Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-25 / 145. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 25. www.ujszo.com Egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy egészséges állapotot csak ritkán lehet teljesen kialakítani Fejlődési rendellenességek A méhen belüli élet gondos figyelése sok bajtól menthet meg MEGSZÜLETTEM. Nevem: Kosár Ádám Szemem színe: kék Hajam színe: világosbarna Születési súlyom: világosbarna Születési súlyom: 3150 g Hosszúságom: 53 cm Lakhelyem: Alistál 2006. október 14-én éjfél után 2 óra 35 perckor láttam meg a világot. A hónapok a készülődéssel és a várakozással teltek, ugyanis a bátyám, Zolika már nagyon várta az érkezésemet és alig várta, hogy megsimogassa a kezem. Azóta jókat eszem, és vidáman mosolygok a szeretteimre. Száguldozom a járókámmal, és fokozatosan fedezem fel a környezetemet. Új remény az érintetteknek Tejjel a légszomj ellen ÚJDONSÁG Az utóbbi évben egyre több a tüdő- és hörgőbetegségben szenvedő ember. Ezek kezelésére erős hatású gyógyszerek szükségesek. A kutatások azonban új reményt ígérnek az érintetteknek. Ezek szerint bizonyos, a tejben megtalálható zsírsavak különösen pozitív hatásúak az asztmában szenvedők szervezetére. A főként friss növényekkel táplált juhok és tehenek tejében sikerült kimutatni ezeket a zsírsavakat. Az állatok a friss táplálékkal (fű, széna és réti gyógynövények) olyan növényi zsírokat vesznek magukhoz, amelyek a cis-9 és transll- CLA nevű, gyulladáscsökkentő hatású anyagokká alakulnak át a szervezetben. Ezek egy 2003-ban elvégzett klinikai felmérés eredményei támasztják alá, amely szerint azok a gyerekek, akik sok tejet isznak, ritkábban betegszenek meg asztmában, mint azok a gyermekek, akik keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak tejet, (ú-j) Gyermekük világrajövetele után leginkább az izgatja a szülőket, hogy mindene megvan-e? Erre a fontos kérdésre legtöbbször megnyugtató igen a válasz, hiszen a különböző fejlődési rendellenességek már jó eséllyel megelőzhetők, idejekorán - még a terhesség alatt - kimutathatók. www.vital.hu A veleszületett rendellenességek olyan, a magzati életben kialakuló alaki, biokémiai és működésbeli fejlődési zavarok, amelyeket születéskor (eseüeg már a magzati életben) vagy a születés utáni hónapok során észlelnek. Az egyes elváltozások különböző súlyosságúak lehetnek, a skála a jelentéktelen eltérésektől az élettel összeegyeztethetetlen deformitásokig terjed. Arányuk az ösz- szes születéseknek mintegy 6%-a (ami évente 2500-6000 magzatot és újszülöttet jelent), ezen belül a súlyos vagy halálos kimenetelű mintegy 2,3%. Sajnos a veleszületett rendellenességek egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy a normális, egészséges állapotot csak ritkán lehet teljesen kialakítani, ezért a megelőzés különös jelentőséggel bír. A hivatalos adatok szerint ma 9 fejlődési rendellenességet sorolhatunk az aránylag gyakori problémák közé. Ez természetesen viszonylagos, de a következők mindegyikére jellemző, hogy 1 ezrelék feletti gyakorisággal fordulnak elő, azaz ezer szülésenként egy (vagy annál több) esetben kimutatható a rendellenesség. Most a négy legismertebbet mutatjuk be. Nyitott gerinc A nyitott gerinc (Spina bifida) néven is ismert rendellenesség esetében általában a gerinc lumbális (ágyéki) szakaszán maradnak nyitva a csigolyaívek, ahol a gerincvelő és annak burka kitüremkedik. A betegséghez vízfejűség is társulhat. Kialakulására a folsavhiányos anyai szervezet kifejezetten hajlamosít, továbbá gyakrabban fordul elő a 40 év feletti szülések, az első terhességek esetében, valamint a rosszabb szociális viszonyok között. A nyitott gerinc magzatvédő vitaminok fogamzás körüli időszakban történő szedésével jó eséllyel megelőzhető, míg maga a kialakult rendellenesség ultrahanggal, illetve az anyai vér AFP- vizsgálatával már magzati korban kimutatható. Ez utóbbi esetben a terhességet