Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-27 / 147. szám, szerda
12 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 27. www.ujszo.com Tovább éleződött a német-lengyel feszültség a csúcstalálkozó miatt - egy hónap múlva összeülhet a reformszerződést szövegező kormányközi konferencia Európának abba kell hagynia a köldöknézést 4 4 Brüsszel. A múlt hét végi uniós csúcs megadta a mandátumot a szövegező kormányközi konferencia összehívásához. Németország továbbra is szoros és baráti kapcsolatokra törekszik a szomszédos Lengyel- országgal. Ezt Angela Merkel kancellár tartotta fontosnak hangsúlyozni a csúcs után, figyelmen kívül hagyva, hogy a jobboldali lengyel sajtó leszedte a keresztvizet Németországról. ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós menetrend a következő: július 23-án, a leendő (vasárnaptól) portugál EU-elnökség összehívására ülhet össze először az unió új, úgynevezett reformszerződését szövegező kormányközi konferencia, a dokumentumot pedig akár októberben el is fogad- hatja a lisszaboni uniós informális csúcs. Ezt a szombat hajnali fél ötre, csaknem 36 órás, sokfordulós tárgyalásokat követően létrejött egyezség teszi lehetővé. Az állam- és kormányfők brüsszeli ülésén azután alakult ki az a megoldás, hogy „lábjegyzetekben” kompenzálták a négy makacskodó tagállamot. Fura telefondiplomácia A britek mentesülnek a máskülönben megmentett Alapjogok Chartája,'valamint a többségi döntéshozatalnak a belügyi együttműködésre való kiteijesztése alól, s követelésükre az EU leendő fődiplomatáját sem közös külügyminiszternek, hanem főképviselőnek nevezik majd. (De azért megkapja az immár végképp múlt időbe helyezett EU-alkotmányban rögzített, megnövelt jogköröket.) A cseheket és a hollandokat az EU-tól elvonható jogkörökkel lehetett megnyugtatni. Azonban mindvégig a lengyelek bizonyultak a legkeményebb diónak. Több, kompromisszumosnak szánt javaslatot is elutasítottak, az utolsó előttit - az EU-csúcsokon példátlan módon - Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök, a politikailag erősebb ikertestvér egyenesen Varsóból nyilatkozva. Angela Merkel német kancellár, az Európai Tanács soros elnöke már azon volt, hogy a lengyelek nélkül adasson mandátumot a kormányközi konferenciának (ez jogilag lehetséges), de lebeszélték róla. Miután több európai vezető (köztük Nicolas Sarkozy francia elnök, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő) telefonon győzködte Varsót, a lengyelek belementek a kompromisszumba: 2017-től a szavazásnál végleg életbe lép ugyan az általuk végig hevesen támadott (a német érdekek leplezésének vélt) kettős többség rendszere, de addig maradhat a nekik kedvező nizzai szavazati súlyozás. Mégpedig 2014-ig teljesen, utána pedig három év átmeneti időszakkal. A lényeg megmaradt Egy kilenctagú országcsoport erőfeszítéseinek köszönhetően mindamellett megmaradtak az eredeti alkotmányszöveg lényeges elemei. 2009-től az EU főállású, két és fél évre választott elnököt kap (jelenleg az euróövezetnek van ilyen vezetője Juncker személyében.) 2014-től megszűnik az igen sokat bírált egy ország, egy biztos elve az Európai Bizottságban; tagjait a tagországok rotációs rendben adják majd. Megmaradt „Varsó erős pozícióban került ki a kompromisszumot hozó alkuból" (TASR/AP-felvétel) Holtfáradtan. Horst Köhler német államfő külön köszönetét mondott a kancellár asszonynak a csúcs sikere érdekében tett erőfeszítéseiért. Szerinte Merkelnek a lehetséges maximumot sikerült elérnie. (SITA/AP-felvétel) a korábban is a magyarok által erőltetett kisebbségvédelmi passzus. A többségi döntéshozatalt mintegy negyven vonatkozásban kiterjesztik, főleg belügyi területen. Francia szorgalmazásra puhítottak