Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-07 / 130. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 7. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Iraki földönfutók Elérte a 4,2 milliót az iraki menekültek száma, ennyien kényszerültek elhagyni otthonukat az arab országban 2003 óta dúló harcok miatt - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A 4,2 millió menekült a lakosság 15 százalékát jelenti. További 2 miihó iraki él hazáján belül távol otthonától, köztük egyre nő azoknak a száma, akik nyomortelepeken. A helyzetet súlyosbítja, hogy a 18 tartomány több mint fele korlátozza a befogadható menekültek számát vagy teljesen lezárta előttük a határait. A washingtoni kormányzat még februárban azt ígérte: idén csaknem 7000 iraki kap végleges letelepedési engedélyt az Egyesült Államokban, és több anyagi támogatást fog nyújtani Irak szomszédjainak is, hogy könnyebben megbirkózhassanak a menekültáradattal. (m)- Ismerem én a maga fajtáját: most nonprofit szervezetnek mondja magát, hogy fölvágjon, aztán majd kiderül, hogy csak egy álcázott terrorista... (Peter Gossónyi karikatúrája) A kormánykoalíció reformkommunikációról beszélt ahelyett, hogy kommunikálta volna a reformokat Górcső alatt Gyurcsányék egy éve Eddig egyetlen kormány sem veszített ilyen sokat és ilyen gyorsan népszerűségéből, mint a második Gyurcsány-kormány; a népszerűtlenség ugyanakkor nem feltétlenül járt eredménytelenséggel, a reformok ugyanis valamüyen módon elindultak. MT1-HÁTTÉR Az MTI-nek nyilatkozó szakértők abból az alkalomból vontak mérleget, hogy június 9-én egyéves a Gyurcsány-kormány. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting szakértője, Juhász Attila, a Political Capital elemzője és Ki- szelly Zoltán politológus egyaránt kiemelte: a kormány népszerűségesése már tavaly nyáron elkezdődött, ebben tehát nem az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése játszotta a legnagyobb szerepet. A választások utáni népszerűségvesztés nem egyedi, de ilyen hosszan elhúzódó, nagy mértékű esésre még nem volt példa a rendszerváltás óta - hangsúlyozták a politológusok. A választópolgárok leginkább azért fordultak el a kormánytól, mert az megszorító intézkedéseket vezetett be, ráadásul mindezt a választási ígéreteivel ellentétben tette, és a reformlépések bejelentését is heves tiltakozások kísérték - mutatnak rá az elemzők. Szomszéd Orsolya szerint az emberek folytonosságot vártak az újraválasztott kormánytól, a koalíció munkáját, a kormányszerkezet átalakítását azonban hektikusság és a döntés-előkészítés átláthatatlansága jellemezte az első félévben. Számos kommunikációs probléma jelentkezett a konvergenciaprogram és a reformok bemutatásakor is, a kormányfő pedig csak utólag, decemberben közölte a pontos menetrendet - tette hozzá. Megjegyezte: 2006 végén a kormány felismerte, hogy változtatni kell a re- formkommunikádón, mert az átalakítási folyamat megtorpant. Azzal Juhász Attila is egyetértett, hogy a koalídó nagyon követ- kezetlenül és rosszul közvetítette a megszorító intézkedéseket és a reformokat: a kabinet a választók számára nem tette világossá az átalakítás értelmét és célját, reformkommunikációról beszélt ahelyett, hogy kommunikálta volna a reformokat. