről emeikodieJ es gondolkodj;; ];Ke bo- az alia s1 fel; Ne czaczoggy gor.oí tsr» fai. gga! Eej.'ba való dolgokat az vton. Sen kir.ee botrí nkrzafsra ne Vomleícskedi^l, fe íefi^l ,fe offroad magadat, Es a kegyelmes lílen óról raytad, Es fel gene ti kútiedben a le ktí oiomnec tvzt t, Es meg ko- fioltarty a veled a menyei bodcgf.;gnac idc- feget, N clíjbcn mofan is iVent Angyaloc •zen íreden diczirjc es fel ira pai'tallvíC . íGnetrlenaz Akfrr Ifent, es az o.-.ldot e* •anyat.a m i Wrunc Iefus Cbriíhift. é/iintitent Laniel Frcj>I«fa.Es tfc»' lanof mond.a. I aniel. 7. y /fncal. 5. 7. i4. K, Hm ____ ____________________________________MIKÉI»„. ..se lépjél, se cifrázzad magadat..." en kimutatta, tobzódnak a bőví- szerepel a „süsser Herr” jelzős tésalakzatokban. Heltai kedvenc szerkezet. A metaforákat is feljelzője az édes, ezt a magyar sző- bontja, konkretizálja, expresszí- vegbe lépten-nyomon beiktatja vebbé téve művét, melyet a (pl. „édes teremtő”, „édes szerel- Heltaira jellemző sajátos stílus mes mennyei szent atyánk”, „a okán joggal tarthatunk a régi maszent örökség édessége”), holott gyár irodalom egyik gyöngy- a németben csak egyetlenegyszer szemének. DVD A SZALONBAN Eggyel több vagy kevesebb: számít vagy sem? H. NAGY PÉTER Nemcsak a sorozatos terror- cselekmények időszakát éljük, hanem a sorozatterrorizmusét is. Ez utóbbi összefoglaló elnevezése mindazon eseményeknek, melyeket a filmsorozatok fanatikusai kezdeményeznek kedvenceik „érdekében”. Csak két példa: emlékezzünk arra, hogy a trekkerek (a Star Trefc-rajongók) mindenáron fel akarják „támasztani” Kirk kapitányt (Scott Bakula); vagy arra, hogy a Dallasba visszakerült Bobby (Patrick Duffy), minek köszönhetően az adott évad Pamela (Victoria Principal) álma volt, ami nem rossz dramaturgiai ötlet. Több mint érdekes, hogy pl. az irodalomtörténészek többsége rendre szükségét érzi annak, hogy a filmsorozatok káros hatására figyelmeztesse az olvasástól elpártolt közönséget. Én most ennek épp az ellenkezőjét teszem: a továbbiakban a sorozatok egy fontos élettani szerepére hívnám fel a figyelmet. A Lost - ötkorongos - első évadának megjelenése alkalmat ad arra, hogy röviden kitérjünk a sorozatok típusaira. Ha számba vesszük a szóban forgó műfajt, akkor nagyjából kétféle megoldással szembesülhetünk. A sorozatok egyik alaptípusa egyetlen óriástörténetet mesél el, és általában az éppen nézett rész „megoldása” (az aktuális rejtély megfejtése) előtt vágja el a sztorit. (Ez az angolban a serial; ilyen pl. a Twin Peaks, a Dallas, a Lost és a magyar Barátok közt.) A másik koncepció önálló, lezárt egységekből álló történetekkel operál, melyeket általában a főhős személye köt ösz- sze. (Ez az angolban a series; üyen pl. a Derrick vagy a Columbo.) A szappanoperákat vagy a teleregé- nyeket értelemszerűen be lehet sorolni az előbbi két típus valamelyikébe. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a fentieknek mi volna a jelentősége, nézzünk szembe a sorozatok kritikájával. Az általános vélekedés A sorozatok életünkben betöltött szerepe különleges is lehet, ha nem az esztétikai ideológia felől közelítünk hozzájuk... szerint a sorozatok konfliktus- megoldó sémákat közvetítenek, olyanok, mintha az élet szerelmekből, barátságokból, viszályokból és ezek sematikus ismétlődéséből állna. Másrészt felróható ezeknek - mondják sokan hogy hamis valóságképet közvetítenek (és itt megismételhetnénk az előbbi tagmondatot). De érdekes módon a sorozatok életünkben betöltött szerepe különleges is lehet, ha nem az esztétikai ideológia felől közelítünk hozzájuk. Gondoljunk arra, hogy a sorozatok - a regényciklusokhoz hasonlóan - a befogadói élmény reprodukciójára épülnek. (Ez mindkét sorozatkoncepcióra alkalmazható.) Sőt akár rendkívül fontos élettani funkciót is be- tölthetnek. Az agykutatás mai eredményei arról tudósítanak, hogy a környezet inkoherenciájával (széttartó jellegével) szemben a megjósolhatóság elve kitüntetett élettani tényező. Merthogy az ember alaptermészetével függ össze, hogy képes megjósolni rövid távú jövőjét. Azaz a humánum egyik komponense a tippelés elsajátításában rejlik. És erről még öntudatlanul sem vagyunk képesek lemondani. Talán ezért működik úgy egy-egy napunk, hogy a beláthatatlan tényezők után a sorozatokhoz fordulunk, mert örömet lelhetünk abban, hogy ezek kiszámítható fejezetekkel szembesítenek. Ezekre mindig tippelünk, és nagyjából be is jön, hogy mi következik; sőt akkor is, ha éppen ott szakadnak meg, ahol megszoktuk. Úgy tűnik, hogy a sorozatok élettani hatása beépül mindennapjainkba, legyen szó akár egy családtörténetről, vagy arról, hogy eltűntnek nyilvánít- hatók-e azok, akik identitásukat éppen ettől nyerik el. A Lost remek serial, bár valószínűleg a készítők és a nézők egyaránt tudják, mire számíthatnak vele kapcsolatban: 40-40 percre belefeledkezhetnek egy sziget mindennapjaiba, vagyis kiíródhatnak a hétköznapok mechanizmusából. Ha így van, akkor bizony nem érdemes kárhoztatni azokat, akik szerint olykor kifejezetten jó érzés eltűntnek lenni... egy filjnsoro- zatban...
