Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-09 / 132. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 9. www.ujszo.com ' RÖVIDEN Kivonulás a Golánról? Tel-Aviv. Izraeli lapjelentés szerint Ehud Óimért izraeli kormányfő felajánlotta egy tit­kos üzenetében Bassár el- Aszad Szíriái elnöknek, hogy egy átfogó békeszerződés je­gyében az izraeliek kivonulná­nak a Golán-fennsíkról. A Je- diót Ahronót tegnap azt írta, török és német közvetítők jut­tatták el a titkos üzenetet Da­maszkuszba. Aszad még nem válaszolt a felvetésre. Feltétele lenne a megegyezésnek, hogy Szíria szüntesse be a radikális palesztin csoportok támogatá­sát. A Golán-fennsík az 1967- es hatnapos háborúban került izraeli megszállás alá. (MTI) Harcias török nyilatkozat Ankara. A török vezérkar harcias nyilatkozatot tett teg­nap, újabb tápot adva azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint a török hadsereg be akar törni Irak északi részébe, hogy felszámolja a törökorszá­gi kurd fegyveresek ott létesí­tett támaszpontjait. „A török fegyveres erők rendíthetetlen elszántsággal küzdenek a ter­rorizmus ellen, és senki se ké­telkedjék benne, hogy a török haderő válaszolni fog a terro­risták támadásaira.” A nyilat­kozat ostorozza azokat a tö­rökországi politikai erőket is, amelyek több politikai jogot követelnek az etnikai kisebb­ségek számára. (MTI) Célpont volt az UNIFIL is Bejrut. Az iszlamista Fatah al-Iszlám szervezet támadáso­kat tervezett a Libanonban ál­lomásozó ENSZ-erők (UNI­FIL) ellen. Ez tegnap vált isme­retessé libanoni bírósági for­rásból. A Fatah al-Iszlám elfo­gott tagjai tettek állítólag üyen értelmű vallomást a libanoni hatóságok előtt. A radikális szervezet harmincöt tagja el­len folytatnak jelenleg bünte­tőeljárást terrortevékenység vádjával. A libanoniakból, pa­lesztinokból, szaúd-arábiaiak- ból és szilfaiakból álló iszla­mista szervezet fegyveresei el- sáncolták magukat a Libanon északi részén lévő Nahr el-Ba- red palesztin menekülttábor­ban, és május 20-a óta ádáz harcokat vívnak a hadsereg alakulataival. (MTI) Bush ellen szavaztak Washington. Meghatáro­zatlan időre levették az ameri­kai szenátus napirendjéről a bevándorlási törvény terveze­tét. Ezt Harry Reid, a demok­rata párti többség vezetője je­lentette be. Elemzők szerint ez a fejlemény kudarc a terveze­tet lelkesen támogató Bush el­nök számára. Reid azt javasol­ta előzőleg a szenátusnak, mi­hamarabb tartson szavazást a törvénytervezetről, de a re­publikánus szenátorok nagy része időt kért a szöveg módo­sításainak elkészítéséhez, mert jelenlegi formájában túl engedékenynek tartják azt. A jogszabály lehetőséget nyújta­na mintegy 12 millió illegális bevándorlónak, hogy rendez­ze jogi helyzetét. (MTI) Túl általánosak az Afrikának tett ígéretek - AAerkel sem támogatta, és Belgrád meg Pristina sem értett egyet a francia elnök javaslatával Mégsincs megállapodás Koszovóról Heiligendamm/Belgrád/Pris- tina. A világ nagyhatalmai 2010-ig megduplázzák, 50 milliárd dollárra emelik az afrikai államoknak nyújtan­dó fejlesztési segélyt, plusz 60 milliárdot hagytak jóvá az afrikai járványok leküz­désére. Koszovóról azon­ban - az előző napi bejelen­téssel szemben - a G8-csú- cson nem született megálla­podás. ÖSSZEFOGLALÓ Eredményesnek minősítette a legfejlettebb ipari államokból és Oroszországból álló G8-csoport csúcstalálkozóját záró sajtóértekez­letén a házigazda Angela Merkel kancellár, a nyolcak soros elnöke. Úgy értékelte, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érde­kében, továbbá