meg lehet szakítani. Veleszületett csípőficam E betegségre (Luxatio coxae congenita) a csípőízület komplex fejlődési zavara jellemző. Elsősorban a kislányok betegsége, és pontos oka még nem ismert. Megfigyelhető bizonyos öröklődési tendencia is, amely mellett feltételezhetően környezeti ártalmak (például a méhen belüli helyzet, farfekvés, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, méhen belüli kényszertartás) játszhatnak szerepet. Az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség, amit jól jelez, hogy gyakorisága 13,6 ezrelék, azaz 1,4% körül mozog. Súlyossága különböző szintű lehet. Előfordulhat, hogy az újszülött csípője instabil, laza, könnyen kimozdítható, ez az ún. subluxatio, míg csípőízületi diszpláziáról akkor beszélünk, amikor a combcsont golyó alakú fejének helyet adó ún. ízvápa elmaradt a fejlődésben vagy túl lapos. A diszplázia súlyosabb eseteiben ezért a combcsont golyó formájú feje kicsúszhat a nem megfelelő alakú ízvápából, azaz kificamodhat, s az utóbbi esetben csípőficamról beszélünk. A veleszületett csípőficam ortopéd szakember iránymutatása mellett speciális pelenkákkal jól kezelhető. Szájpadhasadék Az embrionális fejlődés korai szakaszában (5-9. hetében) megjelenő rendellenesség, amelyben bizonyos okok miatt az ún. ajak-, ill. szájpadnyúlványok csontoso- dása nem következik be. Enyhébb esetekben csak a nyelvcsap (uvula) deformálódik, máskor a lágyszájpadon is különböző mértékű hasadékok figyelhetők meg, ami a kemény szájpadra is áthúzódhat. Létezik rejtett formája is, ilyenkor a hasadékot nyálkahártya fedi. A betegség kialakulásának okai ma sem teljesen tisztázottak. A genetikusok körében a legelfogadottabb nézetek szerint több tényező együttes hatásának nyomán jelentkezik ez a rendellenesség, melyek közül az örökletes hajlamot és a korai magzati korban (7-9. hét) fellépő ártalmakat emelik ki. Ha a szájpadhasadék előfordult már a gyermek felmenői között, úgy az esély 3-6% körülire tehető, míg a külső ténye.- zők között a szakemberek elsősorban a sugárártalmakat, a jelentős pszichés megterhelést, valamint egyes gyógyszerek (pl. epilepszia elleniek) károsító hatását emelik ki. A szájpadhasadékkal születő gyermeket a normálisnál nehezebb táplálni, ugyanis ajkai szopás közben nem zárnak légmentesen, ezért nemcsak tejet, hanem levegőt is szív. Emiatt gyakran alultápláltak az ilyen gyerekek, és könnyebben is kapnak középfülgyulladást. A helyes beszéd elsajátítása is nehézséget jelenthet. A szájpad- hasadékot mindazonáltal nem tartják különösebben veszélyes rendellenességnek a szakemberek, hiszen különböző helyreállító műtétekkel, logopédus segítségével szép eredményeket lehet elérni. Down-kór A Down-kór kromoszómarendellenesség, kialakulása a 21- es kromoszómapár egyik tagjának többletére vezethető vissza. A betegség külső jelekkel, valamint az értelmi fejlődés visszamaradásával jár együtt. Jellemző klinikai tünetei alapján már újszülött korban felismerhető, ezek közé tartozik a jellegzetes Down- szindrómás arc, a belső szemzugban látható bőrredő, a megszokottnál kisebb orr, a lapos nyak- szirt és profil, a széles és rövid nyak, rövid és széles kéz, tömpe ujjak, valamint az izomtónus gyengesége és a laza ízületek. Down-kóros gyermek világra- hozatalának esélye a 35 éves kor felett szülő nőknél az életkor előrehaladtával egyre nő. Az ő vizsgálatukkal az esetek negyede kiszűrhető, a Down-kóros gyermekek háromnegyedét azonban a szűrésen át nem esett, ennél fiatalabb anyák hozzák világra. A legelterjedtebb szűrési módszer a magzati kromoszómavizsgálat, a magzati sejtek nyerése (magzatvízvétel, magzatburokboholy- vétel) azonban kockázattal jár, a terhesek 1-2%-ában spontán vetélést okoz. Épp e szempontok miatt célszerű, hogy ne csak a várandós életkora döntse el a vizsgálat szükségességét, hanem komplex szűrővizsgálati eredmény készüljön. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
