Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-09 / 132. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Sigmund Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan számára hasznosította Az önismeret kulcsa - segíthet életünk alakításában Az álmoknak sajátos jelkép- rendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni és általuk utalásokat találni lelki életünkre. ÖSSZEÁLLÍTÁS Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmé- lyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat. De nem csak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismeijük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról. Érdemes tehát figyelni az álmainkra, érdemes úgy viszonyulni hozzájuk, mint a lelkünk mélyéről jövő sajátságos jelbeszédhez. Ez egy kódolt, képekben beszélő nyelv, amelyet dekódolni kell, ha érteni akaijuk az üzenetét. Egy kis álomfejtés A minduntalan ismétlődő álmok fölöttébb idegesítőek tudnak lenni. Ha megismeijük jelentésüket, változtathatunk azon az élethelyzeten, mely visszatérő álmainkat okozza, s akkor a kellemetlen álmok is eltűnnek. ♦ Támadás, roham: a saját lélek egymással szemben álló tendenciáit tükrözi vissza, és talán érdemes lenne elgondolkodni azon, mit kellene tennie, hogy az önben rejlő agresszivitás ne ártson senkinek. ♦ Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyja magát sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodik. ♦ Meztelenség: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatja magát, Mindenki álmodik? Bár sokan vannak, akik általában nem emlékeznek álmaikra és talán arról is meg vannak győződve, hogy soha nem is álmodtak, bizonyított, hogy mindenki álmodik. Ráadásul valószínűleg pont ugyanannyit, mint azok, akik fel is tudják azt idézni álomképeik egy részét. (SITA/AP-felvétel) Álmaink színei Sárga: a szellemre, az észre, a tudatra vonatkozik. amilyen valójában, nem szokott alakoskodni, őszinte és nyíltszívű. ♦ Fogfájás, foghullás: Komoly betegséget jelenthet, de olykor a halál „előfutára” is az álomban. ♦ Utazás: a tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív. ♦ Rajtaütés: felgyülemlett szexuális energiára vagy háttérbe szorított tulajdonságokra utalhat. ♦ Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük. Álmok hívása a gyászban Az álom nagyon fontos a gyász alatt is. Abban segít, hogy felismerjük azokat az érzéseket, amelyeket a tudatunk elfojt. Mivel a gyászmunka nehéz, hárítjuk. Nem akarunk tudomásul venni fájdalmas, esetleg rossz emlékeket, gondolatokat, érzéseket. Az álmaink azt mutatják meg nekünk, hogy problémánk van a veszteséggel, illetve azt mutatják meg, hogy azzal a személlyel van problémánk, akit elveszítettünk. (Forrás: Didimos- lexikon, gportal.hu) Kék: az érzelmeket, érzéseket, a tudatalattit testesíti meg. Piros: utalás a testi dolgokra, a mindennapi életre, szerelemre, szenvedélyre. ■ Zöld: az egyensúly, nyugalom és harmónia jele. ■ Viola: a spirituális élmények és a nehezen felfogható dolgok tükre. ■ Barna: a földet és a földön lévő dolgokat szimbolizálja. □ Fehér: a tekintélyen alapuló férfiasság színe. ■ Fekete: a nőiesség szent színe, mert minden a sötétségből ered. A TUDÓSOK ÉS A MŰVÉSZEK OLYKOR KREATÍV ÁLMAIKBÓL MERÍTETTEK IHLETET Álmodjunk többet, s akkor talán rátalálunk az igazságra! William Blake „álomvilágaÁdám és Éva megtalálja Ábel holttestét,!826, Tate Gallery ÖSSZEFOGLALÓ William Blake (1757-1827) korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Egyik portréja alá ezt írta: „A férfi, aki Blake-et álmában megtanította festeni.” Graham Greene (1904-1991) gyakran az álmoktól várta írói problémáinak megoldását. „Ha valamilyen gondom volt az írással, akkor elalvás előtt végigolvastam a napi penzumot, s amikor felébredtem rátaláltam a megoldásra. Feltehetőleg álmomban jöttem rá, de az álmot reggelre elfelejtettem.” Sok zeneszerző, köztük Paul McCartney, Billy Joel és még Beethoven is álmaiból merített inspirációt művei megkomponálá- sához. Ezek az álmok időnként melódiát tartalmaztak, más esetekben dalszöveget. Srinivasa Ramanujan (1887- 1920) indiai matematikus azzal sokkolta cambridge-i kollégáit, hogy azt áhította, zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki. Friedrich Kekulé (1829-1896), a genti egyetem kémia professzora azt áhította, hogy megálmodta a benzolmolekulák szerkezetét. Egy kongresszuson kijelentette: .Álmodjunk többet, uraim, s akkor talán rátalálunk az igazságra.” Frankenstein figurája először az alkotó Mary Shelly álmában jelent meg. Elias Howe, a varrógép feltalálója 1884-ben sokat kísérletezett a varrógép megalkotásával. Álmában egyszer egy kőkorszaki törzsben találta magát, lándzsákat rázo- gató vademberekkel körbevéve. A lándzsák hegyének közelében egy- egy lyukat fedezett fel. Mikor felébredt, ráeszmélt hogy ez a megoldás a régóta megoldatlan konstrukciós problémára: a varrógép tűjének a hegyénél keh elhelyezni a fonalat vezető lyukat, (hd, lt)