Afrika megsegítésé­vel kapcsolatban fontos megállapo­dásokat sikerült elérni. Elismerte ugyanakkor, hogy a legfejlettebb fejlődő országok - elsősorban Kína és India - nem minden tekintetben támogatták a nyolcak környezetvé­delmi erőfeszítéseit, továbbá a G8- csoporton belül Koszovót illetően fennmaradtak a nézeteltérések. A kancellár asszony nem támogatja a Koszovó státusáról szóló döntés el­halasztását. Leszögezte: nincs mire várni, sokkal inkább azt kell tudni­uk, hogyan lépjenek előre a kérdés­ben. Nicolas Sarkozy francia elnök megpróbálta meggyőzni az orosz vezetést, egyezzen bele a tarto­mány esetleges függetlenségébe, cserébe a Koszovó státusáról tartan­dó ENSZ-szavazás elhalasztásáért. Tony Blair néha már nagyon unta. te a szemét egy kődarab. „Nem adhatunk haladékot arra, hogy Belgrád és Pristina tárgyaljon, ha valamennyi érdekelt fél, minde­nekelőtt az oroszok, nem ismerik el, hogy Koszovó függetlensége elke­rülhetetlen” - mondta Sarkozy. Szerb és albán elutasítás Egyébként tegnap a szerb kor­mány és a függetlenségpárti koszo­vói albán vezetők is elutasították annak lehetőségét, hogy halasszák el fél évvel a Szerbiából kiszakadni kívánó albán többségű tartomány jogállásáról szóló döntést. Szlo- bodan Samardzsics, a szerb kor­mány koszovói ügyekkel foglalko­zó minisztere a javaslat fogyatékos­Sarkozy és Putyin állítólag fölöttébb ságaival indokolta Belgrád elutasí­tását, köztük azzal, hogy a koszo­vói albánok esetleg akadályozzák a Sarkozy által a halasztással egy időben szorgalmazott újabb szerb­albán tárgyalásokat. A független­ségpárti koszovói albán vezetők in­gerülten reagáltak a francia elnök felvetésére. Ágim Ceku kormányfő nyomatékosan utalt arra, hogy fogytán a koszovói albánok türel­me. Egyúttal felszólította a nagyha­talmakat, hogy mielőbb fogadják el az említett határozati javaslatot, vagy engedjék a koszovói albáno­kat „saját útjukat járni”. Kisebb pánik Bush miatt Hivatásos szélsőbalos rendbontók Párizs. A G8-csúcs ellen tüntetők között ezer radikális baloldali aktivista, köztük száz úgynevezett rendbontó (casseurs) érkezett Franciaországból, akiket állandó megfigyelés alatt tartanak a francia titkosszolgálatok. A párizsi Le Figaro azt írta, a szélsőbaloldali radi­kális csoportok megfigyelése „operációs prioritássá” vált a francia titkosszolgálatok számára. A csoportok akciói ugyanis a hetvenes éveket idézik: az ún. anarchista-autonóm csoportok akkor is hasonló akciókkal kezdték merényletekben végződő tevékenységüket. Elő­ször a másfél évvel ezelőtti diáktüntetéseken, az első munkavállalási szerződés elleni megmozdulásokon hallattak magukról. A német rendőrség egyébként összesen 1057 rendbontót vett őrizetbe, (m) Ami a csúcstalálkozó napirendjét illeti, az afrikai országok megsegí­tésére tett ígéretekkel, illetve a leg­fejlettebb fejlődő országokkal - Kí­nával, Indiával, Brazíliával, Mexi­kóval és a Dél-afrikai Köztársaság­gal - való állandó párbeszéd folya­matának beindításával fejeződtek be a hivatalos tárgyalások. Kora délelőtt nagy ijedelmet okozott az amerikai elnök rosszulléte. George Bush reggel még Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott külön megbeszélést, s azt követően hirte­len gyomorbántalmakra panaszko­dott. Az elnök néhány órát pihent, s kedvező benyomást tett egymásra. A német fotósnak majdnem kiver­(Reuters-felvételek) csak a tárgyalások záró szakaszába kapcsolódott be ismét. Túl általános ígéretek A nyolcak megerősítették