Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-22 / 142. szám, péntek (143. szám)

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 22. www.ujszo.com Uniós-iráni tárgyalások Brüsszel. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, szombaton Lisszabonban ta­lálkozik Ali Laridzsáni nukle­áris ügyekben illetékes iráni főtárgyalóval. Nem kizárt, hogy a találkozó kisebb ké­sést szenved, ha az EU tegna­pi és mai csúcsértekezlete el­húzódik. (MTI) Váratlan látogatás Phenjan. Tokióból tegnap váratlanul Phenjanba utazott Christopher Hill amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes, az észak-koreai atomprogramról évek óta tárgyaló amerikai küldöttség vezetője. Washing­tonban azt közölték, Hill láto­gatása a hatoldalú tárgyalá­sokkal kapcsolatos konzultá­ciósorozatba illeszkedik. Hill személyében öt év óta először járt hivatalos amerikai küldött Észak-Koreában. (MTI) Christopher Hill (Reuters) Madárkor Csehországban Prága. Cseh területen ko­rábban csak a szabadon élő madaraknál találkoztak ma­dárkórral, most azonban egy állattenyészetben ütötte fel a fejét. A pardubicei régióban lé­vő farmon 6000 pulykát te­nyésztenek, s a hatóságok döntése alapján az egész állo­mányt azonnal el kell pusztíta­ni. A Tisová faluban működő farmot és környékét lezárták, s mintegy tíz kilométeres kör­zetben biztonsági intézkedése­ket foganatosítottak, (kokes) Őssejtkutatás: Bush vétózott Washington. George Bush elnök ismét megvétózta az őssejtkutatás szövetségi finan­szírozását támogató kongresz- szusi kezdeményezést. A de­mokrata többségű képviselő­házjúnius 8-án, a szenátus pe­dig még áprilisban hagyta jóvá kezdeményezést. A javaslat célja az volt, hogy feloldják az embrionális őssejtkutatás szö­vetségi finanszírozásának kor­látozásait. Bush - elnöksége alatt harmadízben használta vétójogát - tavaly ugyancsak megakadályozta egy hasonló szövetségi jogszabály törvény­erőre emelkedését. Az elnök a mostani vétóval egyidejűleg szorgalmazta: a tudósok az ős­sejtek kinyerésére keressenek új módszereket, olyanokat, amelyekkel nem tesznek kárt embriókban. (MTI) Elmaradt a visegrádi négyek és a Benelux államok különtalálkozója - német kormányforrások a hosszabbítást sem zárták ki Teljes bizonytalanság a csúcs előtt Merkel kancellár tiszta vizet öntött Barroso EB-elnök poharába (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Robert Fico szlovák kormányfő és Ján Kubis külügyminiszter részvételé­vel tegnap a kora esti órák­ban Brüsszelben megnyílt az uniós országok csúcsér­tekezlete. Berlini kormány­források pár órával a kez­det előtt azt közölték, még mindig túl sok a nyitott kér­dés. A tagállamok mintegy 15 témakörben jelezték vál­toztatási igényüket a német tervezetben. ÖSSZEFOGLALÓ Német szakértők szerint megjó­solhatatlan, hogy a csúcs sikerrel vagy kudarccal zárul-e, és az sem zárható ki, hogy a csúcsértekezle­tet meghosszabbítják. Fico a kez­dés előtt azt nyilatkozta, Pozsony a német elképzelést támogatja, és reményét fejezte ki, hogy végül is megszületik a kompromisszum a kétnapos tanácskozáson. A csúcs előtt külön egyeztetést tartottak mind az Európai Néppárt, mind pedig az Európai Szocialisták Pártjának állam- és kormányfői, majd a huszonhetek az Európai Tanács főtitkárával is