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követő őszi események ráadásul rányomták bélyegüket az egész kormányzati munkára: kormányzás helyett a helyzet kezelésével volt elfoglalva a koalíció - mondta a politológus. Kiszelly Zoltán ugyanakkor úgy látja, az őszödi beszéd kevéssé határozta meg a kormány működését, nem befolyásolta a konkrét döntés- hozatalt. A politológus a mostani és a korábbi kormányok munkáját összevetve kifejtette: azonos kihívás volt a gazdasági kényszerhelyzet, a korábban elhalasztott reformok rendbetételének szüksége és a négy év alatt felgyülemlett adósság kezelése. Eltérés mutatkozott azonban abban, hogy az új kormány viszonylag hamar nekivágott a konvergenciaprogramnak. Az is nagy változást jelentett, hogy ez az első koalídó, amelyik az Európai Unióban kezdte a működését, az A pénzügyminisztérium volt a legsikeresebb tárca, az igazságügyi és rendészeti minisztérium azonban fekete pontot kapna. EU pedig már kikényszeríti azokat a döntéseket, amelyeket korábban halogatni lehetett - tette hozzá Kiszelly Zoltán. Értékelése szerint a pénzügyminisztérium volt a legsikeresebb tárca, az igazságügyi és rendészeti minisztérium azonban fekete pontot kapna. Az elmúlt egy évben elszürkült a külügy, a honvédelem és környezetvédelem, ami abból is fakadhat, hogy a kancellária nagyon sok feladatot átvett a minisztériumoktól. Szomszéd Orsolya úgy látja: minden tárcánál elindult valamilyen változás, az eddigiektől alapvetően eltérő folyamat, a legtöbb támadás és konfliktus azonban egyértelműen az egészségügyi tárca munkáját kísérte. A koalídó munkáját értékelve a politológusok egyetértettek abban, hogy konfliktusokkal terhelt volt a kormányzó pártok együttműködése az elmúlt egy évben. Juhász Attila szerint igaz, hogy koah'dós feszültség van, a mostam helyzet azonban mégis kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi MSZP-SZDSZ együttműködések. A nézeteltérések abból fakadnak, a liberálisok érdekeltek abban, hogy megmutassák különbözőségüket a szocialis- táktól — tette hozzá. Szomszéd Orsolya hangsúlyozta: sokszor volt már szó arról, hogy válságban van a koalíció, de ez egyszer sem vezetett szakadáshoz. Az SZDSZ az elmúlt egy évben megerősödött a koalícióban: a reformok motoijaként definiálta magát, a lendület fontosságáról beszélt, míg az MSZP-ben az átalakítások lelassításáról, belső ellentétekről volt szó - fűzte hozzá a Vision Consulting szakértője. Kiszelly Zoltán is az ellentétek kiéleződéséről beszélt. Szerinte a következő egy évben hatalmi harcok várhatóak: a szocialistáknak és a koalíciónak el kell döntenie, maradjon-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként. Del Ponte bízik abban, hogy néhány héten belül kézre kerül a háborús bűnök vádjával körözött Ratko Mladics Belgrad is bizakodhat, ha kész együttműködni KERTÉSZ RÓBERT „Néhány héten belül” elfoghatják Ratko Mladicsot, a háborús bűnök vádjával körözött egykori boszniai szerb katonai parancsnokot, ha az új szerb kormány az EU elvárásainak megfelelően folytatja együttműködését az unióval - mondta szerdán Londonban közölt nyilatkozatában a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze. A Finandal Timesnak adott interjúban Carla Del Ponte azt állította: a törvényszék máris látja „konkrét jeleit a jó együttműködésnek”. Egyben reményét fejezte ki, hogy mire nyolcévi főügyészi megbízatása után szeptemberben távozik a posztjáról, Mladics már őrizetben lesz. Del Ponte Belgrádban nyilatkozott a londoni gazdasági napilapnak. A hágai főügyész először ült tárgyalóasztalhoz a május 15-én EU-barát pártok által megalakított új szerb kormány tagjaival; belgrádi