a két évvel ezelőtt a skóciai Gleneagles- ben tett ígéretet: 2010-ig megkét­szerezik, azaz 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak nyújtandó fejlesztési segélyt. Ezen túlmenően 60 milliárd dollárt hagytak jóvá az afrikai államokat sújtó járványok, az AIDS, a malária és a tuberkulózis leküzdésére. A 60 milliárdos összeg felét az USA fede­zi, míg a másik felét a többi hét tag­ország. A nyolcak stratégiai part­nerséget ajánlottak az afrikai álla­moknak, az említett segélyek mel­lett támogatást ígérve a reformok felgyorsításához, a gazdaság kor­szerűsítéséhez, az oktatás javításá­hoz, s általánosságban a politikai helyzet stabilizálásához. A legfejlettebb fejlődők Ezt követően a G8 állam- és kor­mányfői mindenekelőtt a környe­zetvédelem kérdéseiről, illetve a klí­maváltozás elleni közös erőfeszíté­sekről a meghívottak egy másik cso­portjával a legfejlettebb fejlődő or­szágok vezetőivel, így Hu Csin-tao kínai, Luiz Ignacio Lula da Süva brazil és Felipe Calderón mexikói államfővel, valamint Manmohan Szingh indiai miniszterelnökkel folytattak eszmecserét. Thabo Mbe- ki dél-afrikai elnök ezen a találko­zón is részt vett. Merkel kancellár hangsúlyozta: a globalizáció kedve­ző irányú alakítása és bármüyen környezetvédelmi megállapodás csakis akkor lehet sikeres, ha ahhoz a szóban forgó államok, elsősorban Kína és India is hozzájárulnak. Incidens, Putyinnal Váratlan incidens történt tegnap az orosz elnök sajtótájékoztatóján: egy újságírók között ülő fiatalem­ber hirtelen felállt a helyéről, és az orosz demokráciát bíráló röplapo­kat kezdett osztogatni a jelenlévők között. „Kiváló, ügyes!” - mondta erre Putyin, majd kért ő is a szóró­lapból. Ezután németül reagált a benne foglaltakra. Azt mondta, a közelgő oroszországi parlamenti és elnökválasztás után a vüágnak olyan Oroszországgal lesz dolga, amelyet a népe választ, és nem olyannal, amelyet valaki kívülről látni kíván. Mint kiderült, a röpla­pot osztogató fiatalember a Másik Oroszország nevű orosz ellenzéki szövetség tagja. (MTI, t, s, ú) Azerbajdzsán szerint Putyin javaslata nagyobb stabilitást teremthet a térségben Irak és Törökország is szóba került ÖSSZEFOGLALÓ Heiligendamm/Baku. Azerbaj­dzsán mellett Irak és Törökország is szerepel Putyin elnök elképzelé­sei között műit az amerikai rakéta­elhárító rendszer telepítésének le­hetséges helyszíne. Azerbajdszán kész megfontolni a javaslatot, hogy az USA és Oroszor­szág közösen használja a területén levő rádiólokációs rendszert. „Ba­kunak jelenleg az az álláspontja, amelyet Washington és Moszkva is támogat, hogy konzultációkat kell kezdem két- vagy háromoldalú ke­retek között. Azerbajdzsán kész e konzultációkra” - mondta tegnap újságíróknak Elmar Mammadya- rov azeri külügyminiszter. George Bush amerikai elnök csü­törtökön, Vlagyimir Putyin orosz államfővel a G8-csúcstalálkozó ke­retében Heiligendammban meg­tartott találkozója után jelentette be: Oroszország és az USA hadá­szati párbeszédet kezd a rakétael- hárító-rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével. Putyin javasolta az amerikai elnöknek, hogy a rakéta­védelmi együttműködés céljából használják közösen az Azerbaj­dzsán területén jelenleg Oroszor­szág által működtetett rádiólokáci­ós rendszert. Elmondta: szerdán beszélt javaslatáról az azerbajdzsá- ni elnökkel, és megállapították, hogy a hatályos szerződés ezt lehe­tővé tenné. Putyin szerint az azeri lokátor közös használatával haté­konyan lehet ellenőrizni az iráni