Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-11 / 133. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 11. Nagyszünet 9 A Pázmány Péter Gimnázium diákjai újabb darabbal lepik meg az óvodásokat Mitől varázslatos a piros esernyő? A szarka (Baka Szandi) az Erdei Hírharangnak álcázott Új Szó néhány példányát tartja a szárnyán, amellyel érsekújvári fiókszerkesztőségünk járult hozzá a darab sikeréhez Tardoskedd. Az „Erdei Hírharangnak” álcázott Új Szó kapta a főszerepet abban a darabban, amelyben a szarka (Baka Szandi) arról értesíti a közönséget, hogy Pirkó új esernyőt kapott a születésnapjára. SZÁZ ILDIKÓ Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium nyolcéves tagozatának a diákjai magyar és szlovák szakos tanárnőjük, Benkő Tímea biztatására egy év elmúltával ismét színpadra álltak. Úgy tűnik, jó választás volt a Piros esernyő zenés mesejáték bemutatása. Az ernyőt a születésnapját ünneplő Pirkó eső híján nem tudja kipróbálni, mégis rengeteg kalandba bonyolódik. A kis gimnazistáknak is szerencsét hozott a piros esernyő, hiszen a bemutató előadáson a lelkes tardos- keddi közönség visszatapsolta őket a színpadra. A diákok tavaly a klasszikus Fazekas Mihály-mesének megfelelően, Ludas Matyi a szegény, furfangos libapásztor kisfiú történetét elevenítették meg, a darabot több régióbeli óvodában bemutatták. Idén június második hetében Tar- doskedden tartotta meg a javarészt secunda és tercia osztályok diákjaiból verbuválódott csapat a Piros esernyő zenés mesejáték bemutató előadását, amelyhez a szöveget Csetényi Anikó, a zenét Presser Gábor írta. A helyi óvodásokból és alapiskolából álló közönség igazi átéléssel kísérte a kismacska történetét, akit élethűen alakított Bédi Andrea. Toppancsként Vanya Dóri és Csipicsupp szerepében a bájos Kiss Niki lopózott a közönség szívébe. A gyerekek nagyokat nevetek Tipsi és Tapsi, az iskolából lógó vásott nyuszigyerekek hajókalandjain is (Kollár Ronald és Csu- port Máté alakításában). A legnagyobb sikere mégis Róka Réka és Róka Rudi fellépésének volt, a táncos lábú párost alakító Kollár Gréti- nek és Kantár Kristófnak a műsort követőn közkívánatra újra el kellett járni a rókatáncot! A Kunya Anita tervezte díszletek, megadták a darabhoz illő mesehangulatot. A Benkő Tímea rendezésében színpadra vitt jelenetek egyike a nyuszik konyhájában játszódik, ahol valódi torta áll az asztalon, majd az események a mesebeli erdőben zajlanak tovább, és a „vízen” merészen csónakázó nyuszik aggodalmai, élcelődései is hitelesek. A tanárnő a darab végén kérdéseket tett fel a gyerekeknek, hogy meggyőződjön róla, mire emlékeznek a történetből. A kicsik remekeltek, és elismeréssel szólhatunk a mesejátékban szereplő kutyák és békák élelmességéről is. Az őket alakító diákok jócskán kivették a részüket a kulisszák mozgatásában és elrendezésében. A mesejátékot hamarosan bemutatják az érsekújvári, kamo- csai és szímői óvodásoknak. A Piros esernyő egy-egyjelenete megnevettette a közönséget! (Csuport István felvételei) A hangzás olyan, amilyennek lennie kell: sikerült igazán „tökösre" hangolni a lemezt Rock-Stone: Mi az irány? BÍRÓ SZABOLCS A bátorkeszi Rock-Stone zenekar idén állt elő legújabb, negyedik demó CD-jével, melynek a Mi az hány? címet adták. A zenekart 2001-ben alapította a dobos, Tulo, az ő kérésére lépett be az énekesgitáros, Bizsu. A zenekar hatéves működése alatt elég sokszor cserélődtek a tagok, ahány CD, annyi felállás. A mostani trió (Ampival, a basszusgitárossal kiegészülve) tavaly állt össze. A Rock-Stone zenéjében egyszerre lelhetők fel a klasz- szikus hard rock, a dirty rock és a blues jegyei, ezek keverednek ki- sebb-nagyobb arányban, hol ez, hol az dominál dalaikban: ha egyetlen jelzőt akarnánk