találkoztak. Ugyancsak a tegnapi napon hagy­ták jóvá Málta és Ciprus euróö­vezeti tagságát 2008-tól. Maga a csúcsértekezlet az állam- és kor­mányfők közös vacsorájával vette kezdetét. A nyitás előtti nyüatkozatok nem az optimizmust erősítették. A len­gyel és a brit kormányfő megerősí­tette vétófenyegetését, és vétót he­lyezett kilátásba a luxemburgi kor­mányfő is - természetesen mind­hárman más-más okból. Az EU egyik legtekintélyesebb politikusának számító Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterel­nök arra az esetre fenyegetett az al­kotmányos szerződés megvétózá- sával, ha túl sok módosítást hajta­nak végre az eredeti tervezetben. Szót emelt a korábbi szerződés ér­tékeinek, egyben legfontosabb ele­meinek megőrzése mellett. Jaroslaw Kaczynski lengyel kor­mányfő a Rzeczpospolitának nyi­latkozva ismételte meg a korábbi lengyel fenyegetést: ha nem sikerül olyan megállapodásra jutni az egyes EU-országok szavazatának súlyarányait illetően, amely megfe­lel a lengyel érdekeknek, akkor „le kell vonnunk a megfelelő végkövet­keztetéseket. (...) Vagy eléljük (a célt), vágyjon a vétó.” A lengyelek az EU-csúcs előtt fekvő javaslatot olyannak ítélik, amely túl nagy súlyarányt biztosít a legnagyobb EU-tagoknak - így Németország­nak -, és túl kicsit a közepes, illetve kisebb tagállamoknak. Ezért az úgynevezett kettős többség modell­je helyett a négyzetgyökmodellt szorgalmazzák, amelynek lényege, hogy a szavazati súlyarány az egyes tagországok lélekszámából vont négyzetgyökön alapulna. Hozzá­tette: Lengyelország megkísérli el­fogadtatni saját elképzeléseit, de ha az nem megy, kész belemenni más megoldási modellbe is, ha „ép­pen úgy kielégíti” a lengyel törek­véseket. Leszögezte: nem kíván le­mondani hivataláról, ha az EU- csúcs fiaskóval végződne. Tony Blair elutazása előtt a brit kormány tagjai előtt kijelentette: „kész kihátrálni” az alkotmányos szerződésből, ha az nem veszi fi­gyelembe London érdekeit. Hollandia is el szeretné érni az új uniós alapszerződésre vonatko­zó német javaslat módosítását. Há­ga ragaszkodik ahhoz, hogy az új alapszerződésben rögzítsék a csat­lakozási feltételeket a jövőben be­lépni kívánó országok számára, és kitart amellett is, hogy a tagálla­mok parlamentjei nagyobb szerep­hez jussanak az EU-döntéshoza- talban. Az álláspont a Benelux ál­lamok (Hollandia, Belgium és Lu­xemburg) kormányfőinek tegnapi külön tanácskozásán hangzott el. Az uniós csúcs előtt tartott egyez­tetésen az eredeti elképzelés sze­rint a visegrádi országok (Csehor­szág, Lengyelország, Magyaror­szág és Szlovákia) miniszterelnö­kei is részt vettek volna, azonban a lengyel fél ebbe nem egyezett be­le. (MTI, TASR, ú) Hármascsúcsot terveznek Egyiptomba - Abbász nem tárgyal a Hamásszal Menekítés izraeli segédlettel Kaczynski elképesztő kalkulációja Varsó. A lengyel kormányfő szerint az ország második világ­háborús népességveszteségét is számításba kellene venni, ami­kor hazájának szavazati súlyát megállapítják az Európai Unió in­tézményeiben. „Ha nem lett volna a II. világháború, Lengyelor­szágnak ma 66 millió lakosa lenne - mondta Jaroslaw Kaczynski a lengyel rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában. „Csak azt kö­veteljük, amit elvettek tőlünk.” Lengyelország jelenlegi népessé­ge jelenleg 38 millió. A második világháborúban 6,5 millió len­gyel, köztük 3 millió lengyel zsidó vesztette életét. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Handelsblatt tekinté­lyes német lapnak adott nyilatkozatában elvetette Kaczynski érve­lését. Varsónak feltétlenül el kellene kerülnie, hogy olyan benyo­mást keltsen, mintha történelmi kártérítést igényelne az EU-n belü­li szavazati súlyát illető követeléseivel. „A lengyelek által oly gyak­ran követelt szolidaritás nem egyirányú utca” - utalt Gyurcsány a Lengyelországnak juttatott uniós pénzekre. Anders Fogh Rassmussen dán kormányfő szerint „képtelen ötlet a szavazati arányokkal kapcsolatos mai döntéseket a II. világhábo­rú következményeivel indokolni”. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Rámalláh/Jeruzsálem. Mintegy száz palesztint menekí­tettek ki a Gázai övezetből Egyip­tomba tegnap, miután a múlt hét vége óta az övezetet Izraellel ösz- szekötő Erez átjárónál vesztegel­tek. A palesztinokat autóbuszon szállították Ereztől izraeli terüle­ten át Kerem Salom átkelőhöz, ahol beléptek Egyiptomba. A múlt hét végén a Fatah és a Mahmúd Abbász elnökhöz hű palesztin biz­tonsági erők több száz tagja mene­London. Formális koalíciót ajánlott a brit Liberális Demokra­ta Pártnak (LDP) Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki a jövő szerdán átveszi a miniszterelnöki posztot. A modern brit politika- történetben szinte példátlan fel­ajánlást, amelyről napok óta ke­ringenek találgatások a brit sajtó­ban, tegnap hivatalosan is meg­erősítette Lord Paddy Ashdown, az LDP volt vezére. A BBC-nek el­mondta, Brown miniszteri posztot ajánlott fel neki jövendő kabinet­jében. A BBC úgy tudja, hogy az északír ügyekkel foglalkozó tárcá­ról lenne szó. Az LDP kemény ellenzéke a tíz éve hatalmon lévő baloldali brit Munkáspártnak - a liberálisok kük Erezhez, mert féltek a Gázai övezetet június 15-én ellenőrzé­sük alá vonó Hamász-fegyveresek megtorlásaitól. Abbász elnök kemény beszédben bírálta a Hamászt, azzal vádolva a szervezet tagjait, hogy az életére törtek. „Szó sem lehet párbeszédről ezekkel a gyilkosokkal, ezekkel a puccsistákkal.” Egy hónappal ez­előtt, Abbász tervezett gázai láto­gatása előtt a Hamász emberei arra készültek, hogy 250 kg robbanó­anyagot helyeznek el az úttest alatt, ott, ahol elhalad az elnöki erőteljesen ellenzik például az iraki katonai beavatkozást -, és a kormányzati együttműködés gondolata komoly formában és Gordon Brown (SITA/AP) gépkocsioszlop. Elsődleges célnak nevezte annak megakadályozását, hogy a „zendülés” a Gázai övezet­ből átterjedjen Ciszjordániára. A Hamász és a Fatah palesztin mozgalmaktól egyaránt független, új szakértői kormány felállítását ja­vasolta Musza Abu Marzúk, a Hamász Damaszkuszban működő politikai irodájának helyettes veze­tője. „Egyetértésre juthatunk egy technokrata kormányról, amely­ben nem lenne képviselve sem a Fatah, sem a Hamász” - állította. Egyiptom lesz a házigazdája an­nak a csúcsértekezletnek, amelyet az izraeli, jordániai és palesztin ve­zetők részvételével tartanak. Nabíl Abu Rudeina palesztin elnöki szó­vivő tegnap elmondta, a találkozó hétfőn lesz, és a meghívás Hoszni Mubarak egyiptomi elnöktől érke­zett. A csúcson Mahmúd Abbász, Ehud Óimért izraeli kormányfő