ra­kétaprogramot, ezáltal szükségte­lenné válik a két fél csapásmérő eszközeinek telepítése közvetlenül az európai határoknál, és Moszkvá­nak nem kell megváltoztatnia raké­tái célirányával kapcsolatos állás­pontját. Putyin ugyanis a minap az­zal fenyegetőzött, hogy Oroszor­szág ismét európai célpontokra irá­nyozza rakétáit, ha az USA folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépí­tését az orosz határok közelében, Csehországban és Lengyelország­ban. A NATO-főtikára szkeptikusan reagált Putyin meglepetésszerű ajánlatára. Jaap de Hoop Scheffer egy tegnapi brüsszeli tanácskozá­son elmondta: szerinte az azerbaj­dzsáni radar elhelyezkedése más, mint amit az amerikaiak terveztek az ún. latorállamok (Irán és Észak- Korea) jelentette rakétafenyegetés kivédésére. A Washingtonnak kínált orosz ja­vaslatban szerepel a rakétaelhárító rakéták Törökországban, Irakban vagy mozgatható tengeri indítóál­lásokon való elhelyezése is. A G8-ak németországi tanácsko­zása végén, tegnap Putyin a rakéta­elhárító rendszerről azt mondta: „Akár délen is el lehetne helyezni, mondjuk az Egyesült Államok NA- TO-szövetségeseinek területén, például Törökországban. Vagy Irakban - különben miért háborúz­tak volna ott? Legyen belőle valami hasznuk is” - tette hozzá szarkasz­tikus hangnemben. Putyin azt is el­képzelhetőnek tartja, hogy a raké­tavédelmi rendszert egy mozgatha­tó tengeri mdítóállomásra is telepíthetnék. Bagdad azonnal tiltakozott Pu­tyin elképzelése ellen, mondván, Irak független állam, amelyik nem hagy beleszólni az őt érintő kérdé­sekbe. (MTI, t, ú) Titkos ClA-börtönök Román-lengyel tiltakozás Strasbourg/Párizs. Az ameri­kai titkosszolgálat 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén. Ez áll az Európa Ta­nács (ET) jelentéstevőjének újabb jelentésében, amelyet a varsói és a bukaresti kormány tegnap azonnal cáfolt. Dick Marty tegnap Párizsban közrea­dott jelentése szerint a titkos CIA-börtönök létesítéséről tudott a két ország akkori elnöke, Alek- sander Kwasniewski és Ion Ilies­cu. Szintén bevonták a két ország védelmi miniszterét, illetve kato­nai titkosszolgálatának vezetőjét. A svájci jelentéstevő egyúttal éles szemrehányásokkal illette az Eu­rópa Tanács több tagját, köztük Németországot és Olaszországot azért, mert államtitokként kezel­ték jogellenes akcióknak - köz­tük terrorgyanús egyének kül­földre szállításának - a felderíté­sét. „A titkos európai fogdákat ki­zárólag és közvetlenül a CIA mű­ködtette” - áll Marty legújabb je­lentésében. (MTI) 60 halott egy nap alatt Vérfürdő Irakban Bagdad. Különböző támadá­sokban és merényletekben legke­vesebb hatvanan haltak meg teg­nap Irakban. Baakúbában hajnal­ban fegyveresek rátámadtak a rendőrfőnök házára, agyonlőtték a feleségét, két bátyját és 11 test­őrét. A Bászrától 60 küométerre északra fekvő Kurna egyik busz- pályaudvarán egy rakétákkal, lő­szerrel, robbanóanyaggal és ben­zinnel megrakott kisbusz robbant fel, lángra gyújtva a közelben parkoló gépkocsikat is. A kurnai kórház igazgatója szerint tizen­hatan haltak meg és harminc- ketten megsebesültek. A rendőr­ség lezárta a robbanás helyszí­nét, és két egyiptomi gyanúsítot­tat őrizetbe vettek. Dijála tarto­mányban és Baakúba városban számos erőszakos cselekmény történt az elmúlt hetekben: az al-Kaida nemzetközi terrorháló­zat iraki csoportja összecsapott az iraki biztonsági erőkkel, az amerikai katonákkal és az al- Kaidától elpártolt helyi lázadó csoportokkal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents