Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-09 / 132. szám, szombat
PRESSZÓ 2007. június 9., szombat Magyar sztárok mellékállásai Mit csinálnak „munka mellett" kedvenceink? 27. oldal Lakberendezés tabuk nélkül Néhány trükk, mellyel feldobhatjuk lakásunkat 28. oldal J 1. évfolyam 22. szám Vasárnapi idill a Kis-Dunán Győri Attila kalauzol a Csallóköz rejtett berkeiben 30. oldal Miről álmodik a lány? (Reuters-felvétel) Elképzelhető, nemsokára receptre írják fel a jó alvást a szakemberek, azt viszont, hogy álmodjunk-e és mit, még nem tudják befolyásolni Modern álomfejtők és az álmok titkai Az álomfejtés olyan régi, mint maga az emberiség. Egy magyar tudományos kutatógárda viszont nem az álmok mitikus jelentésére kíváncsi, hanem a pozitív és negatív álmok kiváltó okait igyekszik feltérképezni. A kutatócsoport vezetőjének meggyőződése szerint az álmok tartalmából a testi-lelki egészségre vagy annak sebeire lehet következtetni. LEOPOLD GYÖRGYI Álmaink titka örök idők óta izgatja az emberiséget. Tudósok kutatják az álmok titkait. Freud, a klasszikus lélekelemzés atyja személyre szabottan analizálta az álmokat, hogy megfejtsen valamit jelentésükből. De költők, írók, slágerszerzők kedvenc, visszatérő témája is az álom. Gondoljunk csak Krúdy Álmoskönyvére, Ady Endre seregnyi költeményére vagy éppen a jeles erdélyi író, Sütő András regényére (Anyám könnyű álmot ígér). És akkor még nem is említettük az önjelölt, emberi hiszékenységre építő álomfejtők, álommagyarázók népes hadát. Ébren legfeljebb álmodozni lehet, az álom feltétele a valódi alvás. Viszont egyre több a világon a rosz- szul alvó ember. Talán a civilizált élet felfokozott ritmusa okozza, hogy sokan szenvednek alvászavarokban. A népi bölcsesség, a szájhagyomány útján terjedő bevált módszerek ajánlásai sokfélék: megmondják, milyen színű legyen a hálószobánk, hogy helyezzük el az ágyunkat, mit ne együnk este, sőt az ősi kínai tudomány, a feng shui is divatba jött, az alvászavarok megszüntetése biztosra vehetőnek mondott módszerével. Mindebből látszik, hogy sok embert foglalkoztat az alvás problémája. Nem véletlenül. Napjaink csaknem egyharmadát alvással töltjük, s nyilván nem mindegy, milyen alvással. Mély, pihentetővei vagy zaklatott, fázishibás, fárasztó, éjszakai nyugalomnak nem nevezhető alvás-ébrenlét szakaszokkal. Jól felszerelt alváslaboratóriumok foglalkoznak korszerű műszerekkel felszerelt alvásdiagnosztikai központokban az alvászavarok okainak kiderítésével és a megfelelő, hatékony terápia megtalálásával. Az is elképzelhető, hogy maholnap receptre írják fel a jó alvást a szakemberek. Azt viszont, hogy álmodjunk-e és mit, még nem tudják befolyásolni. Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csapatával az alvásidőzítés és az álmok természetének, jellegének problematikáját vizsgálja. Munkájukba így avat be:- A Hungarostudy Egészségpanel vizsgálati programja keretében, egy szélesebb körű kutatás részeként foglalkozunk az álmok elemzésével. Kérdőíves felmérést végzünk a felnőtt lakosság körében, melyben az álmok rendszerességéről, természetéről, jellegéről kérdezünk. Tehát az álmok sajátosságait vizsgáljuk és nem a konkrét tartalmukat. Már eddig is több érdekes megállapításra jutottunk. Az álmok érzelmi töltete mindenképpen finom mutatója lehet az egyén érzelmi egyensúlyának. Ez azt jelenti, összefüggést látunk az álmok érzelmi töltete és a boldogság, valamint az egészségi állapot között. Vagyis az álmokból következtetni lehet a testi-lelki egészségre. Megfigyeltük például, hogy akiknél három évre visszamenőleg gyomor- vagy nyom- bélfekélyt, magas vérnyomást, szív és érrendszeri panaszokat, daganatos betegséget diagnosztizáltak, azoknak az álmai többnyire negatív élményt nyújtanak.