Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-13 / 135. szám, szerda
26 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. www.ujszo.com A hazai bankok privatizációjának köszönhetően külföldön számos társbankra bukkanhatunk, ahol kedvezőbb feltételek mellett válthatunk pénzt Ismerjük meg bankkártyánk lehetőségeit Ha hosszabb külföldi útra indulunk, akkor poggyászunk elengedhetetlen részét képezik a bankkártyák, amelyek diadalútja Szlovákiában 1989-ben rajtolt. Bár a plasztiklap praktikus, azért vigyünk magunkkal némi készpénzt is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió régi 15 tagállamából csupán háromban nincs forgalomban az euró, mégpedig Nagy-Britanniában, Dániában és Svédországban. Ha a Mediterrá- nium térségét keressük fel, akkor horvát kunát és bolgár levát - legalábbis a nyári szezonban - már egynémely szlovákiai pénzintézet is kínál, Törökországban és Egyiptomban pedig az euró és az amerikai dollár akadálymentesen átváltható. További viszonylag új fejlemény, hogy a hazai bankok privatizációjának köszönhetően külföldön számos társbankra bukkanhatunk. Például a Szlovák Takarék- pénztárt magánosító osztrák Erste Bank, az olasz UniCredito vagy a magyar OTP Bank a nyári utazások szempontjából kedvelt célországokban is rendelkezik pénzintézetekkel, ezért ha a felsoroltak valamelyikének ügyfele vagyunk, elindulás előtt érdemes érdeklődni a lehetőségekről. Ha még a külföldi utunk előtt pénzt váltunk be bankunkban, akkor az aktuális árfolyamokat tükröző táblázatot a következőképpen kell értelmezni: a kereskedelmi bankok minden hétköznap a Szlovák Nemzeti Bank devizakurzusa alapján megállapítják az egyes pénznemek adásvételét. A devizatáblázat azokat érinti, akik készpénzmozgás nélküli pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak le. Ezért a kirándulásra készülődök számára a valutatáblázat a mérvadó, annak is az eladást feltüntető oldala. Jelentékenyebb összegű külföldi fizetőeszköz vételekor érdemes több bankot is felkeresni, esedeg a napilapokból (többek között lapunk valuta-tanácsadójából) információkat csipegetni. Ha a készpénz helyett inkább a bankkártyára voksolunk, akkor az utazás előtt tisztázzuk, plasztiklapocskánk milyen felhasználási lehetőséget nyújt külföldön. A hazai bankok döntő többsége Eurocard/Mastercard és VISA kártyákat ad klienseinek, ezeket külföldön is gond nélkül elfogadják. Azonban tudnunk kell, hány koronáig (euróig) hitelez a kártyánk. Külföldön járva szokjunk le arról a rossz szokásunkról, hogy a bankkártyát döntően csak pénzkivételre használjuk. A gyakorlatban rögvest kiderül, hogy a külföldi üzletek jelentős részében díjtalan a plasztiklap használata, miközben ha a pénzkiadó automatát használjuk, akkor a kivenni szándékozott pénzösszeg 1 és 3,5 százaléka közötti összeget kezelési költségként lefogják. Szlovákiában 1989-ben bukkantak fel az első pénzkiadó automaták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000- ben 1,72 millió, 2003-ban 3,02 millió, 2006-ban pedig már 4 miihó plasztikkártya volt forgalomban. Az igazán előkelőnek számító kártyafajtákból (Diners Club, American Express, vagy a Gold kategóriába tartozók) néhány tízezret tartottak nyilván. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084-re, 2006-ban pedig már több mint 2000-re rúgott, s becslések szerint országszerte több mint 15 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártyahasználati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásárláskor történő használat között 4 az 1- hez volt az arány, addig 2006-ban már csak 7 az 3-hoz. A bankkártyák elterjedése nem véletlen, hiszen mindenki, aki legalább folyószámlát nyit egy bankban, hozzájut a plasztiklapocs- kához. Napjainkban a pénzintézetek szinte automatikusan nemzetközi használatra szánt bankkártyát kínálnak az ügyfelüknek. Ám nem elég a pénztárcánkban őrizni a mind divatosabb kártyát, üdo- mos azt helyesen is használni. Vajon melyek a leggyakrabban elkövetett hibák? „A leggyakoribb hibának a következő fogyasztói magatartás számít: a pénzautomatából sokszor és kisebb tételben veszik ki a pénzt, majd az ügyfelek az üzletekben készpénzzel fizetnek. Ez még egy régebbi időszak reflexe, amikor a pénzkiadó automaták használata díjmentes volt, viszont az üzletekben nem lehetett az elektronikus fizetőeszközt használni. Mára viszont gyökeresen megváltozott a helyzet” - közölte Marta Krejcarová, a CSOB szóvivője. Az ügyfélnek végig kell gondolnia, hogy havi átlagban hányszor szeremé használni a bankkártyát, s ennek ismeretében érdemes bankjában a megfelelő szolgáltatói, pénzügyi csomagot kiválasztani. Napjainkban a pénzintézetek zöme a bankautomaták használatának díjmentességét eltörölte. (P, S, shz) Pénzkiadó automaták száma Szí. Takarékp. 560 VÚB 491 Tatra banka 298 UniCredit Bank 151 CSOB 131 OTP Banka 114 Istrobanka 84 Cudová banka 71 Dexia banka 68 Poátová banka 55 A bankok kínálatában nincs a nyári kirándulásokat finanszírozó pénzügyi termék Sokaknak segíthet a nem célirányos hitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A helyes kártyahasználat elvei ♦ A bankkártyánk PIN-kódját ne tartsuk együtt a plasztiklappal ♦ Bankunktól rendeljünk SMS-szolgáltatást, ami azonnal jelzi számlánk pénzmozgását ♦ Külföldön drágább a pénzkiadó automata használata, ezért egyszerre nagyobb összeget vegyünk ki ♦ A bankkártyához utasbiztosítás is köthető, külföldi út előtt érdemes ezzel élni ♦ Pénzkiadó automata használata a hitelkártya esetében külföldön jóval drágább lehet, műit a betéti kártyáé ♦ A hitelkártya túlmerítése esetén az anyabank többnyire 40 napig kamatmentesen állja a törlesztendő összeget, ezt követően akár 18%-os is lehet a kamat (s) Az emberek többsége keveri a bankkártyákkal kapcsolatos fogalmakat A kreditkártyától egészen a betétiig ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bankok kínálatában nem szerepel speciális, a nyári kirándulásokat finanszírozó pénzügyi termék, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnák megoldani ezt a problémát. A lakossági ügyfelekkel foglalkozó pénzintézetek egységesen úgy reagáltak, a nyári időszakban képesek gyorsan, bonyolult ügyintézés nélkül a kiránduláshoz szükséges összeg kölcsönzésére. A bankok döntő többsége áruvásárlási hitel felvételét ajánlja, ugyanis ez nem célirányos és megfelelő összeghatárok között mozog a kerete. Marta Krejcarová, a CSOB szóvivője közölte, náluk a nem célirányos áruvásárlási hitelek kamata 10,5 százaléknál kezdődik (1 éves futamidőre), az 5 évre szóló hitelek kamata pedig 15,8 százalék. Az OTP Bank szintén nem célirányos hitelt javasol, a pénzintézet abban az esetben is foglalkozik a kliens kérésével, ha az nem a bank állandó ügyfele. Az UniCredit Bank a Free Hypoúver termékét ajánlja, bár ennek némi hátulütője, hogy ingatlannal kell kezeskedni. A Eudová banka viszont azt javasolja, célirányos áruvásárlási hitelt vegyenek fel a kirándulni szándékozók, mivel ebben az esetben alacsonyabb a kamatteher. Kezes nélkül 30 ezer koronánál is nagyobb összeg vehető fel, a kamat pedig 10 százaléknál kezdődik - a kliens bonitásától függően. Az Istrobanka kínálatában is szerepel mind a célirányos, mind a konkrét vásárláshoz nem kötött hitel felvételének lehetősége. A Postabank két speciális produktummal rukkolt elő: a Sikovná re- zerva és a Dostupná pőzicka termékkel - az előbbi 10 ezer korona kölcsönt tesz lehetővé 11 hónapos időre, havi 990 korona törlesztéssel, az utóbbi 1 és 100 ezer korona között nyújt nem célirányos hitelt, 20-60 hónap közötti törlesztési idővel. Aki rendelkezik hitelkártyával (vagyis nem a jóval elterjedtebb betéti, debitkártyával), az a plasztiklapja útján is meg tudja oldani kirándulása (részleges) finanszírozását, hiszen az anyabankja kontójára mínuszba is mehet - s ezt csak 30-50 nap után kell törlesztenie. Például az Általános Hitelbank (VÚB) által kibocsátott Blue kártya (az American Express csoportjába tartozik) jelentős hitelezést tesz lehetővé, cash-back szolgáltatással egybekötve (a cash-back révén a vásárlásra elköltött pénz egy részét visszakapja az ügyfél). Az sem mellékes, hogy a bankkártyákra egészségbiztosítás is köthető - ennek nagysága még a közönséges kártyák esetében is 25 ezer euró, vagyis ekkora összegig állják a baleset, a műtét árát. (yj, shz) Ránézésre még a képzett pénzügyi szakember sem tudja eldönteni, hogy az előtte fekvő Visa vagy MasterCard kártya betéti (debit) vagy hitel (credit) fajtájú, hiszen annak müyenségét a mögötte lévő bank és az ügyfél közti szerződés dönti el. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mindennapi használat során az emberek többsége keveri ezeket a fogalmakat. Köztudatunkba a bankkártya először hitelkártyaként vonult be, ami nem csoda, hiszen a plasztiklapocska, mint termék a vüágon mindenütt először így jelent meg. Az elnevezés azonban olyannyira rögzült az emberekben, hogy hajlamosak más elszámolási háttérrel működő kártyákat is ebbe a kategóriába sorolni. A valóságban persze a hazai bankok által kibocsátott bankkártyák több mint 95 százaléka úgynevezett debit vagy betéti kártya, amelyet csak akkor kaphat az ügyfél, ha számlát nyit a bankban. A kártya ebben az esetben egyszerűen kulcsként funkcionál a számlához. Vannak olyan bankok, ahol a lakossági folyószámlához kötődnek a plasztiklapok, és vagy az egész összegből, vagy annak egy elkülönített részéből meríthető a szükséges pénz. Az ügyfél ebben az esetben adhat olyan megbízást is, hogy amennyiben a folyószámlája egy bizonyos limit alá megy, a bank azt meghatározott feltételek szerint feltöltheti a lekötött számlájáról, ez a folyamat azonban nem automatikus. A hitelkártya lényege ezzel szemben az, hogy az ember akkor is vásárolhat, ha nincs bankszámlája. Ebben a konstrukcióban egy technikai elszámolási számla áll a fizetőeszköz mögött, amely lényegében a kibocsátó által megszabott hitelkeretet dokumentálja. A bankok általában az ügyfél jövedelme alapján határozzák meg az illető hitelképességét, azaz bonitását, hozzátéve, hogy fedezetre (biztosítékra) nem tartanak igényt. A hitelkártyát általában a módosabb ügyfeleknek ajánlják a bankok. A hitelkártya igénylése a hiteligénylési procedúra szabályai szerint történik, és a kibocsátó figyelme üyen- kor kiteljed a jövendő kártyabirtokos egyéb jövedelmeire is, bizonyos esetekben teljes vagyoni hátterére. A bonitásvizsgálat után kerül sor a szabad hitelkeret megállapítására. Magyarán, míg a debitkártyák esetében az ügyfél csak a rendelkezésre álló betét (vagy a számláján lévő összeg) erejéig költekezhet, a hitelkártyák az adott hitelkeret mértékéig engedik a vásárlást. Ez technikailag úgynevezett rulírozó hitelnek felel meg, tehát ha a hitelkeretből felhasznált összeg adott részét visszatörleszti a kártyabirtokos, azt később újra felhasználhatja. A bankok kondíciói pontosan ebben különböznek egymástól: a kinnlevőségnek minimum hány százaléka az az összeg, amit az ügyfélnek vissza kell fizetnie. A kinnlevőség után a bank kamatot számít fel. A hitelkártya kockázatosabb termék, mint a betéti kártya, így ha az ügyfél csúszik a befizetéssel, biztosan számíthat a szigorú büntetőkamatokra. A lényegi és árnyalatnyi különbözőségek természetesen a hitelkártyák „kasztjában” is megvannak. Az úgynevezett terhelési kártyák legismertebbje az American Express, amelynek birtoklása sokak számára egyfajta státusszimbólum még ma is. A másképpen charge kártyáknak nevezett plasztik birtokosa számára nincs limitálva a költési szint, hiszen az ő bonitása van annyira jó, hogy a bank biztos lehet a kinnlevőség megtérülésében. (Mégpedig azért, mert ilyen terhelési kártyát csak az átlagnál jóval több jövedelemmel rendelkezők számára kínálnak a bankok.) Ezt a kinnlevőséget azonban az ügyfélnek csak a következő hónap adott napjáig kell befizetnie, akkor viszont egy összegben. A fizetéselmaradást természetesen itt is kőkemény büntetőkamatokkal sújtja a kibocsátó pénzintézet. Kreditkártya: A hitel angol neve, a hitelkártyák (credit cards) olyan kártyák, melynél nem kell számlával rendelkezni a banknál és igényléséhez nem kell pénz vagy jövedelemátutalás, továbbá a kártyával hitelből lehet költeni; a havi periódus zárásakor dönthetünk a tartozásunk - hitelkamat ellenében történő - továbbviteléről vagy a teljes visszafizetéséről (üyenkor a tartozásból csak az a rész lesz kamatmentes, amely a kártyás vásárlásokkal lett elköltve, a készpénzfelvétel tehát minden esetben kamatozik) Debitkártya: A debit a betét angol nyelvű megfelelője; betéti kártyáknak (debit cards) azokat a kártyákat hívjuk, amelyek igényléséhez általában nyitóösszeg, vagy/és jövedelemigazolás vagy/és jövedelemátutalás vagy/és óvadék szükséges, továbbá betéti számlához kapcsolódnak (még akkor is, ha a számlához folyószámla hitelkeret is tartozik) Hitelkártya: Gyakran még ma is minden kártyát hitelkártyának hívnak, ami tévedés. A gyűjtőnév ugyanis nem hitelkártya, hanem bankkártya, s annak egyik fajtája csak a hitelkártya. A hitelkártya nem igényel jövedelemátutalást vagy nyitóösszeget (óvadékot is csak kiegészítő esetben, pl. ha nem tud jövedelemigazolást felmutatni az igénylő), mögötte olyan számla áll, mely általában nem alkalmas betétlekötésre, átutalásra, csupán a kártya mögötti tranzakciók fedezhetők vele. A hitelkártyánál eldönthetjük, hogy a havi periódust követő zárás utáni türelmi időszakban visszafizetjük- e a teljes összeget, vagy annak csak egy részét. Ha egyben visszafizetjük, akkor általában a bank nem számol fel hitelkamatot (csak a kártyával végzett vásárlások után), ezt hívjuk ún. kamatmentes költésnek, ha pedig nem a teljes összeget fizetjük vissza, akkor a megmaradt tartozásra kamatszámítás indul (visszamenőleg is), (tgá, ű) KIRÁNDULÁSRA FELVETT 20 EZER KORONÁS KÖLCSÖN TÖRLESZTÉSE Bank Havi Kamat Kezelési Számlavezetés Kifizetendő törlesztés költség végösszeg CSOB 1763 10,5 1000 60 22 876 Dexia 1748 8,9 400 60 22 096 OTP Banka 1850 19,75 500 65 23 480 Postabank 1229 23 0 0 24 580 Szí. Takarékpénztár 1785 18,40 0 60 23 205 UniCredit Bank 538 13,15 500 60 29 204 Általános Hitelbank 1883 17,9 0 63 22164 A 20 ezer koronás kölcsönt kérelmező család havi nettó jövedelme 30 ezer korona, a törlesztés futamideje 12 hónap, a Szlovák Takarékpénztár esetében 13 hónap, Postabank esetében 20 hónap, az UniCredit Bank esetében pedig 4 év. A számlavezetés ára havi lebontásban értendő, a kamat százalékban van megadva. (Forrás: P) Fizetéskor lehetőleg ne tévesszük szem elől a bankkártyánkat (Képarchívum)