látogatásának tétjét az adja, hogy Szerbia felújíthatja-e a tárgyalásokat az Európai Unióval kötendő társulási megállapodásról. A megbeszéléseket az EU szakította meg tavaly májusban, mert Del Ponte - a feltevése szerint Szerbiában bujkáló Mladics elfogásának elmaradása miatt elégtelennek ítélte Belgrád együttműködését a Nemzetközi Törvényszékkel. Az EU most hajlandó felújítani a tárgyalásokat, de feltételül szabja, hogy Del Ponte az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtandó jelentésében kedvező véleményt fogalmazzon Szerbia együttműködéséről a törvényszékkel. Carla Del Ponte a Financial Timesnak azt mondta: ha a szerb illetékesek továbbra is a jelenlegihez hasonló hozzáállást tanúsítanak, akkor ő kedvező értékelést tud adni az EU- nak a hét végén. A hágai főügyész egyébként már két évvel ezelőtt is reménykedett Mladics és a szintén háborús bűntettek miatt körözött egykori boszniai szerb vezető, Radovan Kara- dzsics gyors kézre kerítésében. Del Ponte 2005 áprilisában, a BBC rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta: derűlátó abban a tekintetben, hogy annak az évnek a júliusára mindkét körözött szerb gyanúsított Hágában lesz. Akkori nyilatkozatában „különösen botrányosnak” nevezte, hogy Mladics és Karadzics - a boszniai szerbek egykori katonai és politikai vezetője - tíz évvel a szrebrenicai vérengzés után is szabadlábon lehet. A szerző az MTI tudósítója . KOMMENTÁR „j-.-. ---g — -- - - ij t wt[fíwfi'i«iiiiini(i'iiiiwiiiiiiír ii'i Hidegbéke AAAL1NÁK ISTVÁN Fogadjuk el a világhatalmak vezetőinek propagandisztikus célból agyonismételt tézisét, mely szerint nincs hidegháború. Hogy akkor mi van, arra még nem kaptunk választ, s éppen ez lenne a tegnap kezdődött háromnapos G8-csúcs egyik legfontosabb küldetése. Ha nincs háború, akkor béke van, de Oroszország és a fejlett Nyugat viszonya pillanatnyilag annyira pocsék, hogy ez nem lehet másmilyen, mint hidegbéke. A kettő között az a különbség, hogy a hidegháború idején egyértelműek voltak a szekértáborok és a határok, ameddig el lehetett menni. Fontosak a G8 hivatalosan meghirdetett témái: Afrika megsegítése, a globalizáció, a klímaváltozás hatásainak mérséklése. A G8 eddig mindhárom területen kudarcot vallott, s most az előjelekből ítélve és a világméretű társadalmi nyomás hatására lesz valamilyen kompromisszum - hivatalosan elfogadott nyilatkozat(ok) szintjén biztosan. A hidegháború időszakában az ilyen fontos kérdéseket azért nem lehetett megoldani, mert mint a korszak nevéből is adódik: másra fordították az erőforrásokat, energiákat. Nem lesz ez így a mostani, rettenetesen konfrontativ hidegbéke idején is? A G8 nem hivatalos témáit Putyin már a csúcs előtt ráerőltette partnereire. Fura képződmény ez a G8. A G7-et a fejlett ipari-gazdasági hatalmak találták ki a világ gazdasági problémáinak megoldására. Aztán csatlakozott hozzá a fejlettnek nem nevezhető, viszont ismét világhatalmi célokat dédelgető, zűrzavaros, de megkerülhetetlen Oroszország. És magával vitte összes belső bizonytalanságát, elmaradottságából adódó gondját-baját, amelyek a külvilág számára a mostani harcias-hidegbékés külpolitikai nyilatkozatokban is lecsapódnak. Nemrégiben a szamarai EU-orosz csúcson az unió - nagy meglepetésre eléggé karakánul - álljt tudott mutatni Putyinnak. Ez lenne most Heiligendammban is a legfontosabb feladat. Moszkva értésére kell adni, ez nem sima G8-csúcs, hanem inkább a G7 és Oroszország