használni, talán a dirty blues-rock lenne a legtalálóbb. Aktuális hanghordozójuk hét dalt tartalmaz, minden hangszert a Moonset-Paladis stúdióban rögzítettek, s a keverés is itt történt. Már első hallásra is feltűnt, hogy a zenekar fejlődött legutóbbi, A rock szól című CD-je óta, és be kell valljam, kellemesen csalódtam munkájuk idei gyümölcsében. Az első két dal (Mi az irány?, Haláltánc) még nem annyira fogott meg, viszont a harmadik (Elégedetlen) már valóban beindítja a lemezt. A soron következő negyedik tétel (Őrült érzés) talán a legjobban sikerült, ez színtiszta, lazulós blues-rock, az ötödik dal (Ég velem) gitártémája pedig igazán fogós, itt egyedül a szövegben találtam egy-két kivetnivalót. Ezt követi a szintén ödetes Eljön az idő, a záró Senki vagyok viszont már gyengébbnek mondható a többinél. Záró dalnak tökéletes, de afféle félig-meddig töltelékszámha- tást éreztet. A hangzás olyan, amilyennek lennie kell: sikerült igazán „tökösre” hangolni a lemezt. Talán a szólóknál lehetett volna még vastagabb gitárhangzást kihozni, de ez legyen vele a legnagyobb probléma. A dobtémák nagyon jók, érezni rajtuk, hogy Tulo nem hiába nyerte el 2006-ban kétszer is a legr jobb dobosnak járó elismerést. A basszusgitár szinte csak aláfestése még vastagabb gitárhangzást kihozni, de ez legyen vele a legnagyobb probléma (Képarchívum) a zenének: pont annyit játszik, amennyit kell, abban viszont nincs kivetnivaló. A gitárszólók ízesek, van bennük érzés, de néhol még túl egyformának tűnnek. Az ének is sokat fejlődött, bár sok helyen eléggé erőltetett, elég fésületlen. A szövegekkel általában nincs gond, a témák mind tökéletesen megfelelnek erre a műfajra. Igaz, felfedeztem néhány kínrímet, nehézkes sort is, ezeken még csiszolni kéne. Végtére is jó ez a lemez. A Rock- Stone a maga műfajában egy hangulatos, ügyes zenekar, és ami a legfontosabb: érezhetően fejlődő- képes. A Mi az irány? már többször is végigpörgött a lejátszómban, és bár nem kimondottan az én stílusom, korántsem volt kínszenvedés összeismerkedni vele. A műfaj kedvelőinek ajánlom a CD-t, a kisebb hibákkal együtt, és bízom benne, hogy a zenekar ezeket idővel kijavítja, kinövi. Kíváncsian várom a következő hanghordozójukat! PÁLYÁZÓ Fotópályázat AJÁNLÓ A budapesti székhelyű Nyüt Társadalom Intézet és a Közép-Európai Egyetem részeként működő OSA Archívum fotópályázatot hirdet a Roma Integráció Évtizede alkalmából. A Roma Évtized program 2005-ben indult, és küenc ország kormányának részvételével (Bulgária, Csehország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia), a Világbank és számos civil szervezet csatlakozásával azt a célt tűzte ki, hogy tíz év alatt elősegíti a roma közösségek társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatását. A Chachipe fotópályázat ennek az általános célkitűzésnek a jegyében, a romáldcal kapcsolatos vizuális sztereotípiák elleni fellépést, a roma emberek és a roma kultúra érzékletes és művészi bemutatását szeretné elérni. A pályázat mindenki előtt nyitott, állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül. Különösen fontosnak tartják a pályázatkiírók a roma származású pályázók részvételét. Amatőr és hivatásos fotósok jelentkezését egyaránt várják. A nemzetközi szakmai zsűri és a közönség döntése után öt kategóriában osztanak ki díjakat. A legjobb képekből 2007 őszén kiállítás nyílik a budapesti Centrális Galériában, majd a jövő év elején album formájában is megjelennek. A Roma Évtized program országaiban készült fotók 2007. június 1-jétől július 31-ig tölthetők fel a Chachipe honlapján: photo.romadecade.org. (ű) KÉPES VIGYORGÓ Ezt aztán el nem viszi senki (vicclap.hu-felvételek) Tartalom és forma Kényelmetlen, ha az embernek sok pénze van Fehérneműben
