Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-02 / 126. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 2. Kultúra 9 Házi beszélgetések, nagyinterjúk alapján állította össze válogatáskötetét a költőfejedelem fiatal özvegye Faludy-biblia, gyöngyszemekkel Faludy fehéren-feketén Beszélgetések Faludy Györggyel * ALEXANDRA Megtörtén s talán sértetten, szomorúan s talán kiábrándultán néz ránk a nemrég elhunyt óriás, a hosszú hajú dervis, az élete utolsó percéig szenvedélyben fürdő költőfejedelem Gyémánt László grafikáján. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ez a kép szólítja meg az olvasót Faludy-Kovács Fanny kötetén, amely válogatott beszélgetéseit kínálja élete nagy szerelmével, aki még a recski táborban is boldog volt, amikor mázsás köveket cipelt. Faludy fehéren-feketén - közli nemes egyszerűséggel az ifjú özvegy, aki az íróval folytatott beszélgetések néma fültanújaként hangfelvételeken és jegyzetekben őrizte meg azokat a legendás eszmecseréket, amelyekből most e nem egész kétszáz oldalas kötet született. Nagy meglepetés nem érhetett bennünket. Várható, volt, hogy Fanny előbb-utóbb kiad valamit a szellemi hagyatékból, válogatni pedig van miből. Faludyval rengeteg inteijú készült, miután hosszú, kalandos útjairól hazajött, s végérvényesen letelepedett. Ha csak az újságokban megjelent beszélgetéseket vesszük - több kötetnyire való anyagot jelentenek azok is. S akkor még nem vettük számba a rádióban elhangzott hangfelvételeket és a televíziós riportokat. Van mihez nyúlnia az utókornak. A nagy mesélő bőkezűen szórta gyöngyeit. Rengeteget mesélt egyetemi éveiről, 1938-as emigrációjáról, az Egyesült Államok hadseregében töltött második világ- háborús szolgálatáról, ’46-os hazatéréséről, letartóztatásáról és szabadulásáról, a recski élményeiről, második, ’56-os emigrációjáról, arról, hogy mindenhonnan menekült, hiszen minden diktatúrát ellenségének, az emberiség ellenségének tekintette. Ő Villonban hitt és a humanizmusban, az emberi szeretetben és önmagában. 1988 novemberében települt haza, 1994-ben Kossuth-díjat kapott. De azután sem csak írt és fordított. Utazgatott, találkozott, mesélt, szeretett, szenvedéllyel élt. Megadta magát egy minden határt felrúgó nagy szerelemnek. Kovács Fanny huszonkilenc évesen gyújtott tüzet a szívében. Mindketten tudták: ez olyan házasság, amely sokáig nem tarthat. Mégis megkötötték. 2002 nyarán keltek egybe, s tavaly szeptemberig, a költő haláláig éltek szoros lelki kapcsolatban. „S ne törődjetek halotti torommal, - kéri az Utóirat, mely temetésemet illeti című versének utolsó soraiban - jó lesz nektek, ha van, dohos kenyér/ s ha nem nagy munka, írjátok korommal / vagy kátránnyal egy szürke vagy fehér / középnagy kőre, amilyen a réten / a lábatok alatt ezer akad:/ hogy úgy ki és mi volt az életében, / ki itt enyészik lenn a föld alatt.” Faludy-Kovács Fanny is erre próbál pontos választ adni most megjelent vallomásválogatásával. Az elmúlt évek nagy beszélgetéseit eleveníti fel, azokból áll össze ez a minden lényegeset, izgalmasat és bizonyos fejezeteiben sokak számára még újat is nyújtó Faludy-biblia. A költő gyakran rendezett meghitt hangulatú, szinte családias vacsorákat, nagy vendégszerető hírében állt. Ezek az esték természetesen egytől egyig róla szóltak. Másról nem is szólhattak. Nála többet ugyanis aligha tudott valaki életről, keservekről, szerelmekről. Megélt mindent, amit ember megélhet, jót is, rosszat is, felemelőt is, de mélységesen gyalázatosat is. Sokat bántották, ő mégsem bántott soha senkit. Adott, formált, tanított, „nyitott”. Ha megszólalt, „egyszerre szólalt meg általa a múlt és a jelen - írja könyve előszavában Faludy Fanny. - Történeteit mindig a maga sajátos módján adta elő: az eseményt fejben újraírta, méghozzá úgy, hogy