azon, hogy a szabad és torzítatlan belső piac az EU célja lenne. És lengyel-litván követelésre rögzítették a tagállamok energiapolitikai szolidaritását. Berlini békejobb Varsónak „Nagy kompromisszum, de jó kompromisszum, Lengyelországnak is az” - nyilatkozta fáradtan Merkel, mondván, jó esély van az új szerződésre, amelyet a tervek szerint (Írország kivételével) csak a parlamentek ratifikálnának, s 2009-ben lépne életbe. A kancellár asszony hétfői állásfoglalását Ulrich Wilhelm kormányszóvivő ismertette annak nyomán, hogy a csúcsértekezleten előtetjesztett lengyel követelések, illetve az azokat kísérő varsói nyilatkozatok kapcsán tovább éleződött a két ország - az elmúlt időszakban amúgy sem felhőtlen - viszonya. Berlinben különös visszatetszést váltottak ki Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöknek a döntéshozatali rendszer módosítását célzó, a varsói követelések alátámasztására felhozott, a második vüágháborús lengyel halottakra hivatkozó kijelentései. A kancellárhoz hasonlóan foglalt állást néhány órával korábban Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is. Hangsúlyozta ugyan, hogy erőteljesen irritálták őt a lengyel kormányfő kijelentései, mégis azt mondta, Berlin továbbra is a kapcsolatok erősítésére törekszik. Azt ugyanakkor helyénvalónak nevezte, hogy egyetlen felelős politikus sem hagyta magát provokálni Varsó érvelései által. „A XX. század borzasztó eseményei után Németországnak az a feladata, hogy türelmesen keresse a párbeszédet Lengyelországgal, főleg olyan időben, amikor a dolgok különösen nehéznek tűnnek.” A lengyel beteg A feszült kapcsolatok enyhítésére máris elhangzott egy konkrét javaslat. Günther Kirchbaum, a Bundestag európai ügyi bizottságának elnöke indítványozta, mielőbb tartsanak tanácskozást az úgynevezett weimari háromszög - Németország, Lengyelország és Franciaország - keretében. A konzervatív politikus fontosnak nevezte, hogy kihasználják a meglévő hidakat a viszony újbóli megerősítésére. Viszont a Welt am Sonntag szerint Lengyelország vezetői láthatóan semmit sem értenek az elmúlt évtizedek európai integrációjából - de ezért nem szabad haragudni a lengyel népre. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung úgy látja: a „lengyel beteg” neurózisa egész Európa problémája, mert az áldozat és a mártír mítoszaival operáló Kaczynski ikrek képesek a képzelt ellenségképet valódivá alakítani. Hideg is, meleg is Lech Kaczynski lengyel államfő országa számára nagyon bátorító- nak mondta az európai kompromisszumot. Külön méltatta a megállapodás kidolgozásához országával mutatott francia és brit szolidaritást. Jaroslaw Kaczynski kormányfő is sikerről beszélt: „Varsó erős pozícióban került ki a kompromisszumot hozó alkuból.” Roman Giertych, a lengyel kormányban is részt vevő szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának elnöke viszont élesen bírálta Merkel kancellárt amiatt, hogy a tárgyaláson megfenyegette Lengyelországot: Varsó beleegyezése nélkül folytatják a munkát. Giertych pártja tiltakozó megmozdulást szervez Németország varsói nagykövetsége előtt. A lengyel liberális ellenzék egyik vezetője pedig azzal vádolta a Kaczynski fivéreket, hogy kapituláltak, amikor lemondtak a négy- zetgyökvonásos modellről. Jan Ro- kita szerint a megállapodás tartalma Lengyelország számára az elkövetkező hét évben ugyan optimális lesz, utána azonban romlik majd pozíciójú a szavazati súly tekintetében. Több lengyel lap is élesen bírálta Berlint. A konzervatív Wprost magazin szerint Németország posztkolonialista reflexeket követett az EU-csúcson. „Hatvan évvel a (második világ) háború befejezése után a németek még mindig nem képesek partnerként kezelni Lengyelországot.” Az