találkozója. Mert Putyin azzal, hogy a látszatproblémánál nem több amerikai rakétapajzs ürügyén megfenyegette Európát, túllépte a hidegháborús határokat is. Erre már a NATO is felszisszent, és ezt kellett tennie, úgy, mint Észtország esetében, amikor közölte: ha egyik tagországát támadják, az any- nyi, mintha az egész szövetséget támadnák. A G7 közül csak Japán nem tagja a NATO-nak, de az Amerika-barát tokiói külpolitika szolidaritására bizton számítani lehet. A sok mindenért agyonbírálható lengyel kormányfőnek tegnapelőtt abban igaza volt, hogy Pu- tyint ahhoz a Hruscsovhoz hasonlította, aki 1960-ban az ENSZ- ben a cipőjével verte az asztalt. Putyin ennél sokkal simább modorú, de nem lehet nem érezni, hogy már ő is levette a bocskort. A nagy kérdés csak az, hogy a G7 egységes lesz-e. Jó lenne bepillantani a heiligendammi kulisszák mögé. ___________ JEGYZET ______________ Élelmes gombszeműek MISLAY EDIT Tél volt, nagy hideg, és szomorú szemmel sétálgattak fel s alá az erkélyünkön. Anyám persze rögtön felfigyelt rájuk, és meg is esett rajtuk a szíve. „Szegény kis gerlepár, milyen soványak!” Tény, télen a városban nem igazán van mit enniük, és mi tagadás, nagyon meggyőzően tudtak nézni a kis gombszemükkel. Ha éhesek, egyenek legalább valami finomat. Az öcsém napraforgómagot vett, és amikor legközelebb megjelentek, szórt nekik belőle az erkélyre. Nem sokáig gondolkoztak, rávetették magukat, és pillanatok alatt a bendőjükben volt. Mindennapos vendégeink lettek. Eleinte riadtan reppentek el, amikor kinyitottuk az erkélyajtót, hogy megkapják a napi adagjukat, később azonban hozzászoktak, és ha nyűt az ajtó, már nem menekültek, hanem türelmesen vártak. Lassanként házi gerlékké váltak, anyám meg is keresztelte őket, és már csak így jelentette be a látogatókat: „Itt menetel Lili és Mimi.” Akkor már nyúltunk is a napraforgós zacskóért. Jöttek reggel, délben, este - mint akik a madármenzára járnak. (És még fizetniük sem kellett. Jól kitalálták ezt maguknak abban az apró fejükben.) Végül már annyira otthonosan érezték magukat, hogy egyszer-kétszer, amikor nyitva volt az erkélyajtó, és hosszas menetelés után sem érkezett meg a menüjük, Lili (vagy Mimi) fogta magát, és berepült a szobába. Anyám majd szívrohamot kapott. Aztán volt egy-két „húzásuk”, amivel rosszpontokat gyűjtöttek maguknak. Például nem átallották a ruhaszárító zsinórokon masírozni akkor, amikor éppen a frissen mosott ruhák száradtak rajtuk. Ez még hagyján, de már nemcsak madármenzának tekintették az erkélyünket meg a száradó ruháinkat, hanem madártoalettnek is. Kicsit „eleresztették” magukat, az az igazság. Anyám megneheztelt a „keresztgyerekeire”, és azon morfondírozott, talán mégsem kellene annyira ajnároznunk őket. Komolyan fontolgattuk, hogy bezárjuk az éttermet. El is újságoltam a barátnőmnek, mennyire elszemtelenedtek a gerléink, és hogy jobb lenne önálló életre szoktatni őket. Felvilágosított, hogy ez nem túl jó ötlet, mert azok a madarak, amelyek odaszoknak valahová, és tudják, hogy ott élelmet kapnak, elszoknak az élelemkereséstől. És akkor sem kutatnak ennivaló után, ha már nem kapnak semmit ott, ahol addig etették őket. Vagyis éhen halnak. Otthon közöltem a tényállást. Beláttuk, nem vehetjük a lelkünkre, ha miattunk halnak éhen. Elvégre már a kis herceg rókája is megmondta: az ember felelősséggel tartozik azért, akit megszelídített. Be is fejezem, mert Lili és Mimi türelmetlenül toporognak az erkélyen.