- Mire lehet ebből következtetni?- Két dologra: vagy azért rosz- szak az álmaik, mert betegségtudatuk van, kezelésekre járnak, netán halálfélelem gyötri őket, vagy pedig azért, mert érzelmi egyensúlyuk felborult, és a pszichés labilitás okozza testi betegségüket. Esetleg nem a rossz alvásnak lehet tulajdonítani a hangulati betegségek egy részét, a szorongásos zavarokat, a depressziót, hanem épp a rejtett betegségeket jelzi a rossz alvás és az álom. A hagyományos orvosi megközelítéssel ellentétben - amely egy okot tart szem előtt -, azt mondjuk, hogy a lelki egyensúly kapcsolatban áll a testi betegségekkel, és ezt az álmok igazolhatják.-Az álmok ilyen összefüggésben történő elemzése teljesen új dolog -jegyzi meg Bódizs doktor, s végül még elmondja, hogy a vizsgálatsorozat végén egy összefoglaló tanulmányban teszik majd közzé tapasztalataikat, azt remélve, hogy a betegeket közvetlenül ismerő, kezelő orvosok ebből gyakorlati következtetéseket vonnak majd le, és hasznosítani tudják azokat mindennapi gyógyító gyakorlatukban. (A szerző az MTI munkatársa) HÁROM TÖRTÉNET, HÁROMFÉLE ÁLOM Az álmodás képessége - egyre többek által elfogadva - valamiféle rejtjeles üzenet. A meg nem fejtett álom olyan, mint a föl nem bontott levél. 9—r 9—r 9—r lrA konyhánk asztalán fekszem, fölöttem fogantyú, abba kapaszkodom, és rettenetes fájdalmak közepette szülök. Mindhiába a fájdalom, boldognak érzem magam: gyerekem lesz. Még egy utolsó erőlködés és hallom, ahogy fölsír a csecsemő. Ebben a pillanatban egy hatalmas bomba robban a konyhánkban, kettétöri az asztalt, és én deréktól fölfelé ott maradok, de a másik felem a gyerekkel együtt elszáll.“ Ez az álmom éveken át ismétlődött. Nem értettem, miért kísért még álmomban is a keserű valóság. Meddő vagyok. Tíz év után arra lettem figyelmes: nem érkezik a konyhás álom. Remény, megérzés, ki tudja, mi hajtott, de elmentem a nőgyógyászomhoz. A vizsgálat eredményét lelkesen közölte az idős szülész doktor: - Áldott állapotban van. ” 9—r 9—I’ 9—r „Három éjszakán át álmodtam, hogy csöngetnek, és valaki zokog az ajtómban. Olyan erős az álom, hogy fölébredek, kimegyek körülnézni: természetesen sehol senki. Negyedik este elhatároztam, beveszek valami nyugtatót, mi több, időben lefekszem, hátha túlhajszoltam magam, és az idegek játéka a csengős álom. ALig alhattam el, ismét szólt a csengő, azért sem megyek ki, de végül már az ébrenlét határán egyre sürgetőbben hallom az előszoba felől a csengetést. Felébredtem. Ajtót nyitok - senki. Tudtam, dühöngtem magamban, amikor meghallottam az öcsém hangját, aki a fabiak támaszkodva zokog: - Gyere, apu meghalt. ” 9"-t 9—t 9—t „Amióta élek, gyűlölök óracsengőre, rádióra, egyszóval kényszerre ébredni. Kamasz éveimben szinte már elalváskor attól féltem, hogy mindjárt kel- tegetnek. Ebből az időszakból egy tipikus álomra emlékszem: Ébresztő! - szól anyám, és én ugróm az ágyból álomittasan kéz-, arc-, fogmosás, már bújok is a ruhámba, épp az iskolaköpenyem gombolom, amikor valaki rettenetesen megráz. Erre ébredek, immár valóban. A- nyám áll az ágy előtt szemrehányóan: Marikám már fél nyolc! Elkésel! - korhol. ” Az álmaink vigyáznak ránk, üzennek, amikor szükségét érzik, hogy figyelmeztessenek. S ha igaz, amit a tudósok állítanak, hogy életünk mindennapján legalább háromszor álmodunk egy éjszaka, és figyelembe véve az emberi élet átlagos tartamát, a 75 évet, akkor az ember életében 82 125 álmot lát. (Molnár Mária, Hölgyvilág)