írás szerzője szerint a német politikusok és a német tömegtájékoztató eszközök frontális támadást indítottak az elmúlt napokban Lengyelország ellen. A Rzeczpospolita azt írta: „A németek elvesztették azt a képességüket, hogy különbséget tegyenek Németország érdekei és Európa érdekei között.” Frankenstein-szerződés A francia lapok üdvözölték, hogy két év bénultság után az új reformszerződéssel Európa új lendületet kapott, de figyelmeztettek: a kompromisszum létrejötte az európai nemzetek euroszekpticizmusát tükrözi. A Libération által a halott alkotmányból összetákolt Fran- kenstein-szerződésnek nevezett megegyezés vitathatatlanul Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia államfő sikere, aki a tárgyalások során fáradhatatlanul harcolt a kompromisszumért. A létrejött megállapodás messze nem kielégítő. „Európa újraindul, de egyre világosabban kétsebességű Európáról van szó: Nagy-Britannia körül gyülekeznek azok az országok, amelyek Európát egy nagy piacra akaiják leszűkíteni, míg a többiek ■még keresik a megfelelő utat.” A kormányközeli Le Figaro szerint a lényeg, hogy a francia és holland népszavazást követően válságba került Európa az új reformszerződéssel megőrzi intézményi vívmányait, és abbahagyja a köldöknézést. (mti, nol, ú) Némi biztatás az elégedetlen Törökországnak Brüsszel. Az Európai Unió úgy döntött, hogy megnyitja a török csatlakozási tárgyalások két újabb fejezetét, de egyelőre nem hajlandó egy harmadik megnyitására. Ezt hétfőn közölte egy EU-diplomata. Franciaország már a múlt héten jelezte: egyelőre nem akarja, hogy megnyissák a gazdasági és pénzügypolitikai tárgyalásokról szóló fejezetet. Emögött az áll, hogy Nicolas Sarkozy elnök ellenzi Törökország EU-taggá válását. A tárgyalások így a statisztikai és a pénzügyi ellenőrzési fejezetről kezdődhetnek el. Az EU közel két éve kezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, de már akkor jelezték: minden bizonnyal hosszú, évtizedes folyamatról van szó. A török csatlakozás megígérése ráadásul korainak bizonyult annak fényében, hogy nem sikerült jóváhagyatni minden EU-tagország- ban a további EU-bővítéshez is elengedhetetlennek mondott alkotmányos szerződést. Utóbbi helyét ugyan a múlt heti csúcs eredményeként két éven belül várhatóan átveszi a reformszerződés, ez azonban határozottabban utal arra, hogy az újonnan csatlakozóknak be kell tartaniuk a korábban szabott politikai és gazdasági feltételeket. Egyébként közel sem Franciaország az egyetlen EU-tagor- szág, amely Törökországot szívesebben látná az unión kívül, mint belül, (m) 4 4 « « A MAGÁNNYUGDÍJ PÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó 7 vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0841 Sk 154 940 245,27 Sk 0,000% 1,1296 Sk 1 019 658 095,44 Sk 0,075% 1,1328 Sk 2 869 154 370,29 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0904 Sk 581 966 644,73 Sk 0,070% 1,1165 Sk 3 822 586 778,77 Sk 0,070% 1,1269 Sk 7 599 782 014,27 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0853 Sk 359 496 628,93 Sk 0,075% 1,1108 Sk 2 916 525 803,02 Sk 0,075% 1,1197 Sk 7 697 676 644,05 Sk 0,075% CSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0760 Sk 73 948 560,08 Sk 0,000% 1,1160 Sk 683 423 757,14 Sk 0,070% 1,1219 Sk 1 467 545 411,45 Sk 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0820 Sk 131 629 959,69 Sk 0,000% 1,0887 Sk 1 272 510 051,92 Sk 0,075% 1,0914 Sk 2 886 370 713,44 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0826 Sk 283 110 148,51 Sk 0,000% 1,1071 Sk 2169 378 285,89 Sk 0,075% 1,1157 Sk 3 352 290 486,51 Sk 0,075%ßß * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. június 22-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.