annak a valóságtartalma csöppet se sérüljön, de a mesélés mégis megkönnyítse a befogadást.” Ilyen „mesélés” a könyv kilenc fejezete, amely a költőfejedelem 96 évének tapasztalatával „a minket körülvevő világ és természetesen Faludy megismerését szorgalmazta, ahogy ő nyilatkozott meg, fehéren-feketén” - úja Kovács Fanny. Kilenc fejezetből kilenc mondat: „úgy érzem, semmi sem idegen tőlem, ami látható, és semmi, ami nem.” „A szenvedés vagy a kín az embert ellenállásra készteti.” „Én azt cselekedtem, amit a kedvem, a kötelességtudásom vagy az ízlésem parancsolt.” „Az ismeret rettenetes, de boldogító kegyúr, mert arra készteti az embert, hogy amiben hisz, alapvetően hisz, ahhoz képest az életét is csekélynek tekintse.” „Mindig vágyam volt, hogy hazatérjek.” „Én a haláltól mindig féltem, de annyiszor találkoztam már vele, hogy megbarátkoztunk”. „Én azt látom, hogy olyan nemzet vagyunk, amelyik a bajokat a szíve fölött hordja.” „Szeretem az édes befejezést.” „Az előítéletet többnyire az ismeretlentől való félelem idézi elő.” Kilenc mondatban egy élet? Egy írói életmű? Kijelentések, vallomástöredékek, magvas gondolatok, megállapítások. A többi a versekben, a jegyzetekben, a pokolbéli kalandokban keresendő. De addig is, itt a kötet utolsó négy sora: „Belépek lassan az őszi tóba, / s átúszom rajta, mint a halk halak, / s nem gondolok már a múlt évi hóra, / és minden csókra, mely ma elmaradt.” Faludy György. Most és mindörökké. Öt nagyjáték- és öt kisfilmmel startol Trencsénteplicből az izgalmas nyári filmélményeket kínáló mozibusz Huszonhét helyen áll meg a Bazant kinematograf ÚJ SZÓ-HÍR Öt évvel ezelőtt startolt először a mozibusz, a Bazant kinematograf, hogy az ország egy-egy nagyobb városában állomásozva, szabadtéri vetítéseken közvetítse és népszerűsítse a cseh és szlovák filmművészetet. Azóta minden nyáron nosztalgiázó mozizást kínál széles tömegeknek - zömmel sikerfilmek vetítésével. így lesz ez idén is: a Bazant kinematograf már hagyományosan a trencsénteplici ArtFilm fesztiválról indul június 22-én, és augusztus 31-éig járja Szlovákia útjait úgy, hogy huszonhét helyszínen ver sátrat, stílusosan: vásznat. Néhány település, ahol a mozit szerető közönség leülhet a Bazant kinematograf időlegesen kifeszített vászna elé: Besztercebánya, Rozsnyó, Nyitra, Érsekújvár, Ógyalla, Vágsellye és Pozsony. A mozibusz megáll azonban a nagy nyári bulik helyszínén is, Trencsénben a Bazant Poho- dán, valamint Pöstyénben a Country Lodenica fesztiválon. Az ez évi nyári mozgómozi műsorán öt cseh és szlovák nagyjáték-, valamint öt rövidfilm szerepel. Vetítik majd Bohdan Sláma Boldogság, David Ondrícek Grand- hotel, Jan Hrebejk Szép lány, nehéz helyzet című opusát, valamint Bretislav Pojar, Aurel Klimt, Vlasta Pospísilová és Jan Balej Filmáriumát. A kínálatba bekerült egy igazi nyári csemege, Jifí Vejdélek Társasutazás című keserű komédiája, amellyel egy kalandos és élvezetes tengerparti nyaralásra juthatunk el, képzeletben újraélve hasonló élményeinket. A nagyjátékfilmek kínálatát a pozsonyi filmművészetisek vizsgamunkái gazdagítják, (tb) Marek Taclík és Ladislav Mrkvicka a Grandhotelben (Képarchívum) Átadták a minőségi kiadványokat elismerő díjakat Szép Magyar Könyv 2006 MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Átadták a minőségi kiadványokat elismerő Szép Magyar Könyv 2006 verseny díjait és a minőségi könyvesboltok Her- mész-díját a 78. Ünnepi Könyvhéten. Zentai Péter László, a szakmai díjakat létrehozó Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója emlékeztetett arra, hogy a szép köteteket jutalmazó elismerést már 1929-ben, a könyvhét elődjeként számon tartott első könyvnap alkalmával is átadták, 1952 óta pedig az Ünnepi Könyvhét keretében rendszeresen díjazzák a könyvszakma kiemelkedő alkotásait. Sólyom László köztársasági elnök különdíját Normantus Paulius és Csepregi Márta 14 testvér című könyve nyerte el, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök különdíját a Kieselbach Galéria gondozásában megjelent A magyar forradalom 1956 Napló című fakszimile kötet kapta. Demszky Gábor főpolgármester különdíját Tamási Miklós és Ungváry Krisztián Budapest 1945 című könyvéért a Corvina Kiadó érdemelte ki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium illusztrációs díját Gyulai Líviusz grafikusművész érdemelte ki Cervantes: Don Quijote, valamint az Udvariatlan szerelem című kötetekkel. A közönségdíjat Az év termé,- szetfotói Magyarország, 2006 című album kapta, amely az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvesboltok minőségi munkáját elismerő Hermész-díjjal a budapesti Libri Európa könyvesboltot jutalmazták. PENGI Karácsonyi Zsolt: A nagy Kilometrik Magvető, Budapest, 2006 A nagy Kilometrik legjobb versei egy kiérlelt, sok szépséggel bíró, esztétikai élvezetet jelentő versnyelvet mozgósítanak: a választékosság, a kidolgozott rímelés, a vers egészén végigvitt jelentéstartományok összefüggései, az egymásba kanyarodó jelentésmezők bonyolult játéka ennek a költészetnek az erősségei. A kötet két darabja is egyik kedvenc versem, Arthur Rimbaud A részeg hajójának átirataként, parafrázisaként jelenik meg, legalábbis az én olvasatomban a Titanic. Talált. Süllyed, és a címadó A nagy Kilometrik is ilyen versek, s ez hozzájárul saját kedvező olvasói beállítódásomhoz: ,Á nagy kinyalt világban éltem én, / és bukfenceztem minKARÁCSONYI ZSOLT A NAGY KU OMETRIK den baj miatt, / riadt szemek követték számycsapásom, / és ott voltam a nagyon is bizarr / világok születése közti térben, / most meghajol bennem az ész s a szellem, / innen tovább nem kell nagyon ügyelnem, / nem érdekel, ki az, akinek tetszik, / nem marad más, csak ez a kilo- metrik.” (A nagy Kilometrik) Nagyon érdekes, hogy A nagy Kilometrik verseit olvasva azon kezd el az ember gondolkodni, hogy ezek a versek jellegzetesen erdélyi versek, pontosabban a kortárs erdélyi költészet jellegzetességei is megjelennek benne - vagyis hogy az erdélyi magyar lírának mintha lenne valamiféle szövegszerűen is kimutatható jellegzetessége, sajátszerűsége. Persze akkor azt is el kéne mondani, melyek azok a jellemzők, amelyek miatt ilyen érzés kerít a hatalmába. Nos, véleményem szerint a következetesen alkalmazott, választékos rímelés, a verseket átszövő archaizálás, egyfajta ironikusan megemelt stílus (ironikus dignitás, finoman ironikus pátosz), az én megjelenítésének lírai öntudatossága (énmanifesztáció) tartoznának ide: „Mert valóban a fellegekben / járhat, kinek szeme se rebben, / midőn a barlangok honát / feltérképezi száz esetben.” (Erdélyi nők dicsérete) A nagy Kilometrik leggyengébb vonulata a már említett rímtechnikából ered. Néha any- nyira érezni a ragaszkodást a rímeléshez, annyira szemet szúr a rímkényszer okozta szóválasztás, mondatfűzés, hogy az egész egyszerűen eltéríti a figyelmet a vers jelentésétől. Illetve, ami még súlyosabb probléma, a rím és ritmus által elszédítve egy idő után arra ébredünk, hogy semmilyen gondolati összefüggés nincs az egyes verssorok, versmondatok között, a rím teljesen átveszi a hatalmat, s kis túlzással egyfajta halandzsaszöveg jelenik meg: a Goi herceg naplója, A folyó, Harald, a gyermek, A tánc enciklopédiája című darabokban, főként a kötet utolsó ciklusában érezhető leginkább ez a vonulat. Itt a lírai gondolat hiáayát a rím próbálja pótolni, sikertelenül. Ennek ellenére elmondható, hogy Karácsonyi Zsolt újabb fontos kilométert tett meg a költészet mezején az önálló lírai nyelv kialakításának céljából. Értékelés: ••••••OOOO A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül. Faludy-Kovács Fanny