és n. Abdalláh jordániai király vesz részt. (MTI, ú) hivatalosan most merült fel elő­ször. Lord Ashdown azonban, aki - miután távozott a liberáli­sok éléről - 2005-ig a nemzetkö­zi közösség boszniai főmegbí­zottja volt, tegnap közölte: az LDP-t nem lehet „kerti mellék- épület gyanánt” a kormányhoz csatolni, és akkor sem fogadná el az ajánlatot, ha azt a párt jelen­legi alsóházi vezére, Sir Menzies Campbell jóváhagyná. Ez utób­biról azonban egyértelmű hírek szerint szó sincs; Sir Menzies ál­lítólag rendkívül rossz néven vette a kezdeményezést, amelyet saját pártbeli pozíciójának alá- ásására, az LDP egységének megbontására tett kísérletként értékel. Tony Blair június 27-én adja át a kormányfői posztot Brownnak. NATO-engedély Szállítógépek beszerzése Brüsszel. A NATO megadta az engedélyt, hogy 15 tagállama kö­zösen 3 nagy amerikai szállítógé­pet, C-17-eseket vegyen a katonai légi szállítási kapacitás javítására. Magyarország jelentkezett e gé­pek állomásoztatási helyszíne­ként, s a pápai repülőteret ajánlot­ta fel. A NATO nagy problémája már évek óta a légiszállítási kapa­citás hiánya: az európai tagor­szágok az amerikaiaktól vagy a szovjet utódállamoktól bérelnek üyen gépeket. Jelenleg 16 ország hat óriási Antonov An-124-est bé­rel az ukránoktól, illetve az oro­szoktól. Az Antonov a legnagyobb szállítógép, 120 tonnányi rako­mányt tud magával vinni több ezer kilométerre. A C-17-es csak 77 tonnát, a hatósugara is rövi- debb valamivel. Viszont az ameri­kai gép óriási előnye, hogy rövid kifutópályáról is fel tud szállni, nem feltétlenül igényel rendes re­pülőtereket, betonbontást: töké­letesen alkalmas pl. az afganisztá­ni vagy iraki szállítási feladatok elvégzésére. (MTI) Üzenet Bushnak Orosz-azeri megegyezés Moszkva. Azerbajdzsán hajlan­dó közösen használni a gabalai ra­darállomást Oroszországgal és az USA-val. Ezt erősítette meg Szafar Abijev azeri védelmi miniszter Moszkvában, az orosz kollégájá­val, Anatolij Szergyukowal folyta­tott tárgyaláson. Szergyukov kije­lentette, Oroszország kész akár kétoldalú, akár - Baku bevonásá­val - háromoldalú keretben mű­ködtetni a radarállomást. Abijev azt mondta, a radarállomás Baku tulajdona, ezért részt kell vennie az orosz-amerikai tárgyalásokon. Az amerikai rakétapajzs körüli orosz-amerikai vita megoldása­ként Vlagyimir Putyin orosz ál­lamfő két hete a G8-csúcson azt ajánlotta George Bush amerikai elnöknek, használják közösen az azeri területen Moszkva által mű­ködtetett rádiólokációs rend­szert. Szerinte ez egész Európát lefedné, ellenőrizni lehetne az iráni rakétaprogramot, így szük­ségtelenné válna a két fél csapás­mérő eszközeinek telepítése Eu­rópába. (MTI) Blairt szánják békeközvetítőnek Washington. Tony Blair leköszönő brit miniszterelnököt a közel- keleti kvartett képviselőjeként békeközvetítőnek szeretné megnyerni az amerikai elnök hivatala. A tegnapi The Washington Post szerint Ge­orge Bush már korábban egyeztetett erről Blairrel, aki a jövő szerdán távozik hivatalából. Washingtoni értesülés szerint Ehud Óimért izraeli miniszterelnök támogatja az ötletet. (MTI) Koalíciót és miniszteri bársonyszéket kínált Brown a volt LDP-vezérnek Példátlan ajánlat a liberálisoknak MTl-HÍR